Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-21 / 17. szám
T984. Január 21., szómba! É5ZAK-MAGYARORSZAG 3 A megyei pártbizottság napirendjén (Megyénk társadalmának egészét HA érintő számvetést készített a *"* héten a Borsod megyei Párt- bizottság, nápiréndjéré tűzve á megye vállalatainak és szövetkezeteinek 1983. évi gazdálkodásáról szóló jelentést és az 1934. évi gazdaságpolitikai és az azt segítő tömegpolitikai feladatokra tett javaslatot. ♦ Mind az írásos jelentés, mind a szóbeli kiegészítés, melyet dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára' terjesztett a testület elé, részletes elemzés alá vette -azokat a bel- és külgazdasági körülményeket, melyek sok tekintetben befolyásolták megyénk ipari és mezőgazdasági vátla- lalainak, szövetkezeteinek elmúlt évi munkáját, kihatással voltak a megye gazdálkodásának alakulására, és azokat. a figyelem középpontjában kell tartanunk idei munkánk végzése közben is. Köztudott, hogy a gazdálkodás külső és belső feltételei 1083- ban rendkívül szigorúak voltak: a nemzetközi piacon a verseny élesedett, tovább romlottak az értékesí- 'tési feltételek. Rosszabbodtak a termelés hazai körülményei, megyénkben is jelentős károkat okozott például az aszály. Az 1983. évi népgazdasági terv irányelveinek elfogadásakor sem voltak illúzióink a nemzetközi feltételek alakulását illetően. Tisztában voltunk azzal, hogy céljainkat csak akkor érhetjük el, ha képesek leszünk a gazdasági építőmunka hatékonyságát a követelményeknek megfelelően javítani. Gazdasági építőmunkánk feltételei azonban — ez is köztudott — a tervben íehételezelt- nél is kedvezőtlenebbül alakultak; keményebbek lettek a követelmények, s mytt az ilyen helyzetben törvényszerű; markánsabban jelentek meg fogyatékosságaink, gyengeségeink is. Bármilyen sok bajjal is kellett azonban szembenéznünk, eredményes évet. zártunk 1983-ban; elértük a magunk elé tűzött legfontosabb célokat. Nemzetközi összehasonlításban is jelentős eredmény, hogy megőriztük az ország fizetőképességét. növeltük a kivitelt és mérsékelt színvonalon tartottuk a behozatalt. Megyénk gazdasága is — állapítja meg a testület elé terjesztett jelentés — a népgazdasági terv követelményeivel összhangban fejlődött. A termelés az iparban és a mezőgazdaságban összességében emelkedett: növekedett a külkereskedelmi értékesítés; a gazdálkodást a takarékosabb importanyag- és energiafelhasználás jellemezte. Az eredmények elismerésre méltó helytállásnak, es igen nagy erőfeszítésnek köszönhetők. A vállalatok és a szövetkezetek dolgozói, vezetői, a kollektívák sokat és sok vonatkozásban újszerűt tettek annak érdekében, hogy népgazdaságunk jobban felzárkózzék a követelményekhez, és ezt elősegítették Borsod megye ipari és mezőgazdasági vállalatai és szövetkezetei is. Az ipari üzemek termelése az előző évhez viszonyítva — az országos előirányzatnak megfelelően — 1,5—3 százalékkal emelkedett. Az ipari teljesítmények azonban, főleg a külkereskedelmi értékesítési és beszerzési lehetőségektől, a vállalatok közötti kooperációs kapcsolatoktól, valamint a munkaerőhelyzettől függően ágazatonként erősen differenciáltak. Energiaellátásunkat a kiegyensúlyozottság jellemezte — állapítja meg a jelentés —, a szénbányászat termelése 100 ezer tonnával kevesebb ugyan a tervezettnél, de a lemaradás a lakosság ellátását nem akadályozta, a kisfogyasztók szénigényét sikerült kielégíteni. A tervlemaradás tő okaként, a szuhavölgyi bányntüz és a szabdalt fejtési területek okozta gyakori frontátátlások jelölhetők meg .Villamos erőmüveink is ,iól megfelellek a velük szemben támasztott követelményeknek, az előirányzottnál több szénbázisú villamos energiát termeltek és ezzel jelentősen pótolták a más erőművek termelésle- maradásából keletkezett kiesést is. A kohászatot sújtó világgazdasági recesszió 1983-ban tovább erősödőit és jelenleg is tart. Így az alapanyaggyártó vállalataink, mint a Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Üzemek lökés exportja a csökkenő árak miatt a növekvő támogatások ellenére is veszteséges, és a belföldi értékesítés jövedelmezősége sem érte el a kívánt szintet. Ugyanakkor figyelemre méltó lény. hogy az LKM folyamatos acélöntöművének termelésfelfutása tervszerűen alakult és a beruházási célnak megfelelően jelentős anyag- és energia megtakarítást értek el. Az Ózdi Kohászati Üzemekben csökkentették a kokszíelhaszná- lást és eredményes lépéseket tettek a magasabb áron értékesíthető termékek termelési teltétyleinek megteremtésére. az érdekeltségi rendszer korszerűsítésére. 1983-ban mérséklődött a gépipari vállalatok termelésére jellemző korábbi dinamika, a Diósgyőri Gépgyár azonban teljesítményét a növekvő létszámgondok ellenére is fokozta és felemelt exporttervéi túlteljesítette. A fizetőképes kereslettel összhangban növelte termelései a Mezőgép Miskolci Gyára, a kisebb gépipari üzemek pedig a kereslet növekedésének megfelelően alakították termelésüket. A megyénk másik nagy ipari ágazatát képviselő vegyipari üzemeink is teljesítették termelési es exportier vei kel. nagy erőfeszítéseket lellek a hatékonyság javításáért, annak eredményei néhány területen már fellelhetők. A Tiszai Vegyi Kombinátban például egy jugoszláv vállalattal kötött bérmunka-megállapodás eredményeként növelték’ az exportárualapot, a Borsodi Vegyi Kombiméban több .új termék gyártását indították be. az Északmagyarországi Vegyiművek pedig a szigorú importkorlátozás ellenére is túlteljesítette erősen importigényes termelési es értékesítési tervét. Nem volt viszont zavarmentes könnyűipari vállalataink termelése, itt a legtöbb gondot az alapanyag-ellátás jelentette. Az építőipai' termelése a vára- , kozásnak megfelelően alakult: minthogy mérséklődtek a beruházási jellegű építkezések, tavaly is tovább bővült a fenntartás-felújítási és a lakosság részére végzett építés. Az építőipari vállalatoknál erősödőben van a vállalkozási szellem, szünöben van a munkák közötti válogatás, több helyütt, szervezeti változások történtek, ezek nyomán közvetlenebbé válik az érdekeltség. Megállapítja ugyanakkor a jelentés, hogy bár az építőanyag-ipari vállalatok termelési tervüket, túlteljesítették, az építőanyag-ellátás így sem volt megfelelő. Annak ellenére, hogy nőtt a korszerű termékek aránya, továbbra is nagy az igény kis méretű téglából, cserépből, gerendából. Az ipar termelésének és gazdálkodásának egészét tekintve tehát voltak, s vannak munkánknak olyan gyenge pontján is, ahoi mielőbb érezhető javulást kell elérni. A szigorúbbá vált külső és belső feltételekhez a vállalatok és szövetkezetek többsége a vártaál lassabban és jelentős differenciálás mellett igazodott, a gazdálkodás feszültségei legmarkánsabban az előző évinél kevesebb és jelentősen szóródó nyereség alakulásában, az export- jövedelmezőség romlásában, a kedvezőtlen hatékonysági mutatókban e,s a pénzügyi jíöziciók rosszabbodásában jutottak kifejezésre. Általánosítható tapasztalat tehát, hogy a köz- gazdasági környezet szigorodása nem minden vállalatnál járt együtt a gazdálkodás színvonalának javulásával. Ami a mezőgazdasági üzemek termelését, gazdálkodását illeti, a kedvező tavaszi terméskilátásokat az aszályos időjárás mérsékelte, de a kalászosok fajlagos hozamai a múlt évit így is megközelítettek. A kertészeti kultúrák közül szőlőből ugyan az előző évi rekordterméstől mintegy 10 százalékkal kevesebbet, de minőségben lényegesen jobb termést takarítottak be. Zöldségfélékből és gyümölcsből is megfelelő volt a termelés. Kedvezően alakulnak az állattenyésztés hozammutatói, tovább fejlődött a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése. Ezek kiemelkedő szerepel töltöttek és töltenek be a kertészeti termelésben, a vágósertés- előállításban pedig minden eddiginél jobb eredményt értek el. A kedvező helyzet kialakulásában nagy szerepe voll a nagyüzemi háttérnek, az érdekeltségi viszonyok újszerű változata alkalmazásának, a sokoldalúan kibontakozó integrációs tevékenységnek — állapították meg a testületi előterjesztések. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy bár az élelmi- szeripari vállalatok termelése tervszerűen alakult és az ágazat teljesítene ellátási és export kötelezettségeit. még mindig nem kielégítő a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés közötti összhang. A mezőgazdasági üzemekben a dicséretes eredmények mellett gondok is jelentkeznek és erre nagyon oda kell figyelnünk — mondotta szóbeli kiegészítőjében dr. Havasi Béla. — Annak ideién a száraz, őszi időt jól kihasznállak az üzemek, a háromhónapos csapadékhiány az-onban, valamint az, hogy őszi vetéseink hó nélkül telelnek, már-már aggasztó méreteket ölt. A melléküzemági levékenység fejlesztésének is különféle akadályai vannak, egyes szövetkezetekben a pénzhiány nehezíti a folyamatos munkát. A helyzet tehát nem köny- nyű. a mezőgazdaság 1984. évi tervfeladatai azonban teljesíthetők megyénkben is, ehhez az szükségeltetik. hogy az égész ágazat a szokott rugalmassággal, vagy attól egy kicsit még jobban reagáljon a feltételek változására. Behatóan foglalkoztak a párlbi- zottsági ülés vitaalapjául szolgáló előterjesztések a közlekedési vállalatok munkájával, a kiskereskedelmi forgalom alakulásával, a munkaerő- gazdálkodás kérdéseivel, a vállalati belső irányítási rendszer korszerűsítésével. a tanácsi gazdálkodás eredményeivel és tennivalóival. Nagy figyelmet kapott az anyag- és energiafelhasználás. Aláhúzták: a napi hírek mindenkit meggyőzhetnek arról. x hogy napjainkban a zavartalan anyag- es energiaellátás milyen politikai jelentőséggel bír. örömmel állapíthatjuk meg. hogy megyénk vállalatainak és szövetkezeteinek lévé- f kenységében a takarékosság egyre ’ fontosabb helyet kap, s azt az üzemek vezetői mindjobban a korszerű gazdálkodás velejárójának tekintik. A kedvező tapasztalatok mellett azonban vannak gondok is: az új anyag- és energiatakarékos módszerek csak lassan terjednek; kevés az újítás, ésszerűsítés az üzemekben. A takarékosság kiszélesítésének és elmélyítésének legfontosabb feltétele a szervezés, ezen belül az érdekeltség, amelyet az eddiginél is jobban fel kell használni a takarékosság érdekében is. Mindazonáltal a vállalatokkal szemben támasztott fokozott követelmények teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges a belső érdekeltségi rendszer fejlesztése, mégpedig abba az irányba, hogy az elősegítse a vállalati, ezen keresztül a népgazdasági célok megvalósítását. Az egyéni teljesítményeit fokozása ugyanakkor előírja a teljesítménykövetelmények reális meghatározását. Eléggé általános tapasztalat, hogy a munkanormák lazák, nem tükrözik reálisan a dolgozókkal szembeni elvárásokat, így nagyobb teljesítményre sem ösztönöznek. A termelőegységek érdekeltségi rendszerének korszerűsítése tehát az önálló elszámolás minél szélesebb körű megteremtésével függ össze. Ennek kapcsán — mondja ki többek között az 1984. évi gazdaságpolitikai és az azt segítő tömegpolitikai feladatokra kidolgozott javaslat — határozottabb és kezdeményezőbb szellemű tevékenységre van szükség a munka- es üzemszervezésben: a munkaszervezettség javítása, a nagyobb követelmények vállalása és a vállalati szervezeti és belső érdekeltségi rendszer korszerűsítése biztosíthatja csak a hatékonyság javítását. A vállalati, szövetkezeti vezetők legyenek bátrabbak és kezdeményezőbbek a teljesítmény szerinti differenciálás jobb érvényesítésében. Teremtsenek olyan teltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy a feladatok végrehajtásában kiemelkedő munkát végző dolgozók megfelelő anyagi elismerésben részesüljenek- Minden vállalatnál nagyobb figyelmet kell fordítani az emberi tényezőkre, az emberekkel való differenciált - bánásmódra. A mostani években a fizikai és szellemi tartalékok gyorsabb mozgósításának döntő szerepe van a vállalati innovációs folyamatok erősítésében, gazdasági feladataink megoldásában. Ennek érdekében szükséges, hogy a tömegpolitikai munkában a pártszervek is sokkal jobban támogassák az irányító, kezdeményező. jobbítani akaró dolgozókat. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megyénk dolgozóinak többsége a VI. ötéves és az 1984. évi népgazdasági terv célkitűzései!,' ha nem is köny- nyen, de teljesíthetőnek tartja. Ehhez annak a hatalmas tartaléknak a feltárására is szükség van, amely a személyes felelősségérzetben rejlik. P rogramunk azonban — hangsúlyozta a jelentés — nemcsak azonosulást vár, hanem sokkal inkább tetteket. Azt, hogy jobban, körültekintőbben szervezzük meg a munkánkat, hogy ne akadályozzuk meg a tehetségét kibontakoztatni akaró embert, hogy a fegyelem váljon erényünkké, munkánk minősége pedig ne jelszóvá, hanem elismert jelképpé. A megyei pártbizottság ülése elé terjeszteti írásos jelentést, illetve a szóbeli kiegészítést és javaslatokat vita követte. Ennek ismertetésére holnapi számunkban térünk vissza. A ..Ljutoga” motoros hajó az úsió fúrószigetek ellátására és von. tatására szolgál. A képen: a hajó csöveket, cementet, vegyi anya- gokat, élelmiszert hozott az „Ohára”. Szahalin északkeleti 9 partvidékén tovább folynak a kőolaj- és földgázlelöhelyek feltárási munkálatai. A partvidéken uralkodó rendkívül nehéz körülmények között a geológiai kutatásokat a távol-keleti tengeri kőolajkutató expedíció végzi. A szovjet szakemberekkel a kutatófúrásokban reszt vesznek japán szakemberek is. A szovjet vállalatok es egy japán cég között 1975- ben került aláírásra az a szerződés, amely a Szahalinsziget kontinentális (alapzatán végzett kőolajkutatásra,' kitermelésre és a későbbi szállításokra vonatkozott Most — az odoptini telő-: hely geológiai feltárását követően — három, egyenként több mint kétezer méter mélységű feltáró furat kialakítása következik. A kontinentális talapzaton az ,.Oha” típusú úszó fúróbeiende/cs- sel dolgoznak a kutatók. Ezzel a berendezéssel 5—ti ezer méteres tengermélységig biztosítható a feltáró fúrás. Polgári védelmi vezetők Tegnap délelőtt Miskolcon került sor megyénk polgári védelmi vezetőinek értekezletére. Sikó György őrnagy, a megyei törzspavancsnok helyettese köszöntötte a megjelenteket, közöttük az elnökségben helyet foglak» dr. Berki Mihály vezérőrnagyot, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának törzsparancsnokáf. A polgári védelem műit évi munkájáról, az idei feladatokról Zsebest László ezredes, törzsparancsnok tartott előadást. A feladatok megoldásával a múlt évben elérték a kitűzött célokat. Megfelelő ütemben történt a szakszolgálat és az önvédelmi erők felkészítése is. Az üzemi gyakorlatok, mint a kiképzés legjobb eszközei, eredményesnek bizonyultak. A dolgozók felkészítése mellett nagy gondot fordítanak a lakosság felvilágosítására, felkészítésére is Az ifjúság hazafias-honvédelmi nevelését az MHSZ-szel, az úttörőmozgalommal. a KISZ-szel, az iskolák pedagógusaival együtt végzik. A polgári védelmi szervezet kapcsolata jó a határőrséggel, a Munkásőrséggel, a tűzoltósággal és a Vöröskereszttel is. A feladatok közül kiemelte az előadó, hogy mindent meg kell tenni a jelenlegi feszüli nemzetközi helyzetben a felkészültség magas szinten tartásáért. A hivatásos és a polgári alkalmazotti állomány fegyelmi helyzete jó, hasonló a helyzet a szak- szolgálatoknál és az önvé- de!rr|i erőknél is. A tanácskozás résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a polgári védelem országos parancsnoksága törzsparancsnokának felszólalását. Elmondotta, hogy a polgári védelem eredményes munkát végzett a múlt évben, a feladatokat megvalósították, a gyakorlatok elérték céljukat. Az idén a -közigazgatás átszervezése ad sok munkát, emellett azonban a dolgozók, a lakosság felkészítése, képzése nem szorulhat háttérbe. Nyugodt és következetes munkával kell a feladatokat megvalósítani —• hangsúlyozta. — A jelenlegi feszült nemzetközi helyzet ezt követelj a polgári védelmi vezetőktől. Az a feladatunk, hogy e kiképzés, a felkészítés javításával mindent meg tegyünk a lakosság biztonságáért. A Borsod megyei polgári védelmi szervezet tevékenysége az országban az első közé tartozik. Az eredményes munkáért a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága, pár!bizottsága és a maga nevében köszönetét mondott. A tanácskozáson felszólalt Lábas József, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, a megyei Honvédelmi Bizottság titkára, aki utalt arra, hogy a Honvédelmi Bizottság is értékelte a megyei polgári védelmi szervezet munkáját. s megállapította, hogy a határozatok végrehajtása a múlt évben is jól haladt. Dr. Majoros László, a megyei tanács elnökhelyettese a jelenlevő tanácselnökökhöz, mint területük polgári védelmi parancsnokaihoz szólva, felhívta a figyelmüket a közigazgatás átszervezésével kapcsolatos problémák rendezésére, a polgári védelmi feladatok maradéktalan megvalósítására. O. J.
