Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-06 / 263. szám
T983. november 6., vasárnap ES2HK4»iy^ÄRORS2ÄG 6 (DÉLUTÁN - RATAL HÁZASOKNÁL) a twrmwwBafc. * Böfclfc btmfísége — -waäija Korényi József! A főkor iWdww védett lefmészeC ért ékeink közé sorolják. Városi krónika Vasárnap \ Diósgyőrben A Vár utcai gesztenyesor. J Koré nyi Józsdf ,gki». ■ (REGGEL l - A VÁRBAN) i A nap az október végi j vasárnap reggelén inkább i délről, mint keletről néz a J városra. Útját valahol Szir- i ma felett kezdi; ott bujkál 1 az el-elvékonyodó felhőta- I karó mögött. Fénye még • elér a diósgyőri várig, me- J legét alig-alig érezzük. i Diósgyőr és a vár — vaHja ! a história —, inkább a i csend otthona volt, senv- J mint heves csaták, torzsal- , kodások színtere. A holt, s • néhol mégis oly élő kövek- I bői most is hűvös nyuga- > lom árad. Rövidesen nyitják a ka- i put, a pénztárosnő apró J fülkéjében az aprót szá■ molgatja, igazítja; a szürke • ballonos, svájcisapkás jegy- , szedő elfoglalja helyét a i betorilépcső legfelső foká- J náL Autóbuszok érkeznek, i az Ikarusok halk motorzaj- J jal haladnak a Vár utcá- i ban. Az utazók, ugyanolya- ' nők, mint más turisták, i hangos jókedvük végighul- » lámzik a falak között, box- J gépeikkel csoportképeket i készítenek, s a legnagyobb } felfedezésük, amikor a vár- I kút. mélyén megpillantják i a csillogó forintosokat. A rondella közelében i Bállá Miklósék vizsgálgat- J ják a múlt emlékeit. ■ — Szolnokról jöttünk pár ' napra a rokonokhoz Mis- , kolera — mondja a har- i mincvalahány éves család- J fő. A várat — mi tagadás i —, most látjuk először. Na- J gyón tetszik, természetesen, i hiszen ilyen szépen helyre- J állított és megőrzött vár ! kevés található az ország■ ban. Kár. hogy olyan kevés j emberhez jut el a híre. A Szinva déli oldalán megmoccan, nyújtózkodik i a városrész. A földszintes, néhol földbe bújó. apró há- l zak ablakai kitárulnak, • máshol már a vaskapuk i csikordulnak. Vasárnapi vi- » seletbe öltözött középkorú J és idősebb férfiak indulnak i — a to+ózóba. újságért; ta- J Ián ... de ezt úgy is kita- . ló!iák. Ha nem éreznénk a J város megszokott lüktetését, i ha nem hallanánk a né• hány utcasaroknyira mo- { rajló forgalom zaját, okkal i hihetnénk. valahol ' egy J abaúji faluban járunk. Wtfegyílr ftí eeftlé&eutef jmtSíjjáKa, még akkor is, ha man» teil messzire nézuáünk, ho*ar a p«melháaak tíewft- k»to?atát lássuk. (DÉLELŐTT - GYÖKEREK) A túloldalon már hamisítatlan nagyvárosi kép fogad — ha a panelházak erdejét, a zsúfoltan érkező autóbuszokat, a még aöld gyepszőnyegen átvágó gyalogosokat így nevezzük. Az egyik — ötödik emeleti — ablakból kulcscsomót dobnak az autója előtt topor- gó feledékeny férfi lába elé. Rádiók és zenegépek ontják a riporterek és a slágerzene hangjait, a virágárus vizes krétával írja táblára az árakat, arcán nyoma sincs a rés telked és pírjának. Diósgyőrnek mégis magasabb az ázsiója, mint a város többi lakótelepének. Kerényi József ugyan nem itt született, de évtizedek óta a városrész lakója, lelkes lokálpatrióta. Beszélgetni kezdünk, s már az első másodpercekben arra tereli a szót, mit, hogyan kellene tenni a. városrész lakóinak érdekében. — Pontos vonalakat ma már nem húzhatnánk a térképen, ha Diósgyőr vonalait szeretnénk megjelölni. A valamikori harmadik kerületi tanácshoz a DVTK-stadiontól egészen a Bánkúiig húzódó terület tartozott. Úgy 55—60 ezer ember él itt, túlnyomó többségük tősgyökeres miskolci. A Kilián lakótelep és a városközpont lakói alapjában elégedettek lehetnek a körülményekkel, az ellátással, sót mondhatom, még a közlekedéssel is. A vár kömvéki utcák lakói viszont már joggal elégedetlenkedhetnek. Rájuk mintha kevesebbet gondoltak volna annak idején a tervezők, városépítők. A másik vesszőparipám a Szinva. Véleményem szerint tisztítására, a meder, a partoldalak rendben tartására még akkor is áldozni kell, ha a városi tanácsnak nagyon sovány a pénztárcája. Üfcagyőrben többségében olyan esnbrek élnek, akik a két nagyüzemben, a' terein Kohászati Művekben és a Diósgyőri Gépgyárban keresték, keresik meg a kenyerüket. Ha becsületesen dolgoztak, akkor az elmúlt évtizedekben jóformán mindannyian végigjárták a ,.munkáskarrier” lépcsőfokait. — Az ó-gyárban (a kohászatban) 34-ben sikerült munkát kapnom, mint villanyszerelő tanooc. Négy év múlva szabadultam. Sokan nem hiszik el ma már, de volt olyan időszak, amikor 16 órát dolgoztunk naponta. Szó szerint értve, otthonunk volt a gyár. Csak az maradhatott tagja a közösségnek, aki becsületesen élt, a műhelyben tisztességgel végezte a munkáját, és a családját sem hanyagolhatta el. Később, afiogy növekedtek a lehetőségeink, tanulhattunk, egyre jobban, meghatározhattuk életünk alakulását. Nekem 1960- ban sikerült megszereznem a kohómémöki diplomát. Mi köti, kötheti Diósgyőrhöz az itt élőket? Részint a történelem, részint a családi hagyományok ét A Csóka utcai paneíhá- zat alig több mint egy éve foglalták el * a lakók — a lépcsőházban még érezzük az építőanyagok, festékek illatát. A lift perceken belül megérkezik, karcolásnak, firkálásnak nyoma sem látszik rajta belülről. Borosék egy ötödik emeleti másfél szobás lakás tulajdonosai. Tipikusan mai fiatal család: a feleség gyesen hathónapos kislányával, a férje forgalomterve- ző mérnök a Miskolci Köztisztasági Vállalatnál. ■— Huszonegy éve. 1962- től lakom Miskolcon — mondja Boros Béla. — Ide szüléinktől költöztünk, egy másik lakótelepről, az Avasról. Nagyon örültünk, amikor megtudtuk, hogy éppen Diósgyőrben sikerült önálló lakáshoz jutni. A Bükk alig karnyújtásnyira van tőlünk, a lakótelepi házak nem szorulnak olyannyira egymáshoz, mint az Avason. Nyugod- tabfo, csendesebb itt az élet, mint a város többi pontján. Nagyon hamar megszoktok tel iát a környezetet és a körübnényekei; is. Lányunknak ez sr. első otthooa, ő már „igazi”’ diósgyőriek vallja majd magát— — Bfosfc még jól elférünk «■wen w, affiig negyven tvégy- netan«öte»an — tart ja a felesége. — Később persae szeretnénk továbblépni, hiszen azért elég kicsi ez a lakás. Még nem esdeklőd- tüjik senkinél, de már hallottunk nöla, hogy vannak olyan, idősebb ««berekből áló családok, »melyek a nagyobb lakásból szívesen köítözrvek kisebbe. Mi szeretnénk végleg itt maradni. A Csóka utcai panelházban nyoma sincs a sokat emlegetett lakótelepi elzártságnak. A gyerekek — majd minden családban található apróság — hamar összeismerkednek és ezzel a segítséggel a szülők is megtalálják a barátsághoz vezető utat. (ESTE- A GYÁRKÖZELBEN) Tíz perc múlva műszakváltás, a kohászat Lenin téri kapuján egyre többen igyekeznek befelé a gyárba. A Vargahegy irányában fény dereng, talán csapolnak a még dolgozó martinkemencék valamelyikében. Villamos fordul a kanyarban, kerekei énekelnek a síneken. Először a kohászat dudája szólal meg, mély, öblös hangon, majd a gépgyári következik a munkakezdést jelző szólamban. Diósgyőrben vagyunk. Kép, szüveg: Cdvardy József A Boros csalód legifjabb tagja már született diósgyőrinek vallja majd magát. A főorvos megköszönni ' ; y* * — ” - '' *** ■/ Imim ütővel bővült az ÉKíiéset A megyei kórház idegsebészeti osztályának a közelmúltban átadott új részlegét jöttünk megnézni, de a bejárást kissé el kellett odázni. Csupán egy rövid órácskára, mert az egészségügyben szokatlan, de annál kellemesebb esemény zajlott. Az osztály ebédlőjében hosszú terített asztal körül fehér köpenyes orvosok, nővérek, műtősök ültek, köztük a takarítónők is. Az asztalon egy csokor szegfű pompázott, colás, üdítőitalos üvegek, poharak, omló pogácsák, s feketekávét hordtak körül. Két óra volt éppen, műszakváltás. A terepiben 30—40 ember volt együtt, s az asztalfőn a főorvos emelkedett szólásra. — Hosszú évek óta működűnk együtt, s a nehéz évek után most valamennyien jó körülmények között folytathatjuk munkánkat. Az el-' mátl hetekben ápolónőt, műtősnők, műtősök, orvosok, takarítónőit együttesen — munkaidőt nem nézve, fáradhatatlanul rendezkedtek, tisztogattak, csinosították az új részlegei;. Dr. Töröfc Pál hangján á4í- sürt a meghatottság, ahogy folytatja: — Mindármyiuk- nak nagyon köszönöm áldozatos munkájukat, s boldog vagycát, hogy az osztályon ilyen összetartó szellem uralkodik, ilyen osztályt öröm irányítani és vezetni, ilyen munkatársakkal kellemes dolgozni. BORÍTÉK nélkül A főorvos nem nyújtott át borítékot a legkiválóbbaknak, mert erre a célra nem volt boríték, meg különben is nehezen tudott volna különbséget tenni. Nem is akart. — Osztályunk olyan közösség, amelyben érzékelhető szerepe van a szocialista brigádoknak. Fogadják elismerésemet jó összetartásukért, s őrizzék meg ezt a szellemet — mondotta. — Még egyszer nagyon köszönök önöknek mindent, s azt kérem, vigyázzanak továbbra is osztályunk tisztaságára, rendjére, s érezzék az osztályt magukénak, úgy, ahogyan eddig tették. Nincs póz, nincsenek nagy szavak, de az arcokon, a mosolyokon látszik, mindenkinek nagyon jólesett ez a rövid együttlét, ez a jó munka utáni kis pihenés, az elismerés. Ennyit megérdemeltek érte, s ez a kis összejövetel minden bizonnyal tovább erősíti a jó munkahelyi légkört ÚJ MOTÖ, JÓ MUNKAKÖRÜLMÉNY Dr. Török Pál osztályvezető főorvos, akj az elmúlt hónapban kapta meg a Debreceni Orvostudományi Egyetemen a tiszteletbeli docensi kinevezését, — bemutatta, milyen új létesítményekkel bővült az idegsebészeti osztály Miskolcon a főorvos és a mellette felnőtt és szakosodott idegsebészek személyében előbb teremtődött meg az úgynevezett szellemi kapacitás, s most azt követték a szükséges anyagi és tárgyi feltételek. Mondhatnánk azt is. hogy voltaképpen a fejlődésnek ez is az egyik egészséges, bár nem könnven járható útja. A végeredmény azonban így tökéletes. A hosszú folyosón elhelyezkedő osztály két végén emeletráépítéssel . bővült, s ,-f\j így alakították ki a jelenlegi körülmények közt legkorszerűbb idegsebészeti m ütő- egységet. Az építkezés, amelyet egy téesz vállalt fel, se- v káig húzódott, mig végül , a megyei kórház műszaki gór- dája vette kezébe a dolgot, s , Rácz György főmérnök irá- L, nyitásával két és fél hónap alatt befejezték a munkát... Az I. idegosztály jelenleg I» ... ágyas pre- és postoperativ . osztállyá vált, s ezenkívül . 46 neurológiai ágyuk van a . földszinti részlegen. J , A főorvos, az osztály orvosainak és műtőseinek örö- .' mét nehéz lenne szavakkal megfogalmazni, úgy kalauzolnak halványzöld csempés birodalmukban. FORINTBAN NEM MÉRHETŐ ’ Htrg bejárjuk a műtőrés*r> :! leget, előkívánkozik a szokványos kérdés:'mennyibe ke- riiit? De nem, a számok itt nem fejezik ki a lényeget. Nézzük inkább, mivel gazdagodott az osztály. Egy műtő helyett — »nőből most kórterem lett — Icát tágas, jól felszerelt mű- tő van. Két, úgynevezett őr- -u, zőszobába kerül a frissen v m ütött beteg, s csuk bizonyos , idő után, amikor már sem? , miféle komplikáció nem kő- ,i vetkezett be, — viszik ki az „ osztályra. Ez a szoros élte- , lemben vett szakmai előnyön , túl jó hatással van az osztá- . lyon fekvők közérzetére is. Külön szobája van az or- . vosoknak, akik egy több órás műtét után zavartalanul kipihenhetik magukat. Hason- * lóan gondoskodtak a műtősnők elhelyezéséről is. Megoldódtak a raktározási gon- dók, műtőn kívül kapott hé- , lyet a nagy Asepta gőzsterilizátor, és a gázsterilizátorok. Az itt dolgozók ezt a körülményt igencsak tudják értékelni. Hosszan lehetne sorolni a kényelmes munka- körülményeket szolgáló helyiségeket. Az épület másik toldalé- , kában tágas nővéröltözőt rendezhettek be, s külön pi- . henőt férfi- és női orvosoknak. KÖSZÖNET A MEGYEI * VEZETÉSNEK A megyei kórház idegsebészeti osztálya — túl a regionális betegellátáson — orvostovábbképzési feladatokat is ellát, szoros kapcsolatban van a Debreceni Orvostudományi Egyetemmel. Nemcsak’-'-, szigorló, de szakvizsgázó or-*1 vosok is járnak be az ősz-* tálvra, s a megváltozott kor- ; szerű körülmények az ő magasabb szintű képzésüket is í szolgálják. Mikor erről beszélt a főorvos, külön hangsúlyozta: Rendkívül hálás vagyok dr. Szabó Istvánnak, a megyei tanács osztályvezető főorvosának aki kezdettől fogva megértette az idegsebészet fontosságát, jelentőségét és igen sokat tett a fejlesztés érdekében. Megyénkben a balesetsebészet, i ellátás szempontjából is lénveges az idegsebészet fejlettségi szintje, hiszen sa jnos. elég sok az ipari és közlekedési balesetekből származó koponya- és gerincsérülés. y Borsod egészségügyi “Hálása ismét gazdagodott, s ió érzés hírt adni- egy olyan osztály létéről ahol a tudományos felkészültség összhangban van a tárgyi adott- , Ságokkal. ' Ádamovics Ilon»
