Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-20 / 16. szám

ÉSZAK - W AGYÄRORSZAG 2 T984, január 20., péntek C! A-doss^ié tabu sí Amerikai-hondurasi hadgyakorlat. A Nagy Fenyő-fl. had­gyakorlaton amerikai katonák nyomulnak előre vidéki terepen Reagan már megválasztá­sa előtt sem csinált titkot abból, hogy győzelme esetén visszaállítja a CIA megté­pázott tekintélyét. A válasz­tási kampányban elsősorban arra hivatkozott, hogy a Washingtont ért stratégiai katasztrófa, az iráni sáli bu­kása és az, amerikai nagy­követség ■ megszállása — Carter bűne, mert megnyir­bálta a CIA szárnyait. Ezért a Központi Hírszerző Ügy­nökség nem tudta kivédeni a fenyegető iráni összeom­lást. Reagan kezére játszott az is, hogy az amerikai tú­szok kiszabadítására indí­tott . titkos akció Teherán­ban teljes kudarcot vallott. Reagan elképzelései meg­valósítására William Caseyt szemelte ki, Nemcsak azért, mert Casey már a háború alatti OSS-korszakban is a titkos akciók rajongója volt, hanem mindenekelőtt azért, mert ez a Reagan számára értékes tulajdonság szemé-, lye iránti feltétlen odaadás­sal párosult. Még a válasz­tási kampány idején elké­szült egy bizalmas előter­jesztés arról, hogy mikép­pen kell módosítani győze­lem esetén a Carter-kor- mány hírszerzési politiká­ját. A jelentés megszerkesz­tésében Casey vezető szere­pet kapott. Az ajánlásnak két lényeges pontja volt: 1. Indítványozták, hogy „rej­tett hadműveletek” újra kapjanak nagyobb szerepet, 2. Javasolták, hogy a hír- szei-zés és a kémelhárítás nyilvántartását egyesítsék, s az így létrehozott nyilván­tartás egészéhez mind a CIA és az alá tartozó többi hírszerző ügynökség, mind pedig a belső elhárítással megbízott FBI (Szövetségi Nyomozó Iroda) hozzájut­hasson. Ami' a titkos háborúra vonatkozó javaslatot illeti, napjainkban az mindenek­előtt a Nicaragua elleni in­tervenció szervezésében ölt testet. Ez ma olyan szere­pet tölt be a ..rejtett szol- sálat” munkájában, mint annak idején a Kuba elleni akciók. Ügynökök százai vesznek részt ebben a tevékenység­ben. nemcsak Nicaragua te­rületén belül (pl. a határ menti Indián törzsek lázftá- sával). hanem a szomszédos Cost,a-Ricában és Honduras- ban is. Honduras valóságos fegyveres CTA-támaszpont- tá változott. Emellett a meg­buktatott Somoza-rezsim terror-osztagának az úgyne­vezett Nemzeti Gárdának az Egyesült Államokba mene­kült tagjait kaliforniai és floridai táborokban — tehát amerikai területen — tart­ják készenlétben. Honduras- ban, a kaliforniai és a flori­dai táborokban a hírhedt zöld sapkások végzik a ki­képzést. (Ezek a Különleges Haderők legényei, akik a hadügyminisztérium és a CIA együttes irányítása alatt állnak, és alcik már a vietnami CIA-akciók fegy­veres fedezetét is ellátták.) A Casey és csoportja által elkészített ajánlás másik ré­sze — a közös nyilvántartás létesítésére vonatkozó ja­vaslat — a CIA belső tevé­kenységére vonatkozik. A lényeges döntés itt az volt, hogy Reagan eltörölte azo­kat a korlátozásokat, ame­lyeket elődei a Watergate- iigy után, a CIA belföldi tevékenységét feltáró kong­resszusi bizottságok jelenté­se nyomán voltak kénytele­nek bevezetni. Reagan 1981 decemberé­ben kiadott egy elnöki ren­deletet. Ez engedélyezi a CIA-nak — története során először —. hogy titkos akciókat hajtson végre' és kémt.evékerrvsé- get folytasson az országon belül „külföldi államok, szervezetek, vagy személyek lehetőségeit, szándékait és tevékenységét illető infor­mációk” szerzése céljából. E meghatározás elég tág ah. hoz, hogy majdnem min­denfajta tevékenység bele­férjen. Ez a rendelet enge­délyezi továbbá a törvényes parancs nélküli házkutatá­sokat, a levelek ellenőrzé­sét. a telefonbeszélgetések lehallgatását és a belső kém­kedés más durva formáit. Reagan, rendelele egyben hatályon hívül helyezte a Cártér-kórmányzat korláto­zásait a politikai gyilkossá­gok szervezésére és más il­legális akciók végrehajtásá­ra, s megszüntette azt is, hogy a CIA köteles infor­mációkat szolgáltatni a hi­vatal kétes jellegű akciói­ról. Reagan tehát a CIA egé­szének, és ezen bejül a tit­kos, hadműveleti osztálynak a megelőzőnél is jóval na­gyobb hatáskört adott. En­nek a döntésnek természe­tesen megvannak a pénzügyi következményei. A Közpon­ti Hírszerző Ügynökség költ­ségvetési előirányzata a Reagan-kormányzat első két: évében-20—20. 1983-ban pedig 25 százalékkal nőtt. (Ez lényegesen nagyobb a hadügyminisztériumi költ­ségvetés növekedési ütemé­nél, amelynek átlaga e há­rom esztendőben évi 18 szá­zalék volt.) A költségvetés adatai titkosak, de a New York Times szerint „a Rea­gan-korszak ban a CIA lett a szövetségi kormány leg­gyorsabban fejlődő főható­sága”. Becslés szerint az ügynökség szorosan vett költségvetése évi 10 milliárd dollár, a hírszerző tevé­kenység valamennyi szerve­zetére és területére kiterje­dő költségvetés teljes össze­ge pedig mintegy 70 milli­árd dollár. Befejezésül: van még egy lényeges különbség, amely változást jelent a CIA leg­aktívabb éveihez viszonyít­va is. Akkor bizonyos ak­ciókat — például, az Egye­sült Államokon belül foly­tatott hírszerzési és elhárító tevékenységet — csak titok­ban. az érvényes elnöki uta­sítások és törvényes előírá­sok megkerülésével hajthat­ták végre. Erre most hiva­talos jogosítványa van a Központi Hírszerző Ügynök­ségnek. Reagan ily módon nemcsak helyreállította ■ a régi hatáskört, hanem nyíl­tan akcióra is sarkall olyan területeken, amelyeket az­előtt hivatalosan maga a CIA is tabunak tartott. (—i—e.) (Vége) Kubai emigránsok katonai kiképzése Floridában Huni Péter beszéde WioIiéii (Folytatás az 1. oldalról) erőfeszítéseit. Arra törek­szünk, hogy a békés egy­más mellett élés elvei és a kölcsönös előnyök alapján fejlesszük Magyarország két­oldalú- kapcsolatait az eltérő társadalmi rendszerű orszá­gokkal. A magyar kormány abban érdekelt, hogy a konferencia teljesítse mandátumát, dol­gozza ki az egymást kölcsö­nösen kiegészítő bizalom- és biztonságérősí tő intézkedések sorozatát, s azokat haladék­talanul léptesse életbe. A tárgyalásokon a megállapo­dás érdekében azt tartjuk célravezetőnek, hogy fokoza­tosan haladjunk előre az egyszerűbb kérdésektől a bo­nyolultabbak felé. A bizalom- és biztonság- erősítő intézkedések kidol­gozása során tekintetbe kell venni minden résztvevő or­szág érdekeit. Természetesen az intézkedések megközelí­tésében eltérő és ellentétes felfogások kerülhetnek szem­be egymással. Fontosnak tartjuk, bogy az álláspontok mindenekelőtt Európa és a világ népeinek közös érde­keit vegyék alapul, és töre­kedjenek az ésszerű komp­romisszumok kidolgozására. Első helyen említhetem az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről való le­mondás szükségszerűségét. A Magyar Népköztársaság is megkülönböztetett jelentősé­get tulajdonít annak, hogy a két szövetségi rendszer tag­államai vállaljanak olyan, harmadik országok számára is nyitva álló kötelezettsé­get, miszerint kölcsönösen lemondanak mind a nukleá­ris, mind a hagyományos ka­tonai eszközök alkalmazásá­ról, és erőfeszítéseiket a bé­kés kapcsolatok fejlesztésé­re összpontosítják. A' párhu­zamos és közös európai ér­dekeket szolgálná olyan kö­telezettség vállalása is. hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat­ban részt vevő államok el­sőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert egymás­sal szemben. A jelenlegi nemzetközi kö­rülmények között tanácsko­zásunk eredményessége ko­moly erőfeszítést kíván min­den részvevőtől. Számítunk partnereink, mind a NATO- tagállamok, mind a semle­ges és el nem kötelezett or­szágok tevékeny közreműkö­désére, realitásérzékére és pozitív szándékaira. Végezetül ismételten kife­jezem a Magyar Népköztár­saság kormányának azt a várakozását, hogy a most in­duló tárgyalássorozat tárgy­szerű módon és konstruktív légkörben hozzá fog járul­ni a bizalom és biztonság erősítéséhez, valamint a le­szerelés ügyének elömozdí- tásáhóz Európában. A ma­gyar küldöttség mindent meglesz annak érdekében, hogy segítőkész partnere 'le­gyen minden küldöttségnek, és előmozdítsa ennek a cél­nak az elérését. * A stockholmi bizalom- és bizlonságerősílő intézkedé­sekkel és a leszereléssel fog­lalkozó konferencián a svéd fővárosban tartózkodó Vár- konyi Péter külügyminiszter csütörtökön találkozott Pierre Aubert svájci, Leo Tinder mans belga, Lennart Bod- ström svéd és Hans-Dietrich Genscher NSZK-beli külügy­miniszterrel, akikkel áttekin­tették a stockholmi konfe­renciával és a kétoldalú kap­csolatainkkal összefüggő kér­déseket. ÍMfopov levele Trudeau-hoz Juri.j Andropov, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke levelet in­tézett Pierre Elliott Trudeau- hoz, és ebben támogatásáról biztosította a kanadai mi­niszterelnök novemberi bé­kekezdeményezését. A hírt a kanadai kormányfő sajtótit­kára közölte, a levél tartal­mát azonban nem részletez­te. Mint emlékezetes, a kanadai miniszterelnök még tavaly azt javasolta, hogy az öt atomhatalom képviselői tart­sanak értekezletet a nukleá­ris leszerelésről. Ismeretes, hogy a kanadai kormányfő korábban felkereste Londont, Párizst, Pekinget és Wa­shingtont, hogy említett kez­deményezéséről konzultáció­kat folytasson az ottani ve­zetőkkel. A CBC angol nyelvű ka­nadai tévétársaság közölte, hogy Trudeau a jövő héten kelet-európai körútra indul és a terveik szerint felkeresi Romániát, az NDK-t és Len­gyelországot. Valerij Miszatov kitüntetése Losoncul Pál átadja a kitüntetést Valerij Muszatovnak A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Valerij Leo- nyidovics Muszatovnak, a Szovjetunió budapesti nagy- követsége követtanácsosának a magyar—szovjet barátság és együttműködés elmélyíté­se érdekében kifejtett tevé­kenysége elismerései-: ént. a Béke és barátság érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést csütörtökön Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta ót a Parla­mentben. Az eseményén je­len volt Horn Gyula, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottsága osztály- vezetője és Roska István kül­ügyminiszter-helyettes. Részt vett a kitüntetés átadásán Vlagyimir Bazovszkij, a Szov­jetunió budapesti nagyköve­te is. Mariéi József Belgréian , Marjai József miniszter­elnök-helyettes a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Végrehajtó Tanácsá­nak meghívására január 17 —19. között látogatást lett Jugoszláviában. Jugoszláviai tartózkodása során megbeszélést folytatott Petar Sztamboliccsal, a JSZ- SZK elnökségének tagjával és Dobrivoje Vidiccsel, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége KB elnökségének tagjával. Tárgyalt Boriszlav Szrebnccsel, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöké- vel, Braniszlav Ikoniccsal, a Szerb Szocialista Köztársa­ság Végrehajtó Tanácsának elnökével, Nedeljko Man- diccsal, a kormány tagjával, a magyar—jugoszláv gazda­sági együttműködési bizott­ság jugoszláv társelnökével, és találkozott a szövetségi szervek, valamint a Szerb Szocialista , Köztársaság más vezetőivel is. Marjai József csütörtökön hazaérkezett Budapestre. Szovjet filmes veidégek maoyéÉtai Tegnap, január 19-én, csü­törtökön megyénkbe érkezeti az a küldöttség, amely részt vett Leninvárosban a négy ven évvel ezelőtt felszabadult Leningrad hősi harcára em­lékező ünnepségen. Szerrje Abazov, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének filmosztályvezetője és Ana­toli) Kovalenko, a budapesl . Szpvjet Kultúra és Tudó mány Háza filmosztályának , vezetője a délelőtti órákba* ellátogatott a megyei Mozi- üzemi Vállalathoz, ahol tá­jékozódtak a filmforgalma­zás helyzetéről, majd meg­tekintették az Ady, a Kos­suth és a Béke filmszínhá­zat. Vendégeink a délutáni órákban indultak el Lenin- városba, hogy részesei legye­nek az oltani ünnepségnek. A len in városi Derkovits filmszínházban — a Szovjet, Kultúra és Tudomány Háza. az MSZBT leninvárosi és TVK tagcsoportjai, valamint'“ a megyei Moziüzemi Válla­lat és ,a Derkovits Művelő­dési Központ közös szervezé­sében — bensőséges ünnep­ségen emlékeztek meg Le­ningrad felszabadulásának 10. évfordulójáról. Az ünnepségen részt vett a két szovjet filmes vendég is. A megjelenteket és a ven­dégeket Pirkala Ferenc, az MSZBT leninvárosi tagcso­port elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Szergei Aba- zíovnak. Szergej Abazov elmondot­ta, hogy ma már a fiatalság nem tudja, hogy mit élt át a 900 nap alatt a hős város. Leningrad volt a kastélyok városa, végül a hősök váró-, sa lett. Leningrad és az önök városa, Lenin város, testvérváros, és ma amikor a béke egy hajszálon függ, emlékeznünk kell! Hogy az önök városa' és Leningrad fölött az ég mindig tiszta és kék legyen. A megemlékezést követően ünnepi díszelőadáson bemu­tatták Mihail Jersov A blo­kád folytatása című filmjét

Next

/
Thumbnails
Contents