Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-20 / 16. szám
ESZAK-MAGYARORSZAO 4 T984, január 20., péntek Az igazodás időszakában Jegyzetek Szikszóról f A szobában, ahol Panyik- ne Weiling Máriával, a szikszói művelődési központ igazgatójával beszélgetünk, kellemes a hőmérséklet/ 'A beszédben elhangzottak néhány részlete hagy azért „hi- degerzetet” bennünk. így aztán jó idő eltelik, míg ösz- szeszedem a bátorságom meg a sálam és nagyaabátom, hogy végigjárjam ennek a hatalmas méretű épületnek a termeit. Sőt a hideg... — Holnap filharmóniai előadás lesz, már előre reszketünk — mondja az igazgató. — Igazából fűteni sem tudunk,- mert ez a két hatalmas kályha akkora zajt csap, hogy előadások közben ki kell kapcsolni. Amikor elmentem szülési szabadságra, éppen akkor voltak itt a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjai, akiket igen nagyra becsülök, de végül is jegyzőkönyvet irtunk, miszerint akkor jönnek Szikszóra legközelebb, ha megoldódik a háznak a fűtése ... A felső szinten még szomorúbb a helyzet, a „híres” galériában télen igazán felesleges kiállítást rendezni. Ma már a legkisebb faluban is jó meleg van otthon, Szikszó meg igazi nagyközség. Ki mozdul ki otthonról rosz- szabb körülmények közé? A művelődési ház földszinti klubtermeiben valamivel jobb a helyzet, a működő kiscsoportok télén sem tartanak „fagyszünetet”... Á tájékozódást isméi „testhőmérsékleten” folytatjuk. — Huszonhét hónap után most álltam.’ vissza, tele ötlettel, elképzeléssel. Amikor dolgozik az ember, sokszor érzi úgy, hogy hiábavalóan erőlködik, de a gyes ideje alatt már két pelenkázás közben is azon járt az eszem, mi mindent fogunk majd csinálni a művelődési házban. Hát most itt vagyok az elképzelésekkel meg a problémákkal. Apropó, nem tudja, hogy hová fogunk tartozni a szakmai irányításban? — Éppen kérdezni akartam ... — Az elmúlt ér végén úgy hallottam, hogy szakmailag a megyei művelődési központhoz tartozunk majd, később már arról volt szó, hogy Encs városhoz. Papíron eddig semmit nem kaptunk ... Hát ez az egyik dilemma. A másik a gazdálkodási rend új lehetőségeivel kapcsolatos. Ott voltam a minisztérium képviselőjének kazincbarcikai tájékoztatóján, meg Egerben a népművelők egyesülete által szervezett vándorgyűlésen is, mégsem látok tisztán. A gyakorlati útmutatót az ígéretek szerint ez év derekán kapjuk majd meg. Mi azt szeretnénk, ha a tartalmi munkában önállóan gazdálkodhatnánk, de egyelőre ott vagyunk a Gamesz „nagy kalapjában” a többi intézménnyel, s egyelőre — bár a munkatervünk már megvan— azt sem tudom, hogyan osztódik el a költség- vetésünk ... Éppen ma délutánra kaptam meghívót ilyen tanácskozásra. , És most örömteljesebb dolgokról (amikbe azért belebelekeverednek komorabbak is): — Végre három státusunk van. A közhasznú tanfolyamok valós igényeket elégítettek ki, feljövőben van az ifjúsági klubunk, feldobta őket az is, hogy az elmúlt . évben a megyei pályázaton eredményesen szerepeltek. Tavaly megalakult az Űj Tükör klubunk, roppant népszerű volt és nagyon hasznos az általános iskolásoknak szervezett társastánctanfolyam. Ezt majd folytatjuk, de az oktató, aki Miskolcról jár, nem tudott korábban jönni. A szakemberekkel egyébként is hadilábon állunk, ez áll az énekkarra — jelenleg már nem működik —, itt állunk a tánccsoportunkkal is ... Abbamaradt a gitái'oktatás is, de a zeneoktatásnak azért továbbra is jó bázisa van nálunk. Most van alakulóban a citerazenekarunk, s nagy vágyunk, hpgy a turisták klubját (az ötletet a szekszárdi fiatal utazók klubjától vettük) megszervezzük, szeretnénk, ha kialakulna egy „ütőképes kis csapat” a természetet kedvelők táborából. A nyugdíjasoknak is hely kellene, a kertbarátok időnként eddig is találkoztak, de a rendszerességet kell a jövőben biztosítanunk, mint ahogyan a bélyeggyűjtők körében is vannak még lehet ősegek. Végül egy igen fontos dologról: nagy szívügyünk, hogy a testkultúra ápolására és fejlesztésére az igényelt lehetőségeket megteremtsük. Ez nyáron még esak-esak megy, de télen, éppen a hideg miatt le kell állnunk, mindenki nagy bánatára ... * És már megint a technikai dolgoknál vagyunk, a tárgyi-anyagi háttérnél. — Amikor már készülődtem vissza a gyesről, azt hallottam a nagyközségi tanácson, hogy végre központi fűtést jcapunk. Mit mondjak, madarat lehetett volna fogatni velem! Aztán kiderült: ez mégsem megy. Most a megyei tanács által meghirdetett pályázatra adtunk be igényt, meg egyáltalán meg fogok ragadni mindenféle pályázati lehetőséget. Pokoli nehéz így folyamatosan és tartalmasán dolgozni, s hiába vetik a szemünkre, hogy „kong a ház” ... Higgye el, a meglevő pénzt eddig is jobban osztottuk-szoroztuk, mint otthon, de sok a bürokrácia, arról nem beszélve, hogy a műsoros estek költségei, az előadások árai. már követhetetlenek. Hát normális az, hogy gyerekektől 50 forintot kérjünk egy gyermekműsorért? Mindenesetre a-z ő szabadidős foglalkoztatásukra még jobban odafigyelünk, minden szabad szombaton nyitottak az ajtajúink a gyerekek előtt. Végül is azt el kellene egyszer dönteni itt a nagyközségben, hogy kell-e egy ekkora művelődési ház nekünk vagy nem?! Ha igen, akkor /otthonossá, vonzóvá kellene termi. A fűtés a minimum lenne, az alap a kezdethez. Láthatta a színháztermünket, oda térelválasztó kellene, meg álmennyezet, hogy később se a nyolc méter magas mennyezetet fűtsük .., Rozogák az ajtajaink, rendbe kell hozni a felső szintet, és így tovább. Ha tartalmi munkát várnak: áldozni kell értei Nem siránkozásként mondotta el mindezt Panyikné Weiling Mária, hanem az igényes közművelődési munka iránti vágyból fakadóan. Itt ismerik az igényeket, megvannak ez elképzelések azok kielégítésére — de jelenleg megvannak a bizonytalansági tényezők is. A kettő szorításában kezdték el a szikszói művelődési központ dolgozói ezt az esztendőt. Meg abban a bizonyos- . Ságban:. dolgozni szeretnének. Hivatásuk értelmében — a köz érdekében.* Ténagy József Apadó tavak Furcsa látványt nyúj© tanuk az egyébként más időkben szépséges tavaink. Mintha a csontvázukat látnánk! A mindez ideig víz alatt levő kövekkel. az igazi parttól színében, talán összetételében is teljesen elkülönülő meder- részekkel, ki tudja, mikor beléjük került, most szárazon levő, fahasábokkal, meg ilyesmikkel. ICörös-körül a szürkés, más színű partok jól mutatják az egykori vízszintet és persze szemléltetik, mennyit csökkent a tó. Lázbéróen a szokásos hatmillió köbméternyi víz helyett alig van kétmillió köb. méternyi. Látszik bizony a partokon is a hihetetlen méretű apadás. Lillafüreden a Hámori tó is szemléletesen mutatja a csapadékhiányt. A vezeték könyökcsöve, mely korábban a tó vizébe bérűit, hogy felszippantson valamicskét vízesést bemutatni, most ez a könyökcső • majd kétmétemyi magasságból nézheti maga alatt a jeget. De hát a bükki karszt-• források vízgyűjtőire a*z évi átlagos 800 milliméter csa- padék helyett mindössze 800 miUiméternyi hullott tavaly. Megyénk más részein sem valami jó a helyzet. Szőlős. aidóra mór vitték lajttal az ivóvizet, Perecesre szintén. Miként mór többször szóltunk róla: valamiért annyi víz fogy, mint a kánikulai napokban, pedig most nincs is miből. A sajóládi víz mangános, az alsózsolcai nitrátos, a karsztforrások apadnak, a tavak fogyatkoznak. Dédestapolcsányban nemrég mondták: az ásott kutakból is fogy a víz. Ahol motorral pumpálják ki a vizet, ott most újabb hosszab- bílókat szerelnek föl, hogy a csővel elérjék a mind mélyebbre kerülő szintet. Meddig lesz víz a hegyi falukban, például 'Pardonén, ahol 30 méternyi mélységű kutakat kellett és persze kell ásni! (Ebben a faluban Valaki nemrég adta fel a kút- ásást: 27 méterre jutott 1c. az alsó betongyűrű már ropog a rajta levő nagy súlytól, víznek viszont semmi nyoma. Pedig, hogy milyen munka a kútásás, ahol egyszerre csak egy ember áshat, elképzelni is nehéz.) A tisztes mennyiségű csapadék sajnos késik. Jó lenne már látni a tavakat ismét a maguk szépségében, víz alatt ' tudni azokat a partszakaszokat. köVeket, melyeknél« víz alatt a helyük, jó lenne leszerelni a hosszabbító csöveket, fészerbe tolni a lajtot, de továbbra is csak ismételgetni (oldjuk: takarékosan a vízzel! (priska) min presszói Ma a Korona Fodromon a Hauer cukrászda Mignon Ka- barémuzeuma tart előadást „Tanulj meg fiacskám komé- diázm — Kazal Lászlóra emlékezve” címmel, ez az est lesz az Irodalmi presszók II. országos bienn áléj ónak nyitánya. Az eseménysorozatot a Belkereskedelmi és a Művelődési Minisztérium felhívására az Országos Rendező Iroda, valamint a Koroma Pódium szervezte. Az önállóan működő irodalmi presszók február végéig tartó találkozóján az ország 7 pódiuma Vesz részt, egy-egy, már bemutatott produkcióval. Elmeorvoslás jó feltételek között flfflatőrfümesek találkoznak Tizenkettedik alkalommal rendezik meg e hét végén a kelet-magyarországi tájegységi amatőríilm- és videó- szemlét. Az eseménynek ezúttal Sátoraljaújhely ad helyet. A program szerint szombaton, délelőtt 10 órakor Daragó Ferenc, a városi tenács osztályvezető?* nyitja meg a kétnapos találkozót és bemutatót. Az amatörfilmesek mostani szemléjére öt megye — Heves, Nógrád, Szabolcs- Szatinár, Hajdú-Bihar es Borsod-Abaúj-Zemplén —• delegálja képviselőit. PeÉeógiai szabadegyetem Évek óta rendszeresen megszervezik Szerencsen a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendezésében a szabadegyetemi előadásokat. A legrégebbi múltra a pedagógiai szabadegyetem tekint vissza, tizenhatodik alkalommal tartják előadásait. Az ipari tagozat tizenöt esztendeje, a mezőgazdasági tizenhárom éve működik, míg a közgazdasági témájú előadássorozatokat kilencedik alkalommal hirdetik. Tegnap a Rákóczi-várbpn került sor a pedagógiai szabadegyetem soron következő előadására, amelyen dr. File Sándor főiskolai tanár szólt a szocialista hazafiságra nevelés feladatairól a város, Illetve a környező települések óvodáinak és iskoláinak vezetői előtt. Ugyancsak tegnap hangzott el dr. Tass Gyula főorvos előadása a narkomániáról. Ezen az előadáson egészségügyi dolgozók is részt vettek. Ez utóbbi téma egyébként a tavaszi iskolai nevelési értekezleteken is szerepel, s a szülői értekezletek témája is lesz. A szabadegyetemi előadás így közvetlenül segíti a pedagógusokat, az egészségügyi dolgozókat abban, hogy a fiatalok és a szülők körében jobb propagandát fejthessenek ki az egészséges életmódra nevelésben. Az elmegyógyászat, az elmebetegekkel való foglalkozás az elmúlt évtizedekben kezdett új utakra térni. Eleinte szakmán belül folytak a viták, majd a közfelfogást kellett meggyőzni — ez utóbbit eddig még több-kevesebb sikerrel —, hogy az elmebeteg ugyanolyan beteg, mint akinek bármilyen más szervi része — szíve, tüdeje, gyomra ,— károsodik. Ha pedig így igaz, akkor gyógykezelése idejére őt is megilletik a kulturált, magas szintű kórházi körülmények. Az elvek megvalósítása azonban nem egyszerű, mert örököltünk egy bizonyos kórházi struktúrát, amelyen belül a múlt századi elképzelések szerint építették meg az eirneosztályokat. Ezek komor kinézetükkel, rácsaival, csupán a desszúra alkalmazására való belső elrendezésükkel szinte lehetetlenné teszik a már felvilágosultabb, a rehabilitáció lehetőségét is komolyan vevő gyógykezelési. A miskolci Semmelweis Kórház zárt osztálya a régi felfogás szellemében épült annak idején, s mint valami komor börtönépület húzta össze magát a kórház pavilonjai közt. A rekonstrukció egyre sürgetőbbé vált, de sokáig elodázódott, mert itt is' igaz, hogy esetenként kevesebb pénzbe kerül egy új épület, mint a régi felújítása, bővítése. A bővítéses rekonstrukciós építkezéshez 1982 januárjában kezdett hozzá a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, s ma, 1984. január 20-án sor kerül rá, hogy az épületet átadják rendeltetésszerű használatra. Az újjáépített pszichiátriai osztály külső megjelenésében is impozáns, világos vakolatig fénylő, nagy rács nélküli ablakaival semmiben sem különbözik a mellette levő sebészettől, vagy szülészettől. Nézzünk bele a számokba is: az eleve kétszintes épület 1433-ról 3016 négyzetméterre bővült. Mindez 32 381 107 forintba került. Érdemes megjegyezni, hogy míg az osztály területe megkétszereződött, az ágyak száma csupán 21-gyel nőtt, s így lett a pszichiátriai osztály 140 ágyas. Ez a szám bizonyára érzékelteti, hogy milyen zsúfoltság volt a régi osztályon. Lépjünk be az épület fényes üvegajtaján. Tágas, világos. műkővel borított falú előtér fogad. Fémkeretes, kellemes barna ajtók sorakoznak az egyik folyosón vé-, gig, mintha valami szállodában. vagy szanatóriumban lenne az ember. Ezek a kórtermek, mindegyikben hat ágy. Külön folyosón van az elkülönítő, amely arra szolgál. ha az elmebeteg valamilyen fertőző betegségei kap, itt lehessen — izoláltan a többiek)öl — gyógyítani. .Ez szintén az egyik megoldatlan gondok közé 1 tartozott. Az elmegyógyászatban ma mar igen nagy szerepet kap a munkaterápia. Erre sem volt eddig lehetőség. Most tágas termek várnak benépesítésre, ahol mindenki képességeinek megfelelően végezhet hasznos munkát. Bebizonyosodott már régen, hogy a jól alkalmazott munkaterápia segíti a betegek gyógyulását, s azt is, hogy bizonyos százalékuk ismét dolgozhasson újra, akár eredeti munkakörében is. Korszerű, a konyha, kulturált lesz az étkezésig körülmény. A szociális helyiségek most már minden igényt kielégítenek. Hasonlóan jó körülmények közé kerülnek az itt működő orvosok, egészségügyi dolgozók. A környezet minden bizonnyal jó hatással lesz nemcsak a betegekre, hanem az egészség- ' ügyiekre is, akiknek ezzel az új létesítménnyel megadatott a lehetőségük rá, hogy a legkorszerűbb elmeorvoslást gyakorolják. A ma délelőtti ünnepélyes átadási, tudományos ülés Követi. A. I» Kistermei«» k, figyelem! Az 1984. évben érvényes élő vágósertés szerződéses alapárai: 95-115 kg közötti hús és liúsjellegü 35—50 Ft/kg 116-125 kg közötti hús és liúsjellegü 34,50 Ft/kg 125 kg feletti hús és húsjeilegü 31,50 Ft/kg 170 kg feletti, tenyésztésbe • fogott sertés 30,— Ft/kg, továbbá minden, 1984 első negyedévében átadott sertés esetén a. korábban meghirdetett több éves szerződéses felárakon felül kg-onként -j- 1 Ft időszakos felárat fizetünk. B.-A.-Z. MEGYEI ALLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI V. \ Ma adják á! az újjáépített pszicliálriai osztályt Misitolcoo
