Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-25 / 47. szám
* or ÉSZAK-M AG YARORSZAG 4 W' T9f 4. február 25,' szombat ^ Palu, gyűlés után Taktaharkány a gazdagodás hangulatában J A rossz tapasztalatok te- t szik: a művelődési ház nagytermében a falig meg sem állok. Ott van a fűtőtest. Mire felmérem a helyzetet, késő. Innen már mozdulni nem lehet — a bejárati előcsarnokban is állnak már —, a fűtőalkalmatosság pedig ugyancsak kitesz magáért. Hát, itt meleg lesz, gondolom, amikor a népfront községi titkára szóra emelkedik. Köszönti a nagy érdeklődést, a falu lakóit és a vendégeket. Falugyűlés — Taktafa zákány ban. * Egy közhely a kétórás együttlét mondataiból: Segítsd a faludat — magadon segíts?.! (De ennek a mondatnak itt és most éppen a személyes megtapasztalás ad $öwäce is fontos értelmet.) í * 1 Ha wa?a#A, mondjuk egy íév messaoeségéből ismét Tak- íaóasrkányba jutna el, egy „eseményt” bizonyosan a fejlődés, a gazdagodás számlájára írhat. Ez pedig az általános iskola és környezete; külső«« is nagyon mutatja magát rrz az új létesítmény. Részlet a községi tanács elmekének beszámolójából: „— Községünk 1983. éri tervvégrehajtásáről, annak megvalósításáról az alábbiakat jelentem a falugyűlésen megjelenteknek: elkészült és áladásra került az általános iskola új épületszárnya és a tornacsarnok. Terven felül megvalósítottuk az általán©* iskolához csatlakozó udvar aszfaltburkolattal történő lezárását, a felvonulási épületből kialakítottuk a minden igényt kielégítő politechnikai oktatás célját szolgáló mü~ helyrészeket. Megépült a fogorvosi é* a pedagógus szolgálati lakás, befejezés előtt áll a temb-s szolgálati lakás építése. Az 50 személyes óvoda építési munkáinak előkészítése folyamatban van, megtörtént a kisajátítás, a tervdokumentáció és a kiviteli szerződés megkötése. 78 építési telket kiosztásra előkészítettünk. Befejezést nyertek a terület közművesítéséből a 'via-, a villanyhálózat, a közvilágítás munkálatai. Szerződéssel biztosítottuk a csatlakozó úthálózat első fél évben történő megépítését. Végrehajtottuk a meglevő óvodai létesítményben a fűtés korszerűsítését. Az anya- és csecsemővédelem rendelőjének korszerűsítését elkezdtük, a kivitelezés során az egészség- ügyi komplexum felújítása is, megtörténik ez év első felében. Községünk igen régi és indokolt problémájának megoldását kezdtük meg a belvízrendezési tanulmány- terv elkészítésével. Az elmúlt évben megkezdtük a műemlék jellegű tájház építési munkálatait. E munkák befejezése 1984-ben várható. Településünk úthálózatának javítását és mintegy 4 kilométer járda felújítását és építését végeztük el. Bővítettük intézményeink szemétszállítási lehetőségeit, az elmúlt évben négy darah, négyköbméteres szemétszállító konténert vásároltunk, és szerződést kötöttünk a szerencsi városgazdálkodókkal az intézményes szemét- szállításra, A község közvilágításának javítása céljából központi helyeken korszerű fényforrásokat szereltettünk fel. A községi temető belső rendje tovább javult Kijelölésre került a* új belső úthálózat építése. Vezetékes ivóvréhákjxat-bővüést hajtottunk végre a Hunyadi és a Zalka Máté utcákban.. ®s ezzel még korán femes vége a gazdagodás listájának. A tárgyiasult gyarapodásnak. m Egy farín fakói — történetesen Taktaharkányban — persze pontosan tudják és számon tartják azt, mi az, ami megtörtént egy idő alatt — és mi az, ami nem történt meg. A falugyűlések kiváló alkalmai az efféle szembesítéseknek. S aki volt már résztvevője ilyen fórumnak, igazolhatja: a bajok, a gondok, a hiányok sorolása állítja fél szólásra az adott település lakóit. Taktaharkányban is sete- *zor történt ez így. Most, valahogyan a levegőben volt a megtett cselekedetek „ta- pinthatóságából" táplálódé elégedettség hangulata a falugyűlésen. De nem véletlen a tanácselnök eme fogalmazása: „— Az elmúlt év tevékenységének értékelése csak úgy ad teljes képet munkavégzésünkről, ha figyelembe vesszük az állampolgáraink, gazdasági egységeink, társadalmi szervezeteink által előállított társadalmi munkaértéket. Közös munkánk során a tervezett társadalmi munkaértéket 4 350 000 forintban, az egy lakosra jutó tevékenység értékét 1050 forintban határoztuk meg. örömmel jelenthetem a tisztelt falugyűlésnek, hogy aa. 1983. évi társadalmi munka- értéket 5 502 000 forintban teljesítettük. Az egy személyre jutó munkaérték 1487 forint. E tények fényesen bizonyítják a településünkön lakó állampolgáraink becsületes helytállását, és azt, hogy a társadalmi munka célkitűzéseivel azonosulnak lakóink.” A mindennapokban élvezhető gazdagodás hangulatára utaltam korábban. Ami nem jelenti — a nyugalom álomba ringatózását. Az éber, jövőre figyelő é* figyeltető gondolatok sem hiányoztak a taktaharkányi falugyűlés adta együttlétből. Az elismert színvonalú kereskedelmi alapellátás is „réssel ütött” — s ha pénzügyi nehézségek is merülnének fel, készpénznek vehető az illetékesek ígérete: lesz megoldás. Ez csak egy péteta. * Eredményeket, gyarapodást köszöntő szavak hangzottak ei többségben a taktaharkányi fairgyűlésen. A további tettrekészség kinyilvánítása gazdagította a hiányokat felem legetők mondandóját. * Jó hőmérsékleten lehettek részesei Taktaharkány lakói ennek az összenövésnek. Testhőmérsékleten — ba úgy tetszik. A mt - a<-a n..r__a----n TOTCHXrcBl ttaJH/oWl ~ mert már a központi fűtést is beszerelték — meleg lett a végére. De a tanács vezetőinek ezúttal mégsem kel-! lett „megizzad n rak” — a \ magyarázkodásban. Rábízhatták a dolgokat — a tényekre. Megérkezett bút ismét • a mérges ember, akinek semmi sem tetszik. Régebben, nagyszüleink, szüléink idejében, vagy éppen a mai derékhad gyerekkorában az ilyen ember érkezését egyértelműen, idejében jelezte a kályha, a csikóstűzhely, vagy bármiféle más tűzhely: a lángok közöl egyszer csak semmi mással össze nem téveszthető morgás hallatszott ki... Bizony! Morgott a tűz! És ezt soha nem lehetett zajnak, pattogásnak, éneklésnek, dudálásnak — dudálni amúgyis a szél szokott a kéményben — nevezni, csakis morgásnak. A tűz morgása mindig is mérges-haragos ember érkezését jelezte már jó előre a háziakkal, akik ezt tudomásul vették, sőt intézkedtek is a harag csillapítása ügyében, azáltal, hogy kitárták a tűzhely ajtaját és aprókat beleköptek a lángokba. Ha hiszik, ha nem, az ajtó újfenti becsukása után megszűnt a morgás, mintegy jelezve: csillapodott már valamelyest az érkező haragja! Az érkezést persze az ilyen fortélyos eljárás sem tudta megakadályozni, de legalább az esélyeket javította. A most megjött mérges embert sem lehet semmi mód elhárítani, útját eltéríteni, mert nagyon is makacsát Jön mindig a maga idejében. Ráadásul a haragja sem igen csillapszik. Jellemző rá, hogy elégedetlen, kötekedő természetű, akinek semmi sem tetszik. Mármint az nem tetszik, amit itt lát. Rögtön azt mondja rá: nem így kéne lenni, hanem Mátyás amúgy! 1-Ia meg — következő érkezésekor — a szava szerinti amúgy sikeredik, hát akkor meg emígy kellene! Sehogy sem lehet a kedvére tenni és még csak a mérgének csillapítására sincs esélyünk, hiszen a központi fűtések radiátorai nem tudnak morogva jelezni, csak kihűlni tudnak vagy csöpögni, az elektromos kandallók, a hőtároló kályhák semmit sem tudnak a régi szokásokról, de még az olajkályha sem tudja, amit az élő, öröktől fogva létező tűz tud, vagy tudott a mérges ember jelzéséről, a düh csökkentéséről. A mérges ember tehát jön, sót itt is van pirosló arccal, hidegtől vörös orral,, beke- csesen, acélpalkójú csizma______ » — f —--------------S vfüuii, W» persze kötekedik. Körülnéz. Aha! Szóval itt ez van! Hát neki ez nem kell! És acél- patkójú csizmájával rögtön el is kezdi a formálást, átformálást a maga ízlése szerint Mert azt meg kell adni: nemcsak mérgelődik, beszél, hanem rögtön hozzá is lát a tennivalóhoz. Most például, a mai napon jeget tör. Ha tör! Tisztsége, feladata mindenképpen ez Mátyásnak, a jégtörőnek, mármint éppen jelenleg, mivel a tavakat, de még itt-ott a folyókat is jég fedi. Ha nem fedi, akkor csinál jeget! Mert akkor meg az a tisztsége. Kapkodhatja egyébként most a fejét a mi kis országunkban, hiszen az egyik helyen akár napozhatnak is a népek, a másikon, pár kilométerecskével, számára nyilván egy csizma- talpnyival odébb meg hó alatt, fagy alatt minden. Emitt vetés zöldell, amott kamionokat ásnak ki a hófúvásból. Itt a havat várnák, a tisztességes telet, amott meg a hó eltűntét. Most aztán tényleg mérgelődhet Mátyás, mit is tegyen. Dehát ebből a mérgelődésből nekünk is kijutott ezen a télen! (priska) Vósórbon Feted? Grata ujjre A kteRfrra és a gazdaságosság kölcsönhatásairól, különösképpen a gazdaságnak a kultúra terjesztésére, a kultúra milyenségére gyakorolt befolyásáról mostanában igen gyakran esik szó. Bármilyen kulturális témájú gondolat- cserére is gyűlnek össze az emberek, ez a téma, ha érintőlegesen is,- mindenképpen „begyűrűzik” a mondandóba. Így történt ez a közelmúltban Budapesten a Fészek Klubban, amikor Köpeczi Béla művelődési miniszter a filmrendezőkkel és a film- kritikusokkal találkozott, hogy a művelődési élet időszerű kérdéseiről gondolatot cseréljenek. Nem érdektelen megemlíteni — a Népszabadságban már szó is esett róla e találkozás kapcsán —, hogy a miniszter és a filmalkotók meg a kritikusok gondolat- cseréjét egy bosszantó, de jellemző vonás is „színesítette”. Az történt ugyanis, hogy a tanácskozás színhelyéül ki jelölt nagytermet elég hamar el kellett hagyni, mert oda a Szupermodell című krími nézőit is várták, és emiatt át kellett a résztvevőknek menniük egy másik terembe, hiszen a krimi iránti érdeklődést, illetve a krimi vetítésének kezdetét nem befolyásolhatta a miniszter személyes jelenléte. Ez véletlenül adódott így, de nem éppen bagatell tünet. Az eszmecsere értékeit azonban ez nem befolyásolta, s a miniszter is hamar napirendre tért fölötte. A kultúra és a gazdaság összefüggései volt az első témakör ezen a találkozón. Ismert dolog, hogy az állami eszközök nem növekedtek, s nem növekednek, s a szin- tentartás gyakorlatilag csökkenést jelent, tekintettel az árak emelkedésére, s ez érezhető oktatásban, közművelődésben, művészetekben, tudományos életben egyaránt. Ennek ellenére alaposan megfontolandó, hogy lehet-e a művelődésnek jelenlegi adott gazdasági körülményeink között nagyobb részesedést követelni a nemzeti jövedelemből, illetve a költségvetésből, mint ameny- nyit számára a legutóbbi országgyűlésen megállapítottak. Aligha lehet követelni. Nemcsak azért, mert a követelést nincs miből kielégíteni, hanem, mert az áljaimra nehezedő egyéb súlyos terhek miatt ez a követelés eleve kizárt. Ugyanakkor a kulturális értékek előteremtésének árai és a kultúra közvetítő folyamatai drágulnak. Ezzel szemben életszínvonalunk emelkedéséről lényegében nem beszélhetünk. Lehetséges-e ez esetben valami módon a művelődés megnövekedett árát ellensúlyozni?! Bizonyosfajta rendezvények jegyei, a könyváraik eléggé f öS felé tendálnak, és még mindig csak igen kis hányadát fedezik az állami ráfordításnak, dotációnak. De az is d kell, hogy gondolkoztasson, vajmi mindazok, akik a kultúra legkülönbözőbb megnyilvánulásaihoz hozzájutni szeretnének, stagnáló élet- színvonaluk mellett követni tudnák-e a kultúra árának egy markánsabb emelkedését? A parasztság jövedelmi viszonyai elteltére falun nem nő a kulturális érdeklődés. A bérből élő rétegeknél nagyobbrészt stagnálás, kisebbrészt visszaesés tapasztalható. Egyes értelmiségi rétegeknél — sajátosan nem a legjobban dotáltaknál — ez a stagnálás nem következett be. Összegészében azonban a társadalom jövedelmi viszonyai megkérdőjelezik, hogy a kultúra „előállításának” egyre növekvő terheiből nagyobb hányadot hárítsanak át a fogyasztóra. Ha pedig az állami dotáció nem növekszik, mert nem növekedhet, a kultúrát fogyasztó pedig nem tudja a növekvő terheket részben sem átvállalni, mert jövedelmi viszonyai nem engedik, s mert a kormányzat sem kívánja ráhárítani, tulajdonképpen a kulturális „termelés” nagy gond elé néz. Hogy ez a gond csökkenjen, többféle lehetőség kínálkozik, de ezeket — mint a fentiekből kitűnik — a szocialista társadalom jelen körülményei között napjainkban alkalmazni nem lehet. Nem lehet növelni a dotációt, nem lehet nagyobb részben áthárítani a kultúrát fogyasztó lakosságra a terheket és igen nagy nehézségekkel járna a kultúra „termelésének” csökkentése. Természetesen jó néhány ésszerűsítésre sor kell, hogy Népművészeti vásározás A hatodik békésc«aá»wl nemzetközi bábfesztivál ke* utolsó napján — június 2* —30-án — országos népművészeti vásárt szerveznek * bábos találkozó rendezői. A bábfesztivál szervező bizottsága és a népművészeti egye: sülét felhívja a népművészeket, a népművészet mestereit és ifjú mestereit, * népi iparművészeket, a kismestereket, hogy a vásár jellegének megfelelő alkotásaikkal vegyenek részt a csabai vásáron. A csabai népművészeti vásár a Körös-parti kisliget- ben lesz. A békéscsabai megyei művelődési központ május 21-ig fogad el jelentkezéseket. A Kodály-kvartett vendégjátéka Wa-gy sikerrel mutatkozott be Rómában csütörtökön este a Kodály-kvartett. Liszt Ferenc-díjjal kitüntetett vonósnégyesünk a római Magyar Akadémián rendezett hangversenyen Schubert-, Bartók- és Debussy-műveket adott elő. kerütijím. (Például a könyvkiadásban, ahol a növekvő kiadással szemben nem ne a könyvfogyasztás, illetve könyvvásárlás, s ebből adódnak olyan lehetetlen helyzetek — a félreértelmezhető készletgazdálkodási előírások miatt is — mint az orszá-' gos botránnyá nőtt könyv- zúzások voltak.) A művelődési életűn kite belül elsődleges fontosságú az oktatás. Az állami költ-' ségvetés az oktatást és s vele kapcsolatos beruházásokat vállalhatja a jövőben is. Egyéb művelődési területen csak a korábban elhatározott nagyberuházásokkal, illetve azok folytatásával — Állami Operaház, Országé* Széchényi Könyvtár, néhány egyetem stb. — számolhatunk. A művelődési kormányzat több intézkedést hozott már a művelődési szervek gazdaságosabb működésére — például a színházi gazdálkodásban, a könyvkiadásban, a képző- és iparművészekkel kapcsolaté* szociálpolitikában, a Művészeti Alap rugalmasabb működtetésére, az alkotóközösségek alakítására stb. —, de mindezek csak részletkérdéseket oldanak meg. Részben meg inspiráltak bizonyos magánkezdeményezéseket, amelyek azonban érdemi ja-' vulást nem hozhatnak, ösz- szességében az eddig hozott intézkedések néhány belső összefüggés javításához járulhatnak hozzá. Keményen fogalmazódtak meg c találkozón a kultúra és gazdaság összefüggésének gondjai. S mert a gazdasági élet irányulása nem ígéri a közeljövőben a kultúra hathatósabb állami támogatásának lehetőségét, a művelődési kormányzat nem köny- nyű döntések és intézkedések hozatala előtt áll. Ugyanakkor ezzel egy időben minden egyes művelődési szervnél. illetve azokat irányító intézményeknél a helyi lehetőségek, a kultúra és » gazdaságosság maximális egyeztetései, vagy legalábbis egymáshoz közelítési lehetőségeinek felkutatása és azon-- nali alkalmazása szüksége* és elkerülhetetlen Benedek Miklós
