Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-02 / 52. szám
1984. március 2., péntek ESZAK-MAGYARO»^AG 3 ■ r i új érlék * (folytatás az 1. oldalról) a vérellátó központ megépítése az egyik legfontosabb tennivaló, amelyet szintén az önkéntes felajánlásokból származó összegek segítségével építenek meg. Liptálí Balázs, a városi tanács osztályvezetője beszámolt róla, hogy a tervidőszakban évről évre folyamatosán emelkedik a Miskolcon elvétett társadalmi munka értéke. 1981-ben 82 millió, 1982-ben 94 millió, az elmúlt esztendőben pedig — mint már említettük — valamivel több mint Í00 millió forintnyi új értéket hoztak létre a miskolciak. Ezzel 2.1 millió forint híján már elegei tellek a VI. ötéves, tervben megfogalmazott- társadalmi munkafeladatoknak. Az üzeipek, vállalatok, intézmények dolgozói mellett a vb dicséretben illette a Magyar Néphadsereg Miskolci Helyőrségének katonáit. Tevékenységük nagy szerepet játszott a városi vadaspark létrehozásában, Miskolc parkjainak, zöldfelületeinek növelésében. A városi vadasparkban a miskolciak több mint 14 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek el, és mintegy 28 millió forintos munka révén, növekedett a különböző zöldfelületek- nagysága. Az úgynevezett városüzemeltetéshez kapcsolódó társadalmi munka értéke is meghaladta a tervezett összeget. Ebben jelentős szerepe volt a március 19—20-a között megszervezett várostakarítási akciónak, amelyen a katonákon kívül részt vetlek a KlSZ-alapszer- vezetek. és az úttörőcsapatok tagjai. A tavaszi akció eredményei alapján — állapították meg a végrehajtó bizottság ülésén — célszerű egy- egy hetes ' időszakra tervezni a város takarítását. Megyénkben az elmúlt esztendőben 700 millió forintot tett ki a lakosság társadalmi munkájának értéke. A miskolciak százmillióval járultak ehhez. A városi tanács végrehajtó bizottsága ezúton is köszönetét fejezi ki mindazoknak. akik ebben a munkában részt vettek, aktivitásukkal elősegítették a település fejlődését. (ud vardy) Házi börzék s lisza Cjgőpkaii Kazincbarcika tanácsi gazdálkodása Üjabban rendszeresen tart házi börzét az ország legnagyobb cipőipari üzeme, • a Martfűi Tisza Cipőgyár. Az első házi börzén az év második felére nem kevesebb mint kétszázezer pár női, férfi és gyermek lábbelit, szabadidő-cipőt és csizmát rendeltek. , Közülük több iránt az országos szakvásáron a k ereskedelem egyá Italán, vagy csak csekély érdeklődést tanúsított. így viszont mégiscsak az üzletekbe kerülnek. s a vásárlóiknak is módjuk lesz ítéletet mondani róluk. A jövőben minden szezon előtt tartanak hasonló házi vásárt. A középtávú terv eddig eltelt időszakában a kitűz feladatokat sikerült teljesíteni Kazincbarcikái'. A tanácsi gazdálkodás a visszaszorított lehetőségek ellenére is meg tudta valósítani a tervben meghatározott legfontosabb • elképzeléseket, a legfontosabb tennivalókban, például az iskolai, az egészségügyi ellátásban fennakadás nem volt, a lakásépítés mutatói ugyancsak megfelelőek, bár az állami lakások helyett inkább OTP-berubá- zásban készültek el. Megvan a lehetősége annak is, hogy az idei költségvetési és fejlesztési feladatok ellátásával biztosítsák a megfelelő ellátási színvonalat. , Kazincbarcika városi Tanácsának ülésén fogalmazódtak meg a fentebbi mondatok, mely mondatok megfogalmazását sok. év alapos, körültekintő tervezői munkája, a beruházók tevékenysége, a város üzemi kollektíváinak, lakóinak áldozatvállalása, a barcikaiak részéről minden alkalommal megnyilvánuló társadalmi munkakedv tette lehetővé. Ugyancsak ezek miatt foglalhatott bizakodva állást a tanács az idei költségvetési, fejlesztési terv esetében is. Készüiődss a veíésre (Folytatás