Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-06 / 287. szám
XXXIX. évfolyam, 287. szám Ara: 1,10 Ft Kertel, 1383. december 0. !' ■ \7 MÍ7MP Ptnncon 4R 'tn.I-rFMn PN MFOVFI BT70TTS4G Av ÍR r_4P!A ESI W.ÄG PROLETÁRJAI, EGYESOUETECT MELLÉKES-E A MELLÉKÜZEMÁG? (3. old.) TALÁLKOZÁSOK A FEGYHÁZBAN (5. old.) ÁPOLÓNŐK (5. old.) F ontos tanulmány látott napvilágot a Társadalmi Szemle 1983. novemberi számában. Gazdaságirányítási rend. szerünk továbbfejlesztése a szocialista építés szolgálatában címmel, az 1968-ban megkezdett gazdaságirányítási reform kibontakozásának várható új szakaszáról ad hírt. Hogy erre miért van szükség, mik ennek az előzményei, az meglehetősen ismert. Már vagy másfél évtizeddel ezelőtt világossá vált, hogy a gazdaságfejlesztés extenziv útje nem járható tovább. Hogy csak két egyszerű oéldáro utaljunk, nem lehet csak új gyárakat, ipartelepeket építeni a kukoricaföldeken, ha közben a meglevő és elavulásnak indult régi üzemeket elhanyagoljuk; aligha célszerű új lakótelepek sokaságát tervezni, ho ennek az az ára, hogy a régi házakból álló történelmi belvárosokat a sorsukra hagyjuk. A többi között ezert került előtérbe a gazdaság intenzív fejlesztésének igénye, parancsoló szükségessége, amelyben a minőségi tényezők váltják fel a mennyiségek bűvöletét. Az is köztudott, hogy ebbeli nagy elhatározásunkat ke- ■esztezte a tőkés világgazdaság immár több mint tíz éve tartó válsága. E5ár nálunk - sok fejlett kapitalista országtól eltérően —, ha a termelés növekedése le is lassult, nem volt abszolút visszaesés, nincs kétszámjegyű infláció, nincs mun. kanélküliség, egyértelművé vált, hogy a világgazdasági egymásra utaltság, a kölcsönös függőségi viszonyok korában ez a válság nálunk is nehezíti az intenzív szakaszra vaió áttérést. Kétszeresen értelmét vesztette például a termelés mennyiségi mutatóinak bűvölete, amikor még az egyéb, ként jó minőségű és versenyképes ipari, mezőgazdasági termékeink Nyugaton történő értékesítése elé is nagy akadályokat gördít a fejlett kapitalista országok protekcionista külkereskedelmi politikája, a diszkrimináció. Az ipari termelésünk, a nemzeti jövedelem termelésének utóbbi évében lelassult üteme mégis arra figyelmeztet ben. nünkot, hogy gazdaságunk nem alkalmazkodik kellőképpen korunk új kihívásaihoz. Ahhoz, hogy ez megtörténhessék, új társadalmi hajtóerők felszabadítására, az 1968-ban megkezdett és ma is napirenden levő gazdaságirányítási reform továbbfejlesztésére van szükség. A tanulmány egyébként — sokak várakozásával ellentétben — nem a közgazdasági szabályozórendszer változtatásaira helyezi a hangsúlyt (bár a változtatás legfontosabb követelményeire kitér), hanem a jelenlegi szocialista gazdasági viszonyainkat veszi bonckés alá. A három „főszereplőről”, vagyis az egyénről, a vállalatról, s a szocialista nemzetgazdasági közösségről szólva minden eddiginél részletesebben, meggyőzőbben tárja fel. hogy ki, miben érdekelt; hogyan töltheti be érdekegyeztető szerepét a szocialista gazdaságpolitika. A gazdaságirányítás létfontosságú kérdésnek nevezi a vállalkozási készség fejlesztését, az egyénnél, a kisebb kollektíváknál, a vállalatoknál, a szocia. lista államnál egyaránt. Állást foglal amellett, hogy „a párt központi szerveit célszerű mentesíteni a gazdaságpolitika részletkérdéseivel kapcsolatos döntésektől", viszont — amint vártuk és szükségszerű — leszögezi, hogy „növelni kell a párt szerepét 0 népgazdaság érdemi irányításában”, leírva, mit ért ez alatt. Síkraszáll az állam gazdasági funkcióinak árnyalt értelmezése mellett, kiemelve: „Különösen fontos a végrehajtó apparátus hatáskörének szűkítése, a gazdálkodás kereteit túlzott részletességgel taglaló jogszabályalkotás visszaszorítása, továbbá a vállalati gazdálkodásba való gyakori és indokolatlan beavatkozás kiküszöbölése. Emelni kell viszont — az előzőekkel párhuzamosan — a gazdálkodási rend kereteit megszabó hatósági tevékenység és makróökonómiai munka színvonalát, hatásfokát és tekintélyét". Végül — az egyén számára talán ez a legfontosabb — kiemelten szól arról, hogy az egész jövedelempolitikánkat annak a szolgálatába kell állítani, hogy ne lehessen boldogulni a mai lanyha teljesítménykövetelményekkel, hogy a szó szoros értelmében is az éljen jobban, aki jobban is dolgozik. A tanulmány többet jelent számunkra egyetlen közgazdász — mégoly okos ember — mélyenszántó gondolatainál, hiszen a párt elméleti és politikai folyóirata által életre hívott szakértői munkaközösség véleményét tolmácsolja, megjegyezve: „Napjainkban felgyorsultak a gazdaságirányítás továbbfejlesztésére irányuló munkálatok. Kibontakozásukat a párt kezdeményezi.” Más szavakkal egy olyan tanul, mányban lapozgatunk, amely már érzékelteti, miről bontakozik ki majd vita, s a többi között, mire irányul az 1968- ban elkezdett gazdaságirányítási reform továbbfejlesztése. A szerző szavai nem rejtik véka alá, hagy mindez - nehéz lesz. Ezt sugallja például az alábbi bekezdés is: „Az 1968. ban bevezetett reform alapján létrejött qazdaságirányitásí rendszer továbbfejlesztését nem tértől és időtől független közegben valósítjuk meq, hanem a néoaazdaság nehéz, drámai fordulatokban is bővelkedő közeqében, és nem akárkikkel, hanem olyan emberekkel, akik közül nem kevesen évtizedeken át hozzászoktak a lanyha teljesítménykövetelményekhez, akiknek zöme a »teljesítmény« fogalmán elsősorban mennyiségi eredményeket ért, akikbe nem ideq- ződött be még a kockázat, és felelősségvállalás, és - nem utolsósorban -, akik ma aqqódva tekintenek a jövőbe, féltik a több évtizeö alatt elért szerény jövedelmüket, igen sokra tartják egzisztenciális biztonságukat. Ez egyszerre int határozott lépésekre és fokozott megfontoltságra. j(| nehéz gazdasági helyzetnek és az aggódással teli |1 társadalmi, légkörnek nem szabad visszariasztania bennünket a tettektől; tettek nélkül ugyanis nem sok reményűnk lehet saját sorsunk belátható időn belüli javítására. Ám fokozottan körültekintőnek kell lennünk az intézkedések komplex előkészítésében”. Libanon A takarékosság ieavében Amerikai légitámadás, drúz tüzérségi válasz Amerikai légitámadások, drúz ellencsapások, bejrúti bombamerénylet — o hét vége véres libanoni eseményei címszavakban. Képünkön; folyik a tűz oltása és a túlélők mentése, miután egy szir egységek által lelőtt amerikai vadászgép lezuhant Zouk Mka- yel településnél. Amerikai harci repülőgépek vasárnap megtámadták Szíria légvédelmi állásait a libanoni Sut-hegység északi körzetében és a közép-libanoni hegyvidéken. A gépek ® libanoni partok közelében tartózkodó anyaha jókról szálltak fel. A bejrúti rádió jelentése szerint az amerikai légitámadások romhalmazzá változtattak néhány Suí- hegységbeli falut. Az amerikai vadászbombázók a nyugati négyhatalmi erőkhöz tartoznak. Parancsnokságuk bejelentette, hogy két gépel a Szíriái légvédelem megsemmisített. Az amerikai—izraeli stratégiai szövetséget magúban foglaló megállapodás után, amelyet a héten Jichak Samir izraeli kormányfő és Ronald Reagan (Folytatás a 2. oldalon) — Őrjáratos kocsik — Kevesebb só — ítéletidőben is — Rangsorolt utak A közelmúltban készítették el a Miskolci Közúti Igazgatóság téli üzemeltetési és forgalom biztosítási terveit. Ebből egyértelműen kiderül: irreális az olyan autósok — legyenek úrvezetők, vagy hivatásos sofőrök — igénye, akik sűrű hószakadás után már pár órával fekete, azaz teljesen megtisztított úton szeretnék kormányozni járművüket. Korábban előfordult ugyan ilyesmi, de a gépláncok működtetési költsége, a felhasznált anyagok ára mindenképpen takarékosságra inti a Közúti Igazgatóság szakembereit, akik az említett 1 érvét. már a Közlekedési Minisztérium közúti föosztályának új szabályzata szerint állították össze. A takarékosság persze nem akadályozhatja a közlekedést. A gépek. ' a szóróanyagok adottak, a megfelelő helyen és időben hasznosíthatók. Ennek érdekében az Igazgatóság már korábban átszervezte útellenőr! és információs rendszerét. Ha megindul * nagyobb havazás, rádióval felszerelt kocsik járják az utakat, s a nagyobb fogyasztású gépeket pontosan oda irányítják, ahol munkájukat a legszükségesebbnek ítélik meg. Az igazgatóság az elmúlt évhez hasonlóan szerződést (Folytatás a 2. oldalon) ülést tartott a megyei pártbízoltság Moszkvai sajtóértekezlet a rakétatefepíiésrői Az amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének megkezdése utáni helyzetről, s a NATO-országokban a fegyverkezési hajsza fel- gyorsulásában viselt felelősségéről nyilatkozott héttői moszkvai sajtóértekezletén Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB Nemzetközi TájékoztatáJelentős szakaszához érkezett a miskolci Tiszai pályaudvar rekonstrukciója. A Miskolci Épület- és Hid- fenntartó Főnökség r- a generálkivitelező — és 15 alvállalkozója határidő előtt fejezte be az épület bel->3 átépítési munkáit. Nagy munka áll mögöttük. Az 1979. március 15-én megkezdett. rekonstrukció során — a masszív falak kivételével — szinte mindent kicseréltek. A tetőszerkezetet, a födémet, a 80 (!) kilométer hosszú villamos kábelt. Újak a távközlési kábelek, újak — ám korhűek — a belső burkolóanayagok, korszerű a fűtési rendszer ... A nagy változásokat tavaly érzékelte az utazóközönség, akkorra készültek el a váróhelyiségek, amelyek ugyanolyan nagy sikert arattak, mint a korábban átsi Osztályának vezetője, Nyi- kólaj Ogarkov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke és Gcorgij Kor•- nyijenko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese. (Folytatás a 2. oldalon) adott utasellátós helyiségek. December első napjaira elkészültek a szolgálati helyiségek is, • ezzel a Miskolci Körzeti Üzemfőnökség 140 dolgozója számára teremtettek jó munkafeltételeket. Végeredményben minden újjászületett, ami a jó öreg Tiszai pályaudvar falain belül található. Ebből az alkalomból tegnap, hétfőn délután bensőséges ünnepség kereteben megjutalmazták az építőket. Hernádi István, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője pénzjutalmat adott át mindazoknak, akik az évek során kiemelkedő munkát végeztek. A rekonstrukció jövőre lo vább folytatódik. Ismét látványos munkákra kerül sor. Mint Nacry Alfréd, a MÁV- igazgatpság műszaki osztályának vezetője a tegnap A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Bizottsága tegnap, hétfőn Grósz Károlynál,, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével kibővített. ülést tartott. Az .ülésen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a várost és járási pártbizottságok első titkárai, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a megye társadalmi, tömegszervezeteinek vezetői, a nagyüzemek pártbizottságainak titkárai és igazgatói. tartott sajtótájékoztatón elmondta, lecsiszolják az épület téglafalait., a tetőt műemléki palával fedik be. A háború során megsérült tornyokat eredeti állapotukban, állítják helyre. A piros tetős, piros téglafalú épület díszítő konzoljait, baluszte- reit fehérre festik, egyszóval nagyon szép lesz a pályaudvar homlokzata is. Olyan, mint amilyen az átadás évében, 1901-ben volt. Ehhez persze még «az is kell, hogy felépítsék * a keleti szárnyat-, amit az aluljárók építésé idején kényszerűségből lebontottak. Hogyan szól a Tiszai pályaudvar krónikája? Az 1832-es és az 1836-os országgyűlésen v/ivazták meg hogy Pest és Miskolc vasútvonalat kell építeni (Folytatás a 2. oldalon) A testület ülésén részt vett és felszólalt Soltész István ipari miniszterhelyettes és dr. Rózsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal területi főosztályvezetője. A testület az első napirend keretében Kovács Zoltánnak. a megyei pártbizottság osztályvezetőjének előterjesztése alapján, megvitatta a megye iparának helyzetét és állást foglalt annak fejlesztésére, további feladataira. A pártbizottság résztvevői a továbbiakban dr. Ladányi Józsefnek, a megyei tanács elnökének előterjesztésében ugyancsak megvitatták a megye foglalkoztatáspolitikájának irányelveit. A fenti napirendek vitájában felszólaltak: dr. Énekes Sándor. a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója, Básti János, az Ózdi városi-járási Párt- bizottság első titkára. Huszár Andor, a Tiszai Vegyi Kombinát vezérigazgatója. Barczi Jánosné, az Özdi Ruhaipari Vállalat dolgozója. dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság tagja, Kiss Dezső. a Borsodi Szénbányák Vállalat vezérigazgatója, dr. Tolnai La 70s, a Borsodi Vegyi Kombinát vezérigazgatója, Skapinyecz Gyula, a Sátoraljaújhelyi városi-járási Pártbizottság első titkára és Drótos László, a Lenin Ko- hászati Művek vezérigazgatója. Ezt követően XJfhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára javaslatot terjeszteti elő a járási szintű párt-, és •állami irányítás továbbfejlesztésének feladataira, melyet a testület tudomásul vett. A megyei pártbizottság végezetül szervezeti kérdésekben hozott határozatot. Határidő előtt Befeleziitt a Tiszai belső átépítése
