Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-03 / 260. szám

1933. november 3„ csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Mérlegelni, ha áldozattal is jár Friss iÉrniirial az enerfliaracisiializáíásért Papírhalmaz helyett biflentyűk A megy« Népi ETIenAr­9 zési Bizottság 1980 óta folyamatosan, évenként vizsgálja megyénk különböző vállalatainál az energiagaz­dálkodás színvonalának ala­kulásáé Néhány hete ismét Vizsgálat kezdődött — néhol * lóvizsgálat, néhol célvizsgá­lat, néhol teljes körű ismer­kedés e fontos témakörben. Dr, Szarka Tivadar profesz- szor. a műszaki tudományok kandidátusa — pártfeladat- " ként, társadalmi munkában — hosszú évek óta foglalko­zik a NEB energetikai vizs- gálataipalc irányításával, ko­ordinálásával. A Nehézipari Műszaki Egyetem energetikai közéltének professzora fcö- zey.'ao esztendőt dolgozott a lu,éjv-n ■. Kohászati Művekben, sokáig * a nagyvállalat fő­energetikusa volt, így érthe­tő.' hogy elsősorban a kohá­szati és gépipari vállalatok energetikai szervezetének tud hathatós segítséget nyújtani. .— A KNEB-et nem az a eél vezérelte, amikor orszá­gos vizsgálatot indított e tárgykörben, hogy bűnbako­kat keressünk, akik keze kö­zött elfolyik az energia. Az­zal a céllal, kért föl pénzügyi szakembereket, közgazdászo­kat, műszakiakat a vizsgá­latok irányítására, hogy kö­zös erővel megtaláljuk azo­kat ' a módszereket, amelyek alkalmazásával optimálissá válik ’ az energiafelhasználás. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a népi ellenőrök szótlanul elmennek a bűnös hanyagságok mellett. — Milyennek ítéli azoknak c borsodi nagyvállalatoknak az energiagazdálkodását, me- li/élcnek ilyen irányú tevé­kenységét évek óta lige­temmel Idsóri? Meggyőződésem 1— és ezt szeretném előrebocsátaui —, hogy azok a gondok, amelyek az energiaielhasz­nálást illetően jelentkeznek Magyarországon, a legkevés­bé,, sem az energiával foglal­kozó szakemberek hibáiból fakadnák. Az energetikus! szervezet nek olyan sokirá­nyú problémát kellene meg­oldania, amelyre nem képes, nty.n lehet képes önmagában. \z energiagazdálkodás szín­vonala függ a technológia, a technika színvonalától, a környezetvédelem elvi és technikai minőségétől. A jó energiagazdálkodás és a hat­hatós környezetvédelem kö­zött egyenes az arány. 18a energia szabadul ki a réndszerbői, akkor mindem­kor szennyeződik a kür- nyezetünlc. Emellett a gaz­daságirányítás, a fölösle­ges papírmunka eltörlése is segítheti az energetikusok munkáját. Amikor 1980-ban megkezdtük a vizsgálatot, számos olyan gonddal talál­tuk szemben magunkat, amelyeket maguk a vállala­tok nem tudtak volna meg­oldani. Vontatottan, túlságo­san lassan bírálták el az energiaracionalizálási pályá­zatokat.. lassan érkeztek a támogatások, a bankoknak is iratkötegekel kellett áttanul­mányozniuk ahhoz, hogy egy viszonylag egyszerű informá­cióhoz jussanak. Az első vizsgálatok után a különbö­ző politikai fórumok felol­dották ezeket a görcsös aka­dályokat, a pályázati elbírá­lások dinamikussá váltak. — Ezen túlmenően történ­tek-e változások közvetlenül a termelő szférában? — Igen. A népi ellenőrök­nek többé-kevésbé sikerült elfogadtatniuk egy új szem­léletet, történetesen azt, hogy ne feltétlenül a mennyiségre figyeljen mindenki, hanem a gyártás gazdaságosságára. Hogy ne az legyen a válla­lati cél, hogy minél többet gyártsunk, hanem az, hogy olcsóbban, minél kisebb rá­fordítással. Sajnos azonbau sok esetben kevés az útj szemlélet elfogadása, mert a cél érdekében beruházni is kell. — Tudna erre példákat említeni? I Vegyünk két példát a kohászatból. Ha a rapszodi­kusan termelődő kohógáz alakulását számítógép figyel­né és erről folytonos infor­mációt adna, a legkisebb mennyiség sem menne ve­szendőbe ebből az értékes melléktermékből. A vállala­tok nagy gondja, hogy súlyos büntetést fizetnek, ha az éves leszerződött mennyiségtől több földgázt használnak fel. Hogy ezt kivédjék, többre szerződnek, ami pedig már népgazdasági károkat okoz önmagában is. Ha számító­géppel figyelnénk a fogyasz­tás menetrendjét, bizton­ságosan szerződhetnének a vállalatok és különböző köz- beavatkozásokkal nagy költ­ségeket tudnának megtakarí­tani. Például úgy, hogy a számítógép jelzésekor egyes technológiákat rövid időre vosssafognának. Az LKM- ben kiszámítottuk, hogy egy esztendő alatt csupán tízszer kellene csökkenteni átlag 15 percre egy-egy technológiát és ezzel máris elhárítottuk a csúcsfogyasztást, így 3 millió forint energiaköltséget taka­rítottunk meg. Ez már ener­giagazdálkodás lenne: mérle­gelni, még ha az egy kevés áldozattal is jár! Selejt nem képződne ezek alatt a 15 percek alatt, legföljebb ennyi idővel később lenne kész a termék — — Mennyibe leerütne ewi ilyen számítógép? — Sok millió forintba, en­nek beszerzésére jelen leg nincs lehetősége az LKM- nek, ám más, olcsóbb lehető­séget találtunk az energia- gazdálkodás korszerűsítésére. A személyi számítógépes energiagazdálkodás elvét a mi tanszékünk dolgozta ki. A beruházás összege a kutatási költségekkel együtt egymillió forint körül lesz. Alkalmazá­sát — az országban első­ként — talán már a jövő év­ben megkezdi a nagy kohá-, szati üzem — hallottuk, Szarka Tivadar egyetemi ta­nártól. A személyi számítógépeb a tanszéki laboratóriumban dr. Hegedűs János adjunktus- mulatta be. — Az energi-aelszámolási rendszer túlságosan szerve­zésigényes és ami a fő hi­bája, nagyon lassú. A túlsá­gosan lassú információáram­lás nehezíti az energetikai szervezet munkáját, nem tud azonnal közbelépni, ez­által energiaveszteségek ke­letkeznek. Nagyon okosak ezek a kis személyi számító­gépek, kezelésüket egy rö­vid tanfolyamon megtanít­juk azoknak a hölgyeknek, akik az energiaelszámolással foglalkoznak. Mellesleg igen­csak megkönnyíti az ő mun­kájukat is. a rengeteg papír­munka helyett csak a bil­lentyűkön kell helyesen ját­szadozniuk. A lcis gép naprakészen ad­ja gyáregységenként, üzem­részenként — vagy ahogy kérik — az energiafogyasz­tást, az adatokat fajlagosít- ja, archiválja, statisztikát ké- statt. Az adatokat ellenőrizni lehet, törölni, rögzíteni. ... Hegedűs János már valós, LKM-es adatokkal mutatja be a .számítógépet, hiszen a program már készen áll. Lévay Györgyi Az idei szüretet jeles • évjáratként , jegyzik be Toka j-Hegy® Íja borá­szati annalesébe. Ha meny- nyiségben kevesebb termést takarítottak be a vártnál, a nagymérvű aszúsodás minő­ségben bőségesen kárpótolta a szőlőtermelő gazdákat, vál­lalatokat. Ekkora tömegű aszúszemet ritkán lehet szemelhetni a furmint- és hárslevelű für­tökről, mint ezen az őszön. Voltak olyan kistermelők, akik a maguk 800—1000— 1200 négyszögöles parcellájá­ról 50—100 ezer forint érté­kű aszúszemet adtak el a borkombmátnak. Így aztán természetes, hogy a vállalat vagonszámra vásárolta fel az aszút, még hozzá egészséges, kiváló minőségű termést, ami a történelmi borvidék­nek évszázadok óta mindig is valutával felérő kincse volt. Hosszú esztendőkre visszatekintve is a legjobb aszús esztendők közt tartják majd , számom 1983-at. Aszús esztendőben, ami­lyen az idei is, a hosszú, szá­raz, meleg ősz hatására a töppedt szemekben egv Bot- ritis cinerea nevű penész- gomba segíti a bogyók ne­mes rothadását. Ilyenkor a bogyókból elpárolog a víztar­talom, ezért nő bennük a cukor mennyisége, s eléri az 55—05 fokot is. A fürtökről Összegyűjtött aszúszemeket kádba öntik, amelynek az alján nyílás vagy csap van, s ezen át az aszúszemek ter­mészetes súlya következté­ben kicsepeg az aszúeszen­cia. Az aszúszemeket aztán régen zsákba öntve, kádban lekvárszerü péppé, úgyneve­zett aszútésztává taposták. Napjainkban a nagyüzemi feldolgozásnál különleges géppel ledarálják, aminek az az előnye, hogy a gép a za­matanyagot tartalmazó sző­lőmagot nem töri össze. Az aszúbor készítéséhez aszútésztát és óbort használ­nak. Régen ahány puttony aszútésztát öntöttek egy gön­ci hordó, vag5ris 136 liter óborba, aszerint nyertek be­lőle 3—4—5, vagy ritkán 6 puttonyos aszút. Ma a bor- kombinát borászai egy put­tonyra 20 kilogramm aszú- tésztát számítva, 60—80—100 kilogramm aszútésztát tesz­nek az óborba, s ezt keverés közben együtt áztatják 48— 72 óráig. A nemes bor iáold­ja az aszú tésztából a tömény cukrot. Ennek egy részét al­kohollá érleli,'és évek fo­lyamán páratlan borlcülónle- gességgé varázsolja, amely­nek tartóssága, magas alko­hol- és cukortartalma, kelle­mes savai, illat- és zamat­anyagának széles skálája csodálatos összhangba olvad a több éves, speciális érle­lés, ászokolás során. Ugyanis a tokaji bor „is­kolázása” évekig tart. Álta­lában ahány puttonyos az aszú, annyi évig érlelik még a pincében. így például egy kétéves óborral készített 3 puttonyos aszú valójában öt­évi kezeléssel válik fogyasz­tásra alkalmassá. A kisajtolt aszútörkölyt is fel lehet használni borkészítésre. Mert ha erre bort öntenek, még mindig kellemes, szamorod­niszerű bor keletkezik belő­le, amelynek „fordítás” a ne-' ve. Ma pedig az aszú és a Aszúszemek ­vagonszámra Víztornyok Közel-Keletre A Vízgépészeti Vállalat 111.’ sz. lajosmhsei gyárában készülnek a- gömb formájú 50—100—200 köbméteres víztornyok. Évente mint­egy 100-at készítenek, többségüket a közel-keleti országokba exportálják. A cipőipar nevelte termelési A cipőipar a tervnek meg» felelően növelte termelését, bár ez az iparág sem volt mentes az alapanyag-ellátási gondoktól. A vállalatok még­is kedvezőbb eredményeket értek el. Tavaly a cipőipar az eddigi legnagyobb dollár­bevételét érte el, s ezt vár­hatóan az idén is teljesíti. Belföldi kínálatukban időn­ként választékhiány volt, ösz- szességében azonban nőtt a hazai boltokba szállított ci­pók mennyisége, javult azok minősége. A cipőipari vatta­iatok még ennél is jobb eredményeket érhettek volna el, ba nagyobb gondot fordí­tanak a minőség javítására. Az utolsó tábla vm Otszázszor ötven A fokktken már ÍSSá-et ínnak. A fóagronómussal, Orosz Bélával a vetőgépeket ke­ressük. — Megtaláljuk, ha szeren­csénk van. De az is lehet, hogy már a telepen vannak. Elvégre percre nem lehet kiszámítani, mikorra végez­nek az utolsó táblával. Ko­rán kezdtük, és sötétben nem leliet felmérni, hogyan ál­lunk. Ráadásul az utolsó na­pokra végre megérkezett az a nagy teljesítményű 1H ve- togép, amelyre régóta vá­runk. Most már nem is ve­tünk, hanem „megesszük” azt a pár hektárt, ami még esetleg hátra van. Nincs hatra. A határ üres. Ötszáz hektáron földben várja mér a mag az uj ara­tást. Hajnali ötkor kezdtek, mint általában, a veles alig több mint egy hete alatt. Fölrakták pótkocsira a csá­vázott búzát, a vegyszer marta zsákokba, s irány a határ, amelyen megtelepe­dett az őszi köd. A reflektor fényét elnyelte a pára, pár lépésre szűkült a látás. Ilyenkor a tapasztalt trak­toros egyet fordít a fényszó­ró kapcsolóján, mert tapasz­fordítás sepi'öjél összegyűj­tik, és borral összeöntve együtt érlelik, akkor kelet­kezik az aszúhoz — ha csak kicsit is — hasonló erős. za­matos „máslás.” Ha kevés az aszúszem a fürtökön, nem érdemes leszedni, hanem a többi bogyóval együtt sajtol­nak belőle mustot. így ké­szül Tokaj-Hegyal.iánalc az asszú mellett másik híres, erős borkülönlegessége: az édes és száraz szamorodni. A pincékből a nagy tel­jesítő képességű tolcsvai pa­lackozóba kerül a tokaji nektár. A legmodernebb, hi­deg-meleg hőkezelő rendszer biztosítja a legkényesebb bo­rok minőségének megóvását bármiféle szállítási megpró­báltatás. s bármekkora hő- ingadozás • közepette is. A teljesen zárt rendszerű, auto­matizált palackozó két gép­sora évente 25—30 millió jellegzetes hegyaljai üveget tölt meg jóféle tokajival. Aztán a paladiók a szala­gokról lekerülve, tehergép­kocsikon, vagonokban elin­dulnak a hazai és a külföldi piacokra. Címkéjükön az is­mert felirattal: „Vinum re- gum, rex vinorum”, hirdetve ország-világ előtt, hogy a to­kaji „a királyok bora és a borok királya..—" Mc«.vi József falatból tudja: sütetben ke­vésbé kápi-ázik a szem, job­ban látja a nyomjelző vo­nalát. De minek ez a gyor­saság, a korai munka, a sö­tétben kezdés, mert az csalc a minőség rovására mehet? A főagronónnus dühösen mondja: — Éppen dlenkezőleg.-Sem a vetők, sem én nem va­gyunk gyerekek. Azért me­rünk vállalkozni erre a ve­tésre, mert tapasztalataink vannak. Ráadásul csak így sikerülhet op ti mái is időben elvetni a búzát, vagyis olyan kedvező időben, amire mi, szakemberek azt mondj uk: ágy juttattuk a magot a / földbe, ahogy a nagykönyv­ben meg van írva. Ennek előnye kétségtelen; h-a sike­rül betartani a vetésidőt, akkor hektáronként két-há- rotii (kedvezőtlenebb év ese­ten akár ölj mázsává?’ ta­karíthatunk be többet. Nos, a hajtás ezért volt.. . Csak a tény erősítéséül: a sajóhídvégi Rákóczi Terme­lőszövetkezet idén is öt tan­uk kenyérgabonát takarított be hektáronként. Ami kima­gaslóan jó eredmény. A körömi hajtatóházban is a jövő évet „termelik”. A Heraád pariágyából szárma­zó iszapot hárman rostál­ják ládákba, hogy bent, az üvegtáblák alatt . salátamag­gal szórják be az asszonyok. Varga Bertalan főkertész éppen mostanáig adott el négymillió forint értékű bur­gonyát. — Nem kell ezt szó sze­rint érteni, hiszen több mint egy hónapja értékesítjük a megtermett burgonyát. Már alig van néhány halom hát­ra, így már elmondhatjuk, megvan a négymillió forint. Sajnos, az aszály érzékeny kárt okozott. Ha menet köz­ben nem változott volna a termelői ár, bizony alaposan ráfizetünk a burgonyater­mesztésre. Kétszázötven má­zsát vártunk hektáronként és csak 190 mázsa lett belő­le. Így a magtár lassan kiürül. A zsákokba, hálókba csoma­golt burgonya — gondos vá­logatás után — a nagyváro­sok, Budapest és Miskolc központi tárolóiba kerül. Itt a telepen a komyadozó pa­radicsom, paprika már a múltat idézi. Varga Berta­lan elérti: — Hát, igen. Ez a hajtató és primőrtelep már inkább a múlté, mint a jelené. El­öregedett itt minden. Igaz, minden évben bavkálesolga- tt*nk valamit, de ezzel csak azt érjük ei, hogy meghos­szabbítjuk a nyereségesnek aligha nevezhető termelést. Ez a hajdan híres, ma már inkább hírhedt körömi üveg-,, ház-komplexum egyxe in­kább közeleg az agónúthozli A tartályokban csákánnyal verik le a lerakodott vízkö- vet, a íűtőcsőrendszer ki­javítása szinte leheletlen, a kút spricceli magából — va­laki megrongálta —, a ter­málvizet. A betört üvegeit jól-rosszul állják az idójáé ras viharait, utánpótlásukra nincs sok remény. Legtöbb­ször a hollandi ágyak üyegf tábláival cserélik ká őket Egyáltalán az a csoda, hogy a szövetkezet évről évre ide irányítja karbantartó bri­gádját, amely hosszas kala­pálás, vésés, püfölés. s git­telés után egy évre megint annyira rendbe tudja hoz­ni ezt a hatezer négyzetmé! veres fedett területet, hogy megint megpróbálkozhatnak a zöldségfélék termesztésé­vel. A fpkertész csendesed hozzáteszi: — De nem sok eredményi! nyel. Igaz, hidegtűrőbb nö­vényeket palántázunk, ame­lyekkel csak annyit érünk el, hogy jó év esetén elkerült; jük a ráfizetést. Vadas József, a szövetke-' zet elnöke: — A szövetkezet anyagi erejéből nem telik arra, hogy a primőrlelepet rendbe hozza. Elvégre több millió forintról van szó. Másrészt, ha kapnunk rá pénzügyi támogatást, nem tudjuk garantálni azt, hogy a befektetett összeg vissza­térői. Ez a telep, az olcsó termálvíz ellenére, az ég­hajlati adottság miatt ered­ményesen legfeljebb virág- kertészettel tudna foglalkoz­ni. Viszont Miskolc mellett a városellátó zöldség (pri­mőr) termesztésére lenne igény. így a telep sorsa, min? fennállásának annyi éve alatt még mindig vita tárgya, még mindig nem dőlt el. Pedi: ebben a kisméretű gazdaság­ban lehet érezni annyi eró! — s az összes feltétel is ezt indokolná —. hogy intenzív,- belterjes termesztést foly­tassanak. És ennek előfelté­tele lenne a körömi hajtató­telep. Mert példa van már arra, hogy magas szintű tér-] melésre képesek. Mint pél­dául az őszi búza otszázszor ötven je — ötszáz hektáron öttonnás termés —, s az itt bemutatott, kiválónak érté-; kelhető, növényvédelmi és fajtakísérletek. — kármán rs Jt

Next

/
Thumbnails
Contents