Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-06 / 263. szám

r- ESZAK4IM^MC*SZ*G 9 ; . 'í ••'Hr LspusÉ pile a iartata pártmozgalmi ifit te: Újhelyi Tiber, a megyei pártbizottság titkára A Politikai Bfeottsá g a« HT?5 óla elteli időszak munkáját értékelve az idén június- ben határozatot hozott a tagfel­vételi munkáiéi és a párt össze- he telének alakulásáról. A testület '*• ' »z elmúlt nyolcért pái-tépítő mun- ,<w :*■ kát alapvetően eredményesnek mi- nősítette, megállapítva, hogy a c» - pávtépilés a határozatokban meg- *•> v fogalmazott elveknek megfelelően • - ,' folyt; a párt egészségesen fejlö- íCjgtsjdÖtt,. taglétszáma gyarapodott, szer­biéi védettsége javult, az egyes társa- ,«talmi osztályok és rétegek párt on belüli aránya alapvetően össz- Vtx -.-bangteen van társadalmi, politikai *«i»-':;»*lyukk»li ,< to-. A főbb aiapelvek megerősítése V' «veített ugyanakkor vannak a ha- rt- lározatnak olyan éj vonásai, ame­lyek a megváltozott helyzettel, a párt előtt álló mai feladatokkal, az eddigi munka hiányosságaival ,tt. függnek össze. Ezek az új elemek éppen aa alapelvek jobb érvénye- »lését, a jelenlegi gyakorlat né- ,v. . hány torzulásának megszüntetését ,,^,v swlgálják. Így például nem lehe- ; .tónk elégedettek a fiatalok és a jnwjftkáfxvk párton belüli arány á- alakulásával, lényegesera ja- ...yiteuUMtk ke® az ifjúság közötti ,vtv,P°btikaá imonkát, s még kövefcke- I „..witesebtten ke-M fiát-adoznunk az arra alkalmas munkások párttag­ja lf gá nevelésében. A Folrbifoari Bizottság Határozata nyomán a Borsod megyei Párt- végrehajtóbiaottság szeptember-ben értékelte a pért taglétszámának növelésére, ívsze tételének javitá- ; lr sara vonatkozó irányelvek végre- Hajtását. A testület megáflapítot- ta; hogy a végrehajtás etedménye- ként a párt Borsod megyében is ,('j egészségesen fejlődött. Megyénk- ' , ben az MSZMP-nek töfob, mint 66 ffi.W tagja van, 6 eaerref több, mini. nyolc éwei eaelőtt. Ez a ’ ;szerve«ei*ség, amely jobb, nint» ' «-szagos átlag, lehetővé teszi. Hogy . társadalom valamennyi rétegé- ' Áek legjobbjai tömörüljenek pár­tunk soraiba: elősegíti a párt ve- ^ zeiő; szerepének érvényesülését és rJ ■“ • tomegkapcsolatök erősítését. „j,,., <,t Megyénkbe«! a párttagok több jpiint SS százaléka nwsnkás. Bz az *i.,L»ráoy evek óta folyamatosan csok- ken, annak ellenére, hogy a párt- szervezetek tagfelvételi munká­jukban a legtöbb energiát a mun- kástöbbség biztosítására fordítják. Ennek okai többek között a tár- odaírni, átrétegeződésben, a nö- vekvő gazdasági terheltben, dön­tően azonban a meggyőzés és a szemléletformálás hiányosságai- ' bán, a munkások körében végzett politikai munka színvonalúban ke­resendők. A termelőszövetkezeti paraszt­sághoz 'tartozó aktív keresők 9,6 százaléka párttag: szervezettségük az elmúlt években jelentősen meg- ., 4 közelítette a munkásosztályét, de 'l soraikban még mindig alacsony a mezőgazdasági fizikai dolgozók aránya. Az értelmiségi réteg — f. jelenlegi foglalkozása szerint — . ..megyéók párttagságának több mint “Í5 százalékát képviseli. A pártépí- lés a tudományos, kulturális és fv'kÖzművelödési, valamint az igaz- i ’*.f ságügyi területek egy részén el­marad a szükségestől. Az utóbbi években tovább fokozódott a nők . közéleti, politikai aktivitása, ja­vult körükben a pártépítés is. Me­gyénkben az aktív kereső nők . több mint 9 százaléka tagja a párt­nak. Szembetűnő, hogy többségük a magasabb iskolai képzettség | megszerzése után kéri felvételét. J Amíg az elmúlt években orszá- R gosan csökkent, Borsodban kis­ji mértékben növekedett a 30 év | alatti- fiatalok aránya. A megye hasonló korú lakosainak azonban csak 4 százaléka párttag. Különö- jí sen alacsony a 13—26 éves kor- !! osztály szervezettsége, a tagfelvé- íj telekben pedig az elmúlt két év­ii ben már 60 százalékot sem érte j; el a fiatalok aránya. Ez. a fiatalok :■ körében végzett nevelő munkánk . jjj gyengeségeit is jelzi. Mindehhez j társulnak a pályakezdés, a család­it alapítás, a lakáshoz jutás gond­jai, de társadalmunk jelenlegi ál­lapotának feszültségei, konfliktu- j, sai is visszafogottságot eredmé- ? nveznek a politika iránti érdelriő­Í désben. Nem megfelelő a közép- ésfel- ' sölökú oktatási Intézmények hall­gatói körében folyó tagfelvételi í> munka sem. Ugyanakkor jelentő­sen nőtt a nyugdíjas párttagok »lánya j*. Szólnunk kell arról is, Hogy ?w. elmúlt öt évben fokozatosan nö- vekszik a pártból kikerülök ará­nya, közöttük jelentős számban vannak munkások és termelőszö­vetkezeti parasztok. A kilépések­nek, törléseknek sokféle oka van, de összességében az évenkénti 2 százalékos kikerülés a párt öntisz­tulásának természetes velejárója, amely a pártegység erősítése mel­lett esetenként rámutat a pártta­gokkal való foglalkozás hiányos­ságaira is. Ezért a kikerülés okait folyamatosan vizsgálni, elemezni kell, a tapasztalatok következtelé­seit pedig' időről időre hasznosíta­ni szükséges. Változtatásra van szükség a kikerüléssel kapcsolatos megítélésünkben is: a pártot még inkább élő organizmusként kell felfogni, ahová folyamatosan be és ahonnan ki lehet kerülni. El kell szakadnunk attól a nem kí­vánatos beidegződéstől, hogy ese­tenként — a különben rendes ember — ha valamely oknál fog­va kikerül a pártból, azt drama­tizáljuk. Az okok vizsgálata során azt is figyelembe kell vennünk, hogy a mai nehéz és beuyotaát viszonyok között a poSsttka mel­letti nyílt kiállás plusz terheket jelent, amit nem mindenki vállal. Az tehát a helyes ’ magatartás, ha korrekt, hátrányoktól mentes le­hetőséget biztosítunk az aktív po­litikai életből visszavonulók szá­mára. Ugyanakkor a pártszervek­nek és szervezeteiknek, egész po­litikai mozgalmunknak még inkább törekedniük kell olyam feltételek és légkör biztosítására, amely megakadályozza a párttól való el­távolodást. A pártépítő munka gj-engeponí- jai mellett az utóbbi években ja­vult és tervszerűbbé vált a tag­felvétel gyakorlata, csökkent a pártépttés reszort jellege. Alapsaev- vezeteink differenciáltabb köve­telményeket támasztanak av. újonnan belépőkkel szemben, és az utóbbi években felvettek a jobb és több munka, az áldozatvállalás tudatában vállalják a párttagsá­got. Párt-végrehajtóbizottságunk k párt összetételének alakulása, a tagfelvételi munka tapasztalatai­nak elemzése alapján jelölte meg a Politikai Bizottság határozata végrehajtásának megyei tenni­valóit, a pártépitő munka főbb feladatait. Jelenleg a párt össaeté- telének minőségi fejlesztése és nem a taglétszám növelése az el­sődleges cél. Nincs szükség a tag­felvételek ütemének, átlagának nö­velésére, viszont az sem enged­hető meg, hogy társadalmunk bármely rétegében korlátoztuk a tagfelvételt. Ennek helyes értel­mezése és gyakorlati alkalmazása tagfelvételi politikánk fontos kér­dése. Meghatározó fettétel, hogy az egész pártmozgalom — ezen belül az alapszervezeti munka — színvonala, tartalmi és módszer­tani vonatkozásban — korszerű­södjön. Felvetődik a kérdés: hogyan tu­dunk számok nélkül szabályozni? Kézenfekvő a válasz: a követel­mények következetesebb és nyíl­tabb alkalmazásával! Ma a párt azt a követelményt állítja tagjai elé, hogy példásan dolgozzanak, cselekvőén álljanak ki a politika mellett (akkor is, amikor ez a ki­állás nem könnyű); állandóan gya­rapítsák politikai és szakmai fel­készültségüket; a kommunista er­kölcs normái szerint éljenek, tart­sák meg a párt- és állami fegyel­met; határozottan lépjenek fel a hibákkal, fogyatékosságokkal szem­ben, bátran vitatkozzanak a téves nézetekkel. Azok jöjjenek tehát a pártba, akik ezt vállalják és akik erre alkalmasak és alkalmasságu­kat mór bizonyították. Azért hangsúlyozzuk ezek kö­vetkezetesebb érvényesítését, mert sok pártszervezetben e téren ma még engedékenységet tapaszta­lunk. Gyakran kimondatlanul is az a felfogás jut érvényre, hogy: „rendes ember, elvégzi a munká­ját, nincs ellene kifogás, szeretne párttag lenni, miért ne vegyük fel?” A párttagság tekintetében ennél magasabb mércét kell állí­tani, a tagfelvételeknél ennél igé­nyesebbnek kell lennünk. Itt is fontos feladat a minőség javítása, aminek két fő lehetősége kínál­kozik Az egyik: a párton belül levőkkel szemben olyan követel­ménytámasztás, amely az alkal­matlanokat fokozatosan kirekeszti a pántból, * másik, hogy a belé­pőkkel szemben a követelmények differenciált támasztása mellett kapjon nagy hangsúlyt a politika melletti tudatos, cselekvő, nyílt kiállás is. Pártunk munkás jellegének meg­őrzése változatlanul a párt társa­dalmi hivatásával összefüggő alap­vető politikai kérdés. A követel­mény változatlan: a belépők több­sége a munkások soraiból kerül­jön ki. Hogy mennyi legyen a többség, azt az adott terület jel­lege, társadalmi struktúrája, a párt szervezettségének helyzete határozza meg. Az alapszerveze- tekben olyan tartalmas, pezsgő mozgalmi életet kell kialakítani, amely vonzóvá teszi a pártot a munkások (és általában a párton- kwüliek) előtt. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy a helyi párt­élet a belépőknek értelmes cse­lekvési teret, megnövekedett rész­vételi lehetőséget biztosítson az őket foglalkoztató kérdések meg­vitatásában és eldöntésében. E fel­tételek között is különösen fontos a színvonalas vitaszellem és vita­kultúra jelenléte, nem wto éosor- ban az értelmes, a politikai cél­jainkhoz kapcsolódó cselekvési le­hetőségek biztosításé. Aizzat is tisztában keli lennünk, hogy bár­mennyire tökéletesek pártépüé munkánk alapelvei és reálisak a támasztott követelmények, ha ezek valóraváltásának feltételeit — mindenekelőtt a mozgalmon belől — nem teremtjük meg, erőfeszí­téseink nem járnak keito siker­rel. Nem elég tehát a politjkáwal való egyetértés; ezt a politikáit av. eddigiektől is felelősebben váiHaé- m kell a tömegek icáoyába, még konfliktusok és nehézségek árán is. Jelenleg a problémái én ab­ban látom, Hogy a párttagok a mozgalmon bettii n$stóam vállal­ják a poüiikiíif, érveinek meHefi­te, de a moiZgaúmoa káwöf, a tö­megek között már fcap&aafcalbaió, bátortalanság, eibttmnytaianodág és érv-szegénység. .0« a mozgalom a közösség sorsáért vívott Hekbc valós átélését nyújtja, a>: érzelmi töltés és kötődés atmoszféráját te­remti meg, ez már önmagában is jelentős vonzó erő lettet. Ennek feltételei azonban — fapaswtölafa- i-nk szerrni — aüapsaervezet'eink jelentős résBérwS még hiányosak. Az etoaridoétak mellett, a pért- jól és tagjairól kialakított véle­mény kialakításában döntő jelen­tősége ran a kommunista vezetők magatartásának, személyes példa­mutatásának is, nagyon sok múlik azon, hogy a pártonkívüliek jó vagy sotssa példát kát»»k-e ma­guk körül. A szeileíim fogla?fc6«ású«Jt réte­gén belől elsősorban a tudomány, a kultúra, a művészetek területén és a termelés irányításában dol­gozó tekintélyes értelmiségiek fel­vételét kell elősegíteni, ugyanak­kor törekedni kell arra, hogy min­den társadalmi rétegből x legjob­bak kerüljenek a pártba. Egyrészt ez azt jelenti, Hogy az alkalmas­ság mércéjét le társadalmi réteg helyzetének fi gye lem bevéteievel kell felállítani, másrészt azt, hogy itt 1« az alkalmasság tekintetében már kipróbált személyeket kell felvenni a pártba. A fiatalok között vég»eK tag- felvételi munka javítás* azt igényli, hogy a pártszervezetek ne csak a KISZ teendőjének tekint­sék a fiatalok nevelését, közéleti aktivizálását, hanem közvetlen pártpolitikai feladatnak is! A párt- szervezeteknek sokféle módon kell szélesíteniük kapcsolataikat a po­litikailag érdeklődő pártonkíviili ' fiatalokkal. Igényelni véleményü­ket, cselekvő részvételüket a mun­kahely és a tágabb környezet fel­adatainak megoldásában. A KISZ- ben levő párttagokat ne csupán azért küldjük az ifjúsági szerve­zetbe, meri: fiatalok, hanem azért, hogy olt érdemi pártmegbízatást végezzenek. V égül: javítani kell a tagfel­vételi munka demokratiz­musát és növelni az ajánlók felelősségét, hiszen a munkájuk nem élhet véget a tagfelvétellel. Ma is érvényes a párt újjászerve­zésekor vallott alapelv: inkább le­gyünk kevesebben, de legyünk erő­sek, egységesek és fegyelmezettek! A párt összetételének minőségi fejlesztése, a párttaggá nevelő munka javítása nem öncélú. Ered­ményei nyomán az egész pórt erő­södik és a nehezebb helyzetben is még alkalmasabbá rtílik wezetö szerepének hetöttésér«. A legjobbak között Kondorosiék A csapot munkáját segítő F6-HK típusú vógathajtő géppel több mint száz métert hajtottak októberben. Látogatás a vájvégen A Borsodi Szénbányák Putnoki Bányaüzeme már­most is az ország legkorsze­rűbb mélyművelésű bányái közé tartozik, néhány év múlva pedig — évi termelé­sét tekintve — a legnagyobb lesz. Még nem fejeződött be teljesen az akna 600 millió forintos fejlesztése, de a szén már emberi kéz érintése nél­kül kerül a külszíni tárolók­ba; gépek segítik az elövájá- soo dolgozó bányászok mun­káját is, és az sem mellékes saempont, Hogy az ember a t eher- és szeaúiSyszállííásra is alkatomé gsisp.kszakigon kö­nyökűé témaseteodva jsat le a mélybe, ncaa kell ki&omé- teseket gyalogolni. Az elmúlt tiz érvben nagyot fejlődött a putnoki bányászkodás, köny- nyebto, Hitstónságoeölofc lett a nMfOíwi. A föwáiwrtfflöi Seágí»» vá­gatban x lísHsembec T. usaeí viselő oittwájáai saociu lista brigád doígaEÍk. Október ele­jén k«sát& a munkát, de már 10ö méter*e távolodtak ei a íóvonaltól. A brigád — ahogy a bányászok mond­ják — ÚíSKI-es szelvényben halaid «fSre, azaz négy méter átmwBSöfS vágatot bajt. A úájuégm, tettét »Hol * munka folyik, éppen bizto­sítanak : egymáshoz rögzítik az ívbe meghajlított TH-va- sakat, így képezik ki a ha­talmas nyomásnak is ellen­álló kör szel vényt. Az ívek nem mindenütt illeszkednek — négyen rugaszkodnak ne­ki, nyomják, feszítik, csavar­ják. »míg végre sikerül rög­zíteni az egyenként máza* súlyú b i ztos i főelem eket. Az emberek arcáról folyik a sá­ros veríték. — Elkészültünk, jöhetnek — kiabál Balázs Sándor, a délelőttös szak vezetője. T- Miért állnak? Rossz a gép? — mutatok a csupasár monstrumra, az F6—HK tí­pusú vágathajló gépre. — Szerencsére a géppel nine* baj. Most szereltük be az utolsó TH-vasat, a pótlás még nem érkezett meg, ezért nem tudunk haladni — ma­gyarázza Miké Gusztáv se­gédvájár, a gép kezelője. Az anyaghiány visszafogja x brigádot, mert amig nincs biztosítva a lefejtett terület, addig nem engedhetik neki a a ép marófejét a szén fal­vi a k amiből fegvébként most bőven csordogál a víz. — Nem veszélyes ? — A víz? — kérdez visz- sb* a szakvezető. — Tegnap még száraz volt a munka­hely. ma reggel kezdett el folyni. Reméljük, amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen fog elmaradni — mondja hagy nyugalommal. Anyaghiány miatt kényle­ien állni a csapat, tehát a beswélgetés nem vesz el tó- kiói. A November *f. szo­cialista brigád árról híres, hogy a nyolc óra minden percét igyekszik a legjobban kihasználni. Legtöbbször a beszálláskor a gumiszaJagon esznek, mert; a munkahelyen erre nem fecsérelik el az időt. A csapat vezetője, Kon­dorost László nem ismer tré­fát, minden szaknak teljesí­tenie kell a meghatározott normát, így Baidas Sándornak- nak is. — Kondoncwi meghajtja * csapatot? — EisőkéoÉ saját n»»Qát — vágják rá. — Hát, az biztos, »em s»e- retí, ha valaki leül — teszi hozzá Lakatos Emil, aki har- madik éoe tagja a brigád­nak. — Ha elnéző lett vol­na, akkor nem nyertük vol­na et a l&állalat Kiváló If­júsági Brigádja címet. — Es nem lettünk volna har­madik ok az ágazati munka- versenyben — veszi vissza a szót Balázs Sándor, majd így folytatja: — Ez egy haj­tó® kollektíva. Tudjuk, hogy csak akkor van pénz, ha ke- ményen dolgoizunk, ezért leg­korábban szállunk be, és leg­később szállunk ki a bányá­ból. A tagok többsége fiatal, családos, mindegyiküknek keit a pénz, s itt jól lettet keresni. A brigád vérében vem, hogy az ilyen kényszerszü­neteket sem tölti tétlenül, Lakatos Emil és Csiszár Ká­roly a lepergett sáros szenet pakolja a csillébe. Meg kell markolni a szívlapátot, mert a poros törmelék teleszsvta magát vízzel. — Legyen rend a munka­helyen — mondja a szakve­zető. — Ha megjön az anyag, a takarításra úgysem jut elég Idő. — Ebben az évben is vállalat kiváló akar len­ni a brigád. Ezt a célt tűz­tük magunk elé. Szeptembe­rig időarányos tervünket tel­jesítettük. és ez a hónap is jól sikerült. Balázs Sándor előrenéz s vájvég felé, talán túllát a szénfalon, mert ingatja a fe­jét, saccol: — Az októberi tervet 25-én már teljesítettük, tehát elér­jük a 102—103 méteres kihaj­tást ebben a hónapban. Ez a putnoki bányában csillés szállítással nagj-on jó ered­ménynek számit... A 18 tagú brigád tagjai kéményen mégdolgoznak a 3 —9000 forintos fizetésért. Az ö munkájuktól is függ. hogy a putnoki aknában mikor kez­di meg a termelést egy új frontfejtő, egy nagy teljesít­ményű tömegtermelő munka­hely. Októberben Kondoro­siék többet, akartak, ahogy ők mondták: keményebben megfogták a munkát, hogy száz méteren felüli teljesít­ménnyel ünnepelhessék no­vember 7-ét. Vénagy ’Mván

Next

/
Thumbnails
Contents