Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-09 / 33. szám
1984. február 9., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kisvállalati önállóság Védőszárnyak nélkül Hulladékanyagból tőkés export A Tannimpex Guszev utcai kiállítótermében textilipari kiállítást rendezett a Novotrade vállalat. A bemutatott termékek a gyapjúiparban eddig hulladéknak számitó nyersanyagból készültek. A tetszetős szőnyegek és takarók iránt — amelyeket nemsokára gyártani kezdenek — érdeklődnek a nyugat-európai tőkés országokban is. Rugalmasan, an mázává a piachoz Alig több. mint egy esztendeje. hogy létrejöttek megyénkben az. első kisvállalatok és átvették jogelődjük szolgáltatási szerepkörét. A váltás régóta é. lelödötl már, ugyanis a nagyvállalati modell alkalmatlannak mutatkozott arra. hogy rugalmasan alkalmazkodjék a helyi igényekhez. gyakran túlságosan hpsszú voli az út az elképzelések születésétől a megvalósításig. Mit vártunk ezzel szemben a tavaly januárban létrejött kisvállalatoktól? Azt. hogy megszabadulva a beidegződésektől. a merevségektől, gyors, az előzőnél megbízhatóbb szolgáltatást nyújtanak. Most. több mint egy év elteltével. azt mondhatjuk, , hogy ennek a várakozásnak még nem- tudlak maradéktalanul megfelelni a fiatal kisvállalatok. ám tevékenységük eredményességét, igyekezetüket bizonyítandó elmondható: jobb évet zártak, mint annak előtte a nagyvállalati védőszárnyak alatt, az elért eredményektől függetlenül. Ez a megállapítás, igaz a Miskolci Autójavító Kisvállalatra is. — Hogyan lelték meg az első lépéseket az önállóság biztosította kereteken belül? — Leromlott, elhasználódott, részben pedig korszerűtlenné vált műszaki berendezésekkel vágtunk neki az önállóságnak — emlékezik Juhász János, a kisvállalat igazgatója. — A vagyonmegosztás után, készlettúllépés miatt, több mint kétszázezer forintot kellett visszafizetni az anyavállalatnak. A túlzottnak mondott készletekről pedig annyit, hogy a januári kezdést követően még sokáig nem volt elegendő alkatrészünk a gépkocsik javításához. Ekkor sietett segítségünkre a városi tanács 1,4 millió Ft-tal, és mi ennek a pénznek nagyobb részét fejlesztésekre, bővítésekre költöttük, illetve kiegészítettük ' a raktárkészleteket. — A kezdet tehát nem volt könnyű. Ezt leszámítva, mit tudtak kezdeni azokkal az előnyökkel, amelyeket a kisvállalati lehetőségek kínáltak? — Az elmúlt egy év alatt megtanultuk, hogy önállóan gazdálkodni, dolgozni sokkal jobb, de lényegesen nehezebb. Jártasságot szereztünk az anyagbeszerzésben; amire A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek sorában 7700 hektárnyi összterületét tekintve a legnagyobbak egyike a perkupái Dózsa Termelőszövetkezet. Nem véletlen azonban, hogy még sosem emlegették a legnagyobbak „kategóriájában”, hiszen a tíz kis település határában szétszórt területek a megye talán legmostohább adottságú nagyüzemi táblái. A szántónak csak jóindulattal minősíthető határ, alig több 1700 hektárnál. És e dimbes- dombos. kötött nyiroktalajú szántóföldek nagy része is erdők közé ékelődik. Így azután nem csoda, hogy a tavalyi esztendő munkáját értékelő zárszámadó közgyűlésen nemcsak a közel 650 ezer forintos terméskiesést okozó aszálykárokat. hanem az egyes növényi kultúrákban ennél tetemesebb "vadkárokat is emlegették. Akadt itt jó néhány olyan kukorica vagy pillangós tábla, amelynek felét a vaddisznók „takarították be”. De mindezt nem panaszként, hanem mint megszokott. szomorú tényt emlitet1 to a vezetőség beszámolója. ! Btró' Sándor tsz-elnök inkább korábban nem nyílt lehetőség, most éppen az év végén tölthettük fel raktárainkat. Haszongépjárművek javítására is berendezkedtünk, hiszen a személyautó-javítas nem tartozik a nagyon kifizetődő munkák közé. Éltünk az önállóság adta lehetőségekkel, így belső > átszervezéseket hajtottunk végre. Megszüntettük a műszak vezetői és munkafelvpvöi munkaköröket és ezzel közvetlenebb kapcsolat jött létre a megrendelő és az autót iavító szakember között. Üzemünk légköre nyíltabb lett. jelenleg az autós „végigkísérheti” a javítás fázisait, a belső szabálvok megtartásával. Sok említésre érdemes változás történt még. Hozzákezdtünk a fűtési rendszer átalakításához, hogy a költségeinket csökkentsük. A minőséghez kapcsolódó- bérezés előnyei mór az első hónapokban megmutatkoztak. Tavaly 5,7 százalékkal nőtt a termelékenységünk. — A gazdálkodás egészéről kévét adó hatékonysági tényezők vizsgálata, elemzése mellett, mit olvashatunk ki a vásárlók könyvéből, elégedettebbek-e az autósok, mint amikor még az AF1T- szerviz nevet viselték? — Ha a munkánkat érintő, illetve minősítő bejegyzésekre gondol, elmondhatom, hogy szám szerint körülbelül ugyanannyian hagyták itt írásban a véleményüket, mint az előző években. A különbséget mégis abban látom, hogy 1983-ban lényegesen több jármű javítását végeztük el, és az észrevételek többsége nem vetett fel igazán súlyos mulasztásokat. — Milyen változásokat várnak az 1984-cs esztendőtől, és mit változtatnak a szolgáltatások színvonalán? — Bevezetjük a ldszállósos helyszíni javítást is. Pártoló klubot szeretnénk létrehozni, és a klubtagsági díj ellenében a tagok árengedményt kapnak a javítások során. Tervezzük, hogy karambolos kocsik kijavításával — elfogadható összegért — XX-es autót adunk a nálunk javít- talóknak arra az időre, amíg a saját személyautójukat rendbe hozzuk. Ezenkívül bővítjük a bark ácsügyel etek számát: a kocsitulajdonosok szakmai felügyelet mellett végezhetnek cl nálunk kisebb javításokat. arról beszélt nem kis örömmel, hogy mostoha adottságaik ellenére, hogyan sikerült most már sorrendben az ötödik esztendőt is eredménynyel, azaz nyereségesen zárniuk. Elmondhatta, hogy egyre eredményesebbnek bizonyul az öt év óta folyó kiútkeresés. Jónak bizonyulnak a szerkezeti változtatások, fordulatot hozott az adottságokhoz való igazodás. Az alaptevékenység számára rendkívül kedvezőtlen tavalyi esztendőben — az előző évit 600 ezerrel túlszárnyalva — sikerült 3 millió forintot meghaladó nyereséget elérni. Mégpedig úgy, hogy tvx ösz- szes árbevételt 18 millió, s Genetikai kísérletek az állalleniíészléslien A berlini Humboldt Egyetem tudósai — állami gazdaságok állattenyésztési szakembereivel együttműködve — érdekes genetikai kísérletbe kezdtek.- Céljuk az, hogy növeljék a szarvasmarhák ikerelléseinek számát. Ezért az ikerellésre leginkább hajlamos egyebekből 200 tehénből álló tenvészól- lományt válogattak össze. Ezzel párhuzamosan olyan bikák — genetikai alapra történő — kitenyésztésével kísérletezne!?. amelyeknek nőstény utódai viszonylag magas arányban hoznak világra ikerborjakat. A kísérlet természetesen nem hoz eredményt máról holnapra, s ellenzői is vannak. Az egyik ellenérv, hogy az ikerelléseknél nagyobb arányú veszteségekre lehet számítani, mint egyéb körülmények között. A kísérletet vezető szakemberek véleménye szerint azonban a vágásra kerülő boriak összsúlya ennek ellenére növekszik, s gondossággal, jobb módszerekkel az is elérhető, hosv a? ikerborjak mind életkénpsebhek 'egyenek Azt is felvetik az úi kísérlet hívei, hogy az ikerellő anyaállat általában ellenállóbb. szí- vósnbb. mint amelyik egyet ellik. Hogv kinek lesz igaza, a jövő dönti el. A kísérlet beindult, s a biológiai igazolás tervszerű munka esetén aligha marad el. Új ekék Ű.f, nagy teljesítményű ekék sorozatgyártását kezdik meg az év első negyedében a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárában. Rába traktorokra, továbbá Zetor 160-as és a T—150-es traktorokra egyaránt felszerel hetök lesznek. A Rába-gyár az új ekék gyártási licencét és technológiáját egy amerikai partnerétől, az IHC-eégtől vásárolta. Műszaki érdekességük, hogy az egyes ekefe.iek fogásszélességét a traktor vezetőfülkéjéből hidraulikus úton lehet változtatni. A traktor vonóképessége ezáltal maximálisan kihasználható, s növekszik a szántási teljesítmény. Az. öt-, illetve hatvasú ekék munkaszélessége 213 és 353 centiméter közölt állítható, a talajviszonyoknak megfelelően. A traktor vezetője a szántási mélységet is állítani tudja, egészen 30 centiméter mélységig. ezen belül a növénytermesztés és az állattenyésztés árbevételét több mint 6 millió forinttal növelték. Az 1978. évi mélypont óta, amikor közel 12 millió forintos volt gazdálkodásuk vesztesége, a tsz árutermelésének értéke megduplázódott. A talponmaradáshoz nemcsak a melléküzemágak kiépítése segítette hozzá a közös gazdaságot. Igaz, a nyereség zömét a három nagyüzem — köztük a BVK és az LKM — területén szolgáltatásokat végző ágazat és a ceglédi*Lenin Tsz-szel társulva létrehozott, munkavédelmi kesztyűket gyártó üzem biztosította, de a h»A főmérnök asztalán hever a decemberben érkezett levél, amelynek feladója a Mosonmagyaróvári Mezőgazda- sági Gépgyár, a címzett pedig a Miskolci MEZŐGÉP Vállalat Mezőkövesdi Gyár- egysege. A köszönösorokat, természetesen jó szívvel fogadták, hiszen a kollektíva valóban rászolgált az elismerésre. Az együttműködés lényege röviden a következő. A világbanktól kapott hitel — egyebek között — a gabona- program megvalósítását is segíti. Ennek keretében a mosonmagyaróváriak vállalkoztak az úgynevezett IH-gé- pek gyártására. A vetőgépekhez szükséges alkatrészek egy része Mezőkövesden készül — 45 millió forintosnagyságrendben. A megbeszélések alapján erre számítottak. készültek «fel a kö- vesdiek. — Nagyon váratlanul ért minket, amikor partnerünk a program módosítását kérte — emlékezik Bíró József igazgató. — Terven felül újabb 20 millió forint értékű ilyen alkatrészt kértek tőlünk. Elvállaltuk és megtékonyság megteremtéséhez más is hozzájárult. Így például a racionális földhasználat és az állattenyésztés színvonalának jelentős javítása. Ezek,eredményeként a gabonatermő területet sikerült duplájára, a húshasznú tehénállományt 300-ról 500-ra növelni, s tavaly 1900 anya- juhval gyarapították a ju- hászatot is. Arról is sok szó esett, a zárszámadáson, hogy bár. örülnek az elért eredménynek,, gazdálkodásuk színvonalát még korántsem tartják kielégítőnek. Sokat kell - javítani például az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás színvonalán, hatékonyságán. csináltuk. Most már mindez nagyon egyszerűen hangzik, de akkoriban nem voltunk Ilyen nyugodtak. Három hónap állt mindössze a rendelkezésünkre! És most beszélhetnénk arról a bizonyos kockázatvállalásról. Mondhatom: érdemes volt. A mosonmagyaróváriak teljesíteni tudták feladatukat, amelynek jelentősége — a gabonaprogramról lévén szó — mindannyiunk előtt ismeretes. Nekünk is hasznunkra vált, hiszen tavaly ilyenkor még annyira bizonytalannak tűnt minden, hogy attól tartottunk, nem tudjuk teljesíteni éves feladatunkat. A lenti ..jóslat”, szerencsére, nem vált be. A mezőkövesdi gyáregység ugyanis fennállása óla a legeredményesebb esztendőt tavaly zárta. Az előzetes mérleg adatai a következők. 185 millió forint árbevételt terveztek és ehelyett 207 milliót könyvelhetnek el. A tervezettől 22 millió forinttal több termelési értéket és egymillióval magasabb nyereséget produkáltak. Exportáltak termékeikből a szocialista országokba és volt kevés tőkés exportjuk Az ipart főágazathoz tartozó kő- és kavicsbánya lehetőségei sincsenek még kellően hasznosítva. Gazdálkodásuk idei terveit illetően biztató, hogy az elmúlt őszön jól sikerült a növénytermesztés alapozása, és folyamatban van a melléküzemági tevékenység további bővítése. A ceglédi Lenin Tsz-szel közös gazdasági társulásuk. a kesztyűüzem termelési értékét a tavalyi Kiről 32 millió forintra növelik, s ez várhatóan az innen származó nyereséget is megháromszorozza. Ez a fejlesztés a hatékonyság javításán túlmenően azért is szívügye a Dózsa Tsz-nek, mert öt településükön. Perkupán. Színben, Szőlősardón, Égerszögön és Szögligeten mintegy száz újabb, állandó munkahelyet biztosít az itt élők. számára. A zárszámadás végén a Dózsa Tsz tagsága nemcsak a tavalyi mérlegel, s az idei terveket fogadta el egyhangúan. ötéves megbízatásuk leteltével, Bíró Sándor tsz- elnököt és Némedi István elnökhelyettest, titkos szavazással. egyhangúan újabb öt esztendőre megbízták a közös gazdaság vezetésével. p. s. is. Igaz, nem olyan üzleté, kötöttek, mint amire számítottak; egészen más termék bizonyult kelendőnek a tőkés piacon. Papp István főmérnök metis jegyezte: — Ma már másfajta szem. leletre van szükség, hogy eredményeket tudjunk felmutatni. Vegyük a mi pe - dánkat. Régebben a Mezőgép vállalatoknak nem voltak gondjai a kapacitáskihasználással. Két éve ez a helyzet megváltozott. Nekünk kell mennünk a megrendelők után. Ehhez kitartásra, s nemegyszer rugalmasságra van szükség. Jobban meg kell szervezni a munkát, tudnunk kell gyorsan módosítani az eredeti programot, úgy, hogy ne legyen kiesés a termelésből. — Ehhez emberek kellenek, akik képzettségeik folytán partnerek tudnak lenni a munkában. — Tíz évvel ezelőtt gyáregységünk 350 dolgozót számlált. rpa már csak 300-an vagyunk — mondja az igazgató. — A létszám az utóbbi években stabilizálódott. a fluktuáció minimális. A szakmai összetétel gyáregységünkben nagyon jó: dolgozóink kilencven százaléka egy, illetve töbi) szakmával is rendelkezik. Figyelemreméltó, hogy a munkások többsége a gyáregységben szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványt. A felnőtt szakmunkásképzés tíz év óta súlyponti feladat Mezőkövesden. Minden évben szerveznek ilyen jellegű tanfolyamokat. még akkor is, ha az adott szakmára a gyáregységben már nincs elég jelentkező. Ezt a problémát is rendkívül praktikusan oldották meg. Kevés jelentkező esetén megkeresik a többi mezőkövesdi üzemel, hogy összejöjjön a szükséges csoportlétszám. Ez. természetesen. jó kapcsolatot feltételez a helvbeli üzemek között. A módszer ma már gyakorlattá vált Minden bizonnyal az idei esztendő is próbára teszi a kollektívát.. Több nyereséget, nagyobb árbevételt. 200 milliós termelési érték előállítását irányozták eiő. Üi termék kísérlett gyártásával kezdték az esztendőt. A gvártmányösszetétel egyelőként a tavalyihoz hasonló lesz. alkatrészeket és kész terméket egyaránt gyártaná fognak. Déváid Hedvig Nagy József Tiz kis település közös gazdasága Eredményes útkeresés a perkupái DózsaTsz-ben
