Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-06 / 4. szám

W84. Jöntfűr 6., péntek

fcSZAK-MAGYARORSZAG 5

Kettős présben a ViHkész

a szolgáltató?

A szolgáltatás színvonalának javítása érdekében. 1982-ben tonlos kormányhatározat született. Ennek eredményeként 1983. január

1-vel a GELKÁ-ból kiválva, új kisvállalatok alakultak, amelyek arra voltak hivatottak, hogy dinamikusan, gyorsan kövessék a gazdasági élet változásait, megfeleljenek a lakosság által támasztott követelményeknek, azaz, igazi szolgáltató vállalatokká alakuljanak. A rendelet kapcsán kezdte meg a működését Miskolcon is a GELKA-ból alakulva a Villamos Készülék .Javító Kisvállalat, amelynek egyéves működéséről és az azóta szerzett tapasztalatokról beszélgettünk el Bacsó Gyui la igazgatóval.

— Először néhány mondatot szólnék az előzményekről, illetve a kezdet nehézségeiről — mondja az igazgató. — E korszerűsítésre azért volt szükség, mert a GELKÁ-nál éppen a vállalat nagyságúnál fogva nehézkes és bonyolult ügyintézés alakult ki, és a cég képtelen volt rugalmasan követni a változásokat. Természetesen ebbe a folyamatba nagymértékben belejátszott a hiánygazdálkodás is, hiszen köztudott, hogy a javítóvállalatok, akár GELKÁ-ról van síró, akár rólunk, nagyszámú és nagy mennyisegű alkatrészt használnak fel a háztartási gépek javításához és ezek az alkatrészek igen gyakran egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán szerezhetők be. Az indulásnál például nem volt alkatrészünk, a bennünket kiszolgáló GELKA — ugyanis nagyrészt ők látnak el bennünket továbbra is alkatrészekkel — csak mintegy másfél hónap múlva tudta megkezdeni a január elején leadott igényünk alapján a szállítást. így csak késve láthattunk munkához, s nagy nehézségeket jelentett az adminisztráció is, nem volt például egyszámlánk, csak a pénztárba befolyt összegből vásárolhattunk.

A kisvállalat egy évben nwniegy W) millió forint értékben használ fel alkatiészeket a háztartási gépek, valamint a tévé, a rádió, a lemezjátszó, a magnetofonok és mosógépek javításához, Mint szolgáltató vállalat, tehát naponta találkozik azokkal. akiknek a háztartási gépük elromlik, azaz, naponta gyakorolni kell a szolgáltatást. De tudja-e gyakorolni, adottak-e ehhez a feltételek?

— A legsúlyosabb gondunk az alkatrészhiány. Amikor arról beszéltem, hogy a GELKA a megkötöttségei miatt .nem tudott megfelelni a követelményeknek, akkor nem részleteztem, miről is van szó. Hiszen például mi Sem vagyunk verseny- képesek mondjuk a kisiparosokkal és a maszek szerelőkkel, mert ők nem ritkán a turistautakból származó alkatrészeket is fel tudják használni, nem beszélve a fusizókról. Mert a hiánygazdálkodás következtében számunkra nincs meg az az álkatrészmennyiség, amire szükségünk tenne, addig az ő Számukra a különféle csatornákon mégiscsak van alkatrész, ' Ezen csak részben tudunk segíteni, úgy, hogy ma már mi is számbs csatornán át szerezzük be az alkatrészeket.

— Nagyságrendileg mit jelent ez?

— Az alkatrészhiány nem jelent állandó jellegű hiányt. Í3e az köztudott, hogy akinek ma romlik el a televíziója, azt nem nyugtatgathatom azzal, hogy majd tálán a jövő hónapban lesz alkatrész és akkor megcsináljuk. Ű ma szedetné nez- m a műsort, és bármilyen készülékről legyen szó, nem akar várakozni. Én is egyetértek ezzel. Ez a szolgáltatói oldal. Azért vannak a szolgáltatók, hogy ezeken a gondokon segítsenek. De a kérdésnek van egy gazdasági oldala is./ A mi. szerelőink és az egész vállalatunk i« abból él, amit dolgozunk. Ha megjavítjuk a készülékeket, akkor a megfelelő kulcsok alapján, megfelelő összeget számolhatunk el ja válási díjként. Azaz, nem órabérben, hanem teljesítménybérben dolgoznak a« embereink, ez

nyilván azt jelenti, ha megfelelő ütemben dolgoznak, akkor van kereset, ha viszont alkatrészhiány miatt állunk, akkor sajnos, nincs kereset.

