Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-02 / 27. szám
1984. február 2., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Az ÓKÜ eredményei miiíiokban mérbető haszon A szakemberek sokat panaszkodtak az elmúlt években : csökken az újítási kedv, amit nemcsak a beadott újítások számszerűsége jelzett, Hanem a minőségi színvonal visszaesése is. Az Ózdi Kohászati Üzemekben nem érződött az ötletszegénység, sőt az utóbbi két évben látványosan fejlődött az újítási tevékenység. A nagyvállalat 1382-ben első lelt az ágazati és az Ipari Minisztérium által kiirt pályázaton, és a megye vállalatai között folyó versenyben is ők bizonyultak a legjobbnak. Egy gazdasági egység újítási tevékenységének megítélésekor a különböző versenyeken elért helyezések is mérvadók lehetnek, ám sokkal többet mondanak ilyen esetben x «tárnok. Az ózdi dolgozók 1982-ben összesen 3788 újítást adtak be, amelyekből 2375-öt bevezettek a különböző munkahelyeken. A javasolt új megoldások révén 222 millió forintot takarított meg a vállalat, s közel 8 millió forint újítási díjat fizetett ki az újítóknak. A tavalyi év még az 1982- es esztendőnél is jobb eredményeket hozott, ugyanis a kohászati üzemeknek 245 millió forint megtakarítást jelentett: az újítások bevezetése. Mi az ózdi újítómozgalom sikerének titka? Egyrészt az ötlet, az újítások anyagiakkal történő elismerése, másrészt az újítók megbecsülése azáltal, hogy a hasznos javaslatokat x lehető legrövidebb időn belül bevezetik, alkalmazzák a termelésben. A sikerhez tartozik még, hogy az újítások többsége szervesen illeszkedett a vállalati koncepcióhoz, a gazdálkodás javítása, a takarékosság fokozása érdekében hozott intézkedésekhez. Az importanyag-kiváltást szolgáló ötletek közül az volt a legjelentősebb, amelyik a kohó léghevitő szerelvényének módosítását javasolta, s ezzel 6 millió 285 ezer forintos megtakarítást tett lehetővé. Ilyen céllal történt a Siemens—Martin-kemencék váltó automatiltájának módosítása is, amellyel egymillió forintot takarított meg a vállalat. A beruházási munkálatokat is figyelemmel kísérik az újítók. Az Ózd határában most épülő salakfeldolgozómű kötélpályájának alapozásánál javasoltak változtatást, aminek eredményeként 13 millió 850 ezer forintot takaríthatott meg a beruházási költségből az Ózdi Kohászati Üzemek. — fónagy — Már van, ahol ég a gáz Épül a gázvezeték Mezőkövesden Kötvények — heteken belül Tizenkét évig tartó munkába kezdtek a mezőkövesdiek, amikor a múlt év során hozzáláttak a városi földgázhálózat építéséhez. A lakosság szinte egyémber- ké’it támogatta a városi tail csőt a döntés meghozata- ' ..kor, és azóta sem csökkent a lelkesedés. A köveséi vállalatok, intézmények és háztartások évente mintegy H500 tonna tüzelőolajat használnak el, melynek ára a döntés idején is jóval maga- . sabb volt a gáz egységnyi áránál. Az anyagiak mellett még a gázfűtés mellett dönt a kényelem is, hiszen az olajat szállítani kell, a felhasználás során pedig szeny- nyez is. A beruházás' — a mai árakon számolva — 75—80 millió forintba kerül. Az eddigi terveket a városi tanács finanszírozta, az első ütem kivitelezési munkáit > pedig mindeddig azokból az össze- • gekből fedezik, amelyek a gazdálkodó egységek kötvényeiből folytak be. A vállalatok 21 millió 700 ezer forint értékű kötvényt jegyeztek, igen előnyös, évi 11 és fél százalékos kamatra. Annak érdekében, hogy a vezeték — Szentistván felől — minél előbb elérje a várost, azok a vállalatok is jegyeztek kötvényt, amelyek nem is érdekeltek az első ütemben. Mint Kispál Pál, a városi tanács elnökhelyettese elmondta, elkészült az Eper utcai »fogadóállomás és a múlt év novemberében kígyóit az első gázláng a Matyó Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet 1. számú telepén. A vezeték tovább halad a 2. számú tsz-telep és az áfész húsüzeme felé, a Kánya-patakon keresztül. Aztán elágazik a vezeték az Autóvillamossági Felszerelések Gyárának csemetekerti üzeme, illetőleg az Egri úti lakótelep 'irányában, A városi tanács szeretné, ha minél előbb eljutna a gáz a Zsóri- fürdőre, pontosabban — először is — az. LKM-üdülőbe, ahol reumatikus betegek számára alakítottak ki gyógyszállót. Év végéig a Tigúz a kizárólagos kivitelező. A város vezetői elégedettek a munkájukkal, ám. hogy enyhítsék az időszakos kapacitásgondokat, besegítenek. A költségvetési üzem számára Vásároltak egy nehézgépet és lénybe veszik » kövesek .vállalatok hasonló munkagépeit is. A nagyfogyasztók kötvény- jegyzése mellett nagy erőt képviselnek az egyéb pénzforrások, amelyek természetszerűleg majd csak akkor válnak esedékessé, amikor már előbbre haladnak a munkálatok. Az intézmények, szövetkezetek energiaracionalizálás címén hitelt vesznek föl, ehhez pályázati úton jutnak hozzá. A város polgárai házanként 15 ezer forint érdekeltségi hozzájárulást fizetnek és 3000 forint értékű társadalmi munkát Végeznek, ami pénzben is megváltható lesz. Mindemellett 5 millió forint értékű gázkötvényt bocsát ki a tanács, nagyon előnyös feltételekkel. Az ezer, háromezer, ötezer és tízezer forint címletű kötvényekre évi 9 százalékos kamatot adnak, a kamatokat "évenként visszafizetik. Ám, ha a kötvényjegyző a kamatokat is. a „közös kasszában” hagyja, további kamatokhoz jut. Kispál Pál a múlt évben egy kissé tartott még attól, hogy nem lesz elég ember — kövesdi, elszármazott, szimpatizáns —. aki „épp” a kövesdi gázprogramba fekteti megtakarított pénzét, hogy nem jön össze az 5 millió. Aggodalma azóta megszűnt, mert nagy az érdeklődés. Nagyon sokan sze- ' retnének gázkötvényt jegyezni. Sajnos még nem nyílt mód erre, mert nyomdai okok miatt nem készültek el a kötvények. Az OTP — a bankjegynyomda jelzése alapján — ígéri, hogy néhány héten belül már jegyezhetők lesznek a gázkötvények. Éppep a nagy érdeklődésre való tekintettel, hogy elkerüljék az OTP-nél való sorban állást, a városi tanács szakaszosan, csoportonként. küldi a kövesdi érdeklődőket. A vidékiek természetesen elsőséget élveznek majd az ügyintézésnél, hogy emiatt ne kelljen többször utazniuk Mezőkövesdre. Lcvay Györgyi Csoki Hányszor hallhattuk, # hogy nem tetszik a csokimikulás, csokinyuszi, csikmalac festett csomagolása? Hányszor, de hányszor hallottuk, hogy gyönyörűek a Szerencsi Édesipari Vállalat Csokoládégyá- ■ iából kikerülő bonbonos, desszerles dobozok? A vélemények tehát megoszlanak, de a lényeg, a béltartalom körül is vannak eltérő értékelések. Erről beszélgettünk Les kő Istvánná főmérnökkel, az év eleji változásokat és az Idei terveket is számba véve. — A jó csokoládé legalább 3—5-íéle kakaóbabból készül, ahogy a jó gulyáslevest: sem lehet egyetlen húsféleségből megfőzni... De hát erre nem nagyon van lehetőségünk, hiszen annyi mindenhez hasonlóan, a kakaóbabot is valutáért kell behozni az országba. — Valamikor fogalom volt a szerencsi csokoládé. Még mindig lehet erről beszélni? — Mi minlent elkövetünk, hogy a minőséget szinten tartsuk, de hát amiről ön beszél, az egy teljesen más technológiára épülő gyártást idéz. Egykor külön gazdasága volt a csokigyárnak. A régi részvénytársaság külön tehenészetet tartott' fenn, Számítógép a gazdaságokban Élénkül az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek érdeklődése a számítástechnika iránt. A Mező- gazdasági Ügyvitelszervezési Irodához érkező rendelések szerint az idén már eddig 400-nál több nagyüzem határozta el, korszerűsíti ügyvitelét, s az idő- és munka- igényes hagyományos módszert komputeres technikával váltja fel. „Nem azért járok a gyárba, hogy itt pihenjem ki x maszekolás fáradalmait!” — dohogott ismerősöm, amikor szóvá tettem, hogy egy órája már semmit nem csinál, csak ücsörög és várja a diszpécser telefonját. Ez az ember is azok közé tartozik, akiknek néhány hónap múlva 40 órára csökken a heti munkaideje. Kíváncsi leszek, vajon akkor is rákényszerül-e az ücsörgésre, várakozásra? Az a gyanúm, hogy igen. A dolgozók érdekeit, teljesítőképesség jobb kihasználását is figyelembe vették, amikor meghozták az új munkaidőről a vendeletet. Azonnal, .még a bevezetés előtt, a legkülönbözőbb érvek és ellenérvek ütköztek. Volt gazdasági vezető, aki beismerte, hogy a heti munkaidő legutóbbi csökkentése után is kiderült: csökken a termelés is ... vagyis nem dolgoznak intenzívebben a rövi- debb munkaidőben" a munkások. Mondhatnánk erre, hogy a munkások egy ré-r sze hajlamos a lógásra. Valóban hajlamos, miivt 40 ahogy lassabban szedi lábát az ember, ha nem sürgeti határidő, továbbá szunyókálunk, ha nem vonnak felelősségre a késésért, kevesebbet mér a boltos, ha becsapható a vásárló, nem hajt a focista, ha gólok nélkül is megkapja a várt pénzét. Csakhogy az ellustálkodott idő, a megrövidített sertéscomb és a be nem lőtt gól valahonnan hiányzik, valami kevesebb lesz, valami többe kerül. Nagy felelősség tehát vállalni, hogy rövidebb idő alatt ugyanannyit fogunk termelni ... ami talán még kevés is. Ha ugyanis fel-: lapozzuk a népgazdaság, vagy néhány vállalat idei tervét, rá kell jönnünk, fel kell ismernünk, hogy az ugyanannyi, az idén kevés lesz. Mégpedig sokkal kevesebb lehet. A napi nyolcórai munkaidőt tehát nemcsak azoknak a munkásoknak kell kitölteni, akiknek gép, . anyag, energia maradéktalanul a rendelkezésükre áll, hanem azoknak is, akiknek a feladata: a gépeket, anyagokat, energiákat biztosítani. Mert, ha késnek a megrendelések, késnek a szállítások, ha kötbérekkel és büntetésekkel sem lehet határidő- és szerződés tartásra bírni a kooperáló társvállalatokat, akkor valahol megbicsaklik a munka lendülete, valahol nincs kitöltve a nyolcórás műszak ... máris nem 40 órát dolgozunk egy héten. Az új rendelet ugyanis csak a munkaidőt határozza meg. de nem ezen múlik, hogy ez a 40 óra milyen lendülettel. szervezettséggel, intenzitással telik meg. Ezt meg kell tölteni, ahogy reggel idejében fel kell kelni, ahogy a boltban pontosan kell mérni, ahogy a pályán a gólt be kell rúgni . .. hogy kedvük legyen a holnapi „játékra” is a csapattársaknak és a nézőknek egyaránt. (seendrei) l Sierencsi tejcsokolódé . . . gyermekek, felnőttek kedvence, Béki Istvónné sorakoztatja a finom édességeket a tálcákba. ahonnan egységes, jó minőségű tejet kaptak, amit naponta sűrítettek. Jelenleg tejport használunk a tejcsokihoz és Nyíregyházáról érkezik még tejsűrítmény. A gyártóberendezéseink is érié vannak kiképezve. — Külföldön mennyire keresik n szerencsi csokit? — Az az igazság, hogy csak mintamennyiségeket adunk desszertjeinkből a Monimpexnek. Ez a cég keresi a piacokat, de mi drágák vagyunk . . . Nehezen találnak vevőre. Ennek az az oka, hogy a mi cukoráraink magasabbak, mint a nemzetközi árak. Figurális termékeinkből exportálunk. A legfontosabb, hogy az árainkkal versenyképessé váljunk, és teljesíteni tudjuk a csomagolási igényeket. — Tehát a csomapofris többet számít? — Az is nagyon számít. A külföldi megrendelők speciális igényekkel állnak elő. Azt is mondhatnám, hogy ők manipulálnak a díszdobozokkal. Gyönyörű csomagolásban — természetesen kifogástalan minőségű árut — kínálnak, de ha lehet, csökkentik a súlyt... És ami a legnagyobb gondunk: a magyar nyomdai kapacitások rendkívül megkötik a lehetőségeinket:, lassú az átfutás, nem készül el idejére a megrendelt doboz, és ml szaladhatunk az üzlet után. Ezért aztán már abba a helyzetbe kerültünk, amikor a szűkített önköltségig is elmegyünk az exportlehetőségek megfogásáért. — Mi várható a hazai piacon ? — Tavaly 17 ezer tonna volt a tervünk, arAit 16 224 tonnára teljesítettünk, pedig ennek a gyárnak a kapacitása 17 ezer tonna fölötti. Egyik gondunk a munkaerő- ellátottság. A környező termelőszövetkezetekben meg-" szaporodtak a melléküzemágak, és mivel az édesipar soha nem volt egy jól fizetett terület, a műszaki dolgozóink elmentek. Ennek ellenére, január elsején áttértünk á 40 órás munkahétre, és már most készülünk a nagy szezonra: az idei hús- vétra másfélszer annyi ler-j méket kell gyártani, mint tavaly. Nagyon kedvelt a „Szerelem drazsé” nevű, cumis-j üvegekben árult termékünk; és természetesen még hosz- szan sorolhatnám a különböző készítményeinket, me-" lyeket naponta keresnek a vásárlók. Annak ellenére-, hogy semmiféle fejlesztési lehetőségünk nincs, és nehezítik munkánkat a fent említett gondok, mi igyekszünk kielégíteni a gyermekek és felnőttek igényeit. Sz. L. Termelés és hitel Az ország lakosságának jelenleg 200 milliárd forintja van az OTP, a takarékszövetkezetek és a postahivatalok állal kezelt betétekben. Nem kell ahhoz közgazdásznak lenni, hogy bárki belássa: a lakossági takarékossághoz fontos népgazdasági érdek fűződik. Más szóval: minél több pénzt helyez el takarékban az egyén, annál. többet lehet felhasználni a társadalmi célok megvalósításához. Ezt a pénzt ugyanis a lakosság bankja, az OTP — hitel formájában — bekapcsolja az ország vérkeringésébe. A lakosság által kért és folyósított hiteleknek ugyanis ez a forrása, alapja. Ma mintegy 155 milliárd forint a legkülönfélébb, hosszú és rövid lejáratú hitelek összege. Ezzel a pénzzel az állam — az OTP közreműködésével — messzemenő segítséget nyújt az egyéni célok valóra váltásához, ami egyben találkozik a népgazdaság érdekeivel is. A lakásépítési hitel mellett nagyfokú az . érdeklődés a termelési hitelek iránt Borsodban is. Ilyen tehetőség hosszú ideje igém be vehető a kisárutermelés költségeinek a fedezéséhez, a háztájiban, zártkertben vagy szakcsoport keretein belül történő termeléshez. Amit lényeges és fontos tudni: 1984. január 1-től a mezőgazdasági kisárutermelés lehetőségei tovább bővültek.. Amíg eddig bárki csak egyfajta célra kaphatott a 2 OTP-től pénzt, most a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterülettel rendelkezők több — maximálisan három — célra vehetnek igénybe hitelt. Az ilyen terme lési hitel továbbra is a: igénylő saját anyagi erejének . kiegészítésére szolgái, amelynek engedélyezésékor pénzintézet a kölcsön idő tartamának a megállapításánál a megtérülésen kívül az igénylő havi jövedelme: is számításba veszi. A mező- gazdasági célra igénybe» ve ; hitelt csak a meghatározó célra lehel felhasználni, am:' igazolni kell. fi biztonságosabb termelésért A MÉM Ifjúsági Bizottsága és a KISZ KB Mezőgazdasági Fiatalok Tanácsa az aszálykárok mérséklésére tett kezdeményezést. Felhívást intéztek a fiatalokhoz, hogy segítsék a mezőgazda- sági öntözés fejlesztését, korszerűsítését. A felhívás emlékeztet arra. hogy az 1983 évi kedvezőtlen időjárás sok gondol okozott és okoz ma is mezőgazdaságunknak, s leszögezi: a fiataloknak meggyőződésük, hogy társa-; dalmi összefogással, feli: szült, jó szakemberekkel, a fiatalok tenni akaráséval csökkenthetők a termesze i erők káros hatásai. Nehéz, erőt próbáló fiú- adat megvalósítására híjuk, mozgósítjuk minná>”- kat, akik készek tenni az agrártermelés biztonság inait fokozásáért, lakosságú k élelmiszer-ellátásának. exportkötelezettségeink telje - tésének megvalósításáérl «-; mendja a felhívás.
