Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-05 / 3. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 fP84. íaiwrör 5», csűrő rtSIc F'ilm’evél A csoda vége Gera Zoltán és Toinay Klári a film egyik kockáján. Űj filmrendező debütálásával és az általa írt-rende- zett-zenésíiett művel, A csoda végével kezdődik 1084 hazai filmbemutatóinak sora. Tragikomikus történet, amely szélesebb közönségrétegek érdeklődésére aligha tarthat számot, mert nehéz eldönteni, vajon a feltehetően még fiatal rendező kinek szánta művét: a fiatalabb generációknak, hogy nézzenek elébe jövendőjüknek, vagy az ábrázolt idős korosztálynak, amely önmagára kell, hogy ismerjen a meglehetősen extrém történetben, vagy esetleg mindegyiknek ? Nehezen ismerhetők fe! a film első részében a szereplők emberi kapcsolatai, ki kihez és hogyan tartozik. A bevezetés szinte baUadiszti- tius töredezettségü, félmondatokból, mozzanatok töredékeiből kell mozaikszerűen összerakni a nézőnek a képet és kikövetkeztetni az előzményeket. A filmnek gyakorlatilag egyetlen fiatal szereplője sincsen, olyan idős emberekről szól, akik valóban itt élhetnek közöltünk, ám történetük, felvillanó kapcsolataik aligha általánosíthatók, nem tekinthetők a korosztályra jellemzőnek. Egy nyugdíjasház lakói, meg egy-két, e házon kívül élő idős ember sok szállal egymásba fonódó élettöredékeit és életük sorsdöntő fordulatát ismerhetjük meg, ha van türelmünk úgy a film kétötödéig, a feléig feszülten figyelni és összerakni a rao- zai kszemes éket. Két idős hölgy — két nővér — és egy harmadik barátnőjük áll a történet tengelyében, akiket egy . férfi köt, illetve kötött össze: a két testvér felesége volt, a harmadik a szeretője, s az imádott férfi a,történet kezdetén már egy negyedik valakivel él. A hölgyek meglátogatják, ám hirtelen meghal, ,s utóbb kitűnik, hogy új élettársa egy külföldön élő férfi, akivel aztán a három hölgy próbál ilyenolyan kapcsolatokat teremteni, ám mire minden elrendeződne, ez a férfi egy idegen nő ágyán hirtelen eltávozik az élők közül. Nagyon bizarr a' történet így, elmesélve, ám töredékeiben nagyon sok részigazság fedezhető fel, a mai idős generáció egy kisebb hányadának életére, magatartásformáira sok jellemző vonást találunk, s úgy a film felétől már érdeklődve, figyelemmel várjuk a hősök sorsának alakulását. Teljes, -értő befogadásához azonban különleges érdeklődésű és ízlésű közönség kívánatos; kár lenne ezt a filmet a csak időtöltést, szórakozást kereső mozilátogatóknak kínálni. Az író-kompon ista-rendező előadásmódja érdekes, bár nagy együttgondolkodást kívánó, s igen sok apró momentummal gazdag filmet produkált. Kitűnő . színészeket szerződtetett: a három szerelmes idős hölgy a csehszlovák Dana Medricka — akit a Kórház a város szélén kardos trynistei orvos- nőjeként ismerünk, s aki a film elkészülte után sajnálatosan el is hunyt —, az ugyancsak csehszlovák Vlasta Fabianová, valamint Tol- nay Klári hosszú időre emlékezetes formálásában állt előttünk, a körülrajongott új férfi pedig a csehszlovák Vlastimil Brodsky, további főbb szereplők Major Tamás, Máriáss József, Gobbi Hilda, Gera Zoltán, Soós Edit: És még igen sok kitűnő színész villan fel kisebb-nagyobb szerepekben, de a film ennek ellenére nem kerülhet közel a nézőtömegekhez, elsősorban a filmkülönlegességekre figyelő szűkebb közönségrétegnek kínál élményt, vagy vitatémát. A hét további filmjei Az új magyar filmen kívül mától látható a premier- mozikban egy felújítás: Stanley Kramer 1958-ban készítette, a magyar mozik először 1960-ban mutatták be A megbilincseltek című amerikai filmdrámát, amelyet azóta is többször műsorra tűztek, s most országos felújításban kerül a moziláto- gatók elé. A Sidney Poitier és Tony Curtis főszereplésével játszódó drámai történetről szükségtelen újra kritikát írni, mert már negyedszázada kiállta a próbát és az összebilincsel ten együtt szökő fehér és fekete amerikai rab közös menekülése, az egymástól elválni nem tudó emberek faji előítéletekből adódó gyűlölködése, majd a közös sorstól lassan kiérlelődő egymásra találatának története ma is értékes; filmélmény, amit újra- megtekintésre, a fiatalabb nézőknek pedig megismerésre lehel, bátran ajánlani. Prof. Kuruzsló címmel kétrészes lengyel film is látható mától. Ä Jerzy Hoffman rendezte filmről előzetes tájékoztatásként elmondható, hogy hőse egy elismert sebészprofesszor, aki egyszer egy kocsmában lerészegedik, ott úgy megverik, hogy emlékezőtehetségét is elveszíti és Csavargóvá válva különböző kalandokba sodródik Ennek történetét kínálja a film. A legfiatalabb mozinézőkhöz kíván szólni A barátod akarok lenni című szovjet film, amely egy rendezetlen családi körülmények között élő kisfiú szeretetvá- g.yát mutatja be fordulatos történetben. Benedek Miklós A nyolcadik ózdi évkönyv I Jegyzet Csere Rokonunknak vásárolt ing — súlygyarapodása folytán — szűkösnek bizonyult, ünnepek után magamra vállaltam a csereakciót. Felvérteztem magam az ilyenkor szokásos megpróbáltatásokhoz szükséges szókészlettel, s mindenre felkészülve, elszántan indultam a karácsony előtti vásárlás színhelyére. Az első" meglepetés akkor ért, mikor belépve az üzletbe, előre köszöntek. A pulthoz érve, egy eladó hölgy megkérdezte: •— Mit parancsol? — Tetszik tudni, mi vásároltunk itt egy inget, és úgy alakult, hogy akinek vettük, kicsit meghízott és... — ...be akarja cserélni nagyobbra — fejezte be mondatomat az eladó. — Kérem, legyen szíves mutassa az inget és a számlát! Miután egy pillantást vetett a számlára, s az ingre, kedvesen invitált a felakasztott ingekhez: — Tessék választani! Kiválasztottam, megkaptam. Köszönlek, köszöntem. Hazafelé, égy másik boltba is betértem. Itt már nem köszöntek előre, sőt még köszönésemet sem fogadták. Meg se kérdezték, mit akarok, így én hozakodtam elő ’ kérésemmel: . i — Mondja, kérem, lehet kapni — és mondom, hogy mit. Választ nem kapok, ellenben megtudom az egymással elmélyiiUen tárgyaló két eladótól, hogy bizonyos Kati lekevert tegnap egy hatalmas pofont Józsinak. Próbálkozom újra, kissé hangosabban. No, ezt már meghallották. Felém fordul egyikük „mit akar ez az ürge” arckifejezéssel, s imigyen mordul: — Hm!? Immáron harmadszor kezdek mondókámba, de végig nem érhetek, mert közbevág: — Az nincs! Kifordulok az üzletből. Most már ép sem köszönök. Minek, úgysem fogadják! S elmélázok a történteken. Arra gondoltam, milyen jó lett volna az utóbb említett eladókat (de legalább a stílusukat!) kicserélni a karácsony utáni nagy csereakción! (mészáros) Öző nyelv* emlék Nem ennek a jegyzetnek a feladata az Ózdi Népművelési Intézmények honismereti körének munkáját minősíteni, más hasonló szervezetekével összevetni. Munkáját fémjelzi külön elemzés nélkül például az a tény, hogy évről évre rendszeresen ott vannak tagjai az Istvánffy Gyula honismereti pályázat díjnyertesei között. Azt viszont itt érdemes regisztrálni, hogy alighanem az ózdi kör gondol legtöbbször rá és tesz is érte, hogy tagjainak kutatási eredményei szélesebb körben tudatosulhassanak, a kör munkája a közművelődés és várqspoliü- ka terén munkálkodóknak szeme előtt legyen mindenkor. A Lakóhelyünk Ózd című évkönyvüknek immár nyolcadik száma került most az érdeklődők kezébe, hogy ismét gazdag és színes képet adjon a honismereti kör munkásságáról. A vaskos, két és fél száz oldalas kötet most igen gazdag illusztráció-, illetve fotóanyaggal színesítetlen kínál ismereteket részben Özd múltjából, részben jelenéből, s ettől elválaszthatatlanul a tavaly húszéves jubileumát ült kör munkájáról. A kötet első részét éppen az erre vonatkozó publikációk töltik ki: beszámoló az emlékülésen, szemelvények a két évtized munkájából, Ózd felszabadulás utáni fejlődésé- * bői, a tavalyi tevékenységből, az emlékkiállítás nyitásáról. Az újabb kutatási eredményeket bemutató írások első fejezete településtörténettel foglalkozik és ebben, olvashatjuk Vass Tibor munkáját az ózdi életnek a fel- szabadulás utáni újraindulásáról — az írás egyébként Nemrégiben, á Kossuth rádió egyik reggeli adásában hallhattuk egy idősebb falusi asszony véleményét arról, hogy miért is hajlandó kiadni az egyik szobáját üdülőknek. Számításokat végzett: nem fog rosszul járni. Később egy dunántúli tsz-elnök fejtette ki, hogy milyen új szövetkezeti jövedelemforrást lát a falusi turizmus, a falusi üdülési mozgalom kifejlesztésében. Értesülhettünk annak a pedagógusnőnek a tevékenységéről is, aki szintén a falusi üdülés létjogosultságának bizonyítására egymás után szervezi be falujába a családokat egy-egy szoba, la- kásrész kikölcsönzésére. Az ismert, jó hírű alföldi tsz pedig elsőként az országban idegenforgalmi főágazalot hozott létre. A különféle utazási irodákat is egyre többen keresik fel olyanok, akik falun csendes, egészséges, új élményeket adó környezetben — legtöbbször családjukkal együtt — szeretnék eltölteni szabadságukat. 282 üdülőfalu Nálunk ú;i jelenségek ezek, és bizonyítják: elérkezett hozzánk is a falusi' turizmus, a falusi üdülés korszaka. Akik a szomszédban, Ausztriában jártak, azok láthatták, hogy ott a. falusi üdülés, a falusi turizmus mennyire elterjedt és milyen sikerekre tekinthet vissza Ausztriában a belföldi és a külföldi turisták, üdülők évente 80—85 millió -iszakát töltenek falusi ve.n- lóaszobákbun, parasztházak ban. Ez előnyös a falusi parasztgazdaságoknak, a különféle foglalkozású embereknek, és ugyanakkor tea szerző „A vasasok szakszervezeti mozgalma Ozdon, 1944 december—1948. július” című, a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete Történeti tanulmányok című sorozatában megjelent munkájának része —, valamint Do- bosy László publikációja, az Ózdi helynevek Pesthy Frigyes helynévtárában második része. A következő fejezet három írása közül kettő ipartörténeti jelentőségű — Vass Tibor _ a kavartacél- gyártás korszakáról, Saffa- rik Gyula pedig az OKU kémiai laboratóriumának történetéről ír —, s ezeknek jó kiegészítője az OKU dolgozóinak életéből vett rövid anekdotagyűjtemény. A Történelem című fejezetben két helytörténeti (munkát — Nagy Károly tói Hodoscsépány új életének jeleit, Sat’farik Gyulától pedig Pétervására történetének adatait — olvashatunk, majd egy igen nagy jelentőségű írás következik, amely az egyetemes hazai szakmunkás-oktatásban is igen fontos adalékokkal gazdag: A munkások középfokú szakoktatásának kialakulása Öz- don; ennek Soltész József a szerzője. Több érdekes néprajzi dolgozat után nagyméretű és igen izgalmas szociológiai tanulmány jelentkezik a kötetben: Léka Tivadar az ózdi és járási nyugdíjasok körében végzett, a szociális helyzet felmérését célzó nagyarányú vizsgálat tapasztalatait összegezi és von le azokból következtetéseket. A kötetet eseménynaptár zárja. A Lakóhelyünk Özd 8. kötete ismét érdekes, tartalmas. (hm) bérmentesíti a szállodaipart, a nagyobb üdülőket. Figyelemre méltó, hogy az osztrák árviszonyok mellett a parasztgazdaságok egy-egy ágy rendszeres bérbeadásával évente annyi tiszta jövedelemhez jutnak, ámeny- nyit egy hektár föld megművelésével tudnak elérni. Tíz ágy rendszeres bérbeadása még mezőgazdasági melléktevékenységnek számít, csak azon felül lép be a magasabb adó. A falusi üdülés igen fejlett az NSZK- ban, Franciaországban, Olaszországban. Terjed az új üdülési forma az NDK-ban is. Ml a falusi üdülés szervezésében még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Az eddigi, különféle utazási irodák által szervezett falusi fizetővendég-szolgálat csuk igen szerény kiindulási pont ahhoz a fejlődéshez, amely ígéretes lehetőségként előttünk áll. Valami persze már történt is. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal kezdeményezésére, a megyei egyeztetéseket követően már ismeretes annak a 282 magyar falunak a listája, amelyek fekvésüknél, adottságuknál fogva belföldi és külföldi üdülőknek, turistáknak — viszonylag rövid felkészülés után — megfelelő tartózkodást tudnak biztosítani. Az első csoportba a leginkább alkalmasak közé 28 kisebb-nagyobb település került, többek között Bánk, Szatmárcseke, Tótkomlós, Bükkszék,' Lipól, Buzsók, Tiszakécske. Ml vonzza a városiakat? Sok, szép, tágas ház épült íz utóbbi években falvaink- ban. Köztudott az is, hogy ezer és ezer köztük az olyan, Magyarka Ferenc, Szeged történeti -múltjának ismert kutatója értékes népi jellegű nyelvi emlékre bukkant a szegedi alsóvárosi plébánia egyik anyakönyvében, amely 1663-tól 1695-ig tartalmaz adatokat. Az anyakönyv a török hódoltság idejéből ma-« nácit lenn, így magában is kuriózumnak számít. A latin nyelvű bejegyzések köamely nincs kellően hasznosítva. Találkozhatunk még az úgynevezett tiszta szobák divatjával is. Padlós, parkettás, korszerűen berendezett, kényelmes szobákban, esetenként lakrészekben nincs hiány. Bizonyára olyan . családok is akadnak majd, amelyek különálló házat is bérbe tudnak adni, illgtve kempingezőket is tudnak fogadni a telkükön. Mindehhez vezetékes’ víz, fürdőszoba, természetes villany, televízió és csendes, egészséges falusi környezet társul. Az étkezés .sokféleképpen megoldható. Vállalhatja a gazdaasszony, hogy reggelit, vagy teljes ellátást ad vendégeinek, akik persze étkezhetnék — kívánság szerint — a tsz éttermében, vagy ha van, altkor a helyi ÁFÉSZ kisvendéglőjében is. Az üdülök vendéglátójuk portáján megismerkedhetnek a háztáji gazdálkodással,, gyermekeik megcsodálhatják a kismalacokat, a nyulakat, láthatnak kisbor- jút, bárányt, időzhetnek a kertben és részt vehetnek a gyümölcsszedésben. Mindez azonban kevés lenne a vendégcsalogatáshoz. A sokéves osztrák tapasztalatok is jelzik, hogy a falusi üdülők ennél többet kívánnak. A kiszemelt falvak, ezt az oly fontos többletet — a tsz-ek, állami gazdaságok, ÁFÉSZ-ek segítségével — képesek is nyújtani. Hiszen lehetőség nyílik arra, hogy az üdülők bepillantsanak a helybeli, vagy akár a környékbeli tsz-ek gazdálkodásába. Nyári napokon megtekinthetik a gépesített aratást. Szétnézhetnek a lsz-ek, állami gazdaságok pincészeteiben is. Térítés ellenében hintóba ülhetnek, lovagolhatnak. Nagyon sok helyen a strandolás, a csónakázás nyújthat zött török és magyar szí»-' vak is előfordulnak. Szegedi Ferenc gv. lián, a ferencesek egykori, házfőnöke 1670. szeptember 10-én írta be például az anyakönvvbei, hogy „Labádi Mihálynak fiát Mihályt és leániát Kárai kö- rösztöltem”. Az. őzös szegedi nyelvjárásnak ez a „körösz- töltem” szó az eddig megtalált legrégibb írásbeli emléke. kellemes szórakozást. A környező erdőségekben túrákon lehet részt venni. Sok faluban megtalálhatják a maguk szórakozását a horgászok, a vadászok. A hegyvidéki falvak környékén téJ len kínálkozik a sízés, » szánkózás. Beírta nevét a falusi üdültetés történetébe az a tw tiroli — Itter községbeli — parasztgazda, akik egy munkacsoportba összefogva, saját, friss — vegyszerezés nélkül termelt — „teljes értékű” élelmiszereiket kínálják orvosi ajánlás szerint üdülővendégeiknek. Ki tudna ellenállni ? Kik szervezzék? Nálunk a falusi üdülés igazi gazdái, szervezői a tsz- ek, az állami gazdaságok és az állami erdőgazdaságok lehetnek. Ök rendelkeznek azokkal a szükséges eszközökkel, lehetőségekkel, amelyek a falusi üdülést tartalmassá, széppé, pihente tövé és érdekessé tehetik. Autóbuszaikkal kirándulásokat szervezhetnek, és a környék megismeréséről is gondoskodhatnak. Sok községben helytörténeti múzeum, háziipari, népművészeti szövetkezet, régi szeszfőzde és sok más érdekesség várja a látogatókat. Több helyen emléktárgyakat, népművészeti blúzokat, fafaragásokat, helyi termésű, különleges borokat, élelmiszereket is vásárolhatnak majd az üdülők. Gondoskodni kell természetesen az orvosi ellátásról, a gyógyszerek beszerzéséről, és nem utolsósorban a telefon-összeköttetés megteremtéséről. A lehetőségek igen csábítóak. A szobák pedig szinte készen várják azokat, akik falun kívánnak üdülni. A szervezésre vállalkozó tsz-ek, állami gazdaságok körültekintően fel tudnak készülni a vonzó programokra. Ha kezdetnek 25—30 tsz, állami gazdaság összefogna, nagyot lehetne lépni előre. Mindenki jól járna. Már egyetlen esztendő is sok tapasztalatot hozna. . T. B. Ma még csak lehetőség Vendéflcsalosató