— Tehát mit tudnak tenni?

— Nekünk az az érdekünk, hogy ezt a kettős prést valahogy elviseljük. Egyik oldalról a lakosság türelmetlenségét, hiszen

nyilván idegesebb, akinek mondjuk 2—VI hete itt van nálunk a készüléke. És bizony előfordul, hogy 250— 300 darab is itt van.

— Hogyan tudnak segíteni ezen a helyzeten?

— Mint említettem, sok-: csatornás beszerzésre tértünkét, de a gondokat ez á módszer is csak részben oldhatja meg. Ugyanis az alkatrészek egy része és nem is kis hányada, importból származik.' Ezeket természetesen nem tudjuk beszerezni. Foglalkozunk továbbá azzal a gondolattal, hogy bizonyos felújítható alkatrészeket felújítunk. Ez is segíthet á bajunkon. De nyilván ez nem érvényes min-' den alkatrészre. Keressük továbbá a lehetőségét annak, hogy 'egy anyággazda- sági társulást hozzunk létre közösen, a Borsod megyei kisvállalatokkal. Ez egy , raktár lenne, és ebből a mainál lényegesen jobb ellátást tudnánk- biztosítani.

— A szervezeti keretek tehát jók a lóimból működéshez, s várható, hogy a jövőben javul majd a helyzet.

— Ez valóban így van. Az- elmúlt napokban már számol tevő mennyiségű alkatreszt sikerült beszerezni, és« így meggyorsíthattuk a javítás ütemét. Bízunk abban- is, hogy 1984-ben már jobb lesz az alkatrész-ellátás.

— Leszre valami változás- a turuléi kialakításában?

— Igen, lesz. A működési

területünk Miskolc és környéke, de ezenkívül a színes tévék javítását ma még Éltesen, Kazi ncbarci kán,

Edelényben, Szerencsen es Pulitokon, illetve a körzeteikkel együtt végezzük.

1984-től a volt járások területén levő kisvállalatok fokozatosan átveszik a színes- tévé javítását is, és így mi a kapacitásunkat a megmaradó területre tudjuk koncentrálni. Mindez együttesen azt jelenti, hogy egyértelműen jászul majd a szol* gáftaöástmk színvonala.

Hajdú Gálww

flz évszázad vállalkozása

A szibériai gázvezeték

i A világ izgatottan íi© gyeli, hogy az amerii kaiak támasztotta ne■ kézségek ellenére elkészül-e , 1984 áprilisára az a 4850

i kilométeres gáztávvezeték,

] amely a szibériai Urengoj- i lói az prszág nyugati határáig húzódik, s amelyen ke. i resztül évi 40 milliárd köbméter földgázt kapnak majd i a nyugat-európai országok 1 a Szovjetunióból. Az épitök- i nek páratlanul nehéz éghaj- ] lati és természeti viszonyok- i kai kellett megküzdeniük.

1 A vezeték nagy távolságon i át az örök fagy birodalmá- 1 ban halad, ahol még nyá- i ron is kőkemény a talaj. i Hétszáz kilométeres hosszú- ! ságban mocsaras felszín alá i kell helyezni a vezetéket.. j Ötszázötven kilométernyi i szakaszon az Úrál és a Kár- 1 pótok magaslatain halad. i Nem csekélység, hogy 581 1 kisebb és nagyobb folyó áll- | ja az építők útját.

1 Az 1420 mm átmérőjű csö- i veket hegesztő automaták 1 erősítik össze, amelyek egv- [ úttal megbízhatóan ellenőr- i zik a varratok: minőségét is. [ ötven tonna teherbírású i hidraulikus berendezés he- 1 lyez.i folyamatosan haladva i az összehegesztett csöveket J a földbe.. Automátikája ez- ! után még egyszer ellenőrzi, i hogy a vezeték nem sérült-e i meg, s csak azután fedi be

az árkot. E berendezés nagy előnye, hogy még mínusz 70 fokos hidegben is működőképes.

Képünk azt az osztrák ■gyártmányú különleges golyósszelepet mutatja, amelyből közel 100 darabot építenek be a cső távvezetékbe. Hogy a golyósszelep a mínusz 50—60 Celsius-fokos hidegben se menjen tönkre, új, teljesen hegesztett konstrukciót dolgoztak ki a Hübner—Vamag cég szakemberei.

Máshét

„X. napot kívánok

_

n

em, nem kérem, még

nincs ... szóval nem találom . . . talán Ilié nap. vagy azután .., tetszik tudni, így év elején ...”

„Uram, maga itt ne keressen senkit... majd, ha a

leltármik vége_hogy nem

d

olgoztunk -a két íiftnep között; sem? ... perssee, de most, mint mondtam: jekáw*

zunk..." i

„Nagyon sajnálom, de még semmit, néni tudunk mondani .,. persze kérem, mór

vége az étimül évnek, de arról még semmit, de semmit nem mondhatunk. Hogy mögöttünk van az összes 365 nap? Persze, hogy mögött tünk, de erről kérem, most? Ugyani"

És mennek-jönnek a telefonok; a fekete kagyló néha még pirosán, sárgán villog. mint egy pezsgőspohár, aztán kitisztul az ember leje, rájön, hogy telefonál, nem az új évre koccint. Mi tagadás, még nehezen szok- ja a vérünk az ünnepi megterhelés leülepedését. Debót w: csuk egy napig szokott tartani. Ez ae a bizonyos másnap. Tehát munkára fék! Már a harmadik nap vao . _ sőt már a negyedik is ... és eljön az ötödik__a telefon már telefon, az írógép való bum írógép, a kézirat- papír is kézirat papír ... de mégsem»? Figyelmeztetnek: von, atónek a telefon még mindig pezsgőspohár, tüáesé.res-kagylós akármi, az írógép kopogását bizonyára nt tévesztem össze a dugók pukkanásával és a kézirat- papír sem hajtogatható csákóvá, dudává. Szóval dolgozni kellene ... de ez a másnap ... sőt!: lassan-lassan már máshét innen is, onnan is‘ figyelmeztet, hogy ugyebár: az árucsere-forgalom, a devizamérleg, a ieí- melékenység, a hatékonyság, a munkatempó, a munka, inéról, a szabályozás, a do*- lárkitermelés, a fizetőképesség ...

Itt eiesuktik még az edzett agy és gyomor is. Fi- ze-tö-ke-pes-ség ... szótagoí- jok és az üres üvegeket számolgatjuk . .. oda .. . visz- sza ... akárhogy is, ez nem szaporodik. Ideje tehát m«n- kához látni!

(szentire»)

Bár az elnök elége© delien a kukorica 8,43 tonnás hektáronkénti hozamával, arra a kérdésre ■ egyértelműen mégsem .tud válaszolni, hogy melyik bizonyítja jobban a szövetkezet gazdálkodásának szintjét: a tavalyelőtti százmázsás rekord, vagy az elmúlt évi szerényebb termés?

Mert az egyik olyan esztendőben született, amikora nagy termés összes tényezője együtt állt, amíg a másikát alaposan megsarcolta az aszály. így talán ez utóbbi értékesebbnek tűnik, — no ne.m a pénz, az árbevétel szempontjából, — hiszen feltételezi a magas szakmai tudást, a fegyelmezett, pontos munkát, a kiváló technológiát. Vagyis a sikeres termelés emberi tényezőit. . .

És még annyit hozzá kell tenni: a hernádnémeti Her- nád völgye Termelőszövetkezet kukoricahozamát nemcsak kedvezőtlenebb adottságú megyénk gazdaságai látnák minden évben szívesen.

Nyeső István elnök: — Az aszálytűrőbb növények az elmúlt évben is csodálatos termést adtak. Még ma is vásárlót vár kazlakban hatszáz tonna első osztályú lu- cernaszénánk, rengeteg szálas takarmányunk termett. A napraforgóra pedig semmi »psszat nem lehet elmondani. 33,11 mázsás termése mindenkit meglepett, s ahogy tudjuk, az 1KR termelési rendszeren belül a miénk az országban a legjobb eredmény.

Még egy érdekes oldala van az elmúlt évi aszálynak. Kétségkívül a legtöbb kultúránál érzékeny terméskiesést okozott, de árbevétel-kiesést alig. Hiszen a kukoricát sikerült magasabb áron eladni, a cukorrépa, bár 12 (!) tonnával kevesebbet. termett, mint a megelőző esztendőben, a majdnem két százalékkal magasabb cukorfok olyan ráadásjövedelemhez juttatta a gazdaságot, amivel megközelítik az elmúlt évi rekordjövedelmet. Hasonló a helyzet a tavaszi árpával is. A bajai termelési rendszeren belül sikerült olyan kiváló minőségű sörárpát termelni — 99 százalékos csíraképességgel, 9.8 százalékos fehérjetartalommal (-!) —t, »melynek mázsáját ötszáz forintért, vitték el exportra. De végső soron az ’ 1960 hektáron termesztett őszi búza 5,5 tonnás hozamán sincs mit szégyellniük.

Azok közé tartoznak, ahol nem sínylették meg a szárazságot. Az elnök:

— ,Ez így van, s merem állítani, elsősorban talajaink tápértékének köszönhetjük. Sokán mondták, a mi.szervest rágyázási , módszerünk majd aszályos évben vizsgázik igazán, mert állítólag a tápanyagban gazdagabb táblákban a növények érzékenyebben reagálnak a szárazságra. Nos, a fordítottja történt: bebizonyosodott,

hogy a jól kezelt istállótrágya, a mésztrágyázás, természetesen a nagyadagú műtrágyázással együtt, kedvezőtlen körülmények ellenére Is biztosítják a nagy termesek feltételeit.

Évente nyolcszáz, ezeregyszáz hektárt (!) tudnak szervestrágyázni a két nagy állatién vésztö-telep mellett kiépített kezelőtérről. A betonból készített térre folyamatosan hordják, s rakják háromméteres kazlakba a trágyát, amelynek levét szivattyúval ismét a tetejére juttatják. Az így kezelt szerves anyag kevés veszteséggel érik össze. Mivel a háztájikból is felvásárolják a trágyát, négyszázötvenezer (!) mázsa értékes anyaggal javíthatják talajaik szerkezetet. Tízmillió forint éptekü istállótrágyát hasznának egy évben fel. Ezután kapnak a táblák még négy-ötezer tonna mészisza- pot. Ez is magyarázata annak, miért érnek el minden évben kimagasló termésátlagot Az elnök még hozzáteszi:

— Az állatién yészt ésben is sikerült előre lépnünk. El- sösor-ba«! as árbevétel növekedett, tízmillió forinttal többet könyvelhetünk el.

Ezerháromszáz bikát szállítottunk el telepünkről szinte valamennyit exportra. Valamit nőtt a tejtermelés is, a baromfiágazat pedig az egyik legjobb, pontosabban leghatékonyabb évét zárta. A két alaptevekenységi ágazat az elmúlt évben közel 190 millió forinthoz juttatta szövetkezetünket. Ezt nem tartjuk rossz eredménynek. hiszen több. tőlünk független nehézséggel kellett szembenéznünk.

Ami jövőre még fokozódik. Nyeső István erre any- nyit mondott: — Igyekeztünk mindig lehetőségeink alapján fejleszteni. Nehéz esztendőnek nézünk elébe, mindenki tudja, az állam a megtermelt értékből többet von el, kevesebb jut fejlesztésre. Eddig az sem okozott különösebb gondot, hogy 18 millió forintért felépítsünk . egy korszerű baromfitelepet. Ma már egy hárommillió forintba kerülő falközi silót sem tudunk megvalósítani. Ezt nem panaszként mondom, hanem tényként. Át kell értékelni fejlesztési lehetőségeinket. Ezek első lépése olyasvalami lehet, ami a szöv etkezet konyhájára több nyereséget hoz. Meg kell találnunk azt a melléküzemágat, ipariszolgáltató tevékenységet, amellyel a kieső milliókat pótolni tudjuk.

A hernádnémeti termelő- szövetkezet ipari-szolgáltató tevékenysége így sem lebecsülendő. hiszen a gazdaság termelési értékének közel egy harmadát adta. Nagyobb irányú fejlesztését eddig nem indokolta a magas színvonalú, megfelelően hatékony mezőgazdasági termelés. A hozamok növelésével eddig úgy-ahogy sikerült tartani az alaptevékenység jövedelmezőségének szintjét — sőt; még emelni is —, de a fejlesztéshez szükséges milliók nagy részét már eddig is az ipari üzemek termelték. Az elnök:

— Négy községünkben ma már 210 asszony dolgozik a varrodákban, évi 720 ' ezer munkavédelmi kesztyűi készítenek. Vasszerkezeti, lakatos üzemünkben a vasúti ütközőktől kezdve, a csavar- szögekig sok terméket gyártanak. Idén megkezdjük az úszó kotró-gyártást is. Egyszóval: el lehet bátran mondani. az ipari tevékenységek nélkül nem itt tartanánk. s a jövőben ezek kiépítésére még jobban kell törekedni. Még akkor is. ha továbbra- is az alaptevékenység fejlesztése lesz nálunk a meghatározóbb.

— kármán —

Aszályban is rekord

Á lendület nem tört meg