Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

ESZAK-MAGYARORSZAS ß 1?S3. december 3,, síembaí £#■ . Javuló feltételek rfOj. rj /f 4» 4»««% .<*** / OK I -r! i f*í?hí líri áíc.3, ’W-' ű V L %^L tí«.- C. -*£0.' fiNiß ‘iv./'d A társadalompolitikai célok, a demográ­fiai hullám és az ötnapos tanítási hét­re való áttérés miatt a VI. ötéves terv időszakában is az alsófokú oktatás, ezen be­lül az általános iskola maradt a társadal­mi figyelem homlokterében. Ezzel a tény­szerű megállapítással kezdődött az a jelen­tés, amelyet a Borsod megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága elé terjesztett a megyei tanács művelődésügyi osztálya az általános iskolai ellátás VI. ötéves tervi feladatairól szóló akcióterv végrehajtásáról és további feladatokról. Megyénk közoktatásának jelen­legi helyzetét, állapotát elemezve konkrét időszak — az 1981 augusztusában elfogadott megye intézkedési terv óta eltelt idő — ered­ményéit és gondjait vette számba a megyei tanács testületé, mintegy félidős mérleget készítve az elvégzett munkáról és a még hátralevő tennivalókról. Nem gond nélküli az a kép, amelyet me­gyénk közoktatásáról, az óvodai és az álta­lános iskolai oktatás és nevelés helyzetéről • felrajzolt a megyei tanács végrehajtó bi- ’ zottsága. A gondok ellenére is mondhatjuk azonban: ma jobb körülmények között mű­ködnek az óvodák, az általános iskolák, mint. korábban, javultak a tárgyi feltételek, tar­talmasabb munka folyik ezekben az intéz­ményekben, és nőtt a társadalom segítőkész­sége is. Nem véletlenül fogalmaztak úgy a végrehajtó bizottsági ülésen, hogy ahol a társadalmi erők • közreműködtek a közokta­tás előtt, álló feladatok végrehajtásában, a feltételek megteremtésében, ott jó a helyzet. Az iskolával és az óvodával szembeni társa­dalmi elvárások, az igények nőnek, de en­nek — bármennyire is megkülönböztetett figyelem fordul a közoktatás felé az anyagi , feltételek biztosításában — csak akkor le­ltet maradéktalanabbik megfelelni, ha a társa­dalom hozzájárulási készsége is nő. Ez a hozzájárulási készség pedig elsősorban a ki- . sobb községekben mutatkozik meg, az is- > kóla- és óvodabővítéseknél, a felújítások- ’ nál, a karbantartásoknál, a más célra épült •helyiségek oktatás céljára való átengedésé­nél. Ennek is köszönhető, hogy a nevelés és I-oktatás feltételei összességében, de különő- I sen a községekben, jelentősen javultak. Ha i most számadatokban akarjuk mindezt Kife­jezni, a gyermeklétszám emelkedése ellené­re, 13 400-zal kevesebben tanulnak váltakozó J rendszerben, 2600-zal többen kaphatnak nap- ] közis ellátást, 7300-zal többen vehetik igóny- f be a gyermekétkeztetést. Sokatmondó szám- j adat az is, hogy 5 és fél ezerrel több gyep- f mek kezdhette meg úgy az általános isko- ! lát, hogy részesült óvodai nevelésben. Í E számadatok mögé tekintve már egyenet­lenebb a fejlődésről felvázolt kép. Központi fej lesz lésből és társadalmi összefogásból ed- i dig 145-tel több óvodai hely létesült — ösz- i szesen 2050 —. Óvodába 1047-tel több gye- | lek jár. A két szám közötti különbség na­gyon fontos, mert azt jelenti, hogy csökkent I az egy csoportban, foglalkoztatott gyerekek I száma, javultak a nevelőmunka feltételei. 1 A tervezetthez képest tízzel kevesebb álta- I János iskolai tanterem épült meg 1983. szep- í tember 15-ig. Az elmaradás a miskolci já- ! ráshan, Kazincbarcikán és a megyeszékbe- ■ lyen jelentkezik, legeredményesebb a fejlő- " i dós az edelényi, a szerencsi, a sátoraljaújhe­lyi járásokban és Sárospatakon. 1981 és 1983 | szeptembere között 1087-tel nőtt az általános iskolai tanulók száma a megyében. 1985-ig ez a szám még 774-gyel emelkedik. S bár összességében javult az egy műszakban ta­nítás aránya a váltakozóéhoz képest, Mis­kolcon, Leninvárosban és az encsi járásban .annak ellenére romlik a helyzet, hogy az egy tanulócsoportra tervezett 24-es tanuló létszám valószínűleg csak terv marad. Ami azt jelenti, hogy változatlanul magas lét­számú tanulócsoportokkal kell az oktatási és nevelési elvárásoknak eleget tenni az is­kolában. A napközis ellátásban és a gyer­mekétkeztetésben részesülők aránya várha­tóan a tervidőszak végére eléri a tervezett 41, illetve 55 százalékos szintet, de csak úgy, hogy sok helyütt a kívánatosnál magasabb létszámú csoportok működnek majd. Jelen­tős eredménynek tekinthető viszont, hogy arányos a fejlődés a cigánytanulók napközis foglalkoztatásában; amíg 1981-ben mindösz- sze 14,4 százalékuk járt napközibe, addig az idén már 17 százalékuk. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy a sátoraljaújhelyi és az ózdi járás, valamint Ózd város kivé­telével nem használtak fel minden eszközt az iskolák arra,, hogy e tanulók felzárkózta­tását létszámukhoz és műveltségben hátrá­nyukhoz viszonyítva vonják be a napközis nevelésbe. Közoktatásank helyzetéit, fettételeit vizs­gálva javuló szociális és egészségügyi körül­ményekről adhatunk számot. Központi és megyei támogatással 198 településen 1165 •tanteremben történt meg a világítás, 50 is­kolában a fűtés korszerűsítése. 845 000 fo­rintból, amelyet a végrehajtó bizottság sza­vazott meg, más célú helyiségeket rendeztek be iskolai tanteremnek. Ja váltak a napkö­zik higiéniai követelményed, rendszeressé váltak a körzeti és a szakorvosi vizsgálatok, összességébe» megfelelő az étkezés mennyi­sége és minősége. Javult az ebédeltetés kul­turáltsága is, noha sok helyütt ma is öt-hat váltásban történik az ebédeltetés. ^ Javultak az oktatás személyi feltételei is, noha nem sikerült előbbre lépni a képesítés nélküliek számának csökkentésében. 1981 óta 40 új óvónői állást és 130 tanítói-tanári állást létesítettek a megyében. A pályakez­dők bérét 300—600 forinttal magasabban ál­lapították meg, 11 pedagóguslakás vásárlá­sára, 49 felújítására, korszerűsítésére került sor, letelepedési segélyt 145-en kaptak és 151 pedagógus részesült kedvezményes la­kásépítési kölcsönben. Jelentős összegeket fordítottak a képesítés nélküliekkel, a ci­gánygyermekekkel foglalkozók jutalmazásá­ra. A tervszerű munkaerő-gazdálkodást gá­tolja Viszont, hogy a meghirdetett pedagó­gus -állások felére nincs jelentkező, s ezek az üresen maradó állások elsősorban a közsé­gekben varrnak. A tárgyi és szeroélyí teltételek: — miként az eddig elmondottakból is krtűnt — a meg­levő gondok ellenére is javultak Borsod me­gyében. És ezzel párhuzamosan, bár koránt­sem kielégítő módon, a tartalmi munka szín­vonala is. sj£ ár változatlanul fontos a tervidőszak hátralevő részben az objektív, felté­•* telek további javítása, a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén nem vélet­lenül szóltak az oktató-nevelő munka tar­talmi feladatairól. Közoktatásunk javítása nemcsak anyagi helyzetünk függvénye, meg­követeli szemléletváltozásunkat is. Azt, hogy a kétségtelen túlterhelés, a feszítettebb ta­nítási tempó mellett több figyelem jusson a nevelőmunkának. Ebben pedig nemcsak pe­dagógusaink, hanem a társadalom növekvő felelősségvállalásának is döntő szerepe lehet. 1 A miskolci miniáiűrkömv.. gyűjtők klubja következetes munkával gyarapítja helytör­téneti kiadványainak sorát. J A közelmúltban Tiszakeszi község alapításának — ame­lyet írásos dokumentumok­ban történt első említésétől számítanak — 650. évfordu­lója alkalmából látott napvi­lágot újabb kötetük. A köny­vecskét dr. Csorba Csaba, ! Seresné dr. Szegőfi Anna és 1 Tóth Péter írták, A tudomá- 1 nyos igényű tanulmány meg- 1 írását, a dokumentumok ösz- szegyüjtését segítették a he- ' lyi párt-, állami és társa­dalmi szervek, a községi álta­lános iskola pedagógusai és ' visszaemlékezéseikkel a falu ( idősebb lakosai. A kötet lét- ! rehozásának részesei ily mó­don is méltó emléket állítot- 1 lak a 650 éves Tiszakeszinek. ! Putnok 700 éves fennállá- • sara emlékező kötet írója f Répást Imre. A nagyközség 1 es környéke a történelem so- ! rán fontos szerepet töltött be 1 * Sajó völgyében, a felszaba­dulás óta a környék jelentős gazdasági és közoktatási köz­pontjává fejlődött. A 700 éves Putnok tartalmas ünnepség- sorozattal emlékezett múltjá­ra és tekintett biztató jövő­jébe. A fotókban gazdag kö­tet is segíti, hogy jobban megismerjük megyénk dina­mikusan fejlődő nagyközsé­gét. BódvasziUis ée környéke (Komjáti, Tomanádaska, Hidvégardó, Becskeháza, Bódvalenke, Tornaszentand- rás és Bódvarákó) első okle­veles említésének 700. éves évfordulójának tisztelgő köny­vecskét dr. Dénes György irta. A nemes szándéktól in­díttatott kiadvány is az egyre színvonalasabb helytörténeti munkák sorát szaporítja. A szilasiak és a környez» köz­ségbeliek mindig is nevezete­sek voltak arról, hogy büsz­kék lakóhelyükre, vidékükre. A szerző kismonográfiája tar­talmasán erősíti és megfele­lően segíti, hogy a más vi­dékről yaló , érdeklődők is megismerjék ezt a gazdag múltú térséget. Az előszó szerzője Kövér Árpád, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője egyik neves irodalom- történészünket idézve írja a kötet előszavában: „A jó ér­telemben vett lokálpatriotiz­mus, a szűkebb közösségekhez való ragaszkodás, a velük való szolidaritás ezért fon­tos szerepet tölt be a szocia­lista hazafiság erősítésében." Mindhárom miniatűr kötet Feledy Gyula Kossuth-díjas. grafikusművész illusztrációi­val és Kovács Mihálynak, n megyei pártbizottság osztály- vezetőjének szerkesztésében jelent meg. fPetr-s) A stúdióban A metökowesth Földes Ferenc Középiskolai Kollégiumban la­kó diákok szabadidős tevé­kenységét igen sokszínűén ter­vezik meg. Működik díszítő­művészeti kör, honismereti szakkör, politikai vitafórum, hogy csak néhányat említ­sünk a lehetséges' választá­sok közül. Ezeknek a szakkö­röknek, köröknek az életéről is rendszeresen beszámolnak a kollégiumi stúdió munka­társai. A stúdió egyébként nagyon népszerű az itteni fia­talok körében —, hiszen a ze­nét is innen szolgáltatják. Mozgás és helybenjárás Ijúsági klubok találkoztak Az elmúlt hét végén szó-' roorúságot permetezett rank november. Ez az az idő, ami­kor nem szívesen mozdul ki otthonából az ember. (Még a madarak se.) Miskolcon, a belvároshoz és a monstre la­kótelepekhez kötődök számá­ra eléggé „madárlátta” hely­nek számít a Lenin Kohászati Müvek Ifjúsági Klubja fel­iratú egyszintes építmény. Kinek jutna eszébe ködhar­matban odakíváncsiskodnía? Aki mégis odavette útját — többnyire „hivatalosan”-— az elmúlt hét. szombatján és vasárnapján, perc alatt fe­ledte a kinti szomorúságot; a benti jó hangulat, derűs­ség, vidámság tapasztaltán. Megyénk tizenkét ifjúsági klubjának tagjai „szórakoz­tak” és szórakoztatták egy­mást a nagyteremben műsor szerint, más helyeken sza­badon. A megyei klubtalál­kozónak pedig éves előzmé­nye volt: a megyei klub­tanács ez évben is kiírta pályázatát az ifjúsági klubok számára, s a legjobbak adlak most egymásnak randevút. A szombati nagy vidámság után, vasárnap komolyabbra fordult a szó. Ekkor hány- ták-vetették meg a jelenlé­vők a meghívottakkal a klubmozgalom megyei hely­zetét, beszélgettek a pályá­zat tapasztalatairól. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Alföldy Lászió- néval, a pályázat és a me­gyei találkozó egyik fő „moz­gatójával”: a megyei Rónai Sándor Művelődési Központ főelőadójával: — Milyen érdeklődést vál­tott ki a pályázat? — Harmincnyolc ifjúsági klub jelentkezett a felhívás­ra, vállalva a pályázatban megfogalmazott követelmé­nyek teljesítését. — A korábbiakhoz ké­pest volt-e valami változta­tás a kiírásban? — Egy kicsi volt, ugyanis tavaly általánosságban hir­dettük meg felhívásunkat, s a tapasztalatok arra buzdí­tottak bennünket, hogy kü­lönbséget kell tenni válla­latnál, községben, város­ban vagy iskolában működő klubok között. Nehéz volt korábban az összehasonlítás. Ezért, ebben az évben kate­góriákat „állítottunk fel”, ez azt jelenti, hogy az azo­nos körülmények között dol­gozó ifjúsági klubokat lehe­tett összemérni, tevékenysé­gük alapján. A helyzet ugyanis az, hogy van ifjú­sági klub, amelyik 2 ezer; s van, amelyik 70—80 ezer fo­rinttal gazdálkodhat egy év­ben. Ez a változtatás a fó­rumon elhangzottak alapján is jó visszhangra talált. Az egyik központi téma volt. .. — Az egyik ötlet, tapasz­talat hozza a másikat? — Így is lehetne mondani. Volt egy másik „lépésünk” is, ez pedig a pénzzel függ össze. Tudni kell, hogy eh­hez a pályázathoz a megyei tanács ifjúsági alapjától kétszázezer forint támoga­tást kapunk, ehhez vehető még a megyei művelődési központ körülbelül húszezer forintja; ezt osztottuk el ta­valy a legjobbak között. Most úgy igyekeztünk gaz­dálkodni, hogy jusson tá­mogatás azoknak a közössé­geknek is, amelyek jól dol­goztak ugyan az év folya­mán, de nem lehetlek ott a legjobb tizenkettő között, így érdemelték ki idén — főként községi, iskolai klu­bok — a „jutalompénzt”... — A szombati, miskolci találkozón igen jó, játékos kedvű fiatalokkal lehetett együtt lenni Miskolcon. Mi a játék szerepe a klubok éle­tében? — Közösségi, összetartó ereje van, mint minden más játéknak. A játékos kedv iránti érdeklődés ébresztése is célunk volt a pályázat ki­írásával, az értékelés egyik szempontja éppen az volt, hogy a „benevezett" klubok a különböző megméretések­ben tanuljanak egymástól. E téren ismét pozitív ered­ményről számolhatunk be. S az is haszon, hogy elküldték a klubok a forgatókönyve­ket, s ebből megyei kiad­ványt tudtunk összeállítani. Ez visszajut a megye minden klubjához; eljut oda is, ahonnan nem jelentkeztek ... — Végül is a 38 résztvevő kevés vagy sok a megye if­júsági klubjainak számát tekintve? Mennyi a becsül­hető száma most az ifjúsági kluboknak megyénkben? — Szóval... ez az egyik fájdalmunk... A papírok, a statisztika szerint jelenleg 274 ifjúsági klub működik Borsodban. Működik? Hát, igazából ennek a felére mondható, hogy tényleg van és klub, s ennek a fe­lére, hogy valóban .jól is dolgozik... — Mik a gondok?-1- A klub vezetőjének sze­mélyétől (ez többnyire a változásokkal függ össze) a fenntartók és működtetők nem kellő támogatásáig so­rolható lenne, a hátráltató tényező. De ha már itt tar­tunk, el kell mondani, ép­pen a miskolci találkozó és fórum kapcsán, hogy igen „szórt” a kép az ifjúsági klu­A Rombánjtí Építési Ke­rámiagyár új módszerrel kí­vánja megismerni vásárlói, elsősorban a magánerőből építkezők íalburkolócsempe- és falbúrkolólap-igényeit. A korábbi években a gyár csak a kereskedelmi partnereinek és nagyvásárlóinak mutatta be hazai kiállításon azokat az új termékeket és formá­kat, amelyeket a tervező­művészek megalkottak és amelyre a gyár a kereske­delem és a nagyfogj'asztók véleménye alapján a terme­lését alapozta. A kerámiagyár ebben az, évben már közvetlenül a vá­sárlókhoz is fordul és az ő véleményükre alapozva ki­bok életében. Máig nem tud­tuk például az értékelés szempontjai közé szorítani azokat a klubokat, ahol túl­jutottak már a „csak ifjú­sági klub” szintjén; példának adott a Lenin Kohászati Művek, a leninvárosi TIPÖ, vagy a Sajószentpéteri Üveggyár klubja. E helyeken egy klub keretein belül na­gyon sokféle tevékenység fo­lyik, igen jó színvonalon. Velük is számolnunk kell a jövő évi pályázat kiírásakor. És felvetődött a gyermek­klubok megnőtt száma révén adott lehetőség: keresni a kapcsolatokat. — Apropó... kapcsolatok... Tlogyan állnak ezzel a mű­ködő ifjúsági klubok? — Amint ez Miskolcon is kiderült, keveslik az egy­mással való találkozás lehe­tőségét. Azt persze nem le­het elvárni, hogy minden „a központból” intéződjék, na­gyobb helyi önállóságra van szükség, hiszen ennek a klubmozgalomnak kezdettől az volt a sajátossága, hogy: kezdeményező .. . Minden­esetre a len in városiak fel­ajánlották, hogy jövőre szí­vesen , szerveznek egy két­napos, kötetlen összejövetelt az ifjúsági klubok tagjai szá­mára; esetleg kempinggel...’ — A klubpályázat és a mozgalom megyei tapaszta­latai most összegezödtek, A három-négy évvel ezelőtti helyzethez képest, úgy tűnik, van valami mozgás az ifjú­sági klubmozgalom terén. De a helybenjárás is érezhető. Mik a teendők? — Az mindeneseire kívá­natos tenne, főleg községek­ben, hogy a működtetők többet törődjenek a klub létével. Több kiadványt kell nekünk ’is „fogalmazni”, az egymás munkájának jobb megismerése céljából. A jó tapasztalatok nem marad­hatnak zárt körben, hiszen pozitív hatásuk vitathatatlan A döntő dolog azonban az, hogy helyben — az adott közegben hogyan sikerül maguknak a fiataloknak, a maguk javára használniuk az ifjúsági klub keretei között felkínált lehetőségeket... Tcnagy József vánja összeállítani es tovább­fejleszteni az 1984. évi ter­melési programját. Az új­szerű piaci igény fel mérés az üzem vezetőinek [elismeré­séi dicséri, hogy ne csak •egy-egy szakember, hanem a felhasználók köre is hallat­hassa hangját a termékskála kialakításában. A fogyasztói találkozóra 1983, december 5, és 15. között Budapesten, a FILMCOOP Apáczai Csere •Tinos utcák bemutatótermé­ben kerül sor. ahol a gyár kiállításon mutatja be az 1984-re ajánlott termékeit, a mázas falicsempéket és pad­lóburkolatokat. A kiállítás munkanapokon délelőtt 10-- 18 óra között tekinthető meg) Piackutatás új módszerrel

Next

/
Thumbnails
Contents