Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-07 / 5. szám
ESTÄK-MAGYARORSZAG 2 1984. Január 7., szemKat Magazin Vidám orosz tél Régi orosz népszokás, hogy újévkor egy-egy vidám társaság befog o trojkába és nagyokat száguld, versenyez a havas mezőkön. Ez az. ünnepi Hagyomány él napjainkban is, de nemcsak január 1-én, hanem az úgynevezett Orosz tél hosszabb ünnepségsorozata alkalmából is. Csodálatosan szép a tél az Altáj hegységben (Szibéria déli részén). A szibériaiak szeretik a kemény telet. Vidám kirándulásokra indulnak trojkával, szánkóval, nagyokat énekelnek, táncolnak, sielnek. Képeinken: a Haza kolhoz fiataljainak vidám erdei kirándulásából és az irkutszki vegyész művelődési palota együttesének mulatságából kapunk Ízelítőt. / a Zója fér Üdvözlő távírói Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Loson esi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar'Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Kambodzsa nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Hang Satn- rint a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárát, á Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsa elnökét és Chan Sy-t. a Kambodzsai Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét. I A kambodzsai nemzeti ünnep alkalmából Apró Antal, az .országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Chea Si/m-el., a Kambodzsai Népköztársaság nemzetgyűlésének elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács, a Szolidaritási Bizottság., a Szakszervezetek Országos Tanácsa. a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Nők Országos Tanácsa uavancsak táviratban köszöntötte kambodzsai partnerszervezetét. Romanov a rakélaieiepítős köveík^zménvBírci (Folytatás az I. oldalról) reakciós imperialista propaganda minden erőlködése ellenére ezt a tényt a nyugati néptömegek megértik. Meg kell érteni még azt is, hogy válaszintézkedéseink a hatvanas-hetvenes években elért hadászati egyensúly fenntartására hivatottak. Az egyensúly fenntartásának jelentősége igén nagy, hiszen ez a nemzetközi fejlődés igen komoly pozitív tényezőjévé vált. A Szovjetunió békeszerető szándékait taglalva Jurij Andropovot idézte, aki — mint ismeretes — meggyőződését fejezte ki. hogy a béke és a népek biztonsága nem az újabb és újabb fegyverek kitalálásával és felhalmozásával szilárdítható és szavatolhatja, hanem éppen ellenkezőleg, a meglevő fegyverzetnek a lehető legalacsonyabb szintre való csökkentésével. Ennek az útnak a követésére hívjuk fel az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok vezetőit — fejezte be felszólalását a szovjet küldöttség- vezető. Horn Gyula Prágában és Berlinien Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, valamint a Német Szocialista Egységpart Központi Bizottságának meghívására január 4—6. között Prágában és Berlinben tárgyalt Horn Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. Hóin Gyula megbeszélést folytatott Michal Stéíaniak- kal, a CSKP KB nemzetközi osztályának megbízott vezetőjével, valamint Günter Sieber-rel, az NSZEP KB külügyi osztályának vezetőjével. A találkozók során véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, továbbá a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Áttekintették a pártközi együttműködés alakulását, és egyeztették az MSZMP és a CSKP, valamint az MSZMP és az NSZEP közötti, az 1984—85. évekre szóló pártközi együttműködési munka- tervet. Horn Gyulát prágai látogatása idején fogadta Vasi! Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára; berlini tartózkodása során Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Várcsavalé ünnepi lanácsűisek Mórt ünnepélyesen várossá avatták. A képen: losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke átnyújtja az erről szóló oklevelet Káldi Béla városi tanácselnöknek. (Folytatás az 1. oldalról) építésügyi és városfejlesztési miniszter adta át Ács László tanácselnöknek. Ünnepi beszédében kiemelte: a település városi címe kötelezettséggel is jár, feladata ezentúl, hogy segítse a környezetében levő huszonkét község fejlődését, ellátását. Az ünnepi tanácsülésen részt vevő Németh Károly Zalaszentgrót főterén emlékfát ültetett, majd meglátogatta a termékeinek jelentős részét exportáló. Rekord Ruházati Szövetkezetét. A megye gazdasági és politikai helyzetéről Zalaegerszegen folytatott eszmecserét a megyei vezetőkkel. Felkereste a megyeszékhely két rangos közművelődési intézményét, a Hevesi Sándor Színházat, és a hangversenytermet. ürgeniin haláibrigédok Hadbíróság elé állítják Emilio Massera tengernagyot, az argentin haditengerészet volt főparancsnokát, több ezer ember elrablásában, megkínzásában és megölésében való részvétel vádjával — jelentette be csütörtökön egy katonai szóvivő Buenos Airesben. Massera egyike annak a kilenc magas rangú katonatisztnek, akiknek perét az argentin fegyveres erők legfelsőbb tanácsa fogja tárgyalni. A vizsgálatot Ráül Alfonsin argentin elnök rendelte el a hetvenes évek végén löi-tént tömeges eltűnések tisztázása céljából indított kampány keretében. A La Semana című argentin hetilap csütörtökön interjút közölt Raul Vilarino tizedessel, aki elmondta, hogy egy civilruhás télkatonai csoport tagja. volt. Feladatuk 'a feltételezett baloldali gerillák elfogása, kínvallatása és eltüntetése volt. A foglyokat a haditengerészet Buenos Aires-i műszaki iskolájába vitték, ahol titkos börtön és kinvallató hely működött. • A kihallgatást és a kínzásokat égy különleges katonai osztag végezte. A letartóztatottakat általában egy hétig tartották börtönben, majd megölték vagy elszállították őket. A holttestekei elégették, illetve névtelen sírokba temették. Becslések szerint a hetvenes évek végén közel harmincezer ember tűnt el Argentínában. Egy kínai Washingtonban (Folytatás az 1. oldalról) régóta napirenden van, ám akarva-akaratlanul az valamennyire mindig az állomás épületének sorsával kötődött össze. Most, hogy a megújulás jelei, eredményei mindinkább mutatkoznak már az állomás épületén, a tér rendezése sem várat tovább magára. A Zója tér átépítési munkálatait versenytárgyaláson nyerte el az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat. A kezdés időpontja január 15. A csaknem hatvanmillió forintos munkát három nagyobb szakaszban végzik el. Elsőként az új buszmegállók kialakítására kerül sor, megépítik a parkolókat (az autóbuszok számára), valamint az indítóállomást. A különböző indítóhelyek valamivel előbbre kerülnek a Szinva-part felé. Az aütóbuszparkoló kiépítésével megszűnik aZ egyik legnagyobb baleseti veszély- forrás, a kocsik előtt való átjárás. Ugyancsak ebben az évben tervezik az építők a villamosvágányok átépítését. Ebben az építésvezetőségnek már megfelelő gyakorlata van, hiszen az elmúlt évben sikerrel oldották meg Miskolcon több szakaszon is e villamossínek cseréjét, a pálya átépítését. A villamos a lérem új síneken, de a jelenlegi nyomvonalon közlekedik majd. Ezekhez a munkákhoz kapcsolódik a Szinva-híd szélesítése Is, hiszen a tér növekvő forgalmát csak úgy lehet átvezetni, ha a járműveknek kiépített sávok mellett, a gyalogosközlekedést is megoldják. Ebben az építési ütemben készül majd ei a villamoshoz vezető aluljáró is. A tér egészének rendezése a tervek szerint 1985 szeptemberének végére fejeződik be. Utoljára marad majd a terep rendbetétele, ami a tér nagyságát, a közlekedésben betöltött jelentős funkcióját tekintve ugyancsak jelentős építési feladat lesz. Az EÁÉV 12-es számú építésvezetősége egyelőre a földmunkákat kezdi meg. Boncsér László építésvezető szerint az átadás napjáig úgy dolgoznak, hogy a tér autóbusz- és villamosforgalmában ne legyen különösebb fennakadás, hiszen a Tiszai pályaudvarra naponta 30—40 ezren érkeznek, akik az útjukat villamossal, illetve autóbusszal folytatják. A Tiszai pályaudvar állomásépületének megújulásával, a Zója tér rendezésével elkezdődött egy folyamat, amelynek a célja, hogy Miskolc a rangjához, nagyságához méltó városkapuval rendelkezzék. így remélhetjük, hogy mindössze néhány év múlva a mostanihoz képest lényegesen kedvezőbb képét mutatja majd a varos an-, nak, aki vasúton érkezik Miskolcra. N. J. Ha pusztán protokolláris szempontból nézzük, diplomáciai premiert jelent Csao Ce-jang kínai miniszterelnök amerikai látogatása, amely a tervek szerint január 10-én kezdődik. Először jár a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke az Egyesült Államokban — noha Peking már többször is fogadott amerikai elnököket. Mindazonáltal a vizit súlyát alaposan csökkentette Peking előzetes polémiája Washingtonnal: Kína tavaly még tiltakozó jegyzékekkel, nyilatkozatokkal bombázta amerikai partnerét a Rea- gan-kormányzat Tajvan irányában tett baráti gesztusai miatt, s Hu Jao-pang pártfőtitkár néhány hete — tokiói látogatása során — még Csao Ce-jang amerikai utazásának lemondását is lehetségesnek tartotta. A január 10-i esemény jelentősége Washington számára ilyen előzmények mellett az, hogy a látogatást — amely Reagan amerikai elnök tervezett áprilisi pekingi vizitjének bevezetője és mint olyan, feltétele is — egyáltalán sikerül megmenteni. Márpedig nem kétséges, hogy a Fehér Ház lakója számára elsőrendű választási propagandafórumot kínál a kínai főváros még akkor is, ha Tajvan iránti rokon- szenvét Reagan nehezen képes diplomáciai palást alá rejteni. Ily módon a Tajvannal kap cső la lo* polémia lehetővé tette Peking számára, hogy — bár voltaképpen Kína igényel amerikai technológiát, sürget washingtoni kereskedelmi engedményeket — erősítse pozícióját a küszöbön álió megbeszélések előtt. Emellett Kína belpolitikai szempontból sem engedhette volna meg magának, hogy minden reakció nélkül tudomásul vegye a Tajpej irányában tett amerikai gesztusokat, hiszen ezzel Washington az „egy Kína” elvet sértette és az ország nemzeti büszkeségét bántotta meg — amit nem hagyhat figyelme.n kívül ez az állam, amelynek népessége egymilliárd fő. Ha végül a kínai miniszterelnök mégis repülőgépre száll, ez azzal magyarázható, hogy mind Kína, mind az Egyesült Államok már beépítette stratégiájába a nemzetközi politika széles szférájában érvényesülő együttműködést, elsősorban az ázsiai politikai színpadon, a Szovjetunióval szemben. Washington számára igen jelentős a kíhai—szovjet polémia léte, illetve ösztönzése, a Peking által Kambodzsával, Vietnammal szemben vállalt szerep. Peking pedig, bár bírálja bizonyos vonatkozásait, alapjában egyetértőén veszi tudomásul az Egyesült Államok ázsiai jelenlétét. Mint ismeretes, Weinberger amerikai hadügyminiszter tavaszi pekingi látogatása idején fegyver- szállítási ajánlatokat is tett Kínának — bár Peking egyelőre, nem utolsósorban anyagi megfontolásokból, de a függést elkerülendő is, nem élt velük. Mindazonáltal, ha Teng Hsziao-ping miniszterelnök- helyettesi minőségben tett 1979 januári látogatásával vetjük össze Csao Ce-jang miniszterelnök mostani útját, változás tapasztalható. Annak idején Teng a Vietnam elleni kínai támadás beharangozásával szinte az operatív együttműködésig fokozta az „amerikai kártya” kizárólagos alkalmazását, azóta (talán az akkori kaland kimenetele nyomán is) diplomáciája jóval árnyaltabb es óvatosabb lett. Az 1982 őszén több éves szünet u/lán új formában felújított szovjet—kínai konzultációk puszta ténye is arra utal, hogy Peking több irányban is kapcsolatainak javítására törekszik. Így Washington azt tapasztalhatta, hogy Kína az utóbbi időben hűvösen vagy egyáltalán nem reagál azokra az ajánlatokra, amelyek a „stratégiai együttműködés” nyílt propagálásával végső’ soron az amerikai politikai játszma, sakkfigurájává kívánják változtatni a világ legnépesebb országát, s Kína nyíltabban szól azokról a vitákról, amelyek — főleg a harmadik világ, a nemzeti felszabadító mozgalmak vonatkozásában — a nemzetközi porondon is szembeállítják az amerikai politikával. Ez nem szünteti meg együttműködésüket Indokína vagy Afganisztán tekintetében, de látható, hogy Kína maga kívánja meghatározni politikáját mindkét nagyhatalom irányában. Igaz, a kínai miniszterelnök egy héttel indulása elölt tartott sajtóértekezletén meglepő módon arról beszélt, hogy Kínát „határai mentén veszély ' fenyegeti” és e tekintetben nem tesz „egyenlőségjelet” az Egyesült Államok és a Szovjetunió közé. A világpolitikában, ahol a realitások számítanak csupán, valóban nehéz lenne egyenlőségjelet huzni, de fordított értelemben: a Csao által emlegetett „veszély” a gyakorlatban nem bizonyítható, a legilletékesebb szovjet vezetők nyilatkozatai cáfolják létét, ezzel szemben a Kína- részét képező Tajvannak szóló amerikai diplomáciai és katonai támogatás Pekinggel szemben — nyilvánvaló tény. Csao Ce-jang ugyanakkor azt 'is hangoztatta, hogy Kina a szovjet—amerikai viszony enyhülésében is reménykedik, nem kíván sem hideg-, sem meleg háborút, békés nemzetközi környezetre van szüksége. Ez nagy különbség azokhoz az időkhöz képest, amikor Peking azt vetette Washington szemére, hogy megítélése szerint nem elég kemény — Moszkva iránt. tgy csak a látogatás eredményei mutatják majd meg, milyen értelme? ad ma a pekingi vezetés az Egyesült Államokkal való kapcsolatoknak.
