Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-06 / 263. szám

*2 19S3. november 6., vasárnap W 'ttPlűgluililj mz 1. gMaWt ■egáBapftotta, hogy a kom­munisták pártjának és a aeovjet népnek a munkája aesodkívül rövid idő alatt megteremtette az ország össznépi, szocialista gazda- aégát. Létrejött az az anyagi­műszaki, társadalmi és szel­lemi bázis, amelyre támasz­kodva az áj társadalom ki­bontakoztathatta a kapita­lizmussal szembeni előnyeit. A továbbiakban Grigorij Romanov megállapította, hogy a nemzetközi helyzet a második világháború óta még soha nem volt olyan feszült, mint jelenleg. Az imperializmus nem tett le arról, hogy visszaszerezze el­vesztett hadállásait. Ez a szándék ma még megalapo­zatlanabb és rnegvalósítha- tatianabfa, mint a múltban bármikor, de kétségtelen az is, hogy minden korábbinál sakkal veszélyesebb. Példáttanul megnőtt az ■snerikai imperializmus po­litikájának agresszivitása — mondotta Grigorij Romanov —v a ezt bizonyítja az is, Rogy az Egyesült Államok bármely áron Nyugat-Euró- péba akarja telepíteni új, közepes hatótávolságú nuk­leáris eszközeit. Ezek a ra­kéták minőségileg új fenye­getést jelentenek a Szovjet­unió és más szocialista or­szágok biztonságára nézve; i nokleáris elsőcsapás-mérés- » alkalmas fegyverek, tele- ' gáttsük a világbékét fenve- 1 5$ető lépés. A Genfbem két j mám tartó targyalásotam a i Szovjetunió egyik konstruk­tiv kezdeményezését a másik ntán terjesztette elő, íelszó- Mfcwa partnerét; hogy áliapod- ! janak meg Európának vala­mennyi nukleáris fegyvertől vadó mentesítésében, vagy az ■tarosáéin benáll ás szintjének ■cámottevó csökkentésében ! — az egyenlőség és az egyea- ! SS biztonság elveinek alap- ’ 3S». A Szovjetunió állás­pontjának rugalmasságát, a másik fél törvényes érdekei számbavételének szándékát meggyőzően bizonyítják azok a szovjet javaslatok, amelye­ket Jurij Andropov ismerte­tett a Pravdának augusztus­ban és október végén adott válaszaiban. Az Egyesült Ál­lamok azonban továbbra is elhatárolja magát ezektől az ésszerű javaslatoktól, és kü­lönböző csomagolásokban ugyan, de változatlanul az egyoldalú leszerelés tökéle­tesen ésszerűtlen követelését támasztja a Szovjetunióval szemben. Ha az Egyesült Államok megkezdi új rakétáinak Nyugat-Európába telepítését, ez elkerülhetetlenül arra készteti majd a Szovjetuniót, a Szovjetunió szövetségeseit és barátait, hogy válaszintéz­kedésekkel szavatolják biz­tonságukat. Harcászati-had­műveleti rakétakomplexu­mok létrehozását előkészítő munkálatok kezdődnek az NDK és Csehszlovákia terü­letén. De lesznek még más lépések is. Mindenki számá­ra világosnak kell lennie, hogy az új amerikai rakéták megjelenése Nyugat-Eu ré­pában lehetetlenné teszi a tárgyalások folytatását Géni­ben. A tárgyalások azonban folytatódhatnak, ha az Egye­sült Államok nem fog hozzá rakétái telepítéséhez — hangsúlyozta Grigorij Roma­nov. Beszéde végén a szónok hangsúlyozta, bogy a jelen­legi rendkívül feszült nem­zetközi helyzetben nem könnyű továbbhaladni az enyhülés, a békés egymás mellett élés és a leszerelés útján. A Szovjetunió azon­ban nem kíván lemondani békepolitikájáról. A koráb­binál is következetesebben akar harcolni a háborús ve­szély eilen — a világesemé­nyek alakulásának megvál­toztatásáért. «!«<•> Hazánkba látogat az osztrák kancellár Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására a közeljövőben hivatalos látogatást tesz ha­zánkban dr. Fred Sinowatz osztrák szövetségi kancellár. * A nemzetközi politikai légkör kedvezőtlen alakulása ellenére is kiegyensúlyozot­tan jól fejlődnek kétoldalú kapcsolataink az Osztrák Köztársasággal; a két or­szág álláspontja számos kér­désben — így az enyhülés vívmányainak megvédését tekintve — azonos, vagy ha- ‘ sonló. Magyarország és Ausztria viszonya a békés egymás mellett élés jó példá­jának tekinthető. Ausztria a fejlett tőkés or­szágok közül a legjelentősebb partnereink közé tartozik. A feszültebbé vált nemzetközi helyzetben is arra törek­szünk, hogy megtartsuk az elért szintet és előbbre lé­pünk. A kétoldalú együttmű­ködésben rendszeresek a fel­ső szintű találkozók, s mind­két fél kész a folyamatosság fenntartására. Ezt jelzi az is, hogy Fred Sinowatz idén hivatalba lépett szövetségi kancellár első hivatalos láto­gatása — miként jelentettük — Magyarországra vezet. A két állam kapcsolatait a legtöbb területen megfelelő egyezmények szabályozzák. Az utóbbi években hatályba lépett egyebek között a bűn­ügyi jogsegélyszerződés, a kiadatásról szóló konzuli egyezmény, ■ egyezmény ad keretet a kulturális és tudo­mányos együttműködésnek is; megállapodásban rögzítet­tük a bűnügyi és a közleke­désrendészeti együttműkö­dést; egyezményt irtunk alá a vízumkényszer megszünte­téséről, valamint az idégeo- íorgalomróL A múlt esztendőben szer­ződésben rögzítettük az érett­ségi bizonyítványok egyen­értékűségét. Házánk egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere Ausztria. A két ország közti gazdasági kapcsolatok szi­lárd alapját' a történelmi tra­díciók, a földrajzi közelség, gazdaságaink sok szempont­ból egymást kiegészítő jel­lege, valamint a jószomszédi viszony képezi. Kapcsolatain­kat a kölcsönös előnyök alapján kívánjuk fejleszteni. Rendkívül dinamikusan nö­vekszik az országaink közti árucsere-forgalom: a kölcsö­nös szállítások volumene az elmúlt tíz év során több mint két és félszeresére emelke­dett. Az áruforgalom össze­tétele azonban nem korszerű, mind az export, mind az import nagyobb részét az alapanyagok, nyersanyagok teszik ki; a gépek, a fo­gyasztási iparcikkek aránya alacsony. Különösen kivite­lünk szerkezete kedvezőtlen. Pozitívan értékelhetők a Magyarország és Ausztria vállalatai közötti, fejlődő kooperációs kapcsolatok: je­lenleg — főként a gépipar és az elektronikai ipar terüle­tén — 120 kooperációs szer­ződés v«n érvényben. Továb­bi lehetőségek kínálkoznak a harmadik piaci együttműkö­dés területén. Fejlődőben van • bét ar- mág közötti utasforgalom: tavaly az előző évibe* ké­pest 20 százalékkal több — 1 millió 340 ea*r — osztrák állampolgár látogatott ha­zánkba, ■ 200 ezer magyar állampolgár járt a szomszé­dos országban. I wtimúmozgalom meipfa 1945-1971 1 Nemcsak megyénkben, de országosan sem igen lehetne példát találni arra, hogy ilyen témájú, a szakszerve­zetek tevékenységét, törté­netét bemutató kiállítás megrendezésére sor került volna. Mi adta az ötletet? Az, hogy á három megyéből, Borsodból, Abaújból és Zemplénből (és még akkor meg is feledkeztünk a gö- möri részről!) létrejött új megye adja országunk nem­zeti jövedelmének majd egy­ötödét — és ami ebből kö­vetkezik: az itt élő, a szer­vezett munkásság, a pa­rasztság és az értelmiség nem lebecsülhető szerepet vál­lalt és vállal az egész or­szág gazdasági, politikai és kulturális életében. De nem érthetjük meg a jelent, ba megfeledkezünk a múltról, ha nem ismerjük azt az utat, amelyet a megye felszaba­dulása, 1944. decembere után kezdtek meg és tettek meg, gyalog, biciklin, szekéren, a Kopácsyls, a Baloghok, az Oszipok és mások. De ha már a múltról be­szélünk, azt sem hagyhat­juk említés nélkül, hogy a megye munkásmozgalmi ha­gyományai között az 1919-es, vagy az 1943—44-es történ­tek nagyobb hangsúlyt kap­tak, mint a felszabadulás után vívott harcok, küzdel­mek. Az mindenképpen he­lyénvaló, hogy a Vörös Had­sereg 1919 májusi északi hadjárata, vagy az 1943 szep­temberi diósgyőri béketün­tetés, vagy a MOKAN-Komi- té tevékenysége méltó he­lyet kapott és kap a me­gye történeti hagyományai között, de törekedni kell ar­ra, hogy a felnövekvő új nemzedékeknek módjuk és lehetőségük legyen a közel­múlt igaz, valódi történeté­nek megismerésére. Nem ar­ról van szó, hogy erőnek erejével új, esetleg nemlé­tező dicső tetteket fabrikál­junk, de azt feltétlenül meg­követelik tőlünk a mai fia­talok és azok, akik a fel- szabadulást követő esztendő­ket, évtizedeket végigküz- dötték, hogy igaz, pontos is­mereteket nyújtsunk nekik 1944—45-ről — az élet meg­indulásáról, a hároméves tervről, az élmunkásokról, a sztahanovistákról, egyszóval; egy új ország felépítéséről. Mi sem lenne károsabb, mint az, hogy ha elhallgat­nék a nehézségeket, azokat a súlyos problémákat, ame­lyek elvezettek 1956 októbe­réig, az ellenforradalmi lá­zadásig. Mert csak akkor le­het teljes és igaz a kép a mai országunkról, ha látjuk, honnan indultunk el és ho­gyan jutottunk el idáig. Innen és ezért származóit az a gondolat, hogy eredeti,, egykorú dokumentumok, iratok, fényképek, plakátok segítségével bemutassuk, a széles közönség elé tárjuk a megye szakszervezeti mozgal­mának legfontosabb ese­ményeit, hogy megörökítsük azok emlékét, akik az úi- törésben, majd a szocializ­mus építésében maradandót tettek, alkottak. Közbevetőleg, de nem mel­lékesen: a megye történeté­vel foglalkozó szakemberek, könyvtárosok, levéltárosok, muzeológusok, történészek már eddig is sok értékes forráskiadványt, monográfiát állítottak össze, adtak ki a felszabadulást követő kor­szakról. (Az azonban nem hallgatható el, hogy aránylag kevés munka található, mely a ' borsodi szakszervezetek történetét, annak egy-egy részletét fogja át, — össze­foglaló mű pedig csak most készül.) De semmiféle da­kumentumkötet vagy feldol­gozás nem pótolhatja a vi­zuális bemutatást, olyan ki­állítást, amely a maga sajá­tos eszközeivel viszi közelebb az érdeklődőkhöz a szakszer­vezeti mozgalom történetét. A kiállítás dokumentumai döntő részben a Szakszerve­zetek Központi Levéltárából származnak, a fényképeket a Munkásmozgalmi Múzeum fényképtárából, a plakátokat a Magyar Hirdető archívu­mától kaptuk. Nem volt nagyon kellemes tapasztalat, hogy a megye üzemeitől, vállalataitól, kul­turális intézményeitől az anyag összegyűjtésében nem kaptunk olyan mértékű segít­séget, amilyent a kutatási terv összeállításánál remél­tünk. (Talán még nem késő, hogy meet, szinte a huszon­negyedik órában illetékesek megtervezzék és lerakják egy, a megye munkásmozgalmi eseményeit felölelő fotó-, film-, hang- és plakátgyűj­temény alapjait) Mit lát a látogató a kiálíí- tés 35 nagyméretű tablóján? Az élet újrakezdését, a szakszervezeti ■ szervezkedés megindulását, az újjáépíté­sért folytatott önfeláldozó harcot mutatják be az első tablók, majd megismerked­hetünk az első munkaverse­nyek élmunkásaival, sztaha­novistáival. Külön tablók foglalkoznak azzal a tevé­kenységgel, amelyet a szak- szervezeti szervek a megye nagy és kis kulturális in­tézményeiben, sportegyesüle­teiben kifejtettek, de nem maradnak ki az oktatás szer­vezeti és tartalmi problémáit ábrázoló dokumentumok sem. Iratmásolatok, fényképek nyomán alkothat képet a lá­togató az 1949—1956-«« é»ek porttív 4a negatív tendenciái­ról, a hatalmas arányú ipar- fejlesztésről, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről éppúgy, mint a sok helyen túlhajtott, formálissá vált versenymozgalomról, a sztá­lini, a koreai stb. műszakok­ról. .... A kiállítás harmadik és negyedik része az 1956 és 1971. között eltelt időszak szakszervezeti munkáját fog­lalja össze, a konszolidáció­tól, a normális életrendbe való visszatéréstől kezdve az új gazdasági mechanizmus előkészítése és bevezetése kapcsán jelentkezett új szak- szervezeti feladatokig. Persze, egy kiállítás nem adhat teljes történeti átte­kintést egy adott korszakról, nem helyettesítheti sem a f orráspublikációt, sem a monografikus feldolgozást. Célja, funkciója csak az le­het, hogy felhívja a figyel­met a szóban forgó téma, je­len esetben történeti korszak lényeges mozzanataira, meg­határozó tényezőire. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kiállítás anyagát csak abból lehetett összegyűjteni, ami megmaradt. Nem egy esetben azt kellett észlel­nünk, hogy éppen a legfon­tosabb megbeszélésekről, döntésekről nem készült írá­sos feljegyzés, vagy jelentős eseményekről fényképfelvé­tel. Igor. nehéz, válságos idők­ben nem az volt a legfon­tosabb feladat, hogy írásba rögzítsék a történteket, hogy mindent pontosan megörö­kítsenek az utókor számára. Különösen érvényes ez az 1944—45-ös, vagy az 1956— 57-es időszakra. De azért nem kevés sor,, amit a 35 tablón be tudunk mutatni. * A kiállítás december 8-én lő órakor nyílik a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban. Üdvözlő távirat ■ I ■ ' 'V;L Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KÜepewB -(|j Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke november 7. alkalmából táviratban üdvözölte Jurij Vlagyimirovica Andropovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnökét és Nyikolaj Alekszandrovics Tyihonovot, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökét. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság*, • Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanács« te a magyar nép nevében szívből jövő üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek, és az Önök személyében ■ Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjet­unió Minisztertanácsának és a testvéri szovjet népnek, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom G6. évfordulója alkalmából. A Nagy Október gyökeres fordulatot hozott az emberiség történetében, utat nyitott a kizsákmányolástól mentes sza­bad élethez, a társadalmi felemelkedéshez. A lenini eszmélt megtestesüléseként, nagy áldozatok árán, a nép művekén* megszületett és legyőzhetetlen erővé vált a világ első szocia­lista állama. A szocializmus őszinte hívei saját törekvéseik kifejezését látták a lenini életműben, nagy várakozással ém reménységgel tekintettek a Szovjetunióra. Példája ma la vi­lágszerte ösztönzést és erőt ad a békéért, a népek boldogulá­sáért, a haladásért küzdő millióknak. A szovjet nép lenini kommunista pártja metáéw) ki­emelkedő eredményeket ért el a gazdaság, a kultúra tmjlam- tésében, az új társadalom építésében. Történelmi vívmányai meggyőzően bizonyítják a marxizmus—leninizmue el mm évülő igazságát, a szocialista társadalmi rendszer magasabb rendűségót. Szilárd meggyőződésünk, hogy a testvéri mám jet nép sikeresen oldja meg a szocializmus építésének sara* következő feladatait is. A Szovjetunió fáradhatatlan harca a nemaetkMI Mala«»- ságért, a világ békéjéért, a társadalmi haladás etfiinuwlM séért kivívta a világ közvéleményének széles körű uiiaasu rését és támogatását Napjainkban, a nemzetközi helyzet éleződése közepette a Szovjetunió következetes, higgadt békepol ája, megegye­zést kereső kezdeményezései a fegyverkezési verseny megál­lítására, az enyhülés vívmányainak gyarapítására, a világ­béke megőrzésének egyik döntő tényezője. ‘ A magyar nép, amely felszabadítóját tiszteli • SaaarjeteaÉA. ban, nagyra értékeli népeink közös történelmi vívmányát, a magyar és szovjet nép megbonthatatlan barátságát. A* aaa- nos eszméinken, közös céljainkon nyugvó barátságunk, es­ségünk, internacionalista szövetségünk ma is népünk béké­iének, hazánk függetlenségének és biztonságának, anocialltt* építőmunkánknak fontos támasza. A magyar péti. áe hav­in á n y k ü 1 d öttség ez évi hivatalos, baráti látogatása a fltNsrjeá- unióban tükrözte nézetazonosságunkat a szociálist) »■ építé­sének alapvető kérdéseiben, a magyar—szovjet együteműké- dés erősítésében, a világhelyzet megítélésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar WépfcöeM*- saság a marxizmus—leninizmus és a proletár intnninaa 1 izmus szellemében a jövőben is erősíti kapcsolatait a Saav- jetunió Kommunista Pártjával, a Szovjetunióval közó« tót­jaink megvalósítása érdekében. A Szovjetunió és a világ haladó erőinek nagy Aámepáa azivből kívánjuk Önöknek, hogy az SZKP XX VL kongteev- azusa határozatainak megvalósításáért, a világ békéjének) megőrzéséért folytatott nemes harcukat további kiemelkedi »kerek övezzék. ♦ Dr. Várkoityi Péter külügyminiszter táviratba» MteteMte Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulója alkalmából. MM a MW plarali WitsÉj A holland delegáció tár­gyalásokat folytatott Apró Antallal, az országgyűlés el­nökével, találkozott politikai életünk több vezető szemé­lyiségével és ellátogatott Győr-Soprom megyébe. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Péter János, a* országgyűlés aleinötoe bú­csúztatta. A BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT megvételre felajánlja n alá! gépeket: faipari hosszlyukfúrógép F.F02 típus, VGY 700 tip. faipari vastagságú gyalugép, faipari kombinált gyalugép AU—630 tip. ÉRDEKLŐDNI: ' * ’• '( . £ Telefon: 38-141/34-es mellék, BIK, Baross Gábor u. 13—15. sz. Kereskedelem-szerv. oszt. Szombatom, hivatalos láto­gatását befejezve, elutazott Budapestről a holland par­lament küldöttsége, amely Dirok Dolmarmak, a holland törvényhozás második kama­rája elnökének vezetésével, a magyar országgyűlés meghí­vására, tartózkodott hazánk­ban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents