Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-19 / 15. szám

. ES?AK.WAG*ftftORSZ«G 2 T984. január T9., csütörtök Cl A-dosszié —--------- . •' ( III.) Irántól - a Waterpte-bolranylg Kubai miticisták felveszik a harcot a kútfői (fi betolakodók­kal 1961-ben A szocialista országokban elszenvedett kudarcokért a fejlődő világban kárpótolta magát a CIA, itt hajtotta végre történetének legbru- tálisabb, nemzetközi botrá­nyokat kavaró akcióit. Az első ilyen nagyszabású tit­kos hadművelet Iránban zajlott le, azt követően, hogy a radikális nemzeti mozgalom 1953-ban szám­űzetésbe kényszerítette az uralkodót. Az iráni sahot elekor a CIA és az iráni hadsereg együttesen ültette vissza trónjára. , Egy évvel később sor ke­rült a közép-amerikai G.ua- ' temaia törvényes polgári haladó kormányának a meg­buktatására. A katonai in­tervenciót a CIA szervezte. Ebben a titkosszolgálat ál­tal felbérelt légiflotta és a szomszédos államok zsoldo­sai is részt vettek. A törté­nelem kegyetlen fintora, hogy a CIA-intervenció leg­fontosabb támaszpontja az a Nicaragua volt, amelyre ma a kémszervezet közéo- ímerikai aknamunkája isszpontosul. (Akkor Nica- ■águában még a jelenlegi vezetés által megbuktatott Somoza diktátor uralko- lott.) A következő nagy C1A- ofíenzíva Kuba, és személy szerint Fidel Castro ellen irányult. Ez a hadművelet­sorozat 1960-ban kezdődött és voltaképpen ma, 23 év­vel később is tart. Persze változó hőfokon és változó módszerekkel. Annyi azon­ban bizonyos, hogy a Kuba elleni beavatkozás a CIA harmadik világbeli titkos háborúinak mindmáig leg­nagyobb, leghosszabb és lea­szövevényesebb hadműve­lete. Az első fegyvere.1; beavat­kozási kísérletet még Eisen­hower amerikai elnök hagy­ta jóvá 1960 márciusában. Ezt a döntést örökölte Ken­nedy, akinek tudtával az­után 1961 áprilisában vég­rehajtották a csúfos kudarc­cal végződött inváziós kísér­letet a Disznó-öbölben. A Fidel Castro életére törő akciókba az amerikai alvi­lágot, a maffiát is bevonta a CIA. (A forradalom győ­zelme előtt a kubai játék- barlangok az amerikai maf­fia egyik jelentős jövedelmi forrását jelentették.) John­son elnök csak 1964-ben ál­lította le a gyilkossági kí­sérleteket. amikor már kez­dett kibontakozni az Egye­sült Államok vietnami in­váziója. Az amerikaiak vietnami háborújának kezdetét is egy politikai gyilkosság jelen­tette. Ezúttal a reakciós Diem dél-vietnami minisz­terelnököt ölték meg. Az ok: Diem túlságosan önálló volt. Ellentétek bontakoztak ki közte és 'a dél-vietnami hadsereg tábornoki kara között, s az amerikaiak a hadsereget választották. Természetesen, a vietnami háború egész időszakában kulcsszerepet játszott Dél- kelet-Ázsiában a CIA. Mellékesen: a rejtett had­műveletek osztálya közben még két politikai gyilkossá, got is végrehajtott. Az egyik teljesen egyértelmű volt: a CIA ügynökei által szerve­zett összeesküvés áldozata lett Afrika egyik legfonto­sabb és legnagyobb államá­nak, Kongónak, a'mai Zai- renak haladó miniszter­elnöke, Lumumba. Ez a gyilkosság térítette le 1960- ban ezt az országot a kö­vetkezetes gyarmalosílüs- ellenes politika útjáról és tette mindmáig amerikai támaszponttá. A másik ' gyilkosság any- nyiban hasonlított Diem megöléséhez, hogy az áldo­zat egy Fasiszta diktátor volt: Trujillo, a közép­amerikai Dominika főnöke. A gyilkosság magyarázata: a CIA belső köreiben úgy vélték, hogy Trujillo eltá­volítása akadályozhatja csak meg egy kubai típusú igazi forradalom kirobbanását Dominikában, és feszi lehe­tővé egy kevésbé szemet szúró Amerika-barát rezsim létrehozását. A CIA történetének talán legkülönösebb vonása, hogy mindez ilyen részletességgel aligha került volna napvi­lágra, ha Nixon elnökségé­nek időszakában ki nem robban a hírhedt Waler- gate-botrány. Emlékezetes, hogy Nixon és bizalmasai az 1972 őszén esedékes el­nökválasztás küszöbén betö­rést szerveztek az ellenfél, a Demokrata Párt választá­si irodájába, amely a Wa­tergate nevű nagy washing­toni iroda- és szállodaépü­letben volt. A betörésre Ni­xon és környezete olyan CIA-ügynököket válogatott ki. akik korábban a titkos háború jóformán valameny- nyi hadműveletében (külö­nösképpen a Kuba ellen irá­nyuló akciósorozatban) részt vetlek. A betörők azonban „lebuktak”, végül maga Ni­xon is belebukott, az ügybe. A botrány már Nixon után teljesedett ki. Ekkor két szenátusi vizsgáló bi­zottságot hoztak léire. Ezek derítettek fényt utólag (!) a CIA és ezen belül a titkos hadműveleti osztály külön­böző manővereire. Belpoli­tikai szempontIdóI azonban nem ez voit a két bizottság működésének legdöntőbb hatása. A bizottságok kény­telenek voltak megállapíta­ni. hogy a CIA az alkot­mány és a törvények meg­szegésével nemcsak külföl­dön tevékenykedett, hanem amerikai állampolgárok után is kémkedett. (Ez hi­vatalosan nem tartozott a CIA hatáskörébe.) A két bi­zottság megállapította, hogy a CIA komputereibe körül­belül 200 ezer különösen „gyanús” amerikai állam­polgár adatait táplálták be és (főleg a vietnami hábo­rúval kapcsolatban) több tízezer ember ellen indítot­tat- haiszát. így történt, hogy a Wa- lergate-ügy nvomán az USA „láthatatlan kormányának” számító CIA ellen néhánv látszatintézkedésre került sor. Már Ford elnök. Nixon utóda megtiltotta az ameri­kai állampolgárok elleni kémtevékenységet, valamint a külföldi politikusok elleni gyilkosságok szervezését! A rejtett hadműveletek osztá­lyának megszüntetésére irá­nyuló társadalmi követelést azonban már nem teljesí­tette. Lényegében nem ment túl ezen Carter elnök sem. (—i—e.) Következik: IV. A tabu sem tabu Az MTESZ mérlege és tervei (Folytatás az 1. oldalról) műszaki-gazdasági szemlélet kialakítását, a korszerű tech­nológiák alkalmazásának el­terjesztését. A különböző társaságok idei terveiről is részletesen esett szó. Többek között a közlekedéstudomnáyi, az elektrotechnikai, a hidroló­giai, az építőipari, az ener­giagazdálkodási, a textilipa­ri, a faipari, az erdészeti, az agrár-, a bányászati, a gép­ipari, a szilikátipari egyesü­letek terveiről adtak ízelí­tőt. A nagyközönséget is ér­dekelheti az a tervezett an­kétsorozat, amit Miskolc bel­városa közlekedési rendjé­nek megváltoztatása tapasz­talatairól terveznek, de lesz településfejlesztési, környe­zetvédelmi ankét, éa idén * megrendezik a 31)., 2S., 20. éve Miskolcon végzett mér­nökök találkozóját. A borsodi műszaki hetek rendezvénysorozatára május 5-e és június 15-e között ke­ríti majd sor, melyen több mint száz rendezvényt szer­vesnek­Groifiíko beszéde Stockholmban (Folytatás az 1. oldalról) nem szóakrobatikára, ami­ben Washington az utóbbi időben gyakorta jeleskedik. Tényleges fordulat kell a po­litikában — a nrililarizmus cs az ag­resszió politikájától a bé­ke, a nemzetközi együtt­működés politikája fele. A stockholmi konferenciát — folytatta — nem lehet mesterséges válaszfallal el­választani a külső fejlemé­nyektől, de ennek a tanács­kozásnak oda kell hatnia, hogy az európai folyamat to­vábbvitelében érdekelt álla­mok felkutassák és megta­lálják a nemzetközi bizalom és biztonság megszilárdítá­sának útjait. Ht új fontos megállapodásokban kell a gyakorlatban továbbiéjleszle- ni a helsinki záróokmányt. Az államok közötti biza­lom kérdéséről szólva And­rej Gromiko leszögezte: a jelenlegi amerikai kormány­zat első lépéseitől kezdve mindent elkövetett, hogy aláássa a saját maga irán- li bizalmat, és meg kell mondani, hogy ebben je­lentős teljesítményt nyúj­tott. Washington titkos aknamun­kába kezdett, terrorizmushoz folyamodott más országok­kal szemben. A szovjet diplomácia ve­zetője ezután kifejtette kor­mánya elgondolásait, javas­latait ,a stockholmi konfe­rencia munkájával kapcso­latban az atomháború meg­előzéséről. Szorgalmazta az atomfegyverek és a ha­gyományos fegyverek el­sőként való alkalmazásá­nak elvetését, a katonai költségvetések csökkenté­sét, Európa mentesítését a vegyi fegyverektől, atom­fegyvermentes övezetek lé­tesítését. Kibővítésre és továbbfejlesz­tésre ajánlotta azokat a ka­tonai bizalomerősítő intéz­kedéseket, amelyeket már az 1975-ös helsinki záróokmány előirányzott. Külön kiemel­te, hogy előzetes tájékozta­tást kellene adni az Euró­pához csatlakozó tengeri és légi övezetekben megtartásra kerülő nagyobb hadgyakor­latokról is. Óvta a nyugati hatalmakat attól, hogy a stockholmi konferencián egyoldalú katonai előnyszer­zésre törekedjenek, hogy „a réseket keressék a kerítésen, amelyeken keresztül meg­leshetik, mit csinál' a szom­széd”. „Európa — mondotta végül Gromiko — népei gazdasá­gi, kulturális, történelmi kapcsolatainak összefonódá­sa folytán minden más kon­tinensnél jobban érdekelt a legkülönbözőbb területeken megvalósuló együttműködés­ben ... A népek remélik, hogy itt, Stockholmba^ fe­Szovjet ralftsoiiiiiíexii az K-ban A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg napilapja szerdai számában közli tu­dósítójának a Német De­mokratikus Köztársaság te­rületén levő szovjet rakéta- komplexumról készült ri­portját. A rakétakomplexu­mot az NDK és a Szovjet­unió kormányai közötti meg­állapodás alapján, a Per­shing—2 amerikai nukleáris rakéták és robotrepülőgépek európai telepítésére adandó egyik válaszlépésként helyez­ték el. Az újság tudósítója rámu­tat: a szovjet rakétakezelők megérkezése előtt már sok mindent előkészítettek, ami feltétlenül szükséges életük és harci készültségük szem­pontjából. Felszerelték lakó­házaikat és egyéb épületei­ket, kialakították tanbázisu­kat. Ebben nagy segítséget nyújtott a fogadó ország. lülkerekedik a józan ész, az értelem, és, hogy a konferen­cia minden résztvevője poli­tikai akaratról és felelősség­érzetről tesz tanúbizonysá­got.” Lazar Mujszuv jugoszláv külügyminiszter a nemzet­közi Helyzetei elemezve rá­mutatott, hogy „a tömbök közötti rivalizálás”, amelyet lokozott az európai rakéta- versengés és propagandaha- ború, gyengítette az érdek­lődést olyan alapvető fon­tosságú, de megoldatlan kérdések iránt, mint az erő­szak elvetése, a katonai be­avatkozás, a „destabilizációs nyomás” kiküszöbölése, va­lamint a gazdasági problé­mák. Szólt az európai biz­tonság katonai és poliiikai vonatkozásainak szétválaszt­hatatlanságáról. Lazar Mojszov után Erwin Lánc osztrák külügyminisz­ter kapott szót. Felszólalá­sában rámutatott: a semle­ges Ausztria számára Stock­holm kínálja az első alkal­mat, hogy bekapcsolódjék egy intenzív és messzemenő tárgyalási folyamatba az európai biztonság katonai vonatkozásairól. . A bolgár diplomácia veze­tője, Petr Mladenov beszé­dében kemény szavakkal Andrej Gromiko,’ az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminisz­ter szerdán Stockholmban ta­lálkozott George Shultz-cal, az Egyesült Államok külügy­miniszterével. A találkozón a világpoliti­ka legfőbb kérdéseit és a szov­jet—amerikai kapcsolatok ál­lapotát tekintették át. Szov­jet részről a megbeszélést tel­jes nyíltság és elvszerűség jel­lemezte, Jurij Andropov ta­valy szeptember 28-án és no­vember 24-én tett nyilatkoza­tainak szellemében. Andrej Gromiko konkrét tények felsorakoztatásával rá­mutatott, hogy a jelenlegi amerikai vezetés külpolitikai irányvonalára mindinkább a militarizmus, világméretek­ben uralkodó pozíciókra való törekvés, más népiek törvé­nyes érdekeinek, társadalmi rendszerének és életformájá­nak nyílt megvetése jellem­ző. Az Egyesült Államok kül­politikai lépései ellentétben állnak a világbéke ügyével, nehezítik a megérett problé­mák meoldását. Gromiko különösen arra á felelősségre hívta fel az ame­rikai külügyminiszter figyel­mét, amelyet az Egyesült Ál­lamok visel a Nyuca’,-Euró­pában megkezdett amerikai rakéta tel építés veszélyes kö­vetkezményeiért. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag ja. a KB titkára szerdán lá­togatást tett a Magyar Nép hadsereg egyik seregtest pa rancsnokságán. Mórocz La ios altábornagy tájékoztat!.' a parancsnokság feladatairól tevékenységéről, a katonák élet- és munkakörülményei­ről, majd megtekintette a csapatvezetés korszerű esz­közeit. A program befejezé­ítéite el a Reagan-kormány­zat által a szocialista or­szágok ellen meghirdetett „keresztes hadjáratot”, „a szovjet fenyegetésről” ter­jesztett rágalmakat és Wa­shingtonnak a katonai fö­lény megszerzésére irányuló kísérleteit. „Akik készek be­csületes döntésekre és kompromisszumokra, azok­kal aktívan együttműködünk a ránk váró nehéz munká­ban” — jelentette ki Petr Mladenov, a szerda délelőtti ülés utolsó szónoka. Délben a svéd király ebé­det adott a küldöttségveze- tök tiszteletére. * 1984. január 18-án dr. Var-' konyi Péter magyar külügy­miniszter az európai biza-' lom- és biztonságerősítő in­tézkedésekkel és a leszere­léssel foglalkozó konferen­cián találkozott és véle­ménycserét folytatott az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről és a kétoldalú kapcsola­tokról Uffe Eliemann-Jen- sennel, Dánia külügyminisz­terével, Paavo Vayrynen, Finnország külügyminiszte­rével. ’'(1 Mindazonáltal a Szovjet1^ unió, míg egyrészt mindem szükséges intézkedést meg­tesz a npaga, valamint bará­tai és szövetségesei biztonsá­gáért, a továbbiakban sem fogja sajnálni erőfeszítéseit a béke megőrzése és megszilár­dítása érdekében. Andrej Gromiko határo­zottan elítélte Washington irányvonalát, amely fokozza a feszültséget a világ külön­böző térségében, újabb konf­liktushelyzeteket teremt és a meglevőket élezi, fokozza a durva beavatkozást szuverén államok belügyeibe — egye­bek között katonai erőkkel —, mint ahogy az a Közel-Ke­leten és Közép-Amerikában, Afrika déli részén és több más helyen történik. George Shultz állítására,' miszerint az Egyesült Álla­mok a nemzetközi stabilitás erősítésére törekedne, a szov- iet külügyminiszter azt mond­ta, hogy az amerikai vezetés gyakorlati lépései nem vág­nak egybe ezzel. Az amerikai tevékenység szovjet értékeié-1 sét osztja a világ, államainak túlnyomó többsége, ami szemp léletes megerősítést nyert az ENSZ közgyűlésének nemrég befe j eződö 11 ülésszakán. A találkozón áttekintették a stockholmi konferencia mun­káját érintő kérdéseket is. seként Németh Károly hely­őrségi aktlvagvűlésen tartott tájékoztatót időszerű ooliti- kai kérdésekről Látogatására elkísérte Kár­áéi! Ferenc, altábornagy, a Magyar Néphadsereg politi­kai főcsoportfőnöke honvé­delmi miniszterhelvettes. Je­len volt Takács 'mre, az MSZMP Fejér megyei Bi­zottságának első titkára és Z ávodi Imre, a Fejér me­gyei Tanács elnöke. Gromiko—Shuftz találkozó Gáspár Sándor Norvégiába utazott Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével a Norvég Szakszervezeti Szövetség (LO) meghívására szerdán szakszer­vezeti küldöttség utazott Oslóba, ahol a szövetség vezetőivel megbeszéléseket folytat a kétoldalú kapcsolatokról és n nem­zetközi szakszervezeti mozgalom Időszerű kérdéseiről. Németh Károly látogatása a Magyar Néphadsereg egyik parancsnokságán A hírhedt Watergate-épület

Next

/
Thumbnails
Contents