Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

ESZAK-MAGYARORSZAO 4 T984, január 20., péntek Az igazodás időszakában Jegyzetek Szikszóról f A szobában, ahol Panyik- ne Weiling Máriával, a szik­szói művelődési központ igazgatójával beszélgetünk, kellemes a hőmérséklet/ 'A beszédben elhangzottak né­hány részlete hagy azért „hi- degerzetet” bennünk. így az­tán jó idő eltelik, míg ösz- szeszedem a bátorságom meg a sálam és nagyaabátom, hogy végigjárjam ennek a hatalmas méretű épületnek a termeit. Sőt a hideg... — Holnap filharmóniai előadás lesz, már előre resz­ketünk — mondja az igaz­gató. — Igazából fűteni sem tudunk,- mert ez a két ha­talmas kályha akkora zajt csap, hogy előadások köz­ben ki kell kapcsolni. Ami­kor elmentem szülési sza­badságra, éppen akkor vol­tak itt a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar tagjai, akiket igen nagyra becsülök, de vé­gül is jegyzőkönyvet irtunk, miszerint akkor jönnek Szik­szóra legközelebb, ha meg­oldódik a háznak a fűtése ... A felső szinten még szomo­rúbb a helyzet, a „híres” galériában télen igazán fe­lesleges kiállítást rendezni. Ma már a legkisebb faluban is jó meleg van otthon, Szik­szó meg igazi nagyközség. Ki mozdul ki otthonról rosz- szabb körülmények közé? A művelődési ház földszinti klubtermeiben valamivel jobb a helyzet, a működő kiscsoportok télén sem tar­tanak „fagyszünetet”... Á tájékozódást isméi „test­hőmérsékleten” folytatjuk. — Huszonhét hónap után most álltam.’ vissza, tele öt­lettel, elképzeléssel. Amikor dolgozik az ember, sokszor érzi úgy, hogy hiábavalóan erőlködik, de a gyes ideje alatt már két pelenkázás közben is azon járt az eszem, mi mindent fogunk majd csinálni a művelődési házban. Hát most itt va­gyok az elképzelésekkel meg a problémákkal. Apropó, nem tudja, hogy hová fo­gunk tartozni a szakmai irá­nyításban? — Éppen kérdezni akar­tam ... — Az elmúlt ér végén úgy hallottam, hogy szakmailag a megyei művelődési köz­ponthoz tartozunk majd, ké­sőbb már arról volt szó, hogy Encs városhoz. Papí­ron eddig semmit nem kap­tunk ... Hát ez az egyik di­lemma. A másik a gazdál­kodási rend új lehetőségei­vel kapcsolatos. Ott voltam a minisztérium képviselőjé­nek kazincbarcikai tájékoz­tatóján, meg Egerben a nép­művelők egyesülete által szervezett vándorgyűlésen is, mégsem látok tisztán. A gya­korlati útmutatót az ígére­tek szerint ez év derekán kapjuk majd meg. Mi azt szeretnénk, ha a tartalmi munkában önállóan gazdál­kodhatnánk, de egyelőre ott vagyunk a Gamesz „nagy kalapjában” a többi intéz­ménnyel, s egyelőre — bár a munkatervünk már meg­van— azt sem tudom, ho­gyan osztódik el a költség- vetésünk ... Éppen ma dél­utánra kaptam meghívót ilyen tanácskozásra. , És most örömteljesebb dol­gokról (amikbe azért bele­belekeverednek komorabbak is): — Végre három státusunk van. A közhasznú tanfolya­mok valós igényeket elégí­tettek ki, feljövőben van az ifjúsági klubunk, feldobta őket az is, hogy az elmúlt . évben a megyei pályázaton eredményesen szerepeltek. Tavaly megalakult az Űj Tükör klubunk, roppant népszerű volt és nagyon hasznos az általános iskolá­soknak szervezett társastánc­tanfolyam. Ezt majd foly­tatjuk, de az oktató, aki Miskolcról jár, nem tudott korábban jönni. A szakem­berekkel egyébként is ha­dilábon állunk, ez áll az énekkarra — jelenleg már nem működik —, itt állunk a tánccsoportunkkal is ... Abbamaradt a gitái'oktatás is, de a zeneoktatásnak azért továbbra is jó bázisa van nálunk. Most van alakuló­ban a citerazenekarunk, s nagy vágyunk, hpgy a tu­risták klubját (az ötletet a szekszárdi fiatal utazók klubjától vettük) megszer­vezzük, szeretnénk, ha ki­alakulna egy „ütőképes kis csapat” a természetet ked­velők táborából. A nyugdí­jasoknak is hely kellene, a kertbarátok időnként eddig is találkoztak, de a rendsze­rességet kell a jövőben biz­tosítanunk, mint ahogyan a bélyeggyűjtők körében is vannak még lehet ősegek. Végül egy igen fontos do­logról: nagy szívügyünk, hogy a testkultúra ápolásá­ra és fejlesztésére az igé­nyelt lehetőségeket megte­remtsük. Ez nyáron még esak-esak megy, de télen, éppen a hideg miatt le kell állnunk, mindenki nagy bá­natára ... * És már megint a techni­kai dolgoknál vagyunk, a tárgyi-anyagi háttérnél. — Amikor már készülőd­tem vissza a gyesről, azt hallottam a nagyközségi ta­nácson, hogy végre központi fűtést jcapunk. Mit mondjak, madarat lehetett volna fo­gatni velem! Aztán kiderült: ez mégsem megy. Most a megyei tanács által meghir­detett pályázatra adtunk be igényt, meg egyáltalán meg fogok ragadni mindenféle pályázati lehetőséget. Poko­li nehéz így folyamatosan és tartalmasán dolgozni, s hiá­ba vetik a szemünkre, hogy „kong a ház” ... Higgye el, a meglevő pénzt eddig is jobban osztottuk-szoroztuk, mint otthon, de sok a bü­rokrácia, arról nem beszél­ve, hogy a műsoros estek költségei, az előadások árai. már követhetetlenek. Hát normális az, hogy gyerekek­től 50 forintot kérjünk egy gyermekműsorért? Minden­esetre a-z ő szabadidős fog­lalkoztatásukra még jobban odafigyelünk, minden sza­bad szombaton nyitottak az ajtajúink a gyerekek előtt. Végül is azt el kellene egy­szer dönteni itt a nagyköz­ségben, hogy kell-e egy ek­kora művelődési ház nekünk vagy nem?! Ha igen, akkor /otthonossá, vonzóvá kellene termi. A fűtés a minimum lenne, az alap a kezdethez. Láthatta a színháztermünket, oda térelválasztó kellene, meg álmennyezet, hogy ké­sőbb se a nyolc méter ma­gas mennyezetet fűtsük .., Rozogák az ajtajaink, rend­be kell hozni a felső szin­tet, és így tovább. Ha tar­talmi munkát várnak: ál­dozni kell értei Nem siránkozásként mon­dotta el mindezt Panyikné Weiling Mária, hanem az igényes közművelődési mun­ka iránti vágyból fakadóan. Itt ismerik az igényeket, megvannak ez elképzelések azok kielégítésére — de je­lenleg megvannak a bizony­talansági tényezők is. A ket­tő szorításában kezdték el a szikszói művelődési köz­pont dolgozói ezt az eszten­dőt. Meg abban a bizonyos- . Ságban:. dolgozni szeretné­nek. Hivatásuk értelmében — a köz érdekében.* Ténagy József Apadó tavak Furcsa látványt nyúj­© tanuk az egyébként más időkben szépsé­ges tavaink. Mintha a csont­vázukat látnánk! A mindez ideig víz alatt levő kövek­kel. az igazi parttól színé­ben, talán összetételében is teljesen elkülönülő meder- részekkel, ki tudja, mikor beléjük került, most szára­zon levő, fahasábokkal, meg ilyesmikkel. ICörös-körül a szürkés, más színű partok jól mutatják az egykori víz­szintet és persze szemlélte­tik, mennyit csökkent a tó. Lázbéróen a szokásos hat­millió köbméternyi víz he­lyett alig van kétmillió köb. méternyi. Látszik bizony a partokon is a hihetetlen mé­retű apadás. Lillafüreden a Hámori tó is szemléletesen mutatja a csapadékhiányt. A vezeték könyökcsöve, mely korábban a tó vizébe bérűit, hogy felszippantson valamicskét vízesést bemu­tatni, most ez a könyökcső • majd kétmétemyi magas­ságból nézheti maga alatt a jeget. De hát a bükki karszt-• források vízgyűjtőire a*z évi átlagos 800 milliméter csa- padék helyett mindössze 800 miUiméternyi hullott tavaly. Megyénk más részein sem valami jó a helyzet. Szőlős. aidóra mór vitték lajttal az ivóvizet, Perecesre szintén. Miként mór többször szól­tunk róla: valamiért annyi víz fogy, mint a kánikulai napokban, pedig most nincs is miből. A sajóládi víz mangános, az alsózsolcai nitrátos, a karsztforrások apadnak, a tavak fogyat­koznak. Dédestapolcsányban nemrég mondták: az ásott kutakból is fogy a víz. Ahol motorral pumpálják ki a vi­zet, ott most újabb hosszab- bílókat szerelnek föl, hogy a csővel elérjék a mind mé­lyebbre kerülő szintet. Med­dig lesz víz a hegyi faluk­ban, például 'Pardonén, ahol 30 méternyi mélységű kuta­kat kellett és persze kell ásni! (Ebben a faluban Va­laki nemrég adta fel a kút- ásást: 27 méterre jutott 1c. az alsó betongyűrű már ro­pog a rajta levő nagy súly­tól, víznek viszont semmi nyoma. Pedig, hogy milyen munka a kútásás, ahol egy­szerre csak egy ember ás­hat, elképzelni is nehéz.) A tisztes mennyiségű csa­padék sajnos késik. Jó len­ne már látni a tavakat is­mét a maguk szépségében, víz alatt ' tudni azokat a partszakaszokat. köVeket, melyeknél« víz alatt a he­lyük, jó lenne leszerelni a hosszabbító csöveket, fészer­be tolni a lajtot, de tovább­ra is csak ismételgetni (old­juk: takarékosan a vízzel! (priska) min presszói Ma a Korona Fodromon a Hauer cukrászda Mignon Ka- barémuzeuma tart előadást „Tanulj meg fiacskám komé- diázm — Kazal Lászlóra em­lékezve” címmel, ez az est lesz az Irodalmi presszók II. országos bienn áléj ónak nyitá­nya. Az eseménysorozatot a Belkereskedelmi és a Művelő­dési Minisztérium felhívásá­ra az Országos Rendező Iro­da, valamint a Koroma Pódi­um szervezte. Az önállóan működő irodalmi presszók február végéig tartó találko­zóján az ország 7 pódiuma Vesz részt, egy-egy, már be­mutatott produkcióval. Elmeorvoslás jó feltételek között flfflatőrfümesek találkoznak Tizenkettedik alkalommal rendezik meg e hét végén a kelet-magyarországi tájegy­ségi amatőríilm- és videó- szemlét. Az eseménynek ez­úttal Sátoraljaújhely ad he­lyet. A program szerint szombaton, délelőtt 10 óra­kor Daragó Ferenc, a váro­si tenács osztályvezető?* nyitja meg a kétnapos ta­lálkozót és bemutatót. Az amatörfilmesek mos­tani szemléjére öt megye — Heves, Nógrád, Szabolcs- Szatinár, Hajdú-Bihar es Borsod-Abaúj-Zemplén —• delegálja képviselőit. PeÉeógiai szabadegyetem Évek óta rendszeresen meg­szervezik Szerencsen a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat rendezésében a sza­badegyetemi előadásokat. A legrégebbi múltra a pedagó­giai szabadegyetem tekint vissza, tizenhatodik alkalom­mal tartják előadásait. Az ipari tagozat tizenöt eszten­deje, a mezőgazdasági tizen­három éve működik, míg a közgazdasági témájú előadás­sorozatokat kilencedik alka­lommal hirdetik. Tegnap a Rákóczi-várbpn került sor a pedagógiai sza­badegyetem soron következő előadására, amelyen dr. File Sándor főiskolai tanár szólt a szocialista hazafiságra ne­velés feladatairól a város, Il­letve a környező települések óvodáinak és iskoláinak ve­zetői előtt. Ugyancsak teg­nap hangzott el dr. Tass Gyula főorvos előadása a narkomániáról. Ezen az elő­adáson egészségügyi dolgozók is részt vettek. Ez utóbbi té­ma egyébként a tavaszi is­kolai nevelési értekezleteken is szerepel, s a szülői érte­kezletek témája is lesz. A szabadegyetemi előadás így közvetlenül segíti a pedagó­gusokat, az egészségügyi dol­gozókat abban, hogy a fiata­lok és a szülők körében jobb propagandát fejthessenek ki az egészséges életmódra ne­velésben. Az elmegyógyászat, az el­mebetegekkel való foglalko­zás az elmúlt évtizedekben kezdett új utakra térni. Ele­inte szakmán belül folytak a viták, majd a közfelfogást kellett meggyőzni — ez utób­bit eddig még több-kevesebb sikerrel —, hogy az elmebe­teg ugyanolyan beteg, mint akinek bármilyen más szervi része — szíve, tüdeje, gyom­ra ,— károsodik. Ha pedig így igaz, akkor gyógykezelé­se idejére őt is megilletik a kulturált, magas szintű kór­házi körülmények. Az elvek megvalósítása azonban nem egyszerű, mert örököltünk egy bizonyos kór­házi struktúrát, amelyen be­lül a múlt századi elképzelé­sek szerint építették meg az eirneosztályokat. Ezek komor kinézetükkel, rácsaival, csu­pán a desszúra alkalmazásá­ra való belső elrendezésük­kel szinte lehetetlenné te­szik a már felvilágosultabb, a rehabilitáció lehetőségét is komolyan vevő gyógykeze­lési. A miskolci Semmelweis Kórház zárt osztálya a régi felfogás szellemében épült annak idején, s mint valami komor börtönépület húzta össze magát a kórház pavi­lonjai közt. A rekonstrukció egyre sürgetőbbé vált, de so­káig elodázódott, mert itt is' igaz, hogy esetenként keve­sebb pénzbe kerül egy új épület, mint a régi felújítása, bővítése. A bővítéses rekonstrukciós építkezéshez 1982 januárjá­ban kezdett hozzá a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, s ma, 1984. január 20-án sor kerül rá, hogy az épületet átadják rendeltetés­szerű használatra. Az újjáépített pszichiátriai osztály külső megjelenésében is impozáns, világos vakola­tig fénylő, nagy rács nélküli ablakaival semmiben sem kü­lönbözik a mellette levő se­bészettől, vagy szülészettől. Nézzünk bele a számokba is: az eleve kétszintes épü­let 1433-ról 3016 négyzetmé­terre bővült. Mindez 32 381 107 forintba került. Érdemes megjegyezni, hogy míg az osztály terüle­te megkétszereződött, az ágyak száma csupán 21-gyel nőtt, s így lett a pszichiátriai osztály 140 ágyas. Ez a szám bizonyára érzékelteti, hogy milyen zsúfoltság volt a ré­gi osztályon. Lépjünk be az épület fé­nyes üvegajtaján. Tágas, vi­lágos. műkővel borított falú előtér fogad. Fémkeretes, kellemes barna ajtók sora­koznak az egyik folyosón vé-, gig, mintha valami szállodá­ban. vagy szanatóriumban lenne az ember. Ezek a kór­termek, mindegyikben hat ágy. Külön folyosón van az elkülönítő, amely arra szol­gál. ha az elmebeteg vala­milyen fertőző betegségei kap, itt lehessen — izoláltan a többiek)öl — gyógyítani. .Ez szintén az egyik megol­datlan gondok közé 1 tarto­zott. Az elmegyógyászatban ma mar igen nagy szerepet kap a munkaterápia. Erre sem volt eddig lehetőség. Most tá­gas termek várnak benépe­sítésre, ahol mindenki képes­ségeinek megfelelően végez­het hasznos munkát. Bebizo­nyosodott már régen, hogy a jól alkalmazott munkaterápia segíti a betegek gyógyulását, s azt is, hogy bizonyos szá­zalékuk ismét dolgozhasson újra, akár eredeti munkakö­rében is. Korszerű, a konyha, kultu­rált lesz az étkezésig körül­mény. A szociális helyiségek most már minden igényt ki­elégítenek. Hasonlóan jó kö­rülmények közé kerülnek az itt működő orvosok, egész­ségügyi dolgozók. A környe­zet minden bizonnyal jó ha­tással lesz nemcsak a bete­gekre, hanem az egészség- ' ügyiekre is, akiknek ezzel az új létesítménnyel megadatott a lehetőségük rá, hogy a legkorszerűbb elmeorvoslást gyakorolják. A ma délelőtti ünnepélyes átadási, tudományos ülés Kö­veti. A. I» Kistermei«» k, figyelem! Az 1984. évben érvényes élő vágósertés szerződéses alap­árai: 95-115 kg közötti hús és liúsjellegü 35—50 Ft/kg 116-125 kg közötti hús és liúsjellegü 34,50 Ft/kg 125 kg feletti hús és húsjeilegü 31,50 Ft/kg 170 kg feletti, tenyésztésbe • fogott sertés 30,— Ft/kg, továbbá minden, 1984 első negyedévében átadott sertés esetén a. korábban meghirdetett több éves szerződéses fel­árakon felül kg-onként -j- 1 Ft időszakos felárat fizetünk. B.-A.-Z. MEGYEI ALLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI V. \ Ma adják á! az újjáépített pszicliálriai osztályt Misitolcoo

Next

/
Thumbnails
Contents