Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-06 / 4. szám
ESZAK-MÄGYÄROKSZÄG 4 T984. Jcrrruär p€nfet Könyvboltokról — az év fordulóján Miskolcon tizenkét, Borsod megyében további ki- . lene, tehát szűkebb pátriánkban huszonegy, valamint Heves megyében hét könyvesbolt sokféle gondja fut össze Miskolcon a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 7. sz. boltcsoportjánál. (Nem érdektelen tudni, hogy a megyében több könyvbolt más kereskedelmi hálózathoz is tartozik, például a szövetkezeti könyvterjesztéshez.) Az elbúcsúzott 1983-a.s esztendő utolsó munkanapján beszélgettünk Bálint Ist- vánnéval, a boltcsoport vezetőjével és Borkúti Lászlóval • az intézmény néhány főbb eredményéről és gondjáról. Az elmúlt esztendő legnagyobb gondja — immár igen sok előző évihez hasonlóan — a miskolci könyvboltok állapota, a raktározás lehetetlensége, ami hovatovább a kulturált könyvkereskedelem akadálya. A boltokon kívüli, sokszor távoli raktárak, alkalmatlan pincék nagy szállítási költségekkel járnak, a könyvek rongálódnak, a nehéz fizikai munka riasztóan hat a könyves pályán dolgozni kívánók előtt. Nagyon hiányzik Miskolcon a tervezett, de hovatovább már ködbe vesző könyváruház. Olyan könyvboltokra és raktárakra lenne szükség mindenfelé, mint a leninvárosi, amelynek mind az eladótere, mind a raktártere ideális. Nem érdektelen megemlíteni azt is, hogy a miskolci nehézségek a Széchenyi utca várható átépítésével növekedni fognak. Ugyancsak változatlanul sok problémát jelent az ellátás, a könyvek példányszá- raa és az olvasói igények ütközése. Igen sok az új könyv, illetve az újra kiadás, nagy ä megjelenő művek száma, ám a példányszámok sokszor torzulásokat tükröznek, nehézségeket szülnek az elosztásban, illetve eloszthatóságban és ebből adódóan a boltok kínálatában. A boltok igényei alapján a boltcsoport rendelt eddig, a vállalati központ meg azt vett át, amit tudott, illetve, amit kapott. Most, 1984. január 1-től a központi kontingensből a boltcsoport osztja el a könyveket. Tekintettel a pél- dányszám-ellentmondásokra, ez esetleg több vita forrása is lehet, de a könnyebb forgalmazhatóság mellett egyéb szempontok is figyelembe veendők. Nemcsak gondok kerültek szóba, hanem örömteli tények is. Például a. téli könyvvásár 1983 végén olyan eredményeket produkált, amilyen még az állami könyvterjesztésben nem volt. Igaz, igen sok és igen jó, kapós könyvanyag érkezett a boltokba. Egy jellemző adat a forgalomra: az egyetlen aranyvasárnapi napon, tehát nem is teljes idejű nyitvatartás mellett, a miskolci Kazinczy könyvbolt — a maga szűk, negyvennyolc négyzetméteres eladóterében — 179 ezer forintos forgalmat bonyolított le. A forgalmi emelkedés csak igen kis részben tudható be a könyvárak helyenkénti emelkedésének, sokkal inkább annak, hogy megnőtt a könyvnek a- presztízse, mint ajándéknak, nagyobb lett a becse. S ez nemcsak a művészeti albumokra áll. Igaz, még ma is a legolcsóbb és igen reprezentatív ajándéknak tekinthető. A forgalom nemcsak karácsony előtt volt nagy, hanem egész évben kiegyenlített, s a boltcsoport az évi 172 millió forintos tervét néhány százalékkal túl is teljesítette. Az örömteli téma után ismét egy örök gondhoz kanyarodunk vissza: a könyvbolti dolgozók utánpótlásának nehézségeihez. Ma sincs erre a pályára állami rendszerű képzés. Érettségi után képesítés nélkül kerülhetnek a pályakezdők a boltokba, majd legalább egyévi munka után javasolhatja őket a bolt, illetve a boltcsoport a budapesti vállalati tanfolyamra. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat egy éven belül, hatszor kéthetes továbbképzést biztosít számukra — fizetéssel, szállással, napidíjjal! —, s ez jelent a vállalaton belül szak- képesítést. Ám, ide kevesen jutnak el, mert az egy év előzetes időn belül sokan elhagyják a pályát, a sok ci- pekedés, a raktári fizikai munka, nemkülönben a nem. éppen kimagasló kereseti lehetőség, sokakat elriaszt Az> elmúlt esztendő utolsó munkanapja egyben Bálint Istvánné utolsó munkanapja is volt Nyugdíjba vonult. Diósgyőrből való, s könyvbottos pályájának harmincegy esztendeje alatt minden miskolci könyvboltot megismert, hosszú ideig volt boltvezető és most másfél éve ennek a boltcsoportnak a vezetője. Munkakörét a másik beszélgető- társ, Borkúti László vette át, aki korábban népművelő volt, s most másfél éve dolgozott a boltcsoportnál. A munkakörrel átvette a fentiekben említett gondokat, nehézségeket is, amiken a bolthálózat munkatársaival együtt szeretne úrrá lenni. (benedek) A felsőoktatási íüéöí ?eÉ pályázott A Művelődési Minisztérium a korábbi évekhez képest előbbre hozta a jelentkezés határidejét a felsőoktatási intézményekbe: a diákoknak március 1-ig kell visszajuttatniuk a kitöltött lapokat az iskolájukba, onnan pedig március 15-ig küldik el azokat az egyetemekre és a főiskolákra. Az esti—levelező oktatásnál a jelentkezési határidő minden intézményben március 30-a. A jelentkezéshez két nyomtatványlap szükséges, a „Jelentkezési lap” és a „Jelentkezési adatlap”. Mind a kettő már beszerezhető a budapesti (XIII. kerület, Hegedűs Gyula utca 27.), illetve a megyei nyomtatvány- boltokban. A felvételi kérelemhez csatolni kell a szükséges előképzettséget tanúsító eredeti iskolai bizonyítványt (oklevelet), a középiskolai tanulmányi értesítőt, önéletrajzot, az 1983-ban, vagy korábban érettségizetteknek (képesítozötteknek) a hatósági erkölcsi bizonyítványt és a tanulmányok folytatására alkalmasságot bizonyító orvosi igazolást. A hatósági erkölcsi bizonyítvány beszerzéséhez szükséges. igazolást a jelentkezők kérelmére az a szerv állítja ki, amelyhez a jelentkezési lapot be kell nyújtani. Aki a jelentkezés évében érettségizik, bizonyítványát és tanulmányi értesítőjét a szóbeli felvételi vizsgán köteles bemutatni. A felvételi kérelmet az érettségi bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszonyban állók kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is kötelesek mellékelni. Ha a jelentkező a középiskolát 1982-ben. vagy korábban, illetve esti vagy levelező tagozaton végezte, közvetlenül a felső- oktatási intézmény dékáni hivatalába küldje kérelmét. Ma este a képernyőn: Peter és Tillie Peter de Vries regényéből! Martin Ritt rendezésében készük a ma este 20 órakor az első műsorban‘jelentkező Peter és Tillie című amerikai film, amelyben kpt furcsa egyéniség, az élet nehézségeit is derűvel, iróniával szemlélő ember házasságának hol komikus, hol tragikus pillanatai tárulnak fel a néző előtt. A házaspárt a sok filmje nyomán nálunk is jól ismert Walter Matthau, valamint Carol Bumett játssza. Képünkön a film egyik kockája. Új tarára kitelek A békéscsabai „Űj Ánr*J ra-íüzetek” két újabb száma jelent meg. A békési irodalmi folyóirat füzetsorozatának 14. és 15. köteteként Bata Imre: Szabó Pál faluképe című tanulmány-gyűjteménye, és Bónus István: Az én világom című verseskötete látott napvilágot. Bata Imre a Kher Nyomdában készült csabai füzetben három tanulmányát közli. e munkáiban időrendben követi nyomon, hogyan jelenik meg a kilencven éve Biharugrán született Szabó Pál műveiben a falu világa. A másik új Aurora-fü- zetben az Orosházán élő, s a népi írók csoportjához tartozó Bónus István huszonöt költeménye kapott helyet. Segédmotoron is Az apró és fürge segéd- motoros járművek nemcsak a fiatalabb korosztály körében kedveltek. Rövidebb utakra mind többen veszik igénybe ezeknek a kis fogyasztású, jó műszaki megbízhatósággal működő motoroknak a szolgáltatásait. Megyénkben mintegy 35 ezerre tehető az ilyen járművek száma. Ott vannak körülöttünk az utak járműforgatagában, olykor ördöngösen cikáznak a nehézkesebb négykerekűék között. Jelenlétük egyre fn’kShb veszélyes lehet, főként, ha figyelembe vesszük, hogy eddig a minimális közlekedési ismeretek felmutatása is elégséges volt a kismotorok vezetéséhez. Nem biztos, hogy helytálló az okoskodás, miszerint a nagyobb (értsd nagyobb teljesítményű, nagyobb sebességgel haladó) jármű vezetéséhez több tudásra, szigorúbb vizsgákra lenne szükség, a kisebbekhez pedig az alapfogalmak ismerete is elégséges. Ehelyett abból kellene inkább kiindulni, hogy a ka- mionos és a segédmotoros ugyanabban a forgalomban vesz részt, ebből adódóan ugyanannyit illik tudni a közlekedésről az egyiknek, mint a másiknak, kivéve persze a speciális, szállítási, sajátos ismereteket. A közlekedésünk jeleimért, jövőjéért felelősséget érző szakemberek úgy döntöttek, hogy 1984. január elsejétől tanfolyam végzéséhez kötik a segédmotoros járművek vezetését is. Tehát azok, akik ebben az évben vásárolnak ilyen járművet, azt csak tanfolyam elvégzése »tán vezethetik. Tavaly a segédmotor-kerékpárosok által előidézett közúti balesetek aránya az előző évihez képest 62,2 százalékkal emelkedett. Jogosa kérdés, honnan várjanak segítséget ismereteik bővítéséhez azok, akik régi motorosok ugyan, de csupán egy szerény igazolvány birtokában vezetnek. A Közlekedés- biztonsági Tanács a különböző társadalmi szervekkel közösen a megyében sokfelé szervez különböző szintű KRESZ-oktatást, ahol szívesen látják azokat, akik kis járműveik vezetéséhez nem rendelkeznek még jogosítvánnyal. Jó alkalmat kínál erre 'a téli időszak, amikor a 35 ezer segédmotoros kerékpár többsége éppen forgalmon kívül van. (nagy) Hegytetőn Tornaszentandrós közelében található — egyelőre még található - megyénk egyik geológia' ritkasága, az Ostromos hegy. Belsejében érdekes cseppköbarlangok alakultak ki, a tetején pedig bányaművelés folyik. A hegy a bányászat következtében - az itt kitermelt köre a kohászatnak van szüksége - fogy, mind kisebb lesz. Képünk a hegy tetején készült. Laczó József felvétele Hetedik kötetével jelentkezik a Sárospataki Pedagógiai Füzetek, amely a közelmúltban jelent meg. Két nagy témakört foglalnak magukban a most megjelent tanulmánykötet írásai, egyrészt — önálló részként — a sárospataki tanítóképzés múltjából emelnek ki és mutatnak be jelentős korszakokat és kiemelkedő egyéniségeket, másrészt pedig a tani tó- és óvónőképzés jelenlegi gyakorlatának néhány aktuális kérdését vizsgálják, keresve a továbblépés útjait is. Nem véletlenszerű e két témakör jelentkezése e mostani főiskolai kiadványban; hiszen a tanítóképző az elmúlt, az 1982—83-as tanévben ünnepelte önálló létének 125. évfordulóját, s e jubileum a tudományos vizsgálódásban is a műit, a hagyományok feltárására és összegzésére késztetett. Az írások jelentős része közvetlenül kapcsolódik a jubileumi számvetéshez, nyilvánvalóan ezt a kapcsolódást jelzik a kötet első részének tanulmányai. Ködö- böcz József A pataki állami tanítóképzés első 35 évének néhány vonása címmel vázolja fel az 1869—1904 közötti évek tevékenységét, a 125 esztendő jelentőségét pedig dr. Földy Ferencnek a jubileumi ünnepségen elhangzott és itt megjelentetett előadása vázolja fel. Balázsi Zoltánná Erdélyi János könyvtári hagyatékát dolgozta fel írásában, s a mai gyakorlatban is tanulságul szolgálhat Csajka Imre írása, amely a pataki tanítóképző testnevelésének és sportéletének jelentős korszakait ismerteti. A pataki nevelőképzés jelentős egyéniségei közül Hargitai Zoltánt Egri Károlyné, Kovács Dezsőt pedig dr. Földyné Asztalos Adrienne mutatja be. E fejezetben kapott helyet Szabóné dr. Fehér Erzsébet írása, A gyermektanulmány a sárospataki tanítóképzőben az 1930-as években címmel, amelyben Lázár Károly tevékenységét ismerteti. Nem kevésbé gazdag a kötet második fejezete sem, amelyben A nevelőképzés műhelyéből cím alatt a dagógusképzés aktuális kérdéseiről szólnak a pataki tanárok. Dr. Gőnczy Ákos a tanítóképzés tartalmának es formáinak változását összegezte az elmúlt két évtized tükrében, elemezve azokat az elvárásokat is, amelyeket az iskola a tanítókkal szemben támaszt. E fejezetben azonban döntően olyan írásokat adnak közre a kötet szerkesztői, amelyek a képzés egy-egy konkrét problémájával, így konkrét módszerekkel, eljárásokkal foglalkoznak. Dr. Kováts Dániel a nyelvi stúdiumok rendszerével foglalkozik, dr. Jäger Katalin a gyermekirodalommal való foglalkozást vizsgálja ^íz orosz szakkollégiumi munkában. (E téma érdekessége kettős, hiszen a szakkollégiumi képzés hivatott segíteni az alsó tagozat negyedik osztályában bevezetett orosz nyelvoktatást!) E téma előtérbe kerülését jelzi, hogy az orosz tanításával még egy írás foglalkozik, Demeter Éva a nyelvi laboratóriumban megtartott oroszórák módszertani kérdéseivel foglalkozik tanulmányában. Valamennyi írását e kötetnek aligha tudjuk felsorolni, de említést érdemel még Kalló János tanulmánya, amelyben a matematika tanításának néhány kérdését boncolja. A pedagógiai füzetek megjelentetésének nem titkoltan kettős célja van. Egyrészt publikációs lehetőséget jelent a főiskola tanárainak, lehetőséget, a tudományos kutatás eredményeinek, a gyakorlat tapasztalatainak közzétételéhez. Ebből adódik egyébként e kötet másik célja is;' a gyakorlati tapasztalatok, a módszerek közreadása ugyanis nemcsak a tanítóképzésben kamatoztatható, igen sok konkrét segítséget jelenthetnek a mindennapi munkában a gyakorló tanítóknak is, s bizonyára sokan merítenek belőle metodikai eljárásokat. Ezért ajánlhatjuk ,ió szívvel a Sárospataki Pedagógiai Füzetek legújabb kötetét is a pedagógusok figyelmébe. (cs. a.) Gólyavári esték — a jogról A napokban ismét „beköltözik” az ELTE TTK népszerű Gólyavárába a televízió forgatócsoportja: B. Révész György rendező és Koós Béla szerkesztő irányításával itt rögzítik a nagy sikerű Gólyavári esték című ismeretterjesztő sorozat újabb nyolc epizódját. A téma ezúttal a jog lesz; a szakterület neves tudósai azt vállalták, hogy a kamerák előtt népszerű formában, a laikusok számára is közérthetően beszélnek íi jogtudományról. A sorozat nyitó adásában ♦Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese a jog és a társadalom kapcsolatával ismerteti meg a Gólyavár vendégeit és a képernyő előtt ülőket. Ä Gólyavár! esték újabb sorozata az év második felében jelentkezik a képernyőn.