Észak-Magyarország, 1983. december (39. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-02 / 284. szám

1983. december 2., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 V Ellentmondásos tapasztalatok ' • ÉS A miskolci szolgálta tóipari vállalatok egy részénél meg­alakult gazdasági munkakö­zösségek „kihívást” jelente­nek a vállalatok számára. „Tudomásul kell venni a moz­gékony kisvállalkozások hé­zagpótló szerepét” •— állapi- tóttá meg az irányító párt- bizottság ' jelentése —, de ezen' túlmenően az érintett vállalatoknak le kell vonni a tanulságokat. A vállalatok még sehol sem végeztek olyan tél mérést, amely összehason­lította volna a munkatelje­sítményt a VGMK-ban és a lőállásbán. Ennek ellenére ál­talános vélemény, hogy a m'unkaközösségek ben szerve­zettebb, intenzívebb a mun­ka, .nagyobb a teljesítmény. Sőt, egészen szélsőséges pél­da is akad, hiszen a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, pártszervezetének véleménye szerint a VGMK- ban olyan feszített tempóban és időkorlátok nélkül dolgoz­nak, hogy ezt hosszú távon nem fogják bírni. Pedig a munkaközösségek tagjai a szóbeszéddel ellentétben nem jutnak irreálisan magas jö­vedelemhez. A munkaközös­ségekben 'általában „rendes” havi jövedelmük felét, egy- hayjwttlát keresik meg. Azok között, akik nem tag­jai a VGMK-nak (és ez a többségi, vannak akik irigy­kednek; igaz, hogy közben megfeledkeznek a jövedel­mek mögötti több munkáról. Mások, elsősorban azok, akiknek .eddig is volt és most is Van 'Váíamiíyen másodállá­suk.’* 1 mellékfoglalkozásuk — nem érdeklődnek a munka- közösségek iránt. Számos he­lyen á fusizással, kontárko­dással szerzett adózatlan többletjövedelem még mindig jobban csábítja a szakiparos dolgozókat, mint a VGMK. A szolgáltatóipari pártszer­vezeteit politikai munkája jó­részt még mindig a munka­közösségeit helyének, szere­pének magyarázásában, vagy újabb munkaközösségek meg­alakítására való ösztönzésben merül ki. Néhány helyen — például a Miskolci Építőipari Vállalatnál,l. a miskolci víz­műnél . ■— a pártszervezet ár­ié] .igyekszik meggyőzni a dolgozókat, hogv biztosabb esc tartósitbb jövedelemhez jutnak a VGMK-ban, mint a hét végi fusizások során. Értékes és az eddigi la- pusztaiatok szerint többféle ellentmondást hordozó hely­zet'’ alakult ki a Miskolci Mélyépítő Vállalatnál, ahol ugyan nincs vállalati GMK, de a vállalat dolgozóiból — vállalaton kívül alakult négy GMK is működik. Ezek kö­zül három — a bázisszervén kérésziül — kapcsolatban áll a vállalattal, mivel alkalman­ként, . anyagot, munkagépet rendéinek! Ezek intézése el­kerülhetetlenül munkaidőben törtenikV ez félreértésekre (?!) ad ajkaimat a dolgozók kö­* Az új vállalkozási formák közül elterjedőben van a ver­senytárgyalási rendszer és a fővállalkozás. Ebben elsősor­ban az építőipari vállalatok azt érintettek, amelyek úgy érzik, hogy nem volt jó az ezzel kapcsolatos új jogsza­bályok bevezetésének előké­szítése, mivel a megrendelők, a tanácsi beruházási vállala­tok fenntartásokkal fogadták. Meglehetősen egyoldalúan azt emelték ki az új rendelke­zésből, hogy a versenytár­gyaláson elnyert munka sza­badáras. Ezért a közvélemény nagy része ma is indokolat­lan árnövelő intézkedésnek tartja a versenytárgyalásos vállalkozási rendszert. Az a tapasztalat, hogy a be­ruházásoknak biztonságosabb változata a „tervalku”, ami­kor a kivitelező maximált áron, alacsony vállalkozási díj mellett vállalkozik a fel­adatra, majd a későbbiekben a tervező, a beruházó és a kivitelező együttesen magya­rázza a költségnövekedést (építőanyagár-emelkedés, tervmódosítás stb.) és nem­egyszer 50 százalékkal meg­növekedett beruházási költ­ségeket is jóváhagynak. Az építők szerint jelenleg a versenytárgyalásokra vo­natkozó rendeletet csalt for­málisan hajtják végre. Zárt­körű versenytárgyalást hir­detnek és eleve olyan rövid határidőt szabnak, amelyet item lehet, tartami. Altatóban egy pályázó mdúi és emiatt eredménytelennek minősítik a veS-senytárgyafóst. Ezután a pályázó maximált áron megrendelést leap a mwnka elvégzésére. A beruházások n^egfvaltása- tá sónak tegkorsaerőbib lor-> mája a fővállalkozás (lennel. A beruházás tervezéséért, le­bonyolításáért. kivitelezéséért egy személyben a fővállalko­zó a felelős. Ezáltal meg­szűnhetne a tervező, a lebo­nyolító és a kivitelező „egy­másra mutogatása”, a határ­idő be nem tartása, vagy a költségek túllépése esetén. A fővállalkozáshoz két alany szükséges: a beruházó és a kivitelező fővállalkozó. Nap­jainkban szűkösek a beruhá- zási lehetőségek, másrészt a vállalatok is felkészületlenek a fővállalkozói, komplex te­vékenységre. Az építőipari üzemek — elsősorban a Ta­nácsi Építőipari Vállalat — fokozatosan készülnek a jövő fővállalkozói feladataira. ­Petra József A Szerencsi Ruházati Szö­vetkezet dolgozóival már az új telephelyen találkoztunk. A tanműhely és a szabászat már korábban, a varrónők pedig október 29-én költöztek át a régi üzemből az újba. Szép itt minden, az őröm mégsem egyértelmű. — Vajon miért? — kér­dezzük az elnököt, Jakab ‘Fe­rencet. — Az a helyzet, hogy az idén 30 fővel csökkent a lét­számunk — mondja. — Két­százhatvankét emberrel szá­moltunk, amikor a tervet ké­szítettük, s most 232-en va­gyunk. — Aliért mentek el innen a dolgozók? — Zömmel nőket foglal­koztatunk, legtöbben család­anyák, nem szívesen vállal­ják a két műszakos munka­rendet. Nem tudjuk megfi­zetni őket, a szövetkezet bér- színvonala alacsony, évi át­lagban 34 700 forint. A fe­gyelmezett munkát viszont meg kell követelnünk, más­képpen nem tudnánk eleget tenni a szigorú bérmunka- követelményeknek. Elmentek varrónőink olyan varrodák­ba, ahol kevésbé munkaigé­nyes termékeket kell varr­ni uk. magasabb bérért. — Itt mit varrnak, kik a szövetkezet megrendelői? — A tőkés béi-munkát 1070- ben kezdtük el. Nyolc éve. hogy termelésünk 90.8 száza­léka exportra kerül. Ruhákat, blúzokat, szoknyákat varrunk. Legnagyobb tőkés megrende­lőnk a holland Bankán-cég. Megnyílik a felújított gyógyszertár Befejezték a rekonstrukciót és hétfőn, december 5-én megnyílik Sátoraljaújhelyen a Kossuth téren az éjjel­nappal nyitva tartó gyógyszer- tár. A város központjában levő műemlék épület rekonst­rukcióját a városi tanács vé­geztette el, és az ebben levő patika a munkálatok idején mintegy két, két és fél évre beszüntette a működését, he­lyette ugyancsak átmenetileg egy kisegítő létesítményt he­lyeztek üzembe'a városban. A műemlék épületben a re­konstrukció során belső át­alakításokat is végeztek, és két helyiséggel megnövelték a patika területét. így a jö­vőben a létesítményben meg­felelő raktározási körülmé­nyeket is kialakíthatnak, na- gj’obb készletet tárolhatnak, így könnyebbé válik a hely­színen elkészíthető gyógysze­rek összeállítása is. A gyógyszertár egyébként a hazai gyári medicinák mel­lett, külföldi készítményeket, illetve gyógyűíMati segédesz­közöket is taxit majd. Erre pedig nagy szükség .tesz, mert: a felújított gyógyszertár ’ré­szi át újra az ügyeleti szol­gálatot is, azaz éjjel-nappal nyitva tarló vezető gyógyszer- tértoérrt üzemel. A felújításra Az utolsó barázdák Megyesierte befejezéshez közeledik az őszi mélyszántás. Mislreic és Szőrén ok kijött ezzel at egyetlen erőgéppel találkoztunk már csak a határban, amely az egyik legkésőbb«« betakawtyzK cukorrépatábtát forgatta meg a tavaszi vetések alá. FoW: Sz. &f. és belső átetokításrí» a Me­gyei G-’sós^ís zerfári- Központ mintegy feimltho fei'wvtoí. köi- tött. Fészek Máz Mpestss Péntekien megnyílik Bmké­pesten az Üllői út ók a Biha­ri út sarkán a Fészek Áruház, amelyet «sütőéi ötaön ma<te»t- taúc be a sacakma képváseü®- nefc. A mintegy 40 ewer négy­zet méternyi régi Ttrzép-tele­pe*! 300« négyiaetisvéteree, fe­dett eladóteret léiesftietíek, ahoi nemcsak a hagyományos építőanyagokat, Iranern — sr bútorok kivételéire! — a la-, kas berewdeBéséheK sxöksé-' ges va lametmyi felszerelési cikket árusítják. Az indák) árukészlet eswkmem 14» mil­lió forint. \5árakoawitki a-, sáxospafcrki állomáson. Pontdsah befut, s iuchfi a döfi vömül;. Egészen etórzékenyülök a sssoégűTfe- tásér*. üfertam mór rorinkM- >ea, uasvftífgazgaf&i fcüfönfco- csiban. SMcafnyínái sfAvtee Toltunk kevesebbén. Most egy kocsiban négyem wa~ gf’ömk — A hangeSahyrn Szesteneeen kerohbam. Több mást egy órai várakozás. Az utasok tü­relmetlenek. s közülük, mü«- nyan otyaoná teszik a peront, mintha napraforgót csépel­tek Tolna ki nrjta.^Több nvrnt egy órán át. keH Vuroí.a;*yw-• ségből jövő vonatra." sói át­szállásra. Kz * saseveirény ronr telve van. Másik eset: a Pest felé ha­ladó gyors vona ton az első osztályú kocsi telve. Gyak­ran utazó ismerősöm smerint ebből keltő vol t, de a mási­kat „Tnegtakarították”. Én mindenesetre a folyosót kop­tattam Kövesd! g. Nem Yoook le senwnStynoB következtetést. Okosabb, ha azt Hernádi István, a M>ÁV Miskolci Igazgatóságénak ve­zetője teszi meg: — A-,, bdtótásfQRgalom (be- jSiió döKgozok, diaköfcj a ta­vaiéval azonos szintű. Az esetenként utazók száma, erő­sen megcsappant. A szemé­lyeket szállító vonataival az 1982-es évitől kevesebben :e- szäc igóno*be, s a bevétel -—,a duplájára emelt helyaeaikkwl szemben — aftg 5U—60 szá­zalékkal növekedett:. A fefeőtfo sBerretc és az igazgíítüeög. .«rszEmr-tyrt^d 1 úó vonatok jMbó kilíasztiáfésa végett, ttüSo .meeoidtiseai ki- sénteteaieíL Kfckfig egyik se hozta Mlög a káwónt e*ed- méoyt. A M Ailf skw ont fon- wi ffMjm: )M#ar image tnoma- tot kcctefordCcnúfe? Az iggkKgaitó téuufcb! hogy a beruháaásiií^i, a fej»esziős­nek eddig hét forrása volt; art alfaovi bewéíiei, és a saját fej­lesztési alap. Két éve már csak a rotteotüfc áS rendeJke- zértíficae. Az igaagertböég a neiiex kö­rülmények eöewéae sokai vesz a kantorait, a biztonságos wimrta tápért. Miskolcon, a T>- szm pálywudvaron péádáai 60 miUtió iorintos költséggel újít­ják fet a ídvéie® — az állo­más ronvorrtikos, hangulatos, Egy beruházás taiutságai amellyel már a j&rő évi szer­ződésoket is megkötöttük. Az igazság az, hogy tőkés üzle­teket manapság nem lehet kedvező feltételekkel kötni. Az árakat a nyugati partner szabja meg, ezért a mun­kánk nem túlságosan jöve­delmező. De tudjuk, hogy a lökés export napjainkban népgazdasági érdek, s vállal­juk a kisebb jövedelem da­cára is. — Hogyan- gazdálkodtak az h> eddig eltelt idöszaliában? — Egyetlen kedvező muta­tónk a három negyedév so­rán a hatékonyabb munka­végzés. Az említett gondok miatt az árbevételünk a ter­vezettnél 5 százalékkal keve­sebb lett. Az idén 2 millió 400 ezer forint nyeresé­get akartunk realizálni. Ez várhatóan nem sikerül, mert háromnegyed év alatt csak 1 300 000 forint nyereséget hozott szövetkezetünk. Álló­eszköz-fenntartásra kifizet­tünk 259 ezer forintot. A szövetkezet tehát, na­gyon komolv gondokkal küsz­ködik. Mindenképpen idekí­vánkozik a kérdés: ebben a nehéz gazdasági helyzetben miért fontak hozzá a berw- házáslioz? — A telket már 1986-ban megvettük, saját pénzünkből — magyaráz»* ax elnök. — A beruházási stop ezután jött csak. A telekkel viszont csi­nálnunk kellett valamit. Ezért döntöttünk úgy, hogy folytat­juk, amit elkezdtünk, végig­visszük a dolgot. — hjennyibe került a be­ruházás? — összesen kilencmillió fo­rintba, amiből 4,2 millió a mi pénzünk. A többi OKISZ- kölcsön, illetve a tánsszövet- keaetektől kapott köloson- péírz. Ügy terveztük, hogy a kölcsönt a régi telephely el­adási árából fizetjük vissza. Vásárlási szándékot többen is bejelentettek, de az utolsó pillanatban mindenki vissza­lépett. — Miként szándékozlak az adósságot kiegyenlíteni? — Ha másképp nem megy, a szabad fejlesztési ! alapból kell a kölcsönt törlésztenün 1c. Azaz: a nyereségből több fej­lesztési alapot kell képez­nünk. Ez természetesem azt is jelenti, hogy a tagságnak alig, vagy egyáltalán nem tu­dunk részesedést fizetni két- három évig ... — Ha részesedést nem tud­nak fizetni, bizonyára a lét­szám további csökkenésével kell számolniuk. Már most is sok varrógép van „gazda” nélkül __ — Átszervezzük a szab»go­kat és decembertől beweaa*-­jűfc ne. egymúss&feais ítMmka­nemdet Akkor a kismamák biztosan vmszajönnek ide dol7 gozni. Igaz, így a pénzük ke­vesebb lesz — mondja az el­nök. A varrodában igencsak megoszlanak a vélemények. Az idősebbek azt tartják: azok méntek el innen, akik nem szeretnek dolgozni, a fi­zetés csak zsebpénznek kell. Itt pedig muszáj hajtani: a munka sok és nehéz. Mások pedig úgy vélik: egyértelműen az alacsony bér miatt szá­moltak le sokan. Olyanok is, akik tudnak is, szeretnek is dolgozni. Az egyműszakos munkarend bevezetése sem talált egyértelműen pozitív fogadtatásra. így kevesebb bér kerül fizetéskor a borí­tékba, kevesebb pénz a csa­ládi khssaáha. A beruházás elkészült, ki­lencmillió forintért. Az össz­komfortért fizetett ár ettől lóval nagyobb, ha számításba vesszük, hogy a szép épület­ben a gépek már csak nyolc órát fognák üzemelni napon­ta. A terheket a tagság vagy vállalja, vagy nem. A követ­kezményeket; \iszont a fieze- tőségnek vállalnia kel!! Déváid Hedvig cs'ÍTÚyk.1 tornyixs-—•-épfifeMSt BeflEű már kész s»kívül«* nvoSg szárnyon a Mfcotfis nyomokat eltüntetve, a szá-* I zad eleji állapotnak megtelő?, főén hozták »ondbe a« earúk épületrészt. |j Sárospataldwn a MÁV ée.,n Volán JjaUgjK *•*** meS--f8r? r új épiiWHfo*B»mémr van ar- |j ra, hogy még ebé*** wz öt­éves tervidőszakban meg ke/.- , dik a Szerencs—Sátorai.iaúj-, ]l hely közötti vonalszakasz vil- • lamoeítását. BK Űjheiy .és: ;j Miskolc hőútfofc jeientősea csökkenéi az «tezíisi idpt-, !j Ugyrantttak a gyoasitás eiőse- ;;!i gúeae érdekeden tkorsaei-űsí- ,{' tÜE«a pályát Sodóaaen i pétoe-és, 1, Ecseg ksőzóft. *i ! ..gombodnak” be NpMkKNvá- za és Ernőd kö«<Wh i*. Gyak»a*i kAiaai. hogy ! Mfő V gazda tkodnsnnk lég- jobb NÉrnéröje, műszere”. Va-, lob;)« az, hiszen a keiieaáiw- il forgatom mindé—ói ékesebé ben n»*itatya az adott lerüief:? s a népgazdaság íejiödését^ goodjöft. Különösen vonat­kozik ez a níiskotei iga-zgeOó-i ságra. amelyre a Ikí lózatí fel­adatok közel 30 százaléka (kétt másik igazgatóság feijesítmé- nyének megfelelő teljesít­mény) jut. A négy megyére kiterjedő szervezetnél eóóeo is Boraod vezet. Az év eddig etmútt idósza- kában mintegy 28 millió tonna árut fogadtak, indítot­tak útba a megye, az ország, • a világ különböző tájai felé. Ez nagyjából azonos az el­múlt évivel. A különbség ta­lán az, hogy nőtt a kész- a . félkész termékek aránya, s csökkeni, más, főleg ömlesz­tett áruféleségek szállítása. Fő feladat az ipari termé­kek fuvarozása. Emellett a vasutasok sokat szállítanak a mezőgazdaságnak is. Az igazgatóság területén- sok árukibocsátó üzem van Naponta két és félezer rakott kocsit indítanak útba, de csak 1700 vagon érkezik ra kotlán vissza. Ezért központi kiegé­szítésre szorulnak, hiszen elő­fordult, hogy az igényeidtől 600-zal kevesebb kocsit túr­tak adni. Vagon van. A MÁV Európa legfiatalabb kocsi­parkjával rendelkezik, de a műszaki állapotot tekintve az utolsók közé tartozik. A mis­kolci igazgatóság területér, általában másfél ezer vagon vár javításra. Ebből az érde­kelt üzemek naponta 300-aé hoznak rendbe, de naponta ugyanennyi érkezik „gyógy­kezelés” végett. Ez a nagy­arányú gépesítés, pontosab­ban a hanyag, a felelőtlen ra­kodás következménye. A KGST-országökban már " korlat, hogy abban a gyár- • ban, üzemben, ahol a vagono­kat tönkreteszik, ott meg is javítják, nálunk még netn, !1 \ i T Csooba Barnah»!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents