Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-04 / 29. szám
. 'X'JU * VTLA.G PROLETÁRJAI, EGYESÖLTETSCI AZ MSZMP borsod-a baüj-Zemplén" megyei btzottsaganak lapja XL. évfolyam, 29. szám Ára: 1,80 Ft ,, Szombat, 1984. február 4. te—•-------------------------------------=:----i-----— ■ M egkezdődtek a hivatalos Magyar-brit tárgyalások Kádár János fogadta Margaret Thatchert Kódór Jónos ot Orsióghózbcm tniniszlerelnökkel Margaret Thatcher Nagy- Britannia és Észak-lrország Egyesült Királyság miniszterelnöke — aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — pénteken reggel megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezt követően Lázár György és Margaret Thatcher — akinek személyében első ízben tesz'' hivatalos látogatást Magyarországon brit kormányfő — a Parlamentben szűk körű megbeszélést folytatott. A program a délelőtti órákban a Parlament Dcle- gációs termében folytatódott: Lázár György és Margaret Thatcher vezetésével megkezdődtek a magyar— brit hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló csoport tagjai: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, találkozott Margaret Thatcher brit valamint Bányász Rezső, hazánk londoni nagykövete. Nagy-Britannia képviseletében — a miniszterelnök-asz- szony társaságában — Sir Julian Bullard külügyminiszter-helyettes, John Coles magántitkár és Peter William Unwin, Nagy-Britannia es Észak-írország Egyesült Királyság budapesti nagykövete ült tárgyalóasztalhoz. A plenáris ülésen megvitatták az időszerű nemzetközi témákat. Megállapították, hogy bár a külpolitikai kérdéseket illetően a két kormány álláspontja eltérő, mindkét ország érdekelt a kelet—nyugati kapcsolatok fenntartásában, a feszültség csökkentésében. Véleményt cseréltek a leszerelési tárgyalások helyzetéről, valamint azok folytatásának lehetőségeiről, kilátásairól. Az őszinte, szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a Magyarország és Nagy- Britannia közötti kétoldalú kapcsolatok széles skáláját;, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A tárgyalások befejezését kővetően a brit kormányfő rövid sétát tett az Országházban. Ezt követően Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament Munkácsy-termé- ben fogadta Margaret Thatchert. A szívélyes hangulatú eszmecserén jelen volt Esztergályos Ferenc és Bányász Rezső, valamint John Coles és Peter William Unwin. Délben, Kádár Janos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára az Országházban találkozott Margaret Thatcher asszonnyal. A nyílt és szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a kelet—nyugati viszony időszerű kérdéseiről, valamint a magyar—brit kapcsolatok alakulásáról. A délutánt városnézéssel töltötte a brit kormányfő. Elsőként a Budapesti Történeti Múzeumba látogatott, ahol Székely György főigazgató kalauzolásával ismerkedett a középkori Buda királyi várpalotáját és go: í kus szobrait bemutató állandó kiállítással. Margaret Thatcher érdeklődéssel tekintette meg a 17. században elpusztult királyi várpalota helyreállított termeit és a bástyafalakkal övezett belső kerteket, az 1974-ben feltárt, európai hírű gótikus szobrokat, a budai udvari művészet remekeit. Időzött a múzeum aulájában felállított Szent István szobor, Pátzay Pál alkotása előtt, majd beírta nevét az intézmény vendégkönyvébe. (Folytatás * 2. oldalon) Kitüntetések, elismerések Tegnap délután, Miskolcon a Vasas Művelődési Központban került sor megyénk munkósőr-parancs- noasagának, törzsének es közvetlen alegységeinek év- 5 záró—évnyiló ünnepélyes egyaéggyülésére. A Himnusz elhangzása ulan Begylk János, a megyei pártbizottság osztályvezetője, az egység- gyűlés elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Grósz Károlyt, az MSZMP KB tagját, u megyei pártbizottság első titkárát, valamint a csehszlovák népi milícia delegációját. amelyet Vladislav Michalik, a • kelet-szlovákiai r parancsnokság törzsparancsnoka vezetett. A melyei parancsnok, Soós Olló beszámoló jelentésében hangsúlyozta, hogy a munkásörök a múlt évben Sí, (^folytatás « 2, oldaton) Ai egységgyülé» résztvevőinek c-gy csoportja. a Az 1985. ért népgazdasági terv fő célja a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizetőképesség fenntartása megvalósult. A kivileli többlet nagyobb lett az előző évinél. A lakosság reál- jövedelme es fogyasztása az előző évi szinten maradt. A termelést és az ellátást szolgáló állóeszközök állománya gyarapodott. Folytatódott a gazdálkodás szervezeti korszerűsítése. A gazdasági munka eredményeit mérsékelte a tartósan kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi árak változása miatt keletkezeit árveszteség, az aszály. Emellett a íjiunka hatékonyságának fokozása, a termékek korszerűsítése, a versenyképesség javítása nem mindenütt tartott lépést a követelményekkel. Mindezek miatt egyes területeken az eredmények az előirányzottnál kisebbek. 1983-ban a nemzeti jövedelem összege folyó áron mintegy 730 milliárd forint voll, volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — valamivel meghaladta az 1982. évit. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma 1,5 százalékkal csökkent. A munka termelékenysége emelkedett. A takarékosságra, az erőforrások jobb hasznosítására irányuló programok végrehajtása eredményes volt. Az ágazatok többségében csökkent az egységnyi terhelésre jutó anyag- és energiafelhasználás. Az energiaellátás az év folyamán kiegyensúlyozott volt. A népgazdaság energiafelhasználása közel 2 százalékkal csökkeni, az energiagazdálkodási program, a termelési szerkezei változása, valamint az év eleji enyhe idő hatására. Mind az anyagi ágak, mind a lakosság kevesebb energiát használt fel, mint az előző évben. Az energiaigények kielégítésében nagyobb szerep jutott a hazai forrásoknak. Folytatódott a kőolaj és kőolajtermékek helyettesítése más energiahordozóval, így földgázzal és villamos energiával. A nemzeti jövedelemből belföldön 710— 715 milliárd forintot, volumenben 2—3 százalékkal kevesebbet használtak fel, mint 1982-ben. A fogyasztásra jutó rész változatlan szintje mellett a felhalmozás — a beruházások volumenének csökkenése es a készletnövekedés mérséklődése következtében — kb. 20 szazatokkal kevesebb volt az előző évinél. A lakosság infrastrukturális ellátásúnak javítását szolgáló társadalmi-gazdasagi programok legfontosabb fejlesztési céljai megvalósulták. Az életkörülmények javítását szolgáló több területen növekedett a lakossági, helyi erőforrások szerepe. A termelői es a fogyasztói árszínvonal' a tervezett mértékben emelkedett. A vállalatok es szövetkezetek pénzügyi helyzete nem volt kiegyensúlyozott, a korábbinál több vállalatnak voltak likviditási nehézségei. A behozatali árak növekedése meghaladta a kiviteli árakét, á cserearány romlott. Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál gyorsabban nőttek, a költségvetési hiány az előző évinél és a tervezettnél kisebb lett. A NÉPGAZDASÁG IMS, ÍV! FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓSZAMAI Terv Tény T9S2. év százalékúban Nemzeti jövedelem Belföldi 100,5—101,« 100,0—100,5 felhasználás 90—07 97 —!>8 Ipari termelés Országos 101—102 kb. 101 épités-szcrelcs Mezőgazdasági termékek 97—9* 97—98 termelése Egy lakosra jut« 101—192 kb. 97 reáljövedelem Lakossági 98—98,5 100,0—100.5 fogyasztás —fvp .5 kb. 10« A szocialista szervek beruházásai, Milliard forint folyó áron 170—172 187 v Ipar Az ipari termelés összességében kb. 1 százalékkal, a tervelőirányzat alsó határának megfelelően emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 0.8 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttil. az ipari szövetkezeteké 1,7 százalékkal csökkent. Az új típusú gazdasági szervezetek — kisvállalatok és kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek — és a magánkisipar teljesítményei jelentősen emelkedtek. Az ipari termelésben és értékesítésben nőit az export aranya Az ipari termékek kivitele mindkét fö elszámolási viszonylatban jelentősen bővült. Az. ipar belföldi célú értékesítése 1.9 százalékkal csökkent. Ezen belül a lakosságnak lényegében ugyanannyit, beruházási célra <1,2 százalékkal többel, a t ermelöf el használók számára 2.7 százalékkal kevesebbet értékesítettek. A termelés és értékesítés nagyobb arányú bővítését hátráltatta a korlátozott külpiaci kereslet, a kedvezőtlen- világpiaci áralakulás, a verseny elezoöese. esetenként a termékek egy részének alacsony műszaki színvonala, nem kielégítő minősége és verseny- képessege Helyenként gátolta a termelést munkaerőhiány, egyes anyagok és alkatrészek hiánya, a kooperációs kapcsolatok lazulása. A termékek korszerűsítése, a piaci igényekhez való alkalmazkodás a szükségesnél lassabban haladt. Az iparvállalatoknál és szövetkezeteknél foglalkoztatottak szíjma 34 800 fővel, 2.S százatokkal kevesebb volt, mint 1982-ben. A fő ágazatok kö/.ül legjelentősebben a könnyűiparban, a kohászatban és a gépiparban csökkent a létszám. A létszámcsökkenésből eredő termelési nehézségek enyhítésében jelentős szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségeknek. A vállalatok és szövetkezetek termeié-' ken.vsége az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján 3,1 százalékkal emelkedett. Gépállományuk kihasználtsága némileg romlott. AZ IPAR VALI, A LATOK ÉS SZÖVETKEZETEK TERMELÉSE ÉS TERMELÉKENYSÉGE ÄG AZ ÁTOKKÉNT (1983. év 1982. év százalékában) Termelés Termelékenység Bányászat 90.8 96.7 Kohászat 98,5 102.2 Gépipar 100.ti 103,3 Épitóanyag-ipar too,8 102,1 Vegyipar 101.6 10225 Könnyűipar 101,0 105,2 Élelmiszeripar 102,2 101,8 Az energiafelhasználás csökkenésével összhangban mérséklődött a főbb energia- hordozók termelése. Szénből 25,2 millió Ioné nát, földgázból 0,5 milliárd köbmétert, kőolajból 2 millió tonnát hozlak felszínre, 1—3 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A vülamosenergiä-termeles 25.7 milliard kilowattóra voll, 4,1 százalékkal több. mint 1982-ben. A villamos-erőmüvekben megfelelően kihasználták a szenlüzetósú erőmüvek kapacitását. A Paksi Atomerőmű I. sz. blokkja — amely az év egy részében még próbaüzem jelleggel működött — a villamosenergia- fermetós 9,0 százatokat szolgáltatta. A folyamatban levő beruházások közül az Oroszlányi Szénbányák Márkushegyi Bányaüzemében az év folyamán évi 200 eMsr tonna kapacitású üzemrészt nyitottak meg. Aluniiniumkohászati termékekből a belföldi értékesítés változatlan színvonala mellett a kivitel mindkét lö elszámolási viszonylatban számottevően emelkedett. Vaskohászati termékekből a lökés piacokra irányuló kivitel csökkent. Befejeződött, illetve műszakilag megvalósult a Székes- fehérvári Könnyűfémműben a félgyártmány- fejlesztő beruházás, a Dunai Vasműben a konverteres acélgyártás fejlesztése, a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének beruházása. A gépiparon belül az egyes vállalatok, alágazalok termelése differenciáltan alakult. Legnagyobb mértékben a műszeripar, valamint a híradás-, és vákuumtechnikai ipar növelte termelését, de meghaladta az előző é\'i szintet a fémtömegcikk-ipar termelése is. Csökkent a villamos gepek es berendezések termelése es némileg a gépes gépi berendezés-, valamint a közlekedési eszköz iparé is. A gépipar rubel viszonylatban növelte exportértékesítését, a nem rubelelszámolású gépexport csökkent. ' Az építőanyag-iparon belül csökkent a kö-. kavics-, cement- és egyes betontermékek termelése. A növekvő igények hatására számottevően nőtt az azbesztcement- termékek, a szigetelőanyagok, a tégla- és cserépipari termékek gyártása. A növekvő termelés ellenére a lakosság építőanyag- keresletét gyakran nem tudták hiánytalanul kielégíteni. / A vegyipari termékek közül nagymértekben emelkedett a gyógyszerek, a növényvédő szerek, a háztartási és kozmetikai cikkek gyártása. Bővült a műtrágyák, a műanyag alapanyagok es műanyagok, a •szerves és szervetlen vegyipari termékek, a gumiipari cikkek termelése is A vegyipar belföldre kevesebbet, exportra lényegesen többet értékesített, mint 1982-ben. A kivitel mindkét fö elszámolási viszonylatban számottevően bővült. A Borsodi Vegyi Kombinátban befejeződött a PVC IV. műanyag-feldolgozó üzem fejlesztése. Bővült a vegyipar növényvéöös/er-gyártó es gyógyszeralapanyag-gyártó kapacitása. . A könnyűiparon belül a papír-, a nyomda- és a fafeldolgozó ipar termelésé nőtt jelentősebben. A ruházati ágazatok termelése összességében mérsékelten ezen belül a cipőiparé mintegy 8 százalékká] emelkedett A könnyűipar a lakossás számára és rubel viszonylat exportra néirtlr... - kevesebb. nem rubel elszámolású piacokra több terméket értékesített, mint az előző évben. (Folytatás a 4. oldalon) \ Munkásir-egységiyílés a Vasaskaa
