Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-07 / 5. szám
1984. január 7,, szombat ÉSZAK-MAG YARCRSZAG 3 Mérlegen az agráréríeJrniség Mennyit keres és hogyan él? Traktoros metszőollóval avagy almafák „gyógykezelése' Mennyit keres és hogyan él az agrárértelmiség? Az elmúlt években több vizsgálat próbált választ keresni a kérdésre, jelezve, a téma iránt megnyilvánuló érdeklődést. A fokozod kíváncsiság érthető. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézetének felmerése szerint ugyanis, annak ellenén». hogy a 34—35 éves agrármérnökök magasabb havi jövedelmet, beosztást tudnak elérni, mint a népgazdaság más ágaiban dolgozó, hozzájuk hasonló korú diplomás fiatalemberek, az .agrárértelmiség társadalmi presztízse meg ma is viszonylag alacsony. A közvélemény szemében az orvos, a jogász, vagy a középiskolai tanár még ma is rangosabb, mint az agronó- nius. S mégis — ez egy újabb ellentmondás! — már évek óta többszörös túljelentkezés tapasztalható az agráregyetemeken, s hovatovább több városi származású fiatalt vonz ez a pálya, mint falusit. Vajon mi rejlik emögött. milyen körülmények között él és dolgozik az agrárértei miség" Ami a több pénz mögött van Még ha a falusi élet, a mezőgazdasági munka körülményei az elmúlt években mérhetően fejlődtek is. a mezőgazdasági termelésben pályát kezdők, vagy a pálya kezdeti szakaszán tartók életkörülményei eltérnek az országos átlagtól. Lugossy Györgyinek, az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársának vizsgálatai szerint például az országos 67 százalékos aránnyal szemben. az azonos korú fiatal termelőszövetkezeti vezetők 99 százaléka házas. Ebben nagy szerepet játszik az is, hogy a kisebb településeken úgyszólván lehetetlen —szaknyelven szólva — a nem formalizált kapcsolatokat fenntartani. A szabados legényélet ugyanis olyan ellenszenvet vált ki, hogy esetleges termelési konfliktusnál ezt a tényt a falusi közvélemény (ami az'esetek többségében azonos a tsz-ével), azonnal a vezető ellen fordítja. Fs könnyen kitelik az esztendő! A statisztikai adatok szerint a pályakezdő agrárdiplomásoknak 3—4 ezer. az átlagos agrármérnököknek pedig 9—10 ezer forint a havi jövedelme! Ehhez' járul még a tsz-ekben a prémium, a nyereségrészesedés és persze a háztáji gazdaság hozadéki» is. Kétségtelen, hogy mindez észrevehetően magasabb juttatás, mint amennyit, a népgazdaság más területein dolgozó értelmiségiek el tudnak érni. Az átlagosnál nagyobb jövedelem mérlegelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdaság olyan üzem, amelynek az égbolt a teteje. Vagyis az átlagosnál rosszabbak a munkafeltételek, hosszabb a munkaidő és így továbh. A falon élő agrárértelmiség jövedelmének az átlagosnál kisebb hányadát költi szolgáltatásokra, a városiaknál kevesebbet ad ki kulturális célokra és az alapvető higiéniai igényeket meghaladó vásárlásokra. Ennek legfőbb oka: a keresett árucikk a legtöbbször nem kapható a lakóhelyén. Mennyit ad a háztáji? A termelőszövetkezeti fiatal vezetők anyagi helyzetét az Agrárgazdasági Kutató Intézet ‘a házastársi keresetek felmérésével pontosította. A 30 éven aluli vezetők házastársainak jövedelme — akik jobbára egyszerű irodai munkát végeznek — 1500 —3000 forint között mozog. A házastársi jövedelem mellett a termelőszövetkezeti vezetők jövedelmét a háztájiból eredő mellékjövedelem egészíti ki. A háztáji gazdaságból származó bevétel egy esztendőben a vezetők többségénél minden korcsoportban 10 ezer forint alatt marad, vagyis hasonló mértékű a népgazdaság más területein dolgozok ' mellékjövedelméhez. A 25 éven aluli pályakezdő tsz-vezetök háromnegyed része a szüleinél, illetve kisebb hányaduk albérletben, munkásszálláson lakik. A 25 éven felülieknél azonban ugrásszerűen megnő a szolgálati lakással rendelkezők aránya, és egyre többen rendelkeznek saját családi házzal is. Hiányszakmák Közismert, hogy a tsz-ekben a közös eredmény és a személyes érdekeltség szoros, közvetlen kapcsolatban van egymással. Ezért — mint ahogy Gehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese egy interjúban kifejtette — minden a termelést növelő vagy azt gazdaságosabbá változtató eljárás tárt kapukat talál. Mi több, a tanultakhoz, vagy lehetőségekhez képest elmaradó termelési színvonal emelése kimondvu-kimondatlanul az agrárértelmiség munkaköri kötelessége. Es ez nem szólam! Ha nagyobb a termés, nagyobb a fizetés. Persze, ugyanilyen gyorsan el lehet veszíteni a prémiumot is. Egy- egy fejlesztési elképzelés elfogadtatása, a végrehajtásra való mozgósítás az. amit az agrárértelmiség önmegvalósításának nevezhet. Es akinek diplopia van a zsebében, annak erre nagyobb a lehetősége. Persze'az agrárértelmiség már nem egyenlő az agrármérnökkel. Az ötödik ötéves terv időszakában évente csaknem kétezer agrármérnököt, avattak. Nem is annyira belőlük van sok, mint inkább az agrárterületen dolgozó egyéb értelmiségből kevés. Például sok középvégzettségű irányítóra lenne szükség, nem beszélve az olyan hiányszakmákról. mint az energetika, az áruforgalmazás. az élelmiszer-feldolgozás, stb. Nem arról var. szó. mintha e szakmákból keveset képeznének, hanem inkább arról, hogy az ilyen diplomásnak nemigen aka- ródzik vidékre menni! Igaz. a falura települők életkörülményei sok esetben rosszabbak a városiakénál. Más kérdés azonban, hogy napjainkban messze túlértékelik a varosok nyújtotta lehetőségeket. B. P. Levágják, lemetszik, omi felesleges. — Meggyőződésem, és ez sokéves vezetői tapasztalatomból fakad, hogy csak akkor van egy gazdálkodó egységnél kulturális és sportélet, amikor rendben vannak a gazdasági ügyek, kiegyensúlyozott a termelés. Hiába mondanám én az asszonyoknak, gyertek, énekeljünk a kórusban,, vagy focizzunk egyet, vagy akár azt. hogy holnap kezdődik a nyelvtanfolyam ..., hiába csábítanám őket akármilyen kikapcsolódásra, ha a hónap végén túl lapos a boríték. Mostanság virágkorát éli a női kar, sportolnak is a kolléganőim, a szorgalmasabbak már elég szépen beszélnek németül. Nos, így tudom röviden jellemezni 1984 első napjaiban a szövetkezetünket — mondja Mcdveczky Gézáné, a Miskolci Háziipari Szövetkezet elnöke. Keményen megdolgozott minden varrónő, kötőnő azokért az eredményekért, amelyeket az évzáró rubrikákba írhatnak. Százötven millió forint értékű árut varrtak-kö- töttek a múlt esztendőben, a szövetkezeti eredmény körülbelül 3? millió forint. Valamivel alacsonyabbak ezek a számok az előző évinél, de a mögöttes munka több. Ebben a szövetkezetben is naponta letten lehet érni a recesz- sziót. — Nplunk valóban aprópénzre váltódnak a népgazdaság összes gondjai. Kezdem azzal, hogy nem jutunk elegendő importfonalhoz, amiből korszerű gépekkel, viszony lag olcsó munkaerővel exportképes árut tudnánk gyártani. Kontingens- problémák miatt kevesebb gyermekruhái tudtunk eladni regi jó piacunkon, a Szovjetunióban. Nem túl jó a hazai alapanyagellátás, ezért kevés hazai anyagos női ruházati terméket' tudunk exportálni nyugatra. A nyugati tőkések, sajnos nagyon jól tudják, milyen nagy szükségünk van a valutára, ezért néha már szemérmetlenül srófolják lefelé az árakat . .. A szövetkezet jövedelmezőségi mutatója 1972-ben 68 százalék volt. Átlagon felüli. Tavaly ez a mutató „romlott” valamelyest, de még így. ezzel az 55,5 százalékkal is „mulatós". s — Mindez annak köszön- hető, hogy vagy tíz évvel ezelőtt — bevallom, nem csupán szociálpolitikai indítékkal — megszerveztünk egy negyven falura kiterjedő, 1200 fős bedolgozói hálózatot. A bedolgozók nem túl sok eszközt igényelnek a munkájukhoz, hiszen meg ma is sokan vannak, akik a saját gépükön dolgoznak. A törekvésünk persze az. hogy korszerű, gyorsvarrógépekhez juttassuk a bedolgozókat is, hiszen nálunk a mai gazdasági körülmények között elsőrangú követelmény az, hogy minél több árut gyártsunk. Egyébként lemondtunk egv betervezett építkezésről. A diósgyőri nagyüzemünket szedettük vol- tna bővíteni, de egy időre jégre tettük a programot. Helyette / tovább korszerűsítjük a gépparkot. teljesen automatizáljuk a kötőüzemet és feltöltjük a forgóalapunkat. Ez utóbbi azért fontos, mert az automatizált kötöde rengeteg fonalat emészt és nem szeretnénk erre a célra kamatos hitelt igényelni. Az extenzív fejlesztés hiányában nagyon ügyes módszerekkel növeli termelését a háziipari szövetkezet. A nagy teljesítményű kötődéhez soksok átszervezéssel meg tudlak már teremteni a konfekcionáló kapacitást is. Például úgy, hogy volt az Avasi- lakótelepen egy szolgáltató egységük, de mivel kevesen kérték a szolgálataikat, átalakították konfekcionálóvá, azaz itt is varrják azokat a gyönyörű pulóvereket, amelyeket méretre gyárt az autoNo, nem kell megijedni! Nem betegek ezek a fák, annak ellenére, hogy nem ma ültették őket. Ezt. — mármint. hogy nem fiatal telepi- tésüek — inkább csak gondolom. ám a méretük, a művelési módjuk alapján talán nem alaptalanul. Ugyanis nem a ma divatos sövény-, vagy ferde termökaros orsó- lorma a jellemzőjük. Inkább hagyományos koronájú al- inafák ezek. amelyekre ily étikor a „gyógykezelés" alkalmával bizony fel kell niasznia a „doktornak”. Pontosabban a „doktoroknak”. Mert hát rengeteg a „páciens”, következésképp gyógyítóból sem elég egy. Tulajdonképpen afféle felülvizsgálat ez, amely minden évben ilyenkor téltájon ismétlődik. Több okból is indokolt ez az időszak. A fák mély nyugalmi állapota éppúgy ezt támasztja alá, akár a levéltelen pöreségük. Szóval a tél hónapjai a legalkalmasabbak erre a feladatra, amit egyszerűen csak úgy hívnak a szakmában: metszés. Pedig hát. a feladat jóval több annál, mint amit a megnevezés takar. Mert a fák tisztítását, a betegséggócok feltárását, a törött, korhadt ágak levágását, a koronaritkitást. a vízhajtá- sok eltávolítását, a termőre metszést egyaránt magában foglalja. S talán még fel sem soroltam minden teendőt. A gyógyítókon nem is tudom hány rétegben pulóver, kabát, ing. Lábukon gumicsizma, vastag zoknival, kapcával. A fejükön kucsma, sapka. Érthető: a helyszíni felülvizsgálat klimatikus viszonyait — amelyek ilyenkor eléggé szélsőségesek — csupán e 'védőeszközökkel tudják szabályozni, kiegyenlíteni. Meg állandó mozgással! Ami állandó fel- és lemá- szást jelent. Fára fel, fáról le. Fenn a fán meg nyújtózkodást: egyik ág után a másikért. Az egyik kézben fűrész „reszel”, a másikban metszóolló vár bevetésre. Aztán helyet cserélnek — mármint a két szerszám — aszerint, melyikre van éppen szükség. mats. Segítőtársakra is leltek az Avason, mert sok kismama jelentkezett bedolgozói munkára De varrnak a Nagyváthy utcai szép. új házban létesült ..leányvállalatnál” is. Addig, amíg igény van rá... Nehéz követni azoknak az évközi intézkedéseknek a sorát, amelyet a megélhetés érdekében hoznak ennél a szövetkezetnél. Az energikus elnök a megélhetés szót hallani sem szereli. — Mi nemcsak a mindennapi kenyerünkért dolgozunk. ettől sokkal többet szeretnénk letenni ennek a sok száz asszonynak az. asztalára! Tavaly 41 ezer forint volt a bérszínvonal. 6 százalékot sikerült emelnünk. Az. idén egy kissé szerényebbek a lehetőségeink, de nem sokat engedünk a 4 százalékos béremelésből. Nehezebb a megélhetés és én egy cseppet sem hiszem, hogy az asszony csak másodhegedűs a családi elláAz imént vázolt kép az igrici Kossuth Tsz • almáskertjében — a Mezöcsátra vezető országút mellett — ötlik a szemünkbe. Az egyéb ként már hosszú kilométereken at néptelen, mozdulatlan határban lehetetlen nem észrevenni a mozgást. Pedig a mozgók — azonos az előbb gyógyítókkal nevezettekkel — nincsenek túlzottan sokan Nyolcat számolok meg belőlük, nyolc férfiút. Közülük elsőként Újvári Józseffel váltok szót. — Téli program — jegyzi meg tréfálkozva. — Nekem már legalább húsz éve ez a teli foglalatosságom. Azelőtt, amíg a Hejőmenti Állami Gazdaságban dolgoztam, ott is metszettem mindig ilyentájt. Amióta hazajöttem Igricibe a tsz-be. szóval 1977 óta, ugyancsak metszéssel töltöm a telet. tásban. Tisztességes jövedelmet akarunk minden varrónőnek. kötőnönek ... Ketten állunk a mérleg követel oldalán: mi, vezetők, akik megteremtik a gyártási és piaci feltételeket, és mi. dolgozok. akik ennek eleget tesz.ünk. Manapság divatos a sjrás-fivas. Mert hogy így a szabályozók, meg amúgy a válság. A kesergés olyan, mint az iszap, lehúz, aztan belemel. Nekünk most együtt kell'élnünk ezzel a helyzettel! Hiszen idestova hét eve mar 'annak, hogy megkezdődött a recesszió, igazán hozzászokhatunk. — Ha vége lesz? — Mázsák esnek le rólunk és tapasztaltak leszünk. Edzettek. A Miskolci Háziipari Szövetkezet addig is tartja magát, Egymillió gyevocskának kiild tündén ruhát, szép, Miskolcon készült ruhákban járhatnak a prágai kislányok is. Az anyukáknak északra es keletre igen szép nyári ruhákat, pikáns halóingeket. az apukáknak reprezentatív pulóvereket készítenek a miskolci lányok es asszonyok. Nyugatra pedig? Franciaországba és Olaszországba. Párizsba és Rómába? A PANYOVA kartonjaiból divatos háziruhát és a tengerpartra strandolni pyt — Made in Miskolc. Lévay Györgyi — Tanult szakmája a kertészkedés? — kíváncsiskodom. — Ah. dehogy! Csak éppen tudok metszeni! Afíele mindenes vagyok én a növénytermesztésben. Gyalog- munkás. Mikor, mi a feladat, aszerint vagyok én kertész, vetőgépfaros, takarmányos, kazalrako. — A többiek? — Ök sem kertészek. De a metszéshez éppúgy értenek, mint én! Legtöbbjüknek saját szőlője van. Jól néznénk ki. ha nem .tudnánk megmetszeni '. Újvári meliett, a szomszéd soron metsző Petra Géza például traktoros. Hogyan kerül egy traktoros a metszők közé? — A magyarázat egyszerű. A gépem, még pontosabban az eke „kifagyott" a földből. Amíg nem kel! újra nyeregbe ülnöm, arra az időre szakmát változtattam. — Ne’m szokatlan ez a fajta munka? — Nem különösebben. Egy-két nap után rááll a csukló. — Teljesítményben dolgoznak ? — Abban. Minden rendbe tett fa után 13 forintot kapunk. Általában 14—15 iát tudunk egy nap megmetszeni. Egy-egy fa teljes ápolásához bizony fél óra is szükséges ... • Reggel nyolctól, délután négyig másszák, metszik az almafákat itt a esáti út melletti gyümölcsösben. Várhatóan ez a munka megtart tavaszig. rügypattanásig. Reggelente kerékpár hozza, délutánonként kerékpár viszi őket. A biciklik most ott sorakoznak várakozóan az almáskert szélső fasorának faihoz támasztva. Rajuk akasztva — ugyancsak várakozóan — táskák. A táskákban pedig, mint hallom, a hideg ebéd lapui. Szalonna, kenyér, kolbász, konzerv, kiében mi. Sőt talán némelyik táskában még alma is búvik, amelyet az ősszel éppen ebben az almáskertben szüreteltek. Nem lehetetlen. Hiszen az itteni tavaly: nagy almatermést éppen egy - - z- lendövel ezelőtt, hasonló körülmények között, hasonló munkával ugyanok alapozták. Hajdú Imre Fotó: Fojtán László „A kesergés oiyan, mint az iszap" Dolgozni - mindenáron
