Észak-Magyarország, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-19 / 15. szám
. ES?AK.WAG*ftftORSZ«G 2 T984. január T9., csütörtök Cl A-dosszié —--------- . •' ( III.) Irántól - a Waterpte-bolranylg Kubai miticisták felveszik a harcot a kútfői (fi betolakodókkal 1961-ben A szocialista országokban elszenvedett kudarcokért a fejlődő világban kárpótolta magát a CIA, itt hajtotta végre történetének legbru- tálisabb, nemzetközi botrányokat kavaró akcióit. Az első ilyen nagyszabású titkos hadművelet Iránban zajlott le, azt követően, hogy a radikális nemzeti mozgalom 1953-ban száműzetésbe kényszerítette az uralkodót. Az iráni sahot elekor a CIA és az iráni hadsereg együttesen ültette vissza trónjára. , Egy évvel később sor került a közép-amerikai G.ua- ' temaia törvényes polgári haladó kormányának a megbuktatására. A katonai intervenciót a CIA szervezte. Ebben a titkosszolgálat által felbérelt légiflotta és a szomszédos államok zsoldosai is részt vettek. A történelem kegyetlen fintora, hogy a CIA-intervenció legfontosabb támaszpontja az a Nicaragua volt, amelyre ma a kémszervezet közéo- ímerikai aknamunkája isszpontosul. (Akkor Nica- ■águában még a jelenlegi vezetés által megbuktatott Somoza diktátor uralko- lott.) A következő nagy C1A- ofíenzíva Kuba, és személy szerint Fidel Castro ellen irányult. Ez a hadműveletsorozat 1960-ban kezdődött és voltaképpen ma, 23 évvel később is tart. Persze változó hőfokon és változó módszerekkel. Annyi azonban bizonyos, hogy a Kuba elleni beavatkozás a CIA harmadik világbeli titkos háborúinak mindmáig legnagyobb, leghosszabb és leaszövevényesebb hadművelete. Az első fegyvere.1; beavatkozási kísérletet még Eisenhower amerikai elnök hagyta jóvá 1960 márciusában. Ezt a döntést örökölte Kennedy, akinek tudtával azután 1961 áprilisában végrehajtották a csúfos kudarccal végződött inváziós kísérletet a Disznó-öbölben. A Fidel Castro életére törő akciókba az amerikai alvilágot, a maffiát is bevonta a CIA. (A forradalom győzelme előtt a kubai játék- barlangok az amerikai maffia egyik jelentős jövedelmi forrását jelentették.) Johnson elnök csak 1964-ben állította le a gyilkossági kísérleteket. amikor már kezdett kibontakozni az Egyesült Államok vietnami inváziója. Az amerikaiak vietnami háborújának kezdetét is egy politikai gyilkosság jelentette. Ezúttal a reakciós Diem dél-vietnami miniszterelnököt ölték meg. Az ok: Diem túlságosan önálló volt. Ellentétek bontakoztak ki közte és 'a dél-vietnami hadsereg tábornoki kara között, s az amerikaiak a hadsereget választották. Természetesen, a vietnami háború egész időszakában kulcsszerepet játszott Dél- kelet-Ázsiában a CIA. Mellékesen: a rejtett hadműveletek osztálya közben még két politikai gyilkossá, got is végrehajtott. Az egyik teljesen egyértelmű volt: a CIA ügynökei által szervezett összeesküvés áldozata lett Afrika egyik legfontosabb és legnagyobb államának, Kongónak, a'mai Zai- renak haladó miniszterelnöke, Lumumba. Ez a gyilkosság térítette le 1960- ban ezt az országot a következetes gyarmalosílüs- ellenes politika útjáról és tette mindmáig amerikai támaszponttá. A másik ' gyilkosság any- nyiban hasonlított Diem megöléséhez, hogy az áldozat egy Fasiszta diktátor volt: Trujillo, a középamerikai Dominika főnöke. A gyilkosság magyarázata: a CIA belső köreiben úgy vélték, hogy Trujillo eltávolítása akadályozhatja csak meg egy kubai típusú igazi forradalom kirobbanását Dominikában, és feszi lehetővé egy kevésbé szemet szúró Amerika-barát rezsim létrehozását. A CIA történetének talán legkülönösebb vonása, hogy mindez ilyen részletességgel aligha került volna napvilágra, ha Nixon elnökségének időszakában ki nem robban a hírhedt Waler- gate-botrány. Emlékezetes, hogy Nixon és bizalmasai az 1972 őszén esedékes elnökválasztás küszöbén betörést szerveztek az ellenfél, a Demokrata Párt választási irodájába, amely a Watergate nevű nagy washingtoni iroda- és szállodaépületben volt. A betörésre Nixon és környezete olyan CIA-ügynököket válogatott ki. akik korábban a titkos háború jóformán valameny- nyi hadműveletében (különösképpen a Kuba ellen irányuló akciósorozatban) részt vetlek. A betörők azonban „lebuktak”, végül maga Nixon is belebukott, az ügybe. A botrány már Nixon után teljesedett ki. Ekkor két szenátusi vizsgáló bizottságot hoztak léire. Ezek derítettek fényt utólag (!) a CIA és ezen belül a titkos hadműveleti osztály különböző manővereire. Belpolitikai szempontIdóI azonban nem ez voit a két bizottság működésének legdöntőbb hatása. A bizottságok kénytelenek voltak megállapítani. hogy a CIA az alkotmány és a törvények megszegésével nemcsak külföldön tevékenykedett, hanem amerikai állampolgárok után is kémkedett. (Ez hivatalosan nem tartozott a CIA hatáskörébe.) A két bizottság megállapította, hogy a CIA komputereibe körülbelül 200 ezer különösen „gyanús” amerikai állampolgár adatait táplálták be és (főleg a vietnami háborúval kapcsolatban) több tízezer ember ellen indítottat- haiszát. így történt, hogy a Wa- lergate-ügy nvomán az USA „láthatatlan kormányának” számító CIA ellen néhánv látszatintézkedésre került sor. Már Ford elnök. Nixon utóda megtiltotta az amerikai állampolgárok elleni kémtevékenységet, valamint a külföldi politikusok elleni gyilkosságok szervezését! A rejtett hadműveletek osztályának megszüntetésére irányuló társadalmi követelést azonban már nem teljesítette. Lényegében nem ment túl ezen Carter elnök sem. (—i—e.) Következik: IV. A tabu sem tabu Az MTESZ mérlege és tervei (Folytatás az 1. oldalról) műszaki-gazdasági szemlélet kialakítását, a korszerű technológiák alkalmazásának elterjesztését. A különböző társaságok idei terveiről is részletesen esett szó. Többek között a közlekedéstudomnáyi, az elektrotechnikai, a hidrológiai, az építőipari, az energiagazdálkodási, a textilipari, a faipari, az erdészeti, az agrár-, a bányászati, a gépipari, a szilikátipari egyesületek terveiről adtak ízelítőt. A nagyközönséget is érdekelheti az a tervezett ankétsorozat, amit Miskolc belvárosa közlekedési rendjének megváltoztatása tapasztalatairól terveznek, de lesz településfejlesztési, környezetvédelmi ankét, éa idén * megrendezik a 31)., 2S., 20. éve Miskolcon végzett mérnökök találkozóját. A borsodi műszaki hetek rendezvénysorozatára május 5-e és június 15-e között keríti majd sor, melyen több mint száz rendezvényt szervesnekGroifiíko beszéde Stockholmban (Folytatás az 1. oldalról) nem szóakrobatikára, amiben Washington az utóbbi időben gyakorta jeleskedik. Tényleges fordulat kell a politikában — a nrililarizmus cs az agresszió politikájától a béke, a nemzetközi együttműködés politikája fele. A stockholmi konferenciát — folytatta — nem lehet mesterséges válaszfallal elválasztani a külső fejleményektől, de ennek a tanácskozásnak oda kell hatnia, hogy az európai folyamat továbbvitelében érdekelt államok felkutassák és megtalálják a nemzetközi bizalom és biztonság megszilárdításának útjait. Ht új fontos megállapodásokban kell a gyakorlatban továbbiéjleszle- ni a helsinki záróokmányt. Az államok közötti bizalom kérdéséről szólva Andrej Gromiko leszögezte: a jelenlegi amerikai kormányzat első lépéseitől kezdve mindent elkövetett, hogy aláássa a saját maga irán- li bizalmat, és meg kell mondani, hogy ebben jelentős teljesítményt nyújtott. Washington titkos aknamunkába kezdett, terrorizmushoz folyamodott más országokkal szemben. A szovjet diplomácia vezetője ezután kifejtette kormánya elgondolásait, javaslatait ,a stockholmi konferencia munkájával kapcsolatban az atomháború megelőzéséről. Szorgalmazta az atomfegyverek és a hagyományos fegyverek elsőként való alkalmazásának elvetését, a katonai költségvetések csökkentését, Európa mentesítését a vegyi fegyverektől, atomfegyvermentes övezetek létesítését. Kibővítésre és továbbfejlesztésre ajánlotta azokat a katonai bizalomerősítő intézkedéseket, amelyeket már az 1975-ös helsinki záróokmány előirányzott. Külön kiemelte, hogy előzetes tájékoztatást kellene adni az Európához csatlakozó tengeri és légi övezetekben megtartásra kerülő nagyobb hadgyakorlatokról is. Óvta a nyugati hatalmakat attól, hogy a stockholmi konferencián egyoldalú katonai előnyszerzésre törekedjenek, hogy „a réseket keressék a kerítésen, amelyeken keresztül megleshetik, mit csinál' a szomszéd”. „Európa — mondotta végül Gromiko — népei gazdasági, kulturális, történelmi kapcsolatainak összefonódása folytán minden más kontinensnél jobban érdekelt a legkülönbözőbb területeken megvalósuló együttműködésben ... A népek remélik, hogy itt, Stockholmba^ feSzovjet ralftsoiiiiiíexii az K-ban A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg napilapja szerdai számában közli tudósítójának a Német Demokratikus Köztársaság területén levő szovjet rakéta- komplexumról készült riportját. A rakétakomplexumot az NDK és a Szovjetunió kormányai közötti megállapodás alapján, a Pershing—2 amerikai nukleáris rakéták és robotrepülőgépek európai telepítésére adandó egyik válaszlépésként helyezték el. Az újság tudósítója rámutat: a szovjet rakétakezelők megérkezése előtt már sok mindent előkészítettek, ami feltétlenül szükséges életük és harci készültségük szempontjából. Felszerelték lakóházaikat és egyéb épületeiket, kialakították tanbázisukat. Ebben nagy segítséget nyújtott a fogadó ország. lülkerekedik a józan ész, az értelem, és, hogy a konferencia minden résztvevője politikai akaratról és felelősségérzetről tesz tanúbizonyságot.” Lazar Mujszuv jugoszláv külügyminiszter a nemzetközi Helyzetei elemezve rámutatott, hogy „a tömbök közötti rivalizálás”, amelyet lokozott az európai rakéta- versengés és propagandaha- ború, gyengítette az érdeklődést olyan alapvető fontosságú, de megoldatlan kérdések iránt, mint az erőszak elvetése, a katonai beavatkozás, a „destabilizációs nyomás” kiküszöbölése, valamint a gazdasági problémák. Szólt az európai biztonság katonai és poliiikai vonatkozásainak szétválaszthatatlanságáról. Lazar Mojszov után Erwin Lánc osztrák külügyminiszter kapott szót. Felszólalásában rámutatott: a semleges Ausztria számára Stockholm kínálja az első alkalmat, hogy bekapcsolódjék egy intenzív és messzemenő tárgyalási folyamatba az európai biztonság katonai vonatkozásairól. . A bolgár diplomácia vezetője, Petr Mladenov beszédében kemény szavakkal Andrej Gromiko,’ az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter szerdán Stockholmban találkozott George Shultz-cal, az Egyesült Államok külügyminiszterével. A találkozón a világpolitika legfőbb kérdéseit és a szovjet—amerikai kapcsolatok állapotát tekintették át. Szovjet részről a megbeszélést teljes nyíltság és elvszerűség jellemezte, Jurij Andropov tavaly szeptember 28-án és november 24-én tett nyilatkozatainak szellemében. Andrej Gromiko konkrét tények felsorakoztatásával rámutatott, hogy a jelenlegi amerikai vezetés külpolitikai irányvonalára mindinkább a militarizmus, világméretekben uralkodó pozíciókra való törekvés, más népiek törvényes érdekeinek, társadalmi rendszerének és életformájának nyílt megvetése jellemző. Az Egyesült Államok külpolitikai lépései ellentétben állnak a világbéke ügyével, nehezítik a megérett problémák meoldását. Gromiko különösen arra á felelősségre hívta fel az amerikai külügyminiszter figyelmét, amelyet az Egyesült Államok visel a Nyuca’,-Európában megkezdett amerikai rakéta tel építés veszélyes következményeiért. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag ja. a KB titkára szerdán látogatást tett a Magyar Nép hadsereg egyik seregtest pa rancsnokságán. Mórocz La ios altábornagy tájékoztat!.' a parancsnokság feladatairól tevékenységéről, a katonák élet- és munkakörülményeiről, majd megtekintette a csapatvezetés korszerű eszközeit. A program befejezéítéite el a Reagan-kormányzat által a szocialista országok ellen meghirdetett „keresztes hadjáratot”, „a szovjet fenyegetésről” terjesztett rágalmakat és Washingtonnak a katonai fölény megszerzésére irányuló kísérleteit. „Akik készek becsületes döntésekre és kompromisszumokra, azokkal aktívan együttműködünk a ránk váró nehéz munkában” — jelentette ki Petr Mladenov, a szerda délelőtti ülés utolsó szónoka. Délben a svéd király ebédet adott a küldöttségveze- tök tiszteletére. * 1984. január 18-án dr. Var-' konyi Péter magyar külügyminiszter az európai biza-' lom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencián találkozott és véleménycserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról Uffe Eliemann-Jen- sennel, Dánia külügyminiszterével, Paavo Vayrynen, Finnország külügyminiszterével. ’'(1 Mindazonáltal a Szovjet1^ unió, míg egyrészt mindem szükséges intézkedést megtesz a npaga, valamint barátai és szövetségesei biztonságáért, a továbbiakban sem fogja sajnálni erőfeszítéseit a béke megőrzése és megszilárdítása érdekében. Andrej Gromiko határozottan elítélte Washington irányvonalát, amely fokozza a feszültséget a világ különböző térségében, újabb konfliktushelyzeteket teremt és a meglevőket élezi, fokozza a durva beavatkozást szuverén államok belügyeibe — egyebek között katonai erőkkel —, mint ahogy az a Közel-Keleten és Közép-Amerikában, Afrika déli részén és több más helyen történik. George Shultz állítására,' miszerint az Egyesült Államok a nemzetközi stabilitás erősítésére törekedne, a szov- iet külügyminiszter azt mondta, hogy az amerikai vezetés gyakorlati lépései nem vágnak egybe ezzel. Az amerikai tevékenység szovjet értékeié-1 sét osztja a világ, államainak túlnyomó többsége, ami szemp léletes megerősítést nyert az ENSZ közgyűlésének nemrég befe j eződö 11 ülésszakán. A találkozón áttekintették a stockholmi konferencia munkáját érintő kérdéseket is. seként Németh Károly helyőrségi aktlvagvűlésen tartott tájékoztatót időszerű ooliti- kai kérdésekről Látogatására elkísérte Káráéi! Ferenc, altábornagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke honvédelmi miniszterhelvettes. Jelen volt Takács 'mre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára és Z ávodi Imre, a Fejér megyei Tanács elnöke. Gromiko—Shuftz találkozó Gáspár Sándor Norvégiába utazott Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével a Norvég Szakszervezeti Szövetség (LO) meghívására szerdán szakszervezeti küldöttség utazott Oslóba, ahol a szövetség vezetőivel megbeszéléseket folytat a kétoldalú kapcsolatokról és n nemzetközi szakszervezeti mozgalom Időszerű kérdéseiről. Németh Károly látogatása a Magyar Néphadsereg egyik parancsnokságán A hírhedt Watergate-épület
