Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-21 / 17. szám

ÉSZAK-MAGYAEORSZAG 2 1984. január 21., szombat illést tartott a megyei KlSZ-bizoflság A Mezőgép célja: a világpiac 0] eljárás a lapesrujjék gyártására Tegnap délután a csanyi- ki Súgván Endre Politikai Képzési Központban ülést tartott a KISZ Borsod me­gyei Bizottsága. A résztve­vők javaslatokat tettek a forradalmi ifjúsági napok ta­vaszi rendezvénysorozat al­kalmából adandó KISZ-ki- tüntetésekre, ezután pedig az építőtáborozás 19í)4-es esz­tendei feladataira. Amint az elhangzottakból kiderült, a táborozás válto­zatlan célja, hogy megyénk diákjai a tábori munkával hozzájáruljanak a gazdasá­gi feladatok végrehajtásá­hoz, élményt szerezzenek a különböze területeken ta­pasztaltakról. Táborainkba, önkéntes alapon Borsod me­gyéből 1984-ben. az előzetes megbeszélések szerint, há­romezer • táborozót várnak. A javaslatok után a KISZ megyebizottsága személyi r Az Amerikai Hírszerző Hi­vatal, a CIA tevékenységét bemutató, 4 részes amerikai dokumentumfüm-sorozatot tűz műsorára a közeljövő­ben a Magyar Televízió. A műsor készítői — Allan Francovich és Howard Dratsch — régi filmhíradók, kongresszusi vizsgáló bizott­ságok munkáját megörökítő filmfelvételek, egykori és mai CIA-alkalmazottakkal, kérdésekben döntött. Szabó Pált, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkárát, akit a közelmúltban válasz­tottak meg az edelényi vá­rosi jogú nagyközségi párt- bizottság első titkárának, érdemei elismerése mellett felmentették tisztsége alól. A KISZ Borsod megyei Bi­zottsága első titkárának Ma­jor Jánost választották meg. Major János 1979-ben ösz­töndíjasként végzett a Szov­jetunióban, a Ívovi műsza­ki egyetemen. 1980—82 kö­zött a Borsodi Vegyi Kom­binátban dolgozott vegyész- mérnökként. 1982 márciusá­tól a BVK nagyüzemi KISZ- bizottságának munkatársa, júniustól pedig titkára. 1983 júniusától a KISZ Borsod megyei Bizottságának szer­vező titkáraként tevékeny­kedett. szakszervezeti vezetőkkel, politikai menekültekkel, amerikai elnökökkel és nagykövetekkel, valamint új­ságírókkal készített interjúk felhasználásával adnak ké­pet a CIA három évtizedes tevékenységéről. A február 1-től, szerda es­ténként képernyőre kerülő filmsorozatot szinte az egész világon vetítették. A laposrugók készítéséhez új technológiát vásárolt a Mezőgép Miskolci Gyára és a vásárlással az üzem­nek az a célja, hogy fokoz­za termékei versenyképes­ségét. — Az új eljárás — amely magyar szabadalom — mondja Bartus Ágoston igaz­gató — lehetővé teszi, hogy a korábban alkalmazott hő­kezelési eljárás .helyett in­dukciós kemencében rövid idő, mindössze 90 másodperc alatt a szükséges hőmérsék­letre hevíthessük a laprugó­kat. A hevítést a megadott technológia szerint 400 fo­kos sófürdő követi és ez az együttes hatás olyan szövet­szerkezetet alakít ki a ter­mékben, hogy az a legké­nyesebb, a minőséggel kap­csolatos igényeket is kielé­gíti. — Mit tudnak az új tech­nológiával készült rugók, il­letve, mikor kezdődik meg a gyártásuk? — Mint említettem, az áj eljárással olyan szövetszer­kezet alakítható ki, hogy ezek a rugók kereken tíz­szer akkora élettartamúak, mint a hagyományos tech­nológiával gyártott darabok. Az. új eljárásnak igen elő­nyösek a gazdasági oldalai is, mert megduplázódik a termelés, csökken az anyag­felhasználás, jobb minősé­gűek a rugók és nem utol­sósorban a felhasznált ener­gia az eddigi 25 százalék helyett körülbelül 90 .száza­lékban hasznosul. Mi úgy gondoljuk, ezek együttesen lehetővé teszik, hogy minő­ségben és gazdaságosságban is felvegyük a versenyt a vi­lágpiacon; tehát a termelés növelése után jelentős ex­portszállításokat is terve­zőn k. A rugók hőkezelésére szol­gáló új technológia haszno­sítására a sátoraljaújhelyi üzemünkben összesen 57 mil­lió forint költséggel beruhá­zás kezdődött. Ennek során már elkészült a Mezőpanel elemekből felépített új csar­nok, a technológiai berende­zések szerelése pedig vár­hatóan az év végéig fejező­dik be. Az új üzemrészben a kísérleti gyártást a jövő év elején kezdjük meg, és várhatóan az 1985-ös év ele­jére éri el a termelés a név­leges szintet. Az itt készülő laprugókat a hazai gyárakban a MÁV, a mezőgazdasági pótkocsik, tehergépjárművek, és az au­tóbuszok gyártásánál hasz­nálják. Dokimentumsorozat a CIA-ról Európa egyik legkorszerűbb repülőiére épül Ferihegyen Amiből az utazóközönség nem sokat láthat; képünkön a leg­újabb berendezés, amelynek a pilóták képzésében van fontos szerepe. A TU-154 B-2 típusú szimulátor külső vezérlőegysé­géből különféle repülési Helyzeteket szimulálhatnak a szimu­látor kabinjában helyet foglaló pilóta számára. > 1950. május 1. Ezen a na­pon adták át hazánk nem­zetközi légikikötőjét, a Fe­rihegyi repülőteret, amely akkor — és még hosszú éve­ken keresztül — Európa egyik legkorszerűbb légiál­lomásának számított. Ám annak ellenére, hogy az el­múlt évtizedekben folyama­tos korszerűsítésekre, felújí­tásokra került itt sor. a het­venes évek közepétől egyér­telművé vált: Ferihegy ki­nőtte régi „ruháját” és egy­re nehezebben birkózik meg a mind nagyobb utasforga­lommal, hiszen évente mint­egy kétmilüóan emelkednek a levegőbe, illetve érnek földet itt. Megszületett tehát a dön­tés: új, minden igényt ki­elégítő repülőteret kell épí­teni a régi helyén, olyat, amely évente akár négymil­liós utasforgalmat is zökke­nőmentesen lebonyolíthat. A start tulajdonképpen 1977-ben volt. és az építke­zés első üteme 1983. XII. 31-én fejeződött be. Az ed­dig elkészült létesítmények­ből hármat emelünk ki. El­sőként talán azt. hogy a re­konstrukció első fázisa után a műszaki berendezések, a repülés biztonságát előse­gítő műszerek olyan színvo­nalasak és korszerűek, hogy ma Ferihegyet technikai szempontból az ICAO (Nem­zetközi Polgári Repülésügyi Szervezet) a legjobb, vagyis a I1I/A kategóriába sorolja. Az utazóközönség persze ebből a korszerű műszere­zettségből, magas színvona­lú technikából vajmi keve­set vehet észre. Annál is in­kább, mert az ide beruhá­zott pénz jelentős része nem látványos berendezésekben, vagy a mindenki által hoz­záférhető és megtekinthető műszerekben rejlik, hanem a föld alatt húzódik, bonyo­lult kábelrendszerek és ve­zérlőegységek formájában. Amit szabad szemmel is láthat az utas, az többek között a közelmúltban át­adott új leszállópálya. A 60 méter széles és 3700 méter hosszú új „pályaud­varba” — teljes hossza a gurulóutakkal együtt 10,1 kilométert tesz ki — 2000 darab különleges, betonba épített lámpa került, és to­vábbi 2000 szegélyíény se­gíti a biztonságos landolást. Ez a leszállópálya a ma forgalomban levő valameny- nyi géptípus fogadására al­kalmas. A harmadik és va­lóban látványos beruházás, amely az első ütemben meg­valósult, az 53 méter magas irányítótorony. Ebben a re­pülőtér szívének számító épületben ugyancsak olyan mindent tudó berendezéseket szereltek be, amelyek a leg­rosszabb időjárási viszonyok között is biztonságossá te­szik a gépek le- és felszál­lását. Ezenkívül más épüle­teket is átadtak. Ilyen pél­dául a két szerelőboxos han­gár, amely egyszerűbbé, biz­tonságosabbá tette az eddig magasságuk miatt szabad­ban szervizeit gépek felül­vizsgálatát, de elkészült több szociális és kiegészítő létesítmény is. A Ferihegyi repülőtéren az első ütem befejezésével sem áll meg a munka, nincs szünet Sőt a leglátványo­sabb — legalábbis a nagy- közönséget leginkább érdek­lő — építkezés csak most kezdődik igazán: az új utas- forgalmi épület alapozási munkáit már megkezdték a Betonútépítő Vállalat dol­gozói, és 1965. augusztus 31- re — egy osztrák építőipari cég közreműködésével — el­készül a hat utashíddal el­látott csarnok. Akad tehát még bőven dolga a rekonstrukcióban részt vevő három generál - kivitelező — a 21. sz. Állami Építőipari Vállalat, a Beton- útépítő Vállalat és a Vil­lanyszerelő-ipari Vállalat — szakembereinek, mire min­den a helyén lesz. Ám min­den kétséget kizáróan — és ezt az eddig átadott beren­dezések csak megerősítik — Ferihegy ismét Európa egyik legkorszerűbb repülőtere lesz. r. r. Amit minden utas láthat: korszerű optikai rendszer szolgálja ■ biztonságos leszállást. Lázár György látogatás* a Munkásőrségnél Lázár György látogatást tett a Munkásőrség országos parancs« nokságán. A képen Borbély Sándor társaságában a testület hadi. technikai és hadfelszerelési anyagaiból, eszközeiből rendezett ki« állítást tekinti meg. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, pénteken a Munkásőrség or­szágos parancsnokságára lá­togatott, ahol Borbély Sán­dor országos parancsnok fo­gadta. A kormány elnöke, s a kíséretében levő Baranyai Tibor, az MSZMP KB osz­tályvezetője tájékoztatót hall­gatott meg a Munkásőrség helyzetéről, tevékenységéről. Borbély Sándor egyebek kö­zött beszámolt a testület po­litikai nevelő munkájáról, a szolgálati feladatok teljesíté­séről, a kiképzésben szerzett gazdag tapasztalatokról, a munkásőrök helytállásáról a munkában és a közéletben. A program technikai eszközök­ből és felszerelési tárgyakból rendezett kiállítás megtekin­tésével folytatódott. Ezt kö­vetően Lázár György a mun- kásőrparancsnoki iskola munkájával, ismerkedett, ahol Nagy Sándor iskotapa- rancsnok fogadta. A Minisz­tertanács elnöke oldató­kabineti foglalkozásokat te­kintett meg, és felkereste a kollégiumot is. Lázár György elismeréssel szólt a munkás­őrök önként vállalt fegyel­méről, politikai aktivitásáról. Délután a XIII. kerületi Fáy utcai Vasas Sportcsar­nokban Lázár György részt vett a Kilián György mun- kásőregység gyűlésén. Kanász József, az angyalföldi mun­kásőrök parancsnoka tett je­lentést az elmúlt évi felada­tok teljesítéséről, majd elis­meréseket adtak át a szocia­lista versen.vmozga lomban élen járó századoknak. A gyűlésen 64 munkásőr- jelölt tett fogadalmai; s jel­képes aktusként Horváth Ist­ván. a testület alapító tagja Dedek István mérnöknek, a Láng Gépgyár dolgozójának átadta fegyverét. Ezt követően Lázár György mondott beszédet. Köszöntötte a kitüntetette­ket, tolmácsolta a Központi Bizottság, a kormány és sze­mély szerint Kádár János üd­vözletét, jókívánságait. Rá­mutatott, hogy a munkásőrö­ket úgy ismerik, mint akik­re minden helyzetben lehet számítani, akik önként vál­lalt szép, de nehéz szolgála­tuk mellett az élet minden területén a szocialista építés élvonalában járnak. Csak­nem három évtized tapaszta­latai bizonyítják, hogy a Munkásőrség a szocialista ember formálásának nagy­szerű iskolája. A munkásőr­szolgálat kifejező példája a nép és a szocializmus, a ha­za ügye iránti elkötelezett­ségnek, azokat az emberi tu­lajdonságokat fejleszti á> erősíti, amelyek nélkülözhe­tetlenek voltak és maradnak céljaink eléréséhez. Társa­dalmunk szocialista voná­sainak erősítése azt kívánja, hogy minden eddiginél töb­ben kövessék, a legjobbak példáját és azok határozzák meg a közösségek arculatát, akik tehetségük, tudásuk leg­javát adva dolgoznak. Bizto­sította az egységgyűlés részt­vevőit; a párt és a kormány — mint eddig — a jövőben is megkülönböztetett figyel­met fordít arra hogy a Mun­kásőrség minden szükséges eszközzel, lehetőséggel ren­delkezzék hivatása teljesíté­séhez. Ezt követően a miniszter- elnök szólt az elmúlt évi gaz­dasági építőmunka eredmé­nyeiről. nehézségeiről, s vá­zolta az idei legfontosabb tennivalókat. Szólt arról is, hogy építő­munkánk legfontosabb külső feltétele a világ békéiének megőrzése. Bízunk abban, hogy az %irnnerial izmus szél­sőséges. militarista erői mes­terkedéseinek, a nemzetközi feszültség növekedésének. a feavverkezési vei-c°,iv foko­zódásának gátat szab a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok következetes, aktív békepolitikája, a józan ész, a nőnek békeakaratának erősö­dése. A párt és a kormány szi­lárd meggyőződése; a mun­kásosztály. a nép továbbra is kész arra. hogy áldozatos munkával, közös akarattal és cselekvéssé] segítse eddigi vívmányaink megőrzését, s szocialista hazánk további fejlődésének megalapozását — hangoztatta. I ni A Zalka Máté Gépipari Szakközépiskola az alábbi tanfolyamokat indítja folyamatosan: lánghegesztő ívhegesztő műszaki rajz (alapfokú, haladó) kazánfűtő kompresszorkezelő hűtögépkezelő műanyagcsö-hegesztő akkumulátorkezelő COi védőgázos hegesztő Jelentkezési lap és bővebb felvilágosítás az intézet igazgatói irodájában (Miskolc, Kun Béla át 10.).

Next

/
Thumbnails
Contents