Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-20 / 16. szám
T984. január 20., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 H*r Nemcsak Vagyonvédelem és belső ellenőrzés a megye termelőszövetkezeteiben Megyénk mezőgazdasági szövetkezeteinek jelentős részében már a korábbi években sem érte el a szükséges színvonalat a számviteli vezetők és dolgozók szakképzettsége, sok helyütt volt „foghíjas” az ellenőrzési szervezet, s ebből adódóan nem volt megnyugtató a vagyonvédelem helyzete. Az utóbbi öt esztendőben rendkívül gyors, intenzív fejlődés volt jellemző a közös gazdaságok legtöbbjére, nagymértékben növekedett a dolgozói létszám, ennél is gyorsabban a termelési érték, szerteágazóbbá, s ezáltal nehezebben ellenőrizhetőbbé Vált a tevékenységi kör. Ebben alapvető szerepük van a melléküzemágaknak, különösen a Budapesten és más nagyvárosokban kialakított ipari és szolgáltató ágazatoknak. A szövetkezetek központjától távol szervezett részlegek, s ezen felül is az 57 ipari és szolgáltató szakcsoport és a 4 átalányelszámolásos részleg rendkívül nagy feladatot jelent az adminisztratív és ellenőrzési szervezetek számára. Nem véletlen, hogy a Bor- nod-Abaűj-Zemplén megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége mindent elkövet annak érdekében, hogy a vagyonvédelem, a belső ellenérzés problémái, teendői a figyelem homlokterébe kerüljenek. A TESZÜV elnöksége legutóbbi ülésén is behatóan foglalkozott e terület szaporodó gondjaival. A szövetség' ellenőrzési irodája által készített elemző, a problémákat őszintén, feltáró, Jé-, nyegre tapintó jelentés alapján összegezték a tennivalókat, s fogalmazlak meg ajánlásokat a beisö ellenőrzési és a vagyonvédelmi munka megjavítására. A TESZÖV ellenőrzési irodájának felmérése megállapította, hogy a szövetkezetek mintegy egyharmadában a számviteli munkában és a vagyonvédelemben is javulás, másutt azonban hiányosságok tapasztalhatók. És ezek Okai nemcsak a gyors fejlődésben, a szerteágazóbb tevékenységben keresendők. A hot e téren gondok vannak, az rendszerint nemcsak a melléküzemág „gyermek- betegsége”, mert e gazdaságok legtöbbjében az alaptevékenységben sem stabil a vagyonvédelem. A gondok megoldásához a legtöbb helyen elsősorban vezetői szem léletváltozásra van szükség. A jó vezetésnek minden területen ki kell építenie maga mellett a feladatok megoldására alkalmas „csapatot”. Gyakori a hivatkozás, hogy az adminisztratív és ellenőrzési munkára nincs elég szakember. De vajon megtetlek-e mindenütt mindent annak érdekében, hogy k i neveljék, megszerezzék ezeket a szakembereket? Az idén be akarták indítani megyénkben a számviteli főiskola kihelyezett osztályát, de erre nincs elég jelentkező, s a „jelöltek” jelentős része már az előkészítőn „lemorzsolódott”. A megye szövetkezeteiben végzett ellenőrzések sok területen tártak fel kisebb- nagyobb hiányosságokat. E hiányosságokat, a „foghíják”' példatárát és az azokkal kapcsolatos sürgős teendők „jegyzékét” minden esetben közük a tsz-ek vezetőivel. Sok hiányosságot tapasztaltak a pénz- és értékkezelés területén. így például a vizsgált gazdaságok 43 százalékánál nem vezettek pénztárkulcs- nyilvántartást, a páncélszekrények egykulcsosak, sok helyen nincs pénztárellenőr, és 4 pénztárosnak még csak erkölcsi bizonyítványa sem volt. Sok más területen, így a készlet- és anyag- gazdálkodás és a leltári elszámoltatás tekintetében is találtak súlyos lazaságokat. A szövetkezetek legtöbbjében sok mindent kell tenni a belső ellenőrzés megjavítása. a vagyonvédelem megszilárdítása érdekében. Sajnos, a megye kilenc szövetkezetében még csak nem is foglalkoztatnak belső ellenőrt, 25 tsz-ben pedig kapcsolt munkakörben végzik az ellenőrzést. Sok esetben alacsony a belső ellenőrök szakképzettsége, csak 21 százalékuknak van felsőfokú végzettsége, s 12-en még csak középiskolával sem 'rendelkeznek. Az ellenőrző bizottságokról többek között azt állapította meg a felmérés, hogy munkájuk több helyen igen sok formalitást tartalmaz. Ebben a bizottsági tagok hozzáértésének hiánya, s a kampányszerűen végzett ellenőrzéseik játszanak alapvető szerepet. Az ellenőrző bizottsági tagoknak és elnököknek csak 4 százaléka rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, ugyanakkor 77 százalékuknak még középiskolája sincs. Tennivaló tehát akad bőven, mert a gazdálkodásban elért eredmények, a fejlődés nem nélkülözheti a jó ellenőrzési munkát, a megnyugtató vagyonvédelmi helyzetet. (l>. s.) Koliisalah talajjavításra Nagy mennyiségű kohósalak gyűlt össze az évtizedek során' a diósgyőri kohászatban. Ahogy az ózdiak, úgy az LKM szakemberei is kezdeményezték, hogy a salakot valamiképp tovább hasznosíthassák. Mivel a különböző szakirodalmak számot adtak már arról, hogy több országban sikerrel alkalmaznak talajjavításra kohászati salakot, megindult a metallurgiai folyamatok melléktermékének hasznosítása. Erről adtak számol — és kerestek egyben felhasználó partnereket — a Lenin Kohászati Művek szakemberei a TESZÖV új székhazában mezőgazdasági szakemberek előtt. Hazánkban jelenleg a szikes talajok javítására mészkőlisztet használnak eredményesen. A kohósalak vegyi összetételének ismeretében feltételezték, hogy a mészkőliszttel egyenértékű, vagy annál jobb hatású őrleményt lehet előállítani, amivel fokozhatok a termés- eredmények. Kísérleteket folytattak a Nyíregyházi Vetőmag Vállalat Kutató Központjában, melyek igazolták az elképzeléseket. A salak- őrlemények a savanyú és szikes talajok javításán kívül a növényeié fejlődését segítő nyomelemeket is tartalmaznak. Az LKM-ben jelenleg telepítik a mezőgazdasági hasznosításra szánt salakőr- lemények előállítását végző gépsorokat. Már idén szeretnék kielégíteni a felhasználók igényeit, akik több területről érdeklődést mulattak a talajjavító salak iránt. Korszerűsödő termékválaszték , Az idén tovább javítják a műszaki feltételeket és korszerűsítik a termékválasztékot a 202 esztendős Diósgyőri Papírgyárban. Az öreg üzem évek óta energiazavarokkal küzd. A különleges minőségű papírok gyártásához ma már óránként több mint 5 tonna gőzre van szükség, a diósgyőri üzem energiarendszere azonban ennyit már nem tud szolgáltatni. A tervezett fejlesztés során éppen ezért először az energia- rendszert bővítik. Az e célt szolgáló 80 millió forintos beruházás során korszerű, gazdaságosan működő, nagy teljesítményű, széntüzelésű kazánokat szerelnek fel. Az első új kazánt már az év végén begyújtják. A diósgyőri üzem a papír- iparú vállalatok számára kiírt anyagracionalizálási pályázaton több mint 11 millió forintos dijat nyert a ne- mesrost-megtakarítási és minőségjavítási pályamunkával. Az eltérő tevékenységet folytató és a város különböző pontjain működő miskolci szolgáltató vállalatok pártszervezetéinek irányítása el sem képzelhető tár- , sadalmi munkások nélkül. Ennek fontosságát a szolgáltatóipari pártbizottság már megalakulásakor felismerte és az elteli években következetesen törekedett arra, hogy a felkészült és tenni akaró kommunistákat bevonja a politikai munka irányításába. A miskolci (és a megyei) szolgáltatóipar területén sokféle változás, átszervezés volt, de mindezek ellenére van egy stabil aktívahálózatuk, amely a terület megoldandó feladalail jól Ismerve, sok segítséget nyújt a pártbizottságnak. A húszegynéhány tanács* vállalatnál hetven — vállalatonként 5—ti kommunista — aktívának van konkrét és állandó pávtmegbízatása. A vezető beosztásúak közül 13 igazgató,' 9 - személyzeti vezető és néhány főmérnök, főkönyvelő is van az aktívák között. A társadalmi munkásoknak — köztük a munkabizottságok tagjainak — jelentős szerepük van a testületek elé kerülő jelentések. tájékoztatók elkészítésében. Természetesen nemcsak írnak, hanem rendszeresen részt vésznek különféle brigádvizsgálatokban, elbeszélgetnek a felvételre kerülő új párttagokkal; sokféle módon segítik a pártbizottság munkáját. A szolgáltatók tervezik^ hogy a jövőben — elsösor- taan stpedálÁa, szakmai témák vizsgálatánál, — az eddigieknél nagyobb számban vonnak be vezető beosztású szakembereket és fiatal értelmiségieket. Az aktivahá- lózat bővítésére már csak azért is szükség van, mert a tisztségviselők egy része túl van terhelve, a kelleténél több megbízatást lát el. Néhány terül etf el é lös tői visszavonták a megbízatást, mivel gyenge kapcsolatuk volt a rájuk bízott pártszervezettel, nem ismerték kellő mélységben ezek munkáját; ritka vendégek voltaik a területen. Igaz, hogy a jól dolgozó területfelelősök véleményére, javaslataira a pártbizottságnak is jobban oda kell figyelni, mert ily módon jobban éreznék: nem dolgoztok hiába. r. A centrifugából kikerülő, megtisztított, kidolgozott bárányszörökei a száritóba viszik lásra fordítjuk. Es terveink között szerepel a Homokos tanyán tevő kastély felújítása is, amiben dolgozóinknak alakítunk ki egy éttermet es egyéb, az ellátásukat szolgáló egységeket. Mindösszesen ez hatvanmillió forintnyi program. — Kik dolgoznak az tíj üzemben, hol tanulták meg az új munkát? A választ Kinter Ferenc bor- és szőrmefeldolgozó üzemvezetőtől kaptuk. Már két éve zajlik a betanítás. A Fővárosi Ruházati Szolgáltató Vállalat és a Kalapgyár vállalta, hogy a község vonzáskörzetében élő munkásokat betanítják a géjjek, berendezések kezelésére, az új technológia elsajátítására. Harmincöt ember már túlesett ezeken a tanfolyamokon és rájuk vár a feladat, hogy, a kialakítandó 85 fős állomány még hiányzó részét betanítsák. — Milyen piackutatás előzte meg a beruházást? —; kérdeztük a másik feltalálótól, Keskeny Ferenctől. — Köztudott, hogy ez as iparág rendkívül piacérzékeny. Éppen ezért a hagyományosnál is körültekintőbb piackutatást kellett végezni; es a továbbiakban is rendkívül fontos lesz a marketingtevékenység pontos irá-- nyitása. Terveink között szerepel, hogy importálunk nyersanyagot Olaszországból és az NSZK-ból, amit itthoni feldolgozás után küldünk vissza. A hazai piacon dekorációs szőnyegek, subák keresettek és gyártunk nemesített anyagokat is. mint az irha, vagy a „ kabátok hosszú szőrű gallérjai, melyekre szintén nagy az igény. — A bőrön kívül foglal-; kozunk konfekcióval is —■ tette hozzá Készé János főtechnológus —, hiszen már alakult egy üzem, igaz még csak nyolc dolgozóval, ahol irhamellényeket és sapkákat akarunk gyártani. Decemberben készültek mintapéldányok. Nagy álmunk, hogy egy teljes vertikumot tudjunk felépíteni, amiben az alapanyagból minél nagyobb részben tudunk készterméket előállítani. Az üzemben Kovács Ferenc műhelyfőnök köré gyűltek a dolgozók és együtt néztük végig a különböző munkafázisokat. Az áztatókádak, csávázóle vek, a szőrmetisztító forgókéses gépek, konzerváló anyagok, centrifugák, szárító- és vasa tógépek között nyüzsgő emberéit még most ismerkednek az új feladatokkal. A mozdulatot még nem teljesen kiforrottak, de egy pillanatra sem áll a munka. — Most még csak négyezer forint körüli a keresetünk. de ha teljesen beindul az üzem, és mi is megszerezzük a kellő gyakorla tot. felmehet még hétezer forintra is a fizetésünk — mondták többen is. Számol tehát mindenki; feltaláló, gazdasági vezető, munkás . .. és bíznak benne, hogy számításaik be is válnak. Szendrei Lőrinc Futói lőj tán László f Miből lesz a nyúlcipö? Bőrök, szőrmék Tárcáiról Két feltaláló, Zentai Tibor és Keskeny Ferenc, nevének összevonásából keletkezett a „ZEKE” fantázianévvel ellátott szabadalom, melynek alapján, nekiláttak a tareali .Tokaj-Hegyalja Terme löszö- vetkezetben- a szőrmés juh- és báránybőrök feldolgozásához és ugyancsak szabadalom alapján — ami DUPLEX nevet viseli — hasznosítják a nyúl bőröket. — Az eljárás lényege — magyarázta Zentai Tibor —, hogy hazai alapanyagból olyan bőröket tudunk előállítani, ami megfelel a világ- színvonalú követelményeknek. következésképp jelentős importot tudnak megtakarítani a bőripari vállalatok. Az itt kikészített termékek használhatók a cipőiparban, a ruházati iparban is. Ami pedig már nem dolgozható fel, azt mosóbőrként lehet eladni. Miért DUPLEX a szabadalom neve? Mert a nyulak gereznája kettős hasznosítású. A szőr is felhasználható. A technológiát kipróbáltuk nagyüzemi környezetben. a kalapgyárban. Külföldi érdeklődés is mutatkozott az új eljárással kidolgozott termékek iránt. Japánba hat lopna DUPLEX nyúlbőrt szállítottak már. A hazai pamutfonóipari vállalatnál is a mi szabadalmunk alapján kidolgozott szőrből használtak fel tíz tonnát. A másik szabadalom a juhok és bárányok szőrméjének feldolgozását korszerűsítette és tette minőségileg magasabb színvonalúvá. Tíz évig tartott a komplett gyártási eljárás kifejlesztése, melyet már hazánkban is több szőrmekikészítő üzem alkalmaz évek óta jó eredménnyel. — Az új technológia előnyeit megismerve egy új-zé- landi tőkés cég is megvásárolta az alkalmazás jogát — folytatta a feltaláló —, és két esztendeje folyamatosan jo eredményeket ér el. Ez a szellemi tőkés export jelentős dollárbevételt hozott a népgazdaságnak. * — Mennyi pénz kellett a tareali üzem kialakításához, honnan teremtették azt elő a beruházásra és mikorra várható annak megtérülése? — kérdeztük a termelőszövetkezet elnökétől, Tímár Miklóstól. — A Pénzügyminisztériumtól 11! millió forintot kaptunk, 13 millió forinttal járult hozzá a beruházáshoz a Fővárosi Ruházati Szolgáltató Vállalat, tízmillió forintot adott innovációs alapjából a NOVOTRADE Rt. és ötmillió forint a saját részesedésünk. A tervek szerint három-három és fél év alatt terül meg a beruházás. Még további tízmillió forint szükséges a felfutáshoz, aminek felét a termelőszövetkezet, másik felél pedig az INTER- 1NVESZT teremti elő. Ezt a konvertálható hitellámogaA kiszárított szőrök utolsó állomása a vasalógép. Darabosáé Gyöngyösi Katalin néhány perc alatt selymessé, puhává vará- »soÍja or ügyes gép segítségével a keresett terméket.
