Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-09 / 33. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1984. felíruár 9., csütörtök Nézőféri meditáció fantasztikum, bunyó Egy kocka a Szerelem receptre című szovjet filmből Három új film jelentkezik mától a premiermozik vásznán, egyet-egyet kínálva a címben jelölt három témából. Szerelemről szól a már címében • — Szerelem receptre — is ezt jelző szovjet filmvígjátéli, amelyben — előzetes tájékoztatásként elmondható — egy italozó, lezüllött élsportoló és egy fiatal nő véletlen összetalálkozásának és sok kanyar és félreértés után kibontakozó szerelmének részleteit ismerhet jöle meg. A másik film, amelyről, szintén csak előzetes tájékoztatást adunk, belga—francia koprodukcióban készült tudományos- fantasztikus rajzmesefilm — Tintin és a Cápák tava a címe, — amelynek az elején betörnek az Oceanográfiai Intézetbe és elrabolják az egyik különleges kagyló gyöngykincsét, helyére pedig egy hamisítványt varázsolnak. A bűncselekmény nyomába ered Tintin, az ügyes es szemfüles fiatalember és csapata, amely az öreg Toul- nesor professzor meghívására a helyszínre siet. A professzor találmánya a három dimenziós, térhatású, színes kép nagyon érdekli a bűnözőket, ám Tintin csapata a Cápák tavánál sok-sok fondorlat és ügyes csel útján legyőzi a gonosz totális bűnözőt. A film felnőttekhez és fiatalokhoz egyaránt szól. Bizonyára nagy érdeklődés előzi meg a hét harmadik ■ filmjét, az amerikai gyártású, Martin Scorsese rendezte Dühöngő Bika című filmet. A Dühöngő Bika az olasz származású, J. La Motta nevű, egykori hivatásos ökölvívó önéletírása nyomán készült, és a napjainkban mór teljesen ismeretlenül egy kis szórakozóhelyet vezető exsportoló életútját mutatja be. Ám, megmutat ennél sokkal többet is. Nevezetesen: azt a világot, amelyben a sport, az ökölvívás tulajdonképpen csak nagytétű fogadások, piszkos üzletek eszköze, ahol már szó sincs a sport tisztaságáról, szépségéről, s ahol a győzelmet, vagy veszteséget a menedzserek és a fogadótársaságok érdekei határozzák meg. La Mottót, a filmben Robert DeNiro alakítja, aki hosszú hónapokig készült fel a bokszoló szerepére, éppen az alakított öklöző sé- gitségével, s így a film mérkőzésjelenetei, amelyek a szokatlanul hosszú játékidőnek jó felét teszik ki, igen izgalmasak, látványosak lehetnek azoknak, akik a hivatásos ökölvívást szeretik, s akiknek a szörnyű bunyók, az ökölcsapások nyomán fröccsenő vér, a torzra püfölt emberi ábrázatok látványa, a kiütött versenyzők vonaglása a padlón szórakoztató látványt jelent. Mert ebben aztán nincs hi- ény a filmben. Bármennyire is tudjuk, hogy a látott mérkőzések pontos koreográfia szerint folynak és kerülnek felvételié, az ütések azért nagyrészt igaziak, és a tíz-tizenlcét-tizenöt menetes profimeccseken a verejtékben és vérpatakokban fürdő bokszolok látványa, a vérbe- borult szemek, a cséphada- róként működő karok képe bizony riasztó. S ha mindehhez hozzávesszük az ábrázolt bokszoló magánéletét, elviselhétetlen cezaromániá- ját, családi és magánélete visszataszító életvitelét, s nem utolsósorban azt, hogy alig hangzik el filmben mondat valamilyen - vaskos gorombaság, ocsmány szó használata nélkül, meg tanúi lehetünk az ökölvívó szerelmi élete néhány megnyilvánulásának, bizony nehéz a film esztétikai értékeiről beszélni. Hogy sporttörténeti értékei vannak-e, nem tudom. A film ugyanis minden mér- 'közés előtt jelzi a dátumot, hogy hitelesítse La Motta életútjának rekonstruált jeleneteit, az újrajátszott mérkőzések valódiságát, illetve elfogadhatóságát. Talán hivatásos ökölvívók, vagy sporttörténészek tudnák megmondani, jó-e, vagy sem. Mindenesetre, aki a moziban nem a nyers durvaságot keresi, ne nagyon. álljon sorba mozijegyért. Mert a film ugyan, mint említettem, sokat elmond a sztárcsináló kapitalista sportvállalkozások világáról, de ez a drámai vonulat egyáltalán nem ellensúlyozza azt a sok durvaságot, amit La Motta mérkőzései és magánéleti megnyilvánulásai elénk tárnak. (benedek) Amit mindenütt el- # énekelnek (ezzel kezdték műsorukat legutóbb az idős emberek köszöntésekor is): „Cörömbolyt határ felől / Csillag ragyog környes-körül / Ahol az a csillag ragyog / Én is onnan való vagyok". Az asztal fölött a falon két ismerős tányért fedezek fel. Az egyik a taktaharká- nyi, a másik a füzéri dalostalálkozón való részvételt tanúsítja. Tavaly volt mindkettő. Közöttük egy oklevél fontos tényt igazol: a gö- römbölyi pávakor az 1982- es minősítésen „országosan kiváló” fokozatot érdemelt ki. Véletlen: mindhárom alkalommal szerencsém volt találkozni ezzel a csoporttal. Most, hogy ülünk egy szombat esten a görömbölyi . művelődési ház próbatermében, még a fentieken kívül is számos találkozást elevenítünk föl a pávakor tagjaival. Még az elején megegyezünk, hogy majd szépén leírom az éppen szólók nevét — de ezt rögtön el is felejtjük: végül is nem értekezleten vagyunk, hanem családi körben: — Mi minden tekintetben egy nagy családnak számítunk, az összejöveteleink családias jellegűek, a daltanulás, a gyakorlás mellett sokat beszélgetünk, köszöntjük egymást névnapokon, s találkozunk próbán kívül is. A csoportban éneklők fele házaspárként van itt. — Én az Avas-délről járok, több busszal kell jönnöm, sokszor a munka után fáradtan érkezem, de higy- gye meg, hogy innen mindig felfrissültén, vidáman megyek haza... — Nagyon összékovácsoló- dott a mi csoportunk, ismerjük egymás szokásait, vannak eredményeink is, nagyon szeretünk énekelni, ez nekünk szórakozás. Ezért vállaljuk az áldozatokat is. Nos, igen. Még egy olyan közösségi hasznú csoport életében is, mint a görömbölyi — vannak az öröm szavaihoz csapódó keservek. És ezek nem itt teremnek: — Én is azt mondom, hogy minden anyagi áldozatot megér, hogy együtt lehetünk. Két ruhánkat, a cipőnket saját zsebből fizettük. de sokszor az utazásokba is be kell pótolni... — Tudja, mi csak vagyunk magunknak itt a nagyváros Görömbölyi határ felöl A dal(osok) öröme szól... Egy fellépés-emlék a diósgyőri várból. A széksorokban ezúttal többnyire fiatalok ülnek. peremén, Miskolc szélén. Nem nagyon figyelnek oda ránk, a város elviszi a pénzt. . . — Már komolyan gondoltunk arra, hogy feladunk egy hirdetést, az lenne a címe, hogy „mecénásokat keresnek!”; Az lenne a tartalma, hogy a görömbölyi pávakor utazásaihoz olyan vállalatok, szövetkezetek, intézmények segítségét kéri, akik járművet tudnának adni. Ezért cserébe a pávakor műsort adna ... — Egymás között sokszor elbeszélgetjük azt is, hogy miért nem vonzza a fiatalokat a népdal, a mozgalom? Sajnos, ide se nagyon jönnek ... — Az a baj, kicsit szégyennek számít, ha a népdalt szereti valaki, a munkahelyen is kinevelik néha az embert... ' — Ott a baj, hogy a rádióban is mindig a csörömpölést hallják és hozzászoknak. Országosan is jobban kéne menedzselni a népdalköröket, pávaköröket... A görömbölyi pávakor a Miskolc városi Művelődési Központhoz tartozik (az intézményhálózat révén), az Unió Áfész is adott már támogatást, s van kapcsolatuk a papírgyárral. Ennek ellenére kevés mindaz, amit eddig kapott ez a csoport, hiszen — mint azt egy dalos mondotta — „valóban ez szórakozás nekünk, de van benne felelősség is. Hiszen ha menni kell valahová, h* vállaltuk a fellépést, akkor nem állhatunk ki felkészületlenül. Ehhez pedig íaó kell, olt kell Hagyni a házi munkát, a szólót és .jönni próbára. Mi nemcsak magunkat képviseljük...” A görömbölyieknek tavaly 23 fellépésük volt, füzértől Pusztavacson át a Komárom megyei Környéig, sok helyen megfordultak. Ez utóbbi helyen: „a magas zsűri prolinak minősített bennünket”... De még a gondokrol egy utolso szót: az utóbbi időben citerások- kal bővült a kör, sajnos, nagyon nehéz szakembert szerezni ... S nem csupán itt probléma ez. Mit kívánnak maguknak? — Ha nagyobb lenne az érdeklődés, az lenne -azöröm! — Sose szűnjön meg ez a csoport! Görömbölyön ilyen jelle- gü-müfajú csoport még soha nem volt, csak öt éve van. Egy régen dédelgetett álom valósult meg, amikor a Budai Nagy Antal Művelődési Ház megújult, s helyet kaptak benne a dalosok. A* egyik alapító tag most így töprengett el: — Öt év nem nagy idő, tényleg nem sokat mond, de nem volt azért- gyerekjáték ... Hogy mi tart össze bennünket? Mondhatnám • Kodály, Bartók, Lajos Árpád szelleme — vagy hogy annyira szeretünk énekelni? Szívem szerint, ha elfogadja a javaslatomat, azt adnám az írása címéül, hogy „Akik nagyon szeretik a népdalokat énekelni — azok a görömbölyiek ...” És nagy örömöm, hogy az unokámat utánpótlásként itt fogom tudni hagyni... Az elmúlt szombaton a vidámság, a dal öröme töltötte be a görömbölyi. művelődési házat. A pávakörösök baráti-családi körben felelevenítették születésük körülményeit, öt év munká- ját-eredményeit. .A dal öröme szólt. Ha ebben az írásban szóba kerültek a gondok is, csak azért történt; hátha lesznek jelentkezők az örömöt erősítő „szólamba”... Az öröm szól — segítségért. Ténagy József • Fotópályázat „Hétköznapok a kollégiumban” címmel fotópályázatot hirdet a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsa a kollégiumi mozgalom 25. évfordulója alkalmából. A pályázaton részt vehet valamennyi középfokú tanintézeti kollégium, és diákotthon lakója. A 18X24 centiméteres, fekete-fehér és színes képeket — legalább ötöt, de legfeljebb tizet — a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácshoz kell eljuttatni április 10-ig. Magyar fiatalok a külföldi egyetemeken Több, mint három évtizedes hagyományai vannak a különböző szocialista országokban folytatott egyetemi tanulmányoknak a magyar fiatalok között. Ez idő alatt több ezer fiatal szerzett diplomát, amit jó eredménnyel hasznosít ma a termelőüzemben épp úgy, mint a tudományos kutató- és tervezőintézetekben, vagy éppen az ismereteket mélyítő hazai egyetemeken. Az 1983-as év mégis rendkívülinek minősíthető a pályázók számára. A januári felvételi vizsgákon először számították be a diákok harmadik év végi és a negyedik félévi eredményeit, s ez volt egyben a 120 pontos felvételi rendszer főpróbája is.' A jelentkezők több- 'sége természetesen most is a „divatos” szakok felé irányult, ahol nem volt ritka az ötszörös, sőt még az ennél is nagyabb arányú jelentkezés. A Szovjetunióban 1948-tol, míg más európai szocialista országokban 1950-tól van lehetőség arra, hogy magyar fiatalok tanuljanak ösztöndíjasként. A lehetőség elsősorban olyan szakokon van, amelyeket hazánkban nem oktatnak. Így többek között repülögép-mérnök, hajóépítő; környezetvédelmi, higiénikus orvos, újságíró- képzésben, Természetesen vannak mérnök-, közgazdász-, agrármérnök-jelöltek is, akik hazai felsőfokú iskoláinkban is megtalálhatók. Ezek később, főleg a KGST-integráción belül kamatoztatják a megszerzett tudást és a nyelvi ismereteket. A környező szocialista országokban történő beiskolázásnál különösen nagy jelentősége van a nemzetiségi nyelv ismeretének, amely visszahat az anyanyelvi tanításra is a hazai nemzetiségi- iskolákban. Az elmúlt évek tapasztalatait vizsgálva megállapítható, hogy csökkent * külföldi ösztöndíjra pályázó magyar diákok száma. Ez valószínűleg összefügg a demográfiai visszaeséssel, de feltétlenül közrejátszik a ■műszaki pályák Iránt érdeklődő fiatalok csökkenő számaránya is. Az is közrejátszik, hogy a már korábban érettségiző, vagy a szakközépiskolákból pályázó diákok jelentős része gyenge orosz, vagy német nyelvtudással rendelkezik. A magyar állam eddig Is, es a jövőben is jelentős ösz- szeget fordít a felsőoktatási intézményekben tanuló fiatalok szociális ellátásának javítására, amelyből a lehetőséghez mérten a külföldön tanuló ösztöndíjasok is részesülnek. Mindez azt is jelenti, hogy nagy terhet vesz le a szülök válláról a külföldi ösztöndíj. Éppen ezért jó lenne, ha a fizikai, vagy szerényebb keresetű dolgozók tehetséges gyermekei fokozottabb mértékben élnének a külföldi tanulás lehetőségével. Statisztika Települési viszonyokról, vízgazdalkodasrol A Központi Statisztikai Hivatal a Statisztikai Kiadó Vállalat -gondozásában közreadta gazdasági és társadalmi életünk területi jelenségeit feltáró új kötelét. Az évkönyv képet ad a településegyüttesek kialakulásának folyamatáról a hetvenes években, majd részletesen beszámol az 1982. évi eredményekről. Gazdag táblaanyaga ábrákkal illusztrálva mutatja be a népesség, népmozgalom. foglalkoztatottság és az egyes népgazdasági ágak mutatóinak alakulását. Életkörülményeinket a lakossági fogyasztás és a szolgáltatások, a kulturális, egészségügyi és kommunális ellátás tükrében ismerteti. A Település- hálózat c|mü fejezet a települések jellemző adatait, a városok, a kiemelt községek és az üdülőkörzetek részletes mutatóit teszi közzé, ezáltal lehetőséget nyújt az azonos szerepkörű települések helyzetének összehasonlítására. Az adatokat több színes grafikon és térképmelléklet leszi szemléletessé. A praktikus vízgazdálkodási statisztikai zsebkönyv számol ad a népgazdasági ágba sorolt több. mint felezer szervezet, valamim a népgazdaság más ágazataiban — általában az 1979—• 1982. években — folytatott vízgazdálkodási tevékenységéről. Ismerteti a vízgazdálkodás helyét és szerepét gazdasági életünkben. majd . részletesen, hosszú idősorokban tekinti át az ágazat termelőerőinek és sokrétű feladatának alakulását. Ezután sorra veszi a tevékenység személyi és anyagi feltételeit, az eredményeket pedig megyei bontásban is közreadja. Táblázatai megismertetnek á vízgazdálkodás'- szerteágazó termelés- és szolgáltatásjellegü munkáival: a víztermelés és -lei- használás, a közüzemi vízellátás, a csatornázottság» valamint a szennyvíz-kibocsátás és -tisztítás alakulásával. intenzív fejlődésével. Számos információt is tartalmaz a zsebkönyv a hévíz- és gyógyviztermelésról és -hasznosításról is.
