Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

1983. december 3., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5

Csipip a csillár

ß mikor esik az e.ső, a csillár vezetéke mellett szivárog a víz, majd onnan továbbcsordogálva csöpög a szoba közepére — mutatja Muntyán Jánosné Miskolcon, a Megyalja utca 17. számú ház X. emeleti 6-os lakásában a nyomokat.

— Mióta tart ez az állapot?

— Amióta beköltöztünk. 1976 júliusa óta... és ugyancsak azóta lari a tortúránk a fallal is . ..

A falon, mint '.szétlapozott könyv száraz, sárgálló oldalai, nyílnák szét az egymáshoz illesztett tapétacsíkok. A mögüle kilátszó betonra vastag csikókat, maszatos útvonalat festett a befolyó szennyes lé.

;— Ügy izzad a fal, folyik lé a mennyezettől a padlószőnyegig az'eső, megolvadt hóié, mintha nem is lakás belsejében. hanem az utcáról nézném a házamat.

?-> A beköltözés óta hét év telt el. Mit tettek a hiba kijavításáért, kinek, mikor, hová szóltak az ügyben?

—. Ha1 én most minden telefont, levelet összeszámolnék, legalább' húszra kikerekedne a panaszaim, leveleim sora. Már 1976 szeptemberében beáztunk. Jelentettük a MIK-nek. Akkor még a fürdőszoba és az előszoba is úszott a vízben, sol a szomszédok is ugyanígy jártak. Kijöttek, dolgoztak. A létőn is javítottak. Ennek eredménye az lett. hogy a szomszédoknál megszűnt a beázás és nálunk a szobára korlátozódon az alkalmi vízesés. Saját költségünkön tapétáztunk, de a következő években ismét megindult a víz az esőzésekkor. Üjabb tapétázás következett. A MIK is megjelent, lefestették a mennyezetet is. de mit számított az? Félünk. Féltem a gyermekeket, hiszen a csillár bármikor zárlatos lehet, ha jön a viz ... a gyerek felkapcsolja a villanyt... még elgondolni is szörnyű, mi lehet ebből.

— Mikor szólt utoljára a MIK-nek és milyen válasz érkezeit?

— Ez év március 18-án írtam ajánlott levelei a MIK-nek. Itt van az ajánlott küldemény feladóvevénye is... (a Miskolc 1. sz. postahivatalban feladott levél ajánlási ragszáma: 9268—2).... — de nem kaptunk választ. Az új lakbérem jelenleg 574 forint. Elvált asszony vagyok, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál dolgozom telexkezelő adminisztrátorként. Alacsony a fizetésem. Kértem, hogy a hibák miatt fogadják el a bérbeszámítási igényemet... nincs válasz... és olyan körülmények között élünk itt, hogy az már büntetés. ■ . ... .

Muntyán Jánosné igazán türelmes volt. Hét eve varia, hogy jogos panaszát orvosolják, végül elfogyott a türelme és levelet. fit szerkesztőségünknek. Mivel a levélben leírtakról magunk is meggyőződhettünk a helyszínen, ezúton továbbítjuk a panaszát.

— szcndrei —

Uj adó sugározza

a Petöji-műsort

ötyen évvel ezelőtt,; 1933. degember 2-án kezdte meg a Budapest 1. rádióműsor .sugárzását Lakihegyen, a 120 kilowattos nagyadó. Az évforduló tiszteletére Lakihegyen, december 2-án megkezdte próbaüzemét az új, 120 méteres antenna, mely a Pe- tőíí-műsort sugározza 1341 ki- lohertzen. Az antennát a korábban a Kossuth-műsort sugárzó 300 kilowattos adóberendezés táplálja.

Á Magyar Posta ezzel a középhullámú, Petőfi-műsort sugárzó gerinchálózat rekonstrukciójának első szakaszát. sikeresen végrehajtotta. Az új antennával és a megemelt adóteljesítménnyel jelentősen javul Budapesten és környékén a Petőfi-műsor középhullámú vételi lehetősége. Az 50. évforduló tiszteletére, ugyancsak december 2-án nyílt meg a Postamúzeumban a korabeli lakihegyi rádióállomást bemutató emlékkiállítás. Ugyancsak pénteken, sikeres próbaüzem után megkezdte üzemszerű sugárzását a kiskunhalasi 20 kilowattos tv-át játszó adóberendezés. Az adó a 012-es csatornán a tv 1-es programját sugározza.

Negyvenöt év

Több, mint 45 évig tartó, folyamatos postai szolgálat után vonult nyugalomba Dohai- Lukács post a főtanácsos, a Miskolc I. megyei postahivatal vezetője. Mim kaköny- vében 1937. október elseje szerepel első bejegyzésként, és 1983. augusztus 20. —

nyugdíj előtti — utolsó bejegyzésként. Pályája során Postamesteri alkalmazott, postatiszt, hivatalvezető pos- tafőtanácsos volt. Munkája elismeréséül a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, Posta Kiváló Dolgozója kitüntetést, Szakszervezeti Munkáért arany fokozatot, Vöröskereszt Érdemérem arany fokozatot és sok más elismerést kapott.

— A legemlékezetesebb? Talán az, hogy ezek alatt az évek alatt tanultam, taníthattam. A tanítással átadhattam a szakma szeretetét, szépségét. Embereket Irányítottam, és igyekeztem mindazt visszaadni nekik, amit; ép kaptam ahhoz, hogy a foglalkozásom a hivatásommá váljon.

A válaszban benne van az 1837-ben elkezdett postai

szolgálat, az 1950-ben megkezdett tiszti tanfolyam, esti egyetem, szakositó, az 1969 óta napjainkig végzett vezetői beosztás; a fokozott köz- életiség. A szakma követelte rend, fegyelem. Kiegyensúlyozott ember. Friss nyugdíjasként most pihen, de a további tervei a korábbi munkájához kapcsolódnak. Több mint hét éve a Postás Vöröskereszt csúcstitkára, ezt a munkát mindenképpen folytatni akarja. Az 1953-ban alakult vöröskeresztes alapszervezet 380 tagról az évek során 1500 tagra növekedett, a tagokat most 11 alapszervezet lógja össze. A miskolci postásoknak hetvenöt százaléka vöröskeresztes tag. Évente 300—400-an adnak közülük vért.

A családra, a gyerekekre és unokákra is több idő jut szeptembertől. Az unokák a „Mi leszel, ha nagy leszel?” kérdéshez még kicsik, de a nagypapa hivatása, postásokat nevelő munkája, méltán emlegetett példa a családban.

(köpccz.i)

A beszélgetés résztvevői; Székely László, Tímár Vilmos, Kelemen István, Pável János, Udvordy József.

Az Észak-Magyarország kerekasztala

Miskolcról és lakóiról

Miskolc — lélekszá0 mát tekintve -— ,az ország második legnagyobb települése, de nem a vidék fővárosa. Ha létezne egyáltalában ilyen kategória, s erről szavazást tartanának, biztosak lehetünk abban, hogy Szeged, Pécs, vagy Győr nagyobb esélyekkel indulna a versenyben. Az esély egyen i út len ség kialakulásában a legnagyobb szerepet Miskolc építészeti arculata játssza. A városba érkező idegen, utazzék vonaton, autóbuszon, vagy személygépkocsin, egy zsúfolt és kellően nem takarított várost lát. Lillafüred és Tapolca, az Avas pincesora, a város dombján épített parkok szépsége szerepel ugyan az útikönyvek képeslapjain, de a turista elsősorban a Tiszai pályaudvar, a Búza téri autóbuszállomás, a Széchenyi út, az a vasi lakótelep állapotából ítél. Nem mellékes a Miskolcon élő emberek véleménye sem. Ez a vélekedés ma nem a legkedvezőbb.

Áru Miskolcon véget szeretnének vetni annak, hogy a károst az ország olyan települései közé sorolják, amelyek a legkisebb megtartó- és vonzóerővel rendelkeznek. A városi tanács végrehajtó bizottsága ez év elején a „vórasüzemelés éve” elnevezéssel programot fogadott el, amelynek elsődleges célja, hogy a kommunális feladatok jobb megoldásával javítson a városlakók közérzetén, és elősegítse a jó értelemben vett lokálpatrióta szemlélet kialakulását, mind az egyes miskolciak, mind a település fejlesztéséért, fenntartásáért. ellátásáért felelős vállalatok, intézmények vezetőiben, dolgozóiban. Hogyan sikerül ezt a programot végrehajtani, miként oldották meg az abban foglaltakat? Szerkesztőségünkben erről beszélgettünk Tímár Vilmossal, a városi pártbizottság titkárával. Székely Lászlóval, a városi tanács ált. elnökhelyettesével. Pável Jánossal, a tanács vb osztályvezetőiével és Kelemen István főépítésszel. Lapunkat Udvardy József képviselte. A beszélgetés résztvevői mindannyian miskolciak, Magától értetődő tehát az első kérdés:

— Mire gondolnak, ami. kor a városra nem éppen hízelgő véleményt hallják?

Székely László: — Nem esik jól! A vélemények többsége a tanácsi vezetőket hibáztatja a város jelenlegi arculatának hibáiért. A legtöbb esetben nem veszik figyelembe a topográfiai adottságokat, s azt sem, hogv a felszabadulás óta a többszörösére növekedett népesség lakásigé- nveit ki kellett elégíteni. Ezt, csak egy módon, a házgyári elemek alkalmazásával lehetett megoldani. Az építkezési technológiát a Szovjetunióban sík terepre dolgozták ki. Volt idő. amikor Miskolcon — bár ma is meg tudnánk tenni — közel

háromezer lakást hoztunk tető ala egy evben állami célcsoportos beruházásban. Hogy mi és hová kerül, azt tulajdonkeppen nem Miskolcon. hanem Budapesten, az Építési és Városfejlesztési Minisztériumban döntötték el.

— Ez azt jelenti, hogy ma mar másképpen építenék fel az Avast, mint annak idején?

Kelemen István: — Az

első ütemet mindenképpen más építészeti nyelven fogalmaznánk meg. Hogyan? Nézzék meg a harmadik ütemben felépített lakóteleiről. Egyben gondoljanak, bele. hogy a . hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején uralkodó felfogás szerint az Avasra és a belvárosba harmincszintes házakat képzeltek. A kiviteli tervek is elkészültek. A tervek szerint Miskolc majd félmilliós város lett volna. Mi lenne az Adv-hidtól a Tanácsház térig terjedő utcában. ha ■'’.dóban ennyien élnénk most a városban?

Tímár Vilmos: — Nem róhatjuk fel a város lakosságának, a turistáknak, hogy abból ítélnek, amit látnak. Az elmúlt évtizedek alatt a tősgyökeres miskolciakat kivéve, többször is kicserélődtek a városban élők. Mindemellett naponta negyvenezren utaznak be ide. 9 az ő szemléletük — tisztelet a kivételnek — egyáltalában nem lokálpatrióta. Véleményem szerint azonban most nem az a fontos, hogy mi történt a múltban, hanem az: hogyan próbáljuk ma alakítani a környezetet. A program, amit a tanács elfogadott, jó, vigyáznunk kell rá. hogv a benne foglaltakat maradéktalanul végrehajtsuk.

emberei hol dolgozhatnak,

s erről időben, előre szólunk nekik. Végezzék el a munkájukat, mert később nincs pardon. Vulgárisán fogalmazva, nem fordulhat elő, hogy egy utcát rövid időn belül kétszer is felbontsanak, s ez szerintem mindenképpen hatással van a miskolciak közérzetére, ha az egyéb befolyásoló tényezőket most nem is vesz- szük figyelembe.

— A legszűkebb értelemben vett belváros, ahol a legtöbb ember megfordul — ű Széchenyi út — épületeinek felújítása, csupán kozmetikai hadművelet, vagy teljes rekonstrukció?

Székely László: — Az átépítés, felújítás nem ebben az évben kezdődött meg és nem is december 31-én fejeződik be. Több mint évtizedre visszanyúló folyamatról van szó. Beletartozik a foghíjtelkek beépítése. a meglevő épületek felújítása, s a későbbiekben a sétálóutca kialakítása,

amelyről már elég sokat beszéltünk. A lényeg: Miskolc belvárosát emberi léptékű lakókörnyezetté építjük ki; olyan hellyé, ahol a környezet hatására jól érzik majd magukat a városlakók. Bizonyos épületek esetében valóban csak a homlokzat felújításáról van és lesz szó. de ahol szükséges. ott teljes rekonstrukciót hajtunk végre.

— A belváros átépítése hogyan érinti a már meglevő butikok sorsát? Különböző jelentésekben leirt vélemények szerint ugyanis a Széchenyi úton már túl sok a magánkézben levő divatáru üzlet, s a „hálózat’’ kiépülése gyakran az állami kereskedelem rovására történi.

Kereslet létezik az ilyen boltok árucikkei iráni. Az már más kérdés, hogy a buti ktulajdonosok feltételezett jövedelme, s annak megszerzésének módja irritálja a város lakóit. Az átépítés után csak olyan boltok maradnak majd meg, amelyek illenek a belváros kialakítandó struktúrájába, építészeti arculatába. Ellenkező esetben bontás lesz.

— Mikorra sikerül kialakítani a közterület-ellenőri csoportot. mikor járják, majd annak tagjai rendszeresen a városi?

Pável János: — A közterület-ellenőri csoport — ahol a tagok egyenruhában teljesítenek szolgálatot — létrehozására már megtettük a kezdeti lépéseket. A kérelmünket felterjesztettük az ügyben illetékes minisztériumokhoz. döntést ez év végére, vagy a jövő év elejére várhatunk. A társadalmi aktivistákból és a rendőr járőrökből szervezett csoport — éppen a városüzemelési év programjának megfelelően — a nyáron több akciót hajtott végre. Az ő munkájuk nyomán is javult a belváros tisztasága, rendje.

— Az eddig elmondottakból nyilvánvaló: Miskolc lakóinak érdekében az esztendőben minőségileg más munka kezdődött a párt- szervezeteknél és a tanácsi apparátusban.

Tímár Vilmos: — A városi pártbizottság egyetértéssel fogadta a program meghatározását és figyelemmel kíséri végrehajtását, Miskolc a jelenleg érvényes feltételek között tudatos és tervezett koncepció alapján fejlődik, a fel- szabadulás elölt tapasztalt, s majdnem anarchiához hasonló építkezések helyett. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a nagyváros létrehozása Diósgyőr. Hejő- csaba. Szirma és egyéb községek közigazgatási egységbe csatolásával történt meg. A kétutcás településen az ötvenes évek végéig nem építettek például utat. Az elmúlt évek — nem látványos — munkája nyomán kialakult feltételek biztosítják, hogy a város politikai, kulturális és funkcionális értelmében egyaránt ellássa és szolgálja lakóit. Ez az esztendő a kezdet éve volt. A következő időszak feladata, hogy az elképzeléseket — lehetőleg minél magasabb szinten — a városlakók megelégedésére megvalósítsuk.

Pável János: — Ügy gondolom, s véleményemmel biztosan nem állok egyedül, hogy már most vannak kézzelfogható eredményeink. Tisztább a város, iobban szervezzük a különböző kommunális vállalatok tevékenységét, összehangoltabb a más tárcákhoz tartozó és a városüzemelési feladatok végrehajtására kijelölt vállalatok munkája. Ezenkívül Miskolc már olyan fejlesztési tervvel, koncepcióval rendelkezik, amely hosszú évekre, biztosan meghatározza a város építését. E terv tudatában bontunk és építünk, ennek ismeretében adjuk meg a különböző engedélyeket. Tudjuk például, hogy g postások, vagy a TIGÁZ szakTímár Vilmos: — Tisztáznunk kell egy félreértést. Az erre vonatkozó törvények szerint, aki a szükséges feltételekkel rendelkezett, annak meg kellett adni az üzlet megnyitásához szükséges engedélyt, Űgv látszik, a divatáru szakma pillanatnyilag a legjövedelmezőbb üzlet. A konkurren- ciaharc fog ebben a kérdésben dönteni.

Kelemen István: — A butikok elszaporodása joggal foglalkoztatja a közvéleményt. El kell mondani viszont, hogy az üzletek építésére és fenntartására csak ideiglenes engedélyt adtak ki. ha a területre városrendezési szempontból szükség van, egyetlen akadálya sincs a bolt megszüntetésének.