Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-25 / 20. szám
1*984. jarroár 25., szcrcJa ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A járások megszűnésével Kiutalva: naponta egymillió forint Pártszervek új helyzetben A járások immár bekövetkezett megszűnésével jelentős lépést tet- [ lünk előre a közigazgatás . tervezett korszerűsítésében. Elsősorban azt várjuk ettől, hogy tovább erősödik a helyi tanácsok önállósága, az állampolgárt ügyek intézéséért érzett felelőssége, valamint közvetlen kapcsolata a lakossággal. Ugyanakkor nö- i vekedni fog a megyei tanács testületednek és a szakigazgatási szerveinek a helyi ta- 1 nácsokat érintő irányítási és i felügyeleti hatásköre. Ezen belül is alapvető feladatként jelentkezik a tervezési, gazdálkodási és ellenőrzési tevé- ■ kenységek koordinálása, egyeztetése, valamint a helyi tanácsi tisztségviselőkkel kapcsolatos káder- és személyzeti munka. Nem szük- , séges azonban, hogy a ter- í melő, szolgáltató szervek működési területét a járások ! megszüntetése miatt módo- i sitsák. A nem tanácsi álla- ■ mi szervek, a bíróság, az ügyészség, a rendőrség munkájában a járások megszüntetése különösebb változtatásokat nem von maga után. Eddigi városi-járási szintű , egységeik nagy többsége továbbra is a jelenlegi hatáskörrel és illetőségi területen fog működni azzal, hogy tevékenységük több körzetre is kiterjeszthető. ' Sajátos, új helyzet alakul ki viszont a pártszervek hatáskörében, tevékenységében. A Központi Bizottság, a Politikai Bizottság 1983. július 26-i és az október 25-i határozatainak megfelelően ugyanis a járások megszüntetésével az érintett pártszervek irányítását a városi párt- bizottságok és a városi jogú nagyközségi pártbizottságok veszik át. Ennek megfelelően, szűnnek meg a járási párt- bizottságok. Az új pártbizottságok a jelenlegi városi, illetve székhely nagyközségi pártbizottságokra épülnek, kooptálás útján kiegészülve a megszűnő járási pártbizottságok területileg odatartozó tagjaival. A járásokból kimaradó testületi tagokat általában helyes a nagyközségi és üzemi pártbizottságokba, illetve városi, városi jogú nagyközségi pártbizottságok munkabizottságaiba megválasztani. Az új párt-vég- rehajtóbizottságok tagjainak többségét a városi, illetve a székhely nagyközségi végrehajtó bizottságból, valamint a megválasztásra javasolt új párt- és tanácsi tisztségviselőkből kell megválasztani. Mindezeknek megfelelően a városi -és a városi jogú nagyközségi pártbizottságok kiegészítik a fegyelmi bizottságokat és a pártbizottságok mellett működő munkabizottságokat a terület jellegének megfelelő összetételben. A városi és a városi jogú nagyközségi pártbizottságok egységesen megkapják a párttagfelvételt megerősítő jogot, a párttagsági könyv kiállításának jogát. A Központi Bizottság határozatának megfelelően a vonzásközpontban levő pártszerv tevékenysége kiterjed a tényleges politikai, közigazgatási terület határáig. Az adott település választott párttestülete tehát területi illetékességgel a vonzáskörzetében levő pártszervezeteket is irányítja. A megszűnő járási pártbizottságok feladatait átvevő városi és városi jogú nagyközségi pártbizottságoknak munkarendjükben, munkamódszereikben,' hatásköreikben alkalmazkodniuk kell az új helyzethez. A pártmunka eszközeivel segíteniük kell a közigazgatás korszerűsítését, a községi pártszervezetek és tanácsok nagyobb önállóságának, felelősségének érvényesítését, a helyes társadalmi munka- megosztás alakítását. Koordinálják a beruházás, területfejlesztés, lakossági ellátás, munkaerő-gazdálkodás, egészségügy, kulturális élet főbb területeit. Sok szempontból kér ütnek tehát új helyzet elé a pártszervek. A városi pártbizottságoknak ugyanis nincs közvetlen gyakorlatuk a községi munka segítésében. Több helyen a mezőgazdaság területén dolgozó pártszervezetek irányítása is új feladatot jelent. A volt járási-városi pártbizottságoknál sem csak névtáblacsere történik. Itt is új színt hoz a községi tanácsok politikai befolyásolása, mivel a járási tanácsi hivatalok is megszűntek. A helyi állami irányítás, illetve igazgatás korszerűsítése tehát szükségképpen igényli a pártmunka tartalmának és formáinak megújítását, a párt politikájának önállóbb, kezdeményezőbb helyi megvalósítását. A párthatáskörpk rendezése különösen nagy figyelmet igényel. Biztosítani kell a hatáskörök olyan elrendezését, ami lehetővé teszi, hogy a káderek ügyében ott döntsenek, ahol munkájukat, magatartásukat jól ismerik. A községi pártbizottságok, illetve pártvezetőségek hatáskörébe kell utalni a helyi tanácsok pártirányítását és a tanácsi tisztségviselőket. A közigazgatási átszervezés minden megyében sokak megszokott életét, tevékenységét, munkáját érinti, módosítja, esetleg teljesen megváltoztatja. A káderügyek megfelelő rendezése a párlszervek, mind az állami és a társadalmi szervek részéről nagyfokú körültekintést igényel, hogy képességeiket, tapasztalataikat a politikai munka különböző területein továbbra is kifejthessék, hasznosíthassák. Elsősorban a nagyközségek, községek személyi állományát szükséges erősíteni és a körzetközpontokat felkészíteni a nagyobb feladatokra. A pártszervek helyesen járnak el, ha mindezzel a munkával, az átszervezéssel egy időben értékelik a járási szerveknek és az ott dolgozóknak az elmúlt évtizedben betöltött pozitív szerepét, hangsúlyozzák, hogy a járások megszüntetését a társadalmi fejlődés tette szükségessé. Ráirányítják a figyelmet, hogy az átszervezés fontos lépcsője a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, a helyi önállóság, az öntevékenység, és a felelősség erősödésének, miközben a közigazgatás közelebb kerül a települések lakosságához, erősödik a gazdasági egységek és a lakosság részvétele a helyi viszonyokat érintő kérdésekben és az állampolgárok ügyeiknek nagyobb részét lakóhelyükön tudják majd intézni. Helyes felhívni a figyelmet arra is, hogy a megszűnő apparátusokban dolgozók tapasztalataira és szaktudására továbbra is nagy szükség van a párt- és tanácsi munkában, a helyi társadalmi és tömegszervezetek tevékenységében. A tömegszervezetek és tömegmozgalmak a közigazgatási átszervezéssel új szervezeti felépítésük kialakításakor a pártszervezetekhez hasonlóan járnak el, hogy e területeken is meglegyen az összhang. A KISZ- és úttö- rőszervezetek teljes egészében követik a párt szervezeti felépítését. A Hazafias Népfront már régebben megszüntette járási pártszervezeteit, ezért szervezeti felépítéséin nem szükséges változtatni. A körzetközpontok HNF-bizottságai az átszervezést követően közvetlen irányító szerepkör nélkül segítik a körzethez tartozó községek n ép í ro n tbi zotts á g a ina k a munkáját. A közigazgatási átszervezés, a helyi párt-, állami és társadalmi irányítás továbbfejlesztése nem más, mint keresése azoknak az utaknak és módszereknek, amelyek hatásosabbá tehetik mindennapi munkánkat, jövőnk érdekében is. Hiba lenne azonban úg.v vélni, hogy az átszervezés időpontjával egyik napról a másikra minden megváltozik. Megvannak a feltételei annak, hogy a legfontosabb kérdésekben kapkodás nélkül 1984. közepéig befejezhessük a teendők végrehajtását. Addig a fő kérdések, a káderügyek lényegében rendezhetők, a legfontosabb jogszabályok elkészíthetők. F olyamatos lépések sora az áj közigazgatási irányítási rend, azaz fokról fokra kell létrejönnie a várt eredményeknek, de létre kell jönniük, mert ez a változtatás értelme. Elvi alapunk van hozzá. A mindennapos aprómunka, a több évtizedes beidegzödött gyakorlat sok buktatót rejtő átformálása azonban rajtunk múlik, akikért és akik által a határozat valósággá lesz. I>r. A. A. Szalu gyakorlaton A miskolci Blótliy Ottó Vil- Igmosenergio-ipori Szakközépiskola 2. számú laboratóriumában a diákok gyakorlatban tanulják meg hasznosítani mindazokat az elektrotechnikai ismereteket, amelyekre a majdani elektrotechnikai szakembereknek szükségük lesz ahhoz, hogy biztonsággal végezhessék el munkahelyükön az elektromos berendezések javítását, Karbantartását. Képünkön Varjú Gábor tanuló a 1110- qyar gyártmányú hanggenerátor segítségévet rezonancia. frekvencia megállapítását végzi, (holtán László In1 vétele.) Az értékes dohánybálák. Gépkocsik hajtanaik be egymás után a szép, havas kertbe. Dohánybálák alatt roskadoznak a tetőcsomagtartók vagy aa utánfutók. Anyókák, menyecskék, ifjú és hajlott korú atyafiak állják körül a mérleget, melynek nyelvére minden tételnél tucatnyi szempár mered. Ebben a körben mindenki csendes, mert a mérleg az mérleg. Nem így a másik oldalon, ahol az átvevők, a bizottság tagjai osztályozzák a dohányleveleket. Mert itt bizony nagy a tét, két osztály között 2000 forint is lehet a mázsánként! árkülönbözet. Érthető, hogy a tulajdonos barnának látja a sárgát és sárgának a zöldes árnyalatút. Az átvevők nagy tapasztalata, jól képzett szakemberek, ismerik a növényt, jól tudják, melyik bála milyen minőségi osztályt tartalmaz. Dél felé jár az idő, a dohányátvétel reggel óta tart. Csoda, hogy Lizák László ilyen türelemmel van még. Szép szóval védi igazát, mintakötegeket mutat: — Nézze kérem, ez a B-kate- góriás kerti dohány. Látja, milyen nagy a színkülönbség? És hogy érvényt szerezzen igazának, fölbontja a bálát: — Nézze csak, itt még sá- padtabbak a kötegeli ... A tömeg felmorajlik. Nem, nem az „ügyes” csomagolás háborítja fel az embereket, hanem iUy-eokoc éled a sáoií- daritás. Egy faluból jöttek! Ma a hejőbáhai kistermelők Burley dohányának átvételi napja van. — Minden nap más községet jelölünk ki átvételre — mondja Lizák László. — A mai nap egészen csendes . . . Mert néha cudar eseteink vannak! Rendszerint olyankor, amikor előkerülnek a pálinkás bütykösök. A Dunántúli és Duna—Tisza közi Dohányfermentáló Vállalat mezőkövesdi dohánybeváltó üzemében szemléljük az átvételi bizottság munkáját. Az üzemvezető. Sáth András. a helyettes, Lizák László, valamint egy mérlegelő és egy közbenjáró (az adminisztráció irányítója) végzi ezt: a felelősségteljes munkát. Az üzem többi dolgozója segédkezik. Nekik is van dolguk elég, mert a három szintes raktár tele van áruval. A felsőbb szinteken a kész dohányt tárolják, azokat a bálákat, amelyek megjárták már a szolnoki gépifermentálót és' most már az utófermentálás korát élik a fenyőfa raktárban. Naponta szállítják a már tökéletesre érett dohányt Egerbe. Pécsre, Debrecenbe és Sátoraljaújhelybe — a dohánygyárakba. Más gépkocsik a frissen átvett bálákat viszik a szolnoki üzembe,.. Minden napra épp elég,a rakodni- való. Az' átvételnél annyi csa.c az asszonyok könnyebbsége (nők dolgoznak az üzemben), hogy a mérlegre még a termelőnek kell felraknia a sú lyos csomagokat. A mórién töl már a beváltáé a <:.• ~ hány, az üzem őrzi a h talmas értékeket. — Nagyon nagy értékk - dolgozunk — magyaráz ... Sáth András. — Az álvé heteiben naponta 1 mit. a forintot utalunk ki a kislt-r- melöknek. Ezért is nagy nehéz a bizottság munkája. Súlyos ezreket tévedhetné ... ha nem lenne mindenki nősen. Két írnok, két jkülíVs nyomtatványra jegyzi ;* súlyt, a mennyiséget. — Mennyi dohányt száiXft egy-egy kistermelő? — Sok az olyan csal i i ahol csak a nagymama az unokák foglalkoznak hánnyal. Gyakoriak a négyszögöles kis ü'Hetve nj-ek. Ök 3—4 mázsát hoz nak. Es vannak családok, ahol a dohány a fő bevétett forrás: 2—3 holdón termes tik, így 20—30 mázsát tó! tanok be. — Ez na-gyon sóic pósts htí fizetik ki? — Nem, arra net« váSai kozhat az üzem. Szerződésünk várt a takar étezö'»*e< kezetekkel, ott fizetnek a utalványok alapján. — Milyen, az idei termés' — Mennyiségre jő köze pes, a minőség nem tsM j; Az aszály miatt késön in dúlt fejlődésnek a növény A Burley fajtának barnánál kellene lennie, de az idt csak. sárga. A kerti dohán' pedig zöldes árnyalatú, n© ha a sárga az ideális. Így, mázsánkénti felvásárlási á 300—5Q0, forinttal alacsc nyabb. A kerti dohányért á, ‘ tagosán 6000, a Burl eye; 6300 forintot fizetünk. A mezőkövesdi üzem hí rom körzeti felügyelője sínt mostanában könnyű helj zetben. Ütőn vannak min a hárman, mert a termelőt most, a beváltás idején ke tik az új szerződéseket, — Megnövekedett az utób bi időben az illetékességi te rületep, így Borsodban is termelési kedv. A készlete! túl maga'sak, ezért most ke vesebb dohányra kötün szerződést és fajtaváltás i. lesz. Az idén nem termel tétünk Burleyt. Mintegy 2*. százalékkal kevesebbre szerződünk. Némelyik kistermelő nem örül ennek az elhatározásunknak. Azoknál csökkentjük a szerződött mennyiséget, akik nagy területen foglalkoznak riohány- nyal. A kisebb. 400 négyJ szögöles parcellákra továbbra is megkötjük a szerződést. No és előnyt élveznek a régi termelők akik a hosz- szú évek során nagy tapasztalatokat szereztek és mindig a legjobb minőségé dohányt adják. Lévay Gymgjri Kezdődnek a zárszámadások (Folytatás az 1. oldalról) legfontosabb feladatát. Szövetkezetünknek — amely a szölőlertaesztést tekintve, a Tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozik — 234 hektár ültetvénye van. Január elejétől váltakozó létszámmal tart a metszés, s a mai napig a szőlőterület 40%-án már végeztünk ezzel a munkával. Az idei szüret még nagyon mesz- sze van — addig, ahogy a nevünk is mondja, sokáig kell reménykednünk — ám erre jogos alapot adnak az eddigi rüg'vvizsgálatok. amelyeket a borkombinát táborai úri urnában végeztettünk ' el. E vizsgálatok szerint — ha a többi tényező is kedvezően alakul —, a tavalyi és tavalyelőtti évhez hasonló, nagy termés várható Hegyalján, így a szövetkeze-, tünkben is. Őszi vetéseinknek — ami 300 hektár búzát jelent — jól jött a leesett hó. Főleg a fagyvédelem szempontjából.. Ugyanis sok más gazdasággal ellentétben. nálunk a kelék. a növény fejlettsége jónak mondható. Szerencs Lenin Tsz, Cza- kó Béla elnök: — Szövetkezetünk február 24-én tartja zárszámadó közgyűlését. Nálunk is a metszés most a fő feladat. Mi a szőlőterületünk zömét — 32 hektárt — tagjainknak. alkalmazottainknak osztottuk ki, akik 800 négyszögöles nagyságban, szakcsoporti formában művelik. M-i a szükséges gépi munkákat biztosítjuk szántukra. Ezért, illetve a terület bérbeadásáért minden bérbevevő évi 10 ezer forintot fizet be a szövetkezet pénztárába . . Vetéseink fejlettsége alatta maiad az előző évi szintnek. Ez elsősorban a tarlós csapadékhiánnyal magyarázható, ezért mi is nagyon örülünk a lehullott hőmennyiségnek. Nagyon reméljük, hogy' ez nemcsak fagyvédelmet biztosít. hanem kalászosaink fejlődését is elősegíti. Annál is inkább reméljük, mert nálunk a búza fő nővé.1.», 1 i 00 hektáron termesztjük. Tehát nekünk nem mindegy, hogy aratáskor mennyi a hektáronkénti termésátlag. . (ha) i