az 1. oldalról) A kesznyéteni Szabadság Termelőszövetkezetben viszont már a vetésre készülődnek. Kiss László főagronó- mus: — Ha nem hullik csapadék, akkor három, négy napon belül akár meg is indulhatnának a vetőgépek. Természetesen ennyire nem égető feladat a mag,földbe juttatása, kivárjuk azt az optimális talajállapotot, amikor a gépek nyomán legkevésbé (ö- mörödik a föld. Viszont, annál gyorsabban kell majd végeznünk az őszi szántások elmunkálásával. hogy a kevés téli csapadékot megtudjuk őrizni. Az őszi búza jól telelt. Ez már csak azért is fontos, mert a nyolcszáz hektáros kenyérgabona-területünk több mint. egyharmadán új fajtát, a Bárány kát vetettük, ami az elmúlt évben nálunk 7,5 tonnát termett hektáronként. így érthetően aggódtunk. amikor négy napon keresztül a hótakaró nélküli földeken mínusz tíz fokkal támadott a fagy. Most már megnyugodtunk, hiszen a kultúra semmilyen kárt nem szenvedett. a fej trágyázás hatására szépen fejlődik. A százhektáros borsó-, * a kétszázhektáros tavasziárpa-te- rületre előkészítettük a vető- magvakat. Az északibb adottságú krasznokvajdai Bástya Termelőszövetkezetben a fagyon kívül, a zúzmara okozta a legtöbb gondot. Dienes Jenő íőagronómus: — Három héten keresztül hátráltatta a gyümölcsösünkben a munkákat az ágakra fagyott.* pára. így a metszéssel kicsit elcsúsztunk, de március közepére végez a fák termőre fordításával az ültetvényen dolgozó 20—22 ember. A búza, száz hektár kivételével, amelyet sajnos későn vetettünk, .jól telelt, a terület nyolcvan százalékát már meg is fejtrágyáztuk. A tavaszindító nitrogénműtrágyából hektáronként hetven kilogramm hatóanyagot szór el a négy munkagépünk.. A gépjavítást két MTZ traktor kivételével befejeztük, a szerelők a közeli napokban már a kombájnokat újítják fel. Készülődünk a vetésre, a vetőmagvak rendelkezésre állnak, pillanatnyilag csak az okoz gondot, hogy a lucernatelepítéshez még nem érkezett meg a talajjavító mész. Lassan beteieiödik megyénk mezőgazdasági üzemeiben a téli gépjavítás. Képünk a tiszapalkonyai November 7. Termelőszövetkezetben készült, cihol Zcmócz Károly esztergályos az IFA tehergépkocsi fékdobjainak szabályozását végzi. Néhány tudnivaló: a kommunális feladatok ellátására mintegy 13 százalékkal több pénz jut az idén a tavalyinál. Ebből a tételből korszerűsítik a helyi utakat, gondozzák a közterületeket, parkokat; ebből biztosítják az újonnan kialakított közvilágítási lámpák üzemeltetését is. Az egészségügyi és szociális ellátásra százmillió forintnál valamivel nagyobb összeget fordítanak, ugyancsak többet, mint korábban. A többletet az indokolja, hogy az állam- igazgatási átszervezés után a városi tanács irányítása alá került számos, távolabbi településen levő egészségügyi létesítmény is, például az izsófalvi szakkórház, az or- mosbányai, a dédestapolcsá- nyi szociális otthon. Az óvodai, az iskolai oktatás személyi, tárgyi feltételeinek megfelelő biztosítása továbbra is kiemelt feladat. Majdnem kétezer óvodásról és ötezernél több általános iskolásról van szó. A célcsoportos lakásépítésekhez a források eléggé szűkösek, ezért elsősorban a már megkezdett lakások befejezésére fordítják a pénzt. A terv szerint idén 44 ilyen jellegű lakás építését fejezik be. Más építkezési formák továbbra is nagy erővel folynak, a tanács ezeket ugyancsak támogatja. Jelentős ösz- szeget fordít a magánerős építkezésekre, s a csoportos lakásépítés területeinek előkészítésére. OTP-beruházás- ban ugyancsak épülnek lakások ebben az évben is. A közműépítés szintén az idei év tennivalói közé tartozik. Egyebek között — még az év elején — megépítik a Fő tér 32 lakásához a közműveket, a Május 1. úti gázvezetéket már megépítették, a parkot tavasszal állítják helvre. A Kertvárosban a szózszemélyes óvoda az év első felében készül el. az autóbusz végállomásánál várhatóan a nyáron fejezik be az ABC- és műszaki áruház építését. Kazincbarcikán az idén ünnepük a várossá nyilvánítás 30. évfordulóját. Ennek alkalmából ismét számítanak a lakók társadalmi munkájára is. A pártbizottsági ülés résztvevői (Folytatás az 1. oldalról) A pártbizottság megállapította, hogy az agiiációs és propagandamunka tartalmában ugyancsak javulás tapasztalható: formájában korszerűsödött, egyre szorosabban kapcsolódik a szak- szervezeti munka más tevékenységéhez. A közvéleményt formáló, magatartást alakító politikai felvilágosító és nevelő munkának jelentős része van abban, hogy megyénket a kiegyensúlyozott politikai légkör jellemzi. Ugyanakkor hiányossága, hogy nem mindig ad kellő érvanyagot a döntésék előkészítéséhez. és nem ismerteti kellőképpen a közvéleménnyel a szakszervezeti, állami, gazdasági vezető szervek vitáinak és eszmecseréinek lényegét. Ez csökkenti a még nyíltabb politizálást és a tömegpolitikai munka hatékonyabb kibon- * takozását. A megyében működő szakszervezeti szervek egyre bonyolultabb körülmények között végzik érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységüket. Ezek több tényező együttes hatására alakultak ki: összefüggnek megyénk általános politikai, gazdasági helyzetével, a társadalmi fejlődéssel járó ellentmondások kialakulásával és azok feloldására tett intézkedésekkel. Ebben közrejátszik az is. hogy a mozgalmon belül eltérő a különböző érdekek felszínéé hozásának és ütköztetésének belső mechanizmusa. Az értékelés mellett a megyei pártbizottság ajánlás tonnájában határozta meg a szakszervezeti szervek legfontosabb tennivalóit. Tevékenységük fő irányát a politikai, társadalmi célkitűzések legfontosabb feltétele, a gazdasági feladatok színvonalas megoldása határozza meg. Ez azt igényli, hogy az adottságok, a körülmények figyelembevételével szorgalmazzák a több alternativás tervkészítést. A megye gazdasági szerkezetéből adódóan meghatározó szerepet töltenek be a nagyüzemekben működő szákszervezetek. Tevékenységük, munkájuk hatékonysága. min őségé meghatározó módón járul hozzá a megye ipari termelésének eredményeihez, a nagyüzemekben foglalkoztatott, dolgozók politikai hangulatának, életkörülményeinek alakulásához. A munkahelyi demokrácia fórumai közölt, ésszerű munkamegosztást kell kialakítani. kerüljék a párhuzamosságot. A megvitatásra kerülő témák legyenek közértbe-' tőek, tartozzanak az adott fórum hatáskörébe. Az .agitá- ciós és propagandamunka vállaljon nagyobb részt ' az újszerű gazdasági feladatok megoldásához szükséges tudati feltételek megteremtéséhez; biztosítson nagyobb nyilvánosságot a mozgalomban folyó sokrétű tevékenységnek, Ismertesse meg az eszmecserék lényegét a közvéleménnyel. Érdekvédelmi funkciójukat az egyéni és közösségi érdek összehangolására való törekvés határozza meg. Ennek során juttassák érvényre a társadalmi érdek elsődlegességét, valamint azt, hogy az egyéni érdekek védelmét döntően a 'végzett munka, a termelésben szerzett érdemek határozzák meg. Az érdekvédelmi munkát tekintsék a mozgalom olyan küzdőterének, ahol a szakszervezetek nagy felelősséggel vesznek részt a politika alakításában és végrehajtásában. A megyei pártbizottság részletesen foglalkozott a pártszervek es -szervezetek, valamint a szakszervezetekben dolgozó kommunisták feladataival is. A vitában -felszólalt Gáspár Sándor elvtárs. Gáspár Sándor felszólalása A SZOT elnöke,’ a Központi Bizottság állásfoglalásának céljáról a következőket mondotta: — Pártunk vezető testületé szükségét érezte, hogy összefoglalja a magyar szakszervezeti mozgalom tevékenységét vezérlő elveket, egyben újabb követelményeket támasszon a mozgalommal szemben. Hangsúlyozni kell azonban — mondotta —. hogy az. állásfoglalásban lefektetett elképzelések nem egy folyamat lezárását jelentik, hanem a megkezdett munka folytatásának irányát mutatják. Az elmúlt évtizedek során a magyar szakszervezeti mozgalom figyelemre méltó eredményeket ért el nemzetközi" összehasonlításban is; amíg nemzetközi méretekben még vitatják, hogy a munkáshatalom körülményei között hogyan fér meg egymás mellett a párt és a szakszervezel, az MSZMP egyik legnagyobb történelmi érdeme, hogy kidolgozta és következetesen alkalmazza a párt és a szak- szervezet egymáshoz való viszonyát, mely a kölcsönös megértésen és együttműködésen alapszik. Ennek legfontosabb alapelve, hogy nem lehet eredményes a pártmunka a szakszervezetek együttműködő támogatása nélkül, de nem lehet eredményes a szakszervezeti mozgalmi munka sem az őt segítő párt nélkül. Az állásfoglalás fontos politikai eszköz a munka folytatásához. s mindenekelőtt azt a célt szolgálja, hogy javuljon a szakszervezetek társadalmi tevékenysége, a termelést erősítő tevékenysége, nem utolsósorban település- és területfejlesztő munkája, de ugyanilyen fontos követelmény és cél a demokrácia szélesítése, különösen az alsóbb szinteken. Ezért — mondotta — a pártbizottsági szintű tanácskozások mellett különösen annak van nagy jelentősége, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok, elsősorban a bizalmi, főbizalmi testületek- tagjai üzemi szinten is megismerjék az állásfoglalásból adódó feladatokat. ehhez pedig jó alapot ad a megyei pártbizottság ülése. Az már eddig is tapasztalható, hogy a szakszervezeti tisztségviselők tisztában vannak a.legfontosabb tennivalókkal, ismerik az elvi elképzeléseket, de a kép még eléggé tarka. Másfelől viszont túlzott elvárások is tapasztalhatók, amikor a bizalmitól azt várják hogy egyenrangú tanácsokat adjon a gazdasági vezetőknek: A hangsúlyt itt arra kell tenni — mondotta —. hogy ami a dolgozók hatáskörébe tartozik, ott érdembeli tájékoztatás után, a fények alapos ismeretében foglalkozzanak a kérdésekkel. Ez pedig csak a gazdasági vezetés és a szak- szervezeti szervek jobb egviittműködésével érhető el Bizonyos kérdésekben — mint az közismert — a bizalmi testületeknek döntési jogköre van, ezt gyakorolni kell. ezzel éln> kell. De a döntéshez minden, esetben ki kell kérni a dolgozók vélhnxl- nyét, csak ennek ismeretében lehet állást foglalni. Arra kell tehát törekedni •— "mondotta befejezésül —, hogy a munkahelyi közösségeknek nagyobb legyen a felelőssége és szava az egyes emberek munkájának, magatartásának anyagi 'és . erkölcsi elismerésében. * A vitában felszólaltak: Básti János, az Ózdi városi Pártbizottság első titkára, Drótos László, a Lenin Kohászati Művek vezér- igazgatója. Kiss Józse). a Tiszai Vegyi Kombinát szak- szervezeti főbizalmija, C. tövei; István. a Diósgyőri Gépgyár szakszervezeti bizottságának titkára, Tóth József. a Szakszervezetek megyei Tanácsának vezető titkára.. Dankóné Drotár Katalin, a KISZ megyebizottságának titkára. Garami Ottó. az ÉDOSZ megyei bizottságának titkára Lukács Tibor. a Borsodi Szénbányák Vállalat Lyukóbányai Üzemének szakszervezeti főbizalmija. Mérten János, a Borsodi Vegyi Kombinát pártbizottságának titkára. Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese. Deine László, a megyei pártbizottság tagja. Az előterjesztés és vita alánján tanunkba)-! a későbbiek során visszatérünk a szakszervezeti mozgalom megyei tapasztalatai nak, eredményeinek és feladatainak részletesebb elemzésére, ismertetésére. •
