Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-05 / 3. szám

1984. január 5., csütörtök ESZAK-MAGYÄRORS7ÄT3 3 Bérek, besorolások, tarifák Az aláérmiter á ■! Az alapbcrrcndszcr kél, egymással összefüggő részből áll. Az egyik a bcsurolási rendszer, ami a különböző munkákat, munkaköröket csoportosítja. Az elhatárolásnál a munka bo­nyolultságát, az elvégzéshez szükséges betanulási, szakmai és bcgyakoriuUsági időt, valamint a munkafeltételeket és mun­kakörülményekét veszik figyelembe. Az alapbervendszer má­sik része a besorolásokhoz, kapcsolódó bértáblázat, azaz bértar!farendszer. Az. alapbérremlsz.ci ritkán változó rés/.e a besorolási rendszer, ugyanakkor (mái csak az árváltozások és a béremelések következtében is) a bértarifák viszonylag gyakran módosulnak. Miért kellett változtatni? A hozzáértők és a laiku­sok i = sűrűn felvetik: miért van egyáltalán szükség köz­ponti útmutatásokra, azaz alapbérrendszerre? A válla­latok és a szövetkezetek mi- in nem határozhatnak ön­állóan dolgozóik alapbéré­ről? A válasz több oldalú meg­közelítést igényel. Az alap­bérrendszer feladata, hogy a vállalatok és a szövetkezetek számára közvetítse a köz­ponti törekvéseket, a külön­böző munkakörökben dolgo­zók rangsorolásán keresztül. Éneikül, vagyis a viszonylag egységes munkaminősítés hiányában óriási nehézséget vállalnának magukra a vál­lalatok és a szövetkezetek az alapbérek megállapításánál. Tudvalevő, hogy a bérta­rifák az egyes munkakörök­re alsó és felső bérhatáro­kat írnak elő. Többen java­solták az alsó bérhatárok eltörlését. Ez azonban (két­ségtelen gazdálkodási elő­nyei ellenére) mégsem indo­kolt, ugyanis az alsó határ léte ad garanciát többek kö­zött például a pályakezdők­nek a minimális alapbérre. A sok kritika ellenére a szakemberek úgy ítélik meg, hogy a vállalati és szövet­kezeti dolgozók alapbérrend­szere alapvetően bevált. Az elemzések azonban néhány hiányosságra, illetve visszás­ságra is rávilágítanak. A technika változásait például az alapbérrendszer nem min­den esetben veszi figyelem­be. A jelenlegi besorolási rendszer egyebek közt nem honorálja kellőképpen a szennyes, bűzös, undort kel­tő közegben végzett mun­kát, ami kétségkívül csök­kenti a dolgozók munkavál­lalási hajlandóságát. A jelenlegi alapbér-rend­szer hibájául róható fel túl­zott összevontsága; az, hogy nem eléggé árnyalt a kü­lönböző besorolások megál­lapításánál. Csak könnyű és csak nehéz munkát ismer, és nem tesz megfelelő íoko- zati különbséget a testhely­zet, a hőhatás, az egészségi ártalmak és a balesetveszé­lyek megítélésénél sem. Nem' ad lehetőséget a kiemelke­dő teljesítményt nyújtó szel­lemi dolgozók munkájának elismerésére sem. Árnyaltabb besorolások Az alapbérrendszer továb­bi hiányossága például az ügyintézők és az ügyviteli dolgozók alapbérének merev kialakítása. Nevezetesen ar­ról az egyébként helyes fel- tételezésről van szó, ami sze­rint a gyakorlati idő növe­kedésével gyarapodnak az alapbérrel honorálható ta­pasztalatok. Csakhogy mind­ez gátolja a kisebb tapaszta­lattal, de több rátermettség­gel rendelkező szakemberek méltányos elismerését. A tapasztalatok szerint a különböző bértételek ma már nem felelnek meg a gazda­ságpolitikai céloknak. Nem fejezik lei a szaktudást és a felelősséget. Aránytalanság tapasztalható a vezetők és a beosztottak alapbéreiben is. Ezt igazolja, hogy a veze­tők alapbér- és keresetnö­vekedése az utóbbi 10—12 évben a népgazdaságban fog­lalkoztatottak keresetnöve­kedésének csak a felét érte el. ’ Az 1984. január 1-től ér­vényes módosítások mind a besorolásokat, mind a tari­fákat érintik. A legjelentő­sebb változások a munkások alapbérrendszerére vonat­koznak. Az új eljárások alapján a munkát befolyá­soló körülményeket jóval ár­nyaltabban vehetik figyelem­be a gazdálkodó szerveze­tek. Mindez lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok a korábbinál jobban megis­merhessék a kedvezőtlen fel­tételek között végzett mun­kát. A besorolási rendszer új ismérvei közé tartozik a monotónia, a koncentrált fi­gyelem, a megvilágítás, vagy például a vegyi porártalom, abban az esetben is, ha csu­pán befolyásolja a munka­végzést. Eddig ugyanis a fi­gyelembevételhez a károsító hatás orvosi igazolására volt szükség. A vállalatok számára se­gítség, hogy az új besoro­lási rendszer a különböző tényezőkhöz (például” fizi­kai erőkifejtés, testhelyzet, veszély, klíma, monotónia, vibráció stb.) pontokat ren­del, amelyeknek alapján könnyen kialakíthatók az új besorolási csoportok. Az új rendszer egyébként a ko­rábbi 24+1 kategóriáról 30+1 kategóriára növeli (munkafeltétel-fokozat és szakképzettség-fokozat alap­ján) a besorolások számát. A vezetőknek is kedvezőbb A vezetők besorolása is változik, e tekintetben azon­ban továbbra is mérvadó a vállalat népgazdasági fon­tosságát kifejező vállalati kategória. Ezek szama azon­ban négyről háromra csök­ken, ugyanakkor a méretek kiegészülnek a gazdálkodás minőségét kifejező exporttel- jesités mutatójával is. Az .a vállalat például, amely 2,5 milliárd forintot meghaladó exportárbevételt produkál, méretétől függetlenül, ki­emelt kategóriába kerül Természetesen ennek meg­felelő a vezetők javadalma­zása is. Kedvező változással jár az új besorolási rendszer az ügyintézőknél is. A korábbi­nál nagyobb lehetőség, nyí lik arra, hogy alapbérben is elismerjék a kiemelkedő munkát végzőket. Korláto­zott keretek között megma­rad az ilyen munkakörben dolgozók gyakorlattal szer­zett joga; nyolcéves tapasz­talat után azonban már csak is a teljesítmény és nem a munkában töltött idő szá mit az alapbérek megható rozásaná). Az új bértarifa-rendszer felső határai átlagosan 25 százalékkal, az alsó értékek 10 százalékkal nőnek. A fi­zikai dolgozók besorolási rendszerét a vállalatoknak 1984 végéig kell elkészíte­niük, és az alsó alapbérek fedezetét 1986 végéig vala- ' mennyi dolgozó számára e4ő kell teremteni. M. P. Számvetés Hegyaljait a szőreiről Száznál több résztvevője volt annak a tanácskozás­nak, amelyet a Tokaj-hegy- aljai Állami Gazdasági Bor­kombinát vezetői, gazdasági, műszaki és adminisztratív szakemberei tartottak Tolcs­vai!. Sátorafjaúj helytől Sze­rencsig, Tokajtól Abaújszán- tóig a vállalat egész terü­letéről összegyűltek a köz­pontban. az egyes kérüle- tekoen. pincészetekben, üze­mekben, gépműhelyekben vezető, irányitó beosztásban levő borkombináti dolgozók, hogy számba vegyék es ér­tékeljék az 1983-ban végzett munkát, annak eredményeit, és az észlelt hibákra is rá­mutatva, kijelöljék az új esztendő feladatait. Tizenhárom éve, hogy a borkombinátot hazánk első agráripari vállalataként lét­rehozlak. Miliő László ve­zérigazgató bevezető előadá­sában erre hivatkozva ki­fejtene, hogy a vállalat min­denkor igyekezett megfelel­ni a vele szemben támasz­tott igényeknek és felada­toknak: kiváló minőségű ter­mékeket- állít elő, megvaló­sítja a termelés, feldolgozás, értékesítés teljes vertiku­mát, s évről évre szorosabb­ra fűzi kapcsolatát a törté­nelmi borvidék termelő- és szakszövetkezeteivel és a mintegy tizenötezer kister­melővel. Munkájának . ered­ménye, hogy Tokaj-Hegyalja szőlő- és borkultúrája ha­zánkban egyedülálló, és európai viszonylatban is az elsők között tartják számon. A tanácskozás során Jám­bor György,, Zahuczki Sán­dor. dr. Gecse Ferenc és Fi­lc András adott tájékozta­tást a szőlészet, borászai, ér­tékesítés és ’a beruházások 1983. évi eredményeiről. Megállapították: évtizedek alatt is ritkán fordul efő Toicaj-Hegyalján, hogy két, egymást követő évben olyan gazdag és jó minőségű ter­mést takaríthassanak be, mint amilyet 1982-ben és 1983-ban szüreteltek. Egész To ka j-H egy alján mintegy 450 ezer hektoliter mustot szűrtek 1983 őszén. Ebből 102 ezer hektoliter a borkombinát saját termése, a többi a nagy­üzemi táblákon és a kis parcellákon .termett. Felvá­sárlással körülbelül 260 ezer hektoliter must került a vál­lalat pincéibe, s a borkom­binát 1983-ban 60 millió fo­rinttal fordított többet a szőlő és must felvásárlásá­ra, mint l!)82-ben. A mennyiség és minőség tekintetében kiemelkedő aszűtermés teszi jelessé az 1983-as szüretet. Ugyanis fennállása óta annyi aszú szem nem jutott még a bor­kombinát birtokába, mint a múlt év őszén. A saját ter­mésével együtt összesen húszezer mázsa aszúszem feldolgozása folyik a bor­kombináti pincékben. Persze, ebből még csak évek múl­va, kellő ..iskolázás", érle­lés után palackozhatnak 3 —4—5 puttonyos- tokaji nek­tárt. Mivel 1983 kiváló aszús évjáratként kerül Tokaj- Hegyalja ' „bortörténetének” lapjaira, érdemes megemlí­teni, hogy. különösen nagy volt az aszúhozam a sáros­pataki Király-, a hercegkút! Hosszú-hegyen, a tolcsvai Nyakvágó-. az ojaszliszkai Haraszt- és a rátlcai Sar­kad-dűlőben. Hektáronként általában 1000. de gondo* válogatással nem ritkán 1500 kilogramm aszúszemet is szemelgettek az ereit Cür- tökről. Ekkora szőlő- és aszútö- meg leszüreteiésére bizony sok fürge kézre van szük­ség. Így természetesen — az eiöző évekhez hasonlóan — tavaly is igényelte a bor­kombinát az iskolák taná­rainak és diákjainak a se­gítségét. Összesen 47 tanin­tézettel kötöttek előzetesen szerződést, s ezekből több mint 6300 tanuló vett részt a szüreten, es ötórás mun­kanapot véve alapul, mint­egy 93 ezer napot dolgoz­tak a szőlőföldeken. A szü­retelek szállítását 29 autó­busszal, illetve 42 • különvo- nattal bonyolították )e. A tolcsvai számvetés vé­gén rendkívüli pénzjutal­mat, illetve ■ prémiumot adot t át Miiró László vezérigaz­gató azoknak a dolgozók­nak, akik 1983-ban a kü­lönböző munkaterületeken újszerű . és kiemelkedő te­vékenységükkel nagyban hozzájárultak a borkombi­nát gazdálkodási eredmé­nyeinek növeléséhez. (h. j.) SzíiTvonaiasabb filílpzÉMás A tsz-ekben színvonala­sabbá vált a nemzeti va­gyonnal, a földdel való gaz­dálkodás; egész sor korábbi határozat, 'rendelet folyama­tos végrehajtása növelte a termelési lehetőségeket. Az eredményekről értékelést ké­szítettek a TOT szakembe­rei. Az adatok szerint nem­csak az agrotechnikai lehe­tőségekkel éltek jobban az üzemek, javulás következett be a hatósági szabályozás alá eső földügyek lebonyolításá­ban, és sikerült előbbre jut­ni a tarlós földhasználat ki­terjesztésében is. Az adatok szerint a föid^ cserék és a földrendezések segítették a területek jobb hasznosítását, a korszerű nagyüzemi technológia beve­zetését. Az adatok szerint a hatósági intézkedések 1983- ban 10 százalékkal nagyobb területei érintettek, mini 1982-ben. Ám a TOT lanui- mánya arra figyelmeztet: az érvényben levő jogi szabá­lyozás nem ösztönzi kellő­képpen az állami gazdasá­guk es. a mezőgazdasági szö­vetkezetek közötti, mindkét fél számára előnyös, érték­arányos és önkéntes föld­cserét. hú képet a valóságról A Sajómenti Ipari Srövet'teieüien sok mindennel foglalkoznak. Kazincbarcikán - a bázison - átalányelszámolásos rendszerben dolgoznak több részlegben. Köztük a rádió-, tévémüszeré- szek is. Ebben a rendszerben lerövidültek 'a vállalási határidők, és minőségi kifogások szinte alig vannak. Képünk, tévéjavitás közben készült. Fotó: Laczó J. M iivé« s szakszervezeti szerveit, aéo-p- szervezetek információs munkája, mi­lyen az SZMT-hez érkező informá­ciók tartalma és hogyan történik a hasz­nosításuk — egyebek mellett ezekről a kér­désekről tanácskozott a közelmúltban az SZMT kulturális, agitációs és propaganda bizottsága. Elemzésük szerény mérvű fejlő­dést állapított meg, és az információs mun­ka néhány olyan gyengeségére is felhívta a figyelmet, amelyek Megszüntetése még ered­ményesebbé teheti az .alapszervezetek te­vékenységét. Például még nem sikerült tel­jes mértékben megvalósítani, hogy-az alap­szervezetek elsősorban saját munkájuk ered- ményességének javítása érdekében végez­zenek információgyűjtő és -továbbító mun­kát. A Szakszervezetek Megyei Tanácsához erkezö jelentéseknek csupán a kisebbik há­nyadánál érezhető, hogy nemcsak a „köte­lességet letudva”, a felsőbb szervek tájé­koztatására, de helyi felhasználásra is ké­szült. A megyei információs jelentés egyik fon­tos célja, hogy gyors, hatékony tájékozta­tást nyújtson az SZMT vezető testületéi­nek, ugyanakkor a felsőbb szervek részért használható — intézkedést, vagy választ, igénylő — információkat is közöljön. A bi­zottság ülésén is önkritikusan megállapí­tották, hogy még nem használják fel kel­lő mértékben az apparátusnak a napi mun­kában szerzett tapasztalatait, a szakszerve­zeti rendezvényeken, a tömegpolitikai, a tisztségviselői oktatáson és a személyes be­szélgetéseken elhangzott véleményeket. Az információs jelentések a korábbi időszak­nál hitelesebben ábrázolják a dolgozók han­gulatát. törekednek a vélemények, rétegek szerinti csoportosítására, de még mindig nem tükrözik elég hűen a valóságot. A hangulati elemek ,egy része nem. vagy legalábbis „megszelídített” formában kerül be a jelentésekbe és Így jut el a felhasz­nálókhoz. Nagyobb bátorság tapasztalható a nem­zetközi és az országos kérdések megítélé­sében, mint a munkahelyi gondok, problé­mák megfogalmazásában. Az információié Idősök óvatosak, tartózkodóak, az infor­mációi. adók nagy része pedig „tart” a gaz­dasági vezetéstől és csak szóban közli ta­pasztalatait Az Hviörmációfetelosök el­mondta kz ott dolgoznak nyugodtatfb lég­körben, aliol maguk mögött tudják az szb- titkár és a testület védelmét (?!). Kevés kivételtől eltekintve, még mindig nem meg­felelő a szakszervezeti élet hangulati ele­meinek, ellentmondásainak feltárása. Első­sorban ezek a témák akadnak fel az alap­szervezeti „szűrőn”: előfordul, hogy két in­formációs jelentés készül: 'egy, a helyi fel- használásra (amiből dolgoznak), egy pedig a felsőbb szervek részére. Az információ akkor ér valamit, ha va­lamilyen módon hasznosítják, márpedig az alapszervezetek egy részében a „visszajel­zés” tormális, illetve elmarad. Elsősorban ott értek el eredményeket, ahol a bizal­miak felkészítésében törekednek az okta­tás, a tájékoztatás és az információszerzés egységének a megvalósítására. Számottevő, jól érzékelhető fejlődés tapasztalható me­gyei szinten: az SZMT-nek eredményes munkakapcsolatai alakultak ki a megyei és a Miskolc városi Tanács, a rendőr-főkapi­tányság. a közlekedési vállalatok illetékes’ szervei vei. A jelzésekre válaszolnak és sok őseiben intézkedés követi az. elsősorban az ellátásra, területpolitikai kérdésekre vo­natkozó felvetéseket. A tapasztalatok .sze­rint a válaszok azonban nem minder 'sel­ben jutnak c! azokhoz, akik kérdeztek így sok helyen nem érzékelik és érv .sk .ol­lóén az SZMT-nek ezt a tevékenv-eget pe­dig az SZMT információs és tájék -,ó tevékenysége szóró« egységben van: >v-l- dául az Elnökségi Tájékoztató neb- - ként. már megjelentették a SZOT Kér­dezték" című kiadvánváhov na«o'- ■ ^ információs jelentésekben :>:vr--:t. odor­ban megyei vonatkozású kérdések: adott válaszokat. A z SZMT bizottsága megvitatta av in­formációs munka helyzetét és meg­beszélte a továbbfejlesztés lehvtősé­géit. Egy alapvetően, eddig is eredményes tevékenységet kell a jövőben més maga­sabb színvonalra emelni. Az a céljuk hogy az információs jelentések hű képet adja­nak a valóságról, s ennek nyomán — a le­hetőségek függvényében —. olyan változá­sok következzenek be. amelyek igazolják és érzékeltetik: a dolgozók nem hiába mondták el a véleményüket. Petra József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents