Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-25 / 47. szám
T984. február 25., s-zombcit ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A rang kötelez Város az aprctalvak gyűrőjéien ¥ Uj típusú szerepkörrel felruházva A z Elnöki Tonócs 1984. január 1-vel Encs nagyközségei várossá nyílvánította. A városavató ünnepi tanácsülés január 25-én zajlott le, a történelmi alkalomhoz és pillanathoz illő külsőségek között. A várossá nyilvánítás elismerése annak a megfeszített munkának, amelyet oz itt élő és dolgozó emberek évtizedek óta tettek településükért, környezetükért. Elismerés érte! Ugyanakkor megelőlegezett bizalom is, ami arra kötelezi ezt a szorgalmas abaúji közösséget, hogy az új lehetőségekkel élve még na. gyobb erőfeszítéseket tegyen azért, hogy Encs valóban, a szó igaz értelmében is megtartó erővé, Abaúj közigazgatási központjává, várossá váljon. Induljunk ki énekből. Dr. Ladányi Józsefnek, a megyei tanács elnökének, az. ünnepségen mondott megnyitó beszédéből: „Ami- «... kor a kormány 1971-ben középfokú központi szerepkörrel ruházta fel Encs nagyközséget, megadta a ... lehetőséget arra, hogy e terület igazi központjává fejlődjön. Akkor sokan két- •«... kedtek abban, hogy e kicsiny település vajon képessé válik-e e feladat betöltésére.” Menyhért Béla: — Meggyőződésem, hogy Encs ebben az időszakban olyan dinamikus fejlődésen ment keresztül, hogy méltóvá V vált a városi rangra és a városkörnyéík irányítási szerepkörére. Míg 1960-ban a kétezret sem érte el a lakosság száma, addig ma .’/'"már a társult községekkel r ’ együtt 6204 főt tartunk nyilván. Az utóbbi tíz évbén megkétszereződött a lakosság száma. A létszámnövekedés ter- meszelésen csak egyik rau- " tatója a fejlődésnek. A j' . szellemi és kulturális fejlődés, az iparofxjdás, az élet- ( ... körülmények javíiása, a ’.. közgondolkodás fejlődése is * szinte mindenütt nyomon követhető. Az V. ötéves tervben a körzet fejlesztésére százötvenhétmillió forintot, ezen belül Encs .. nagyközség építésére, szé- '}u pítésére, hatvankétmillió forintot fordítottunk. Az ipar, a kereskedelmi és szolgáltatóhálózat fejlesztésével megoldódott a teljes ' foglalkoztatottság. A helyben élő, aktív keresők szá- ■_ ma kettőezer-ötszázhetven- három, a munkahelyek szá- '/ ma pedig háromezer-nyolc- vanhat, tehát a vonzáskörzet lakóinak egy része is * megélhetést, munkalehetőséget talált Encsen. ■ Lázár Györgynek, a Ml- nisztertanács elnökének ün- s-.y népi beszédéből: „Még sokat kell tenni azért, hogy Encs. mint városi rangú ■. leözpont. minden tekintetben meg tudjon felelni az , egyre növekvő követelményeknek.” Siska András: — A neheze természetesen még hátra van! A város egyeSiska András menyneri dciq Az ünneplésnek vége. A város lakói tovább élik mindennapi, dolgos, alkotó hétköznapjaikat: a vezetők tervezik a jövőt, ismerkednek új szerepkörükkel, igyekeznek élni a lehetőségekkel, egyszóval kóstolgatják a városi rang ízét. De vajon hogyan? Erre próbáltam keresni a választ Siska Andrással, a városi pártbizottság első titkárával és Menyhért Bélával, a városi tanács elnökével való beszélgetés során. A-várost avató ünnepi beszédek, bizakodó, tenni vágyó, elkötelezet^ megnyilatkozások még ott csengenek a fülekben. lőre még csak nevében és rangjában város, Abaúi egyetlen városa. A megelőlegezett bizalommal járó ünnepi hangulatot, a jó szellemű lokálpatriotizmust a hétköznapok során kell cselekvő formába önteni. A felfokozott tét trek észséget tenni akarást a város vezetőinek alkotó módon kell kamatoztatnia, a célkitűzések szolgálatába állítania. Az elmúlt évek kimagasló eredményei is jó alapot adnak erre. Megítélésem szerint reális, mértéktartó, de előremutató terveink vannak. Tervezzük a fa- és élelmiszeripar fejlesztését, mert ezzel növelni tudjuk a nők foglalkoztatását. A tűzállóanyaggyár megépítése is nagy foglalkoztatási lehetőségeket biztosítana. Ebben az évben megépül hat darab célcsoportos tanácsa lakás és újabb huszonkettőnek az. építését kezdjük meg. Az áfész négyszáz négyzetméter alapterülettel kívánja bővíteni üzlethálózatát. Ennek ellenére továbbra is az üzlethálózat, szegénysége az egyik legszorítóbb gondunk. Erőteljesebb fejlesztésre és korszerűsítésre lenne szükség ezen a téren. Lényegében úgy jellemezhetnénk kereskedelmünket, hogy „mindenből van, de csak egy kicsi”. A víz- es villanyhálózat bővítésére ebben az évben 2 millió forintot tervezünk. Ezt az összeget az épülő, alakuló áj utcákban kívánjuk beruházni. Lázár György: „Az or- tzág erejéhez mérten a kormány is nagyobb figyelmet kiván fordítani a községek és kisvárosok fejlesztésére, hogy az emberek életkörülményei még kevésbé függjenek attól, hogy nagy-, vagy kisvárosban, vagy éppen falun laknak-e, hogy lehetőleg minden településen jól érezzék magukat Siska András: — Ez számunkra megnyugtató. Az elmúlt években is éreztük, tapasztaltuk, hogy az országos és megyei szervek minden tőlük telhető támogatást és segítséget megadtak e terület fejlesztéséhez. Ezzel a helyi párt-, állami és társadalmi szervek jól is sáfárkodtak, a lehetőségeket mindig meg- toldották egy lépéssel. Ennek köszönhető, hogy bár kicsi, de fejlődő iparral és eredményesen dolgozó mezőgazdasággal rendelkezünk. A BUBIV, a MEZŐGÉP, a Ruházati Szövetkezet, a Zója Mezőgazdasági Termelőszövetkezet az elmúlt évek során olyan fejlődésen ment keresztül, amelyre joggal lehetnek büszkék Encs lakói. Minden központi segítség jól jön. Hiszen enélkül alig tudnánk megoldani célkitűzéseinket. Ezekre mi a saját erőforrásaink maximális feltárásával Igyekszünk válaszolni. Mi soha nem nyújtottunk be számlát, mindenekelőtt saját erőforrásainkra, a lakosság szorgalmára és tenni akarására támaszkodtunk. S A település lakói nagy erőfeszítéseket tesznek a magán, erős lakásépítés érdekében: öt év alatt 250 új, korszerű, összkomfortos családi ház épült a városban. ezen a téren már — dicsekvés nélkül mondhatom — bizonyított Encs és környékének szorgalmas népe. Az elmúlt három évben több mint harmincmillió forint értékű társadalmi munkát végeztünk. A megyei versenyben — 1982ben — megszereztük az első helyet. Az elmúlt, évben tovább fokoztuk az „iramot”. Egy főre több mint. 3000 forint értékű társadalmi munka jutott. Nagy öröm számunkra, hogy jelentős mértékben megnőtt a magánerős építkezési kedv. A házhelyigényeket néha alig tudjuk kielégíteni. A magánépítkezés arányát az is mutatja, hogy az ezernyolcszáz lakásból mindössze csak kettőszáz az állami lakás. Ezt a lendületet tovább kívánjuk fokozni. A magánerős családi házak építésére mintegy száz telek áll az építkezni szándékozók rendelkezésére. Ezek a számok is bizonyítják a tenni akarást, az önerőre való támaszkodást. Itt szeretném kiemelni a párt- és állami, a társadalmi szervek és a lakosság közös gondolkodását, megértő, cselekvő egységét, újat teremtő együttműködését. Lázár György: „Mostantól még inkább megnövekszik annak jelentősége, hogy terveik készítésekor vegyék számításba a várost környező településeket, mert az ott élők joggal elvárják, hogy a város közelsége jobb feltételeket teremtsen igényeik kielégítéséhez”. Menyhért Béla: — Egy város közhangulata, közérzete csak akkor lehet jó, és megnyugtató, ha ugyanez tapasztalható a városkörnyéki községekben is. S ezt csak úgy lehet megalapozni, ha a városkörnyéki községeket sem kezeljük rangon alulinak és másodrendű ' feladatnak. Abaúj- devecser fejlesztésére például 430 000 forintot fordítottunk és egy 25 személyes óvodát építünk. A vonzáskörzet egészségügyi színvonalának javítása érdekében két munkahellyel bővítjük a gyermekorvosi szakellátást. _ A* közelmúltban fizikotevúpiai szakrendelés kezdte meg működését. A napköziotthonos étkeztetés bővítésére egymillió forintot, utak, járdák építésére és korszerűsítésére ötszázezer forintot fordítunk. Lázár György: „A járások megszüntetése óta Tarosai tiknak egy új típusú szerepkört is be kell tölteniük. Részt kell venniük. » községek irányításában”. Siska András: — Igen, ez a ml esetünkben az átlagosabbnál nagyobb feladatot jelent. Az encsi város- környékhez huszonkét községi tanács, 77 település tartozik, ahol töbh mint 50 000 ember él. Az irányítás a megváltozott körülményeknek megfelelően új munkastílust és új munkamódszert kíván a pártós a tanácsi szervektől. S mindezt jelentős létszám- csökkenéssel kell végrehajtanunk. Hiszen az irányító apparátusból több mint 30- an váltak ki. A közigazgatás korszerűsítésével legfőbb célunk, hogy az ügyintézést közelebb vigyük a lakossághoz. Ezek érdekében máris több intézkedés történt. A megyei íanács első fokú építésügyi hatósági feladatokkal bízta meg Gönc, Halmaj és Forró tanácsait, ahol igazgatási társulás keretében látják el ezeket a tennivalókat. A további hatáskörök leadása, behatárolása, az együttműködés kialakítása, a feltételek megteremtése folyamatosan történik. Ehhez azonban időre van szükség. Szívesen vesszük és várjuk a lakosságnak a területi közigazgatási munka javítása érdekében tett észrevételeit, javaslatait. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az átállás időszakában a párt- és tanácsi szervek jól vizsgáztak. környék lakóinak régi vágyói között szerepel. A város és vonzáskörzetének közlekedése is javításra szorul. Ezeket a terveket és célokat o közeljövő feladatai között tartják szómon, a rangsorolása azonbon mindenekelőtt saját erőforrásaik figyelembevételével történik. Befejezésül mi sem mondhatunk mást, mint omit Lázár György ünnepi beszédének befejezéseként mondott: „Munkálkodjanak töretlen lenni akarással városuk {elvirágzásán, hogy lakói bal dog, elégedett emberek legyenek." Wirth Lajos Az új sportcsarnok kora reggeltől a késő esti órákig a tanulóifjúság második otthona A beszélgetés végére értünk. Az encsi ve. zetők nem nyújtottak be kívánságlistát. A tennivalók összegzése során azonban terveik, vágyaik egyértelműen kirajzolódtak. Ezekből kiderül, hogy sok a gond, a tennivaló, a megoldásra váró feladat S ezek nem is irreális elképzelések és óhajok. Mindenekelőtt az oktatási intézmények helyzetén kellene sürgősen javítani. Az óvoda 130 százalékos kihasználással működik. Az általános iskolai oktatást csak szükségtermek beiktatásával és váltott tanítással tudják megoldani. A sportkombinát egy részében is tantermeket kellett kialakítaniuk. A gimnázium bővítése o
