Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-03 / 260. szám

1933. november 3„ csütörtök

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

Mérlegelni, ha áldozattal is jