Észak-Magyarország, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-02 / 52. szám
eSZAK-MAGYARQRSZAG 4 19S4, március 2,, péntcS Az igazodás időszakában Találkozások és lépések Vannak-e tartalékaink? Vannak-e ki nem használt erői orrások, energiák? A társadalom gazdasági működésében — elegét halljuk és tapasztal tatjuk önmagunkkal — jócskán vannak. Ha pedig az alapban újra és újra figyelmeztetni kell' az adott helyzet kívánta rugalmasságra — miért kellene nagyon csodálkozni azon, hogy a felépítményben is felleljük a helybenjárás körültapogatá- sát? Az első kérdésre tehát nyilvánvaló a válasz: igen, vannak tartalékok, még ki nem használt energiaforrások a közművelődés területén is. Például a művelődési otthoni hálózat szervezetében, működésében. Ezekről, nevén nevezve, szó is esik a különféle tanácskozásokon; vagy csak az egyszerű beszélgetések során. Tehát például megfogalmazódik a megyei összegzésnek fórumot adó alkalommal,' hogy a köz- művelődésben alkalmazottaknak az eddiginél nyitot- tábban, gyorsabban, rugalmasabban kell dolgozniuk! Helyénvaló a kívánalom. Ezt — az említett fórumon hall- j ható megnyilvánulások alap- i ján — lehet állítani. De ve- ' gyünk most egy „apróságot”; mondjuk, csak egyetlen településen beszélgetünk illetékesekkel (népművelő, tana- i esi vezető) arról, hogyan le- J betne „életszerűbbé” tenni a helyi közművelődési életet? És ilyenkor a „krónikás” jobban megérti a nyitások esetlegességének, a gyorsaság visszafogottságának, a rugalmasság hiányának az okait. Ez utóbbiakból — csak az elmúlt egy-két hónap tapasz-’ talatai alapján — néhány címszó: a művelődési otthon jellegű intézmény, (központ, ház, klubkönyvtár) épületállaga, tárgyi feltételei mesz- sze vannak a ma-jelen megkívánható követelményeitől; a személyi feltételekben is gondok vannak; a gazdálkodási rendben elhatározott lehetséges változások pontos „menetrendje” még várat magára; a közigazgatási átszervezések révén mindez a működésben a szó szoros értelmében vett igazodás időszakát élteti a közművelődés irányítóival ép a gyakorlatban dolgozó népművelőkkel Mindezek alapján igazából aktuális tárgykörben szerveződött és rendeződött megyénk (területi munkával is megbízott) művelődési központ igazgatóinak kétnapos ’találkozása az elmúlt hét végén. Szakembert hallhattak a közigazgatási változások körülményeiről, tájékozódhattak ehhez igazodó művelődési központok elképzeléseiről. És általában beszélgetés tárgya lett a művelő-' dési házak működésének jelen gondjait és a továbblépés kereteinek lehetőségeit elmondó „vitavezetés”. Nos, ez utóbbi során ismét tapasztalhatta a „krónikás” a krónikus gondok mondását. Először egy teljesen általános megjegyzés kívántatik ide: ebben az évben a korábbiaknál több, jogos türelem kívántatik a népmű- ve'őkkel szemben. A továbbiakban egy-két, részletében is „egész gondról” kell megemlékezni. Olyanokról, amelyek nem csupán ennek az igazgatói " eszmecserének képezték a tárgyát. Éppen egy héttel koKárolyi Gáspár gönci prédikátor címmel jelent mega közelmúltban Szabó András történész szerkesztésében a Magyar Hírmondó sorozat rábban, a népművelők megyei egyesületi szervezetének gyűlésén hangzott el, hogy sokkal nehezebb volt a megyében státusokat biztosítani népművelői állásokra — mint aztán embert találni ezekre a helyekre. Űjra felvetődött most egy vitatott pont: vajon kell-e minden esetben mereven ragaszkodni az előirt szakképzettséghez? Mi a jobb? Ha a merevség miatt betöltetlenül maradnak az állások — vagy ha papír nélkül arra érdemesnek ítélt személy papírt kap arra, hogy dolgozzon? Aztán — ki tudja hányadszor — újra előkerült a művelődési házak „funkcióinak” kérdése. Egyet kell érteni azzal, amit a megyei művelődési központ igazgatóhelyettese mondott: „Tudomásul kell végre venni, hogy nem létezik igazán intézményhálózat, intézmény- rendszer. Az intézmények közötti kapcsolatok továbbra sem.kidolgozottak. E helyzet megváltoztatásához sürgősen hozzá kell kezdeni, hiszen területi munkáról csak ekkor beszélhetünk érdemben.” Végül az sem vitatható, amit a megyei tanács művelődésügyi osztályának képviselője így fogalmazott: „Az emberek életmódjához kellene kötni-igazitani a köz- művelődési munkát... Ez nagyon fontos, de e folyamatban csak egy a művelődési ház... Próbáljuk meg az emberi közösségek együttélésének, társas együtllété- nek olyan együvészervezé- sét — hogy az közösségi legyen ..Ám igaza van an- , nak a művelődési központ igazgatónak is, aki sokéves munka és tapasztalat alapján úgy vélte, hogy „ha baj' volt, ha nem ment valami, mindig adva volt a bűnbak, akin a port el lehet verni; s nem más volt, mint a népművelő .. Hozzá kell újra fogni, meg kell próbálni a gondolatcserék lényegi használatát; a művelődési házak működésének, funkcionális létének megújítását. A kívánalommal is egyet lehet érteni. Ami miatt néhány hiányérzés mégis lehet ennek a mostani találkozásnak a végén, az összefoglalóan így mondható: a mai helyzetben már túl kellene lennünk az „újra megpróbál- juk”-on. Hiszen az elmúlt négy-öt évben a „kísérletképpen”, a próbálkozás, a vélemény- és ötletmondás „szintjén” (ez magánvéleményem) többször túljutottak már megyénk népművelői. Az általánosan megfogalmazott célok és igények ideje már elmúlt; ma annak lenne az ideje, hogy egy-egy konkrét és a célhoz vezető téma a cselekvésben záruljon le ... Ez lenne igazán hasznos a találkozásokban. Ez lenne a lépés. Ügy tűnt az igazgatók tanácskozásán, hogy most a korábbi gondok összegyűlésével (összegyűjtésével) — é a mai megtennivalók együvéhordásával igen nagy teher rakódik a művelődési otthon hálózatban dolgozókra. Az helyes, ha a hiányokat nem feledjük. De most az látszik a fontosnak: „súlyozni” kell a hiánypótlásokat: a nagy egészre terjedő toldozásokkal. foldozgatással ugyanis újratermeljük majd a gondokat. Tcnagy József legújabb kötete. .Szombaton délután Göncön rendeznek könyvismertetéssel egybekötött író—olvasó találkozót.. „Csillagfények”,.. ... Miskolcon, az Ady-hídnól Fotó: laczó József Huszonharmadszor írták ki Isiit gyoia néprajzi és holyíöríéneíi pipálpt Megyénk honismereti életének szerves része már az évről évre kiírt és általában mindig igen sikeres ístvánffy Gyula néprajzi és helytörténeti gyűjtőpályázat. A Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, a Miskolc megyei város Tanácsa V. B. művelődésügyi osztálya, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa agitációs, propaganda és kulturális bizottsága, a KISZ Borsod megyei Bizottsága, a Hazafias Népfront Borsod megyei és Miskolc városi Bizottsága, a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ, a TXT Borsod megyei Szervezete és a Herman Ottó Múzeum néphagyományaink értékeinek ösz- szegyűjtésére újólag 1984-re is meghirdette e pályázatot. Pályázni lehet helyszíni gyűjtésen, a munkás- vagy parasztélet saját tapasztalatain (esetleg levéltári kutatáson) nyugvó eredeti ismeretanyagot. feltáró pályamunka beküldésével, amely nyomtatásban még nem jelent meg. A pályázaton automatikusan részt- vesznek az országos diáknapok rendezvényeire benyújtott pályamunkák. A kiíró szervek kiemelt témákat is ajánlanak a pályázóknak. Ilyen például egy település, vagy táj népművészeti hagyományainak feltárása; egy település hagyományos árucseréjének, kistáji kapcsolatrendszerének bemutatása; a gyermekelet, és gyermek játékok változása egy faluban; az iskolába járás és az iskolai élet hagyományai; munkás- és paraszt- önéletrajzok; visszaemlékezések az első és második világháborúra, az azokhoz kapcsolódó dokumentumok gyűjtése; egy település vagy tájegység történelmi emlékhelyeinek felderítése; malmok* történetére vonatkozó dokumentumok feltárása: egy termelőszövetkezet története; megyénk múltját és jelenét, a munkás és paraszti életmód változását dokumentáló fotó.sorozat. Ezenkívül egyéb témákat is ajánlanak még a kiíró szervek. A pályázat nyílt, azon bárki részt vehet akár több pályamunkával is, vagy közösen készített pályázattal. Nem lehet részt venni doktori értekezésekkel, vagy hivatali munka során született anyagokkal.' Ifjúsági és felnőtt kategóriában értékes díjakat írtak ki. A pályaművek beküldésének határideje 1984, augusztus 15., az eredményhirdetésre pedig a hagyományoknak megfelelően, 1984. októberében a múzeumi' hónap nyitásakor kerül sor. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóságon kaphatnak. Feladatok Encsen I\uml a KISZ helyi irányiíásáhan Milyen uj feladatokat követei meg a megváltozott közigazgatási rendre való áttérés az ifjúsági mozgalomtól Borsod megye legfiatalabb városában: Encsen? Erre a kérdésre kerestünk választ. • V .tennivalókról Papp Attilával, a KlSZ-bizottsúg titkárával beszélgettünk. 1 — Az átszervezéssel járásunkban megváltozik az irányított bizottságok jellege, száma, és az egyes bizottságokhoz tartozó KISZ-lagok létszáma is. Az elmúlt kél évben ifjúsági szervezetünk tagjainak száma jelentősen gyarapodott, összefogásuk alaposabb, körültekintőbb szervező munkát igényelt. Igaz, Szikszó önálló nagyközséggé nyilvánításával ötszázzal kevesebb lett. taglétszámunk, de az elmúlt időszakban egyre több fiatal kéri felvételét a KISZ-be. Stabil alapszervezetek alakulnak ki azokon a helyeken is, ahol korábban nem működön KISZ- szervezet. llyep például Ináncs es Haimaj. — Milyen változtatásokra van szükség az irányitó munkában az átszervezés hatására? — ABUBÍVencsi gyáregysége, valamint a gimnázium és. szakmunkásképző iskola alapszervezetei mellett további nyolcvankét alapszervezet közvetlen irányítása tartozik . majd a városi bizottsághoz. Az irányító munka tehát a városi és a városkörnyéki teendőket egyaránt magába foglalja. Legfontosabb, hogy összhangot teremtsünk a városban és a körzetben élők igényei, valamint az ifjúsági szövetség elvárásai között. Nagyobb figyelmet fordítunk az úgynevezett rétegprogramokba, hiszen a tagság összetétele meglehetősen heterogén. Ügyelünk arra,, hogy az ötven kilométerre dolgozó kékedi fiatalok se érezzék a távolság hátrányát, léhát programjainkban éppen úgy részt vesznek majd, mint a városi fiatalok. Megváltozik a testület összetétele is. — A hatékony területi munka érdekében nélkülözhetetlen a szoros kapcsolattartás ... — Igen,, ennek érdekében dolgoznak a területíelelősök, akik naprakész Információkkal rendelkeznek a hozzájuk tartozók munkájáról, eredményeiről, tevékenységéről. Erről minden testületi ülésen számot adnak. Az ellenőrzés fokozása érdekében koordinációs bizptlságokut szervezünk, hiszen minden alapszervezettel lehetetlen u közvetlen kapcsolattartós. Néhol, mint például Göncön és Vizsolyban már működik ilyen. , Automatizált erimííveU Váltásonként mindössze < ember felügyeli a Szovjetunió erőműveinek működését, az egységes energetikai rendszeren belül. Az összesen 248 millió kilowatt teljesítményű erőművek termelését a moszkvai központi diszpécserszolgálat vezérlőterméből irányítják. A rendszer a Szovjetunió európai határától a Bajkál-tóig terjedő területet fogja át. Rövidesen hozzákapcsolják a jelenleg övezeti rendszerben működő középázsiai és távol-keleti erőműveket is. Területi KBT-k versenye A Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács minden évben meghirdeti a területi KBT-k közötti versenyt. Az evente sorra kerülő értékeléskor igen sok tényezőt vesznek figyelembe annak eldöntéséhez, hogy melyik KBT érdemli meg az első helyet, kik érdemesek a dobogóra. Az értékelés alapját képező balesetmegelőző munkán belül az előadások, rendezvények, versenyek és vetélkedők arányát, eredményességét, az ifjúság körében végzett közlekedésnevelési tevékenységet is mérlegelik. Döntően esik a latba az is, hogy az adott időszakban hogyan alakult a közlekedési balesetek száma. Mindezek alapján az elmúlt évben végzett munkájával a miskolci Közlekedésbiztonsági Tanács szerezte meg az első helyezést a területi KBT-k versenyében, a második helyezett Özd és a harmadik helyen végzett Kazincbarcika előtt. A helyezésekkel járó jutalmakat közlekedésnevelési célokra fordíthatják a győztesek. Gázveszélyt jelzett Toulouse-ban, egy bérház egyik lakásában — a tulajdonos nem volt otthon — gázömlés volt. A gázszagra csalc kutyája reagált, egy többszörösen kitüntetett, hároméves doberman. A' kutya „fellármázta” a házat. A lakók a rendőrséghez fordultak. A helyszínre siettek, s megállapították, a vad ugatásnak köszönhető, hogy nem történt nagyobb szerencsétlenség. — Arról már szó volt, hogy emelkedik a KISZ-lagok létszáma. Arról viszont nem, hogy milyen szervező munkát igényel mindez? — Példával kezdem. Voltak és még vannak olyan községeink, ahol bár élnek KISZ-korúak, még sincs ifjúsági szervezet. Személyesen beszélgettünk el az oltani fiatalokkal, van-e igény é- milyen lehetőségeik vannak a KlSZ-alapszervezetek létrehozásához. Legtöbbször a kezdeményezőkészség hiánya, és persze, a fiatalok passzivitása miatt nem rnü- ködött sok helyen alapszer- vezel. Mi meglettük a kezdő lépést, a többi már rajtuk múlott. Utánpótlásunk bázisa természetesen az úttörőszövetség. \ KISZ-életre történő felkészítés már a hetedik osztályban megkezdődik. Az elmúlt esztendőben a gyermeknapon már jó néhány úttörőt avattunk KISZ- taggá, akik a nyári vakáció idején a területi -KlSZ-alap- szervezetekben vállalnak, munkát. Hernádvécsén. Kékeden. Perén . és Hernádbü- dön már nagyon sok kispajtás tevékenykedik a KISZ- ben. akiknek munkájára a jövőben is számíthatunk. Monos Mária Á író — olvasó találkozó Göncön
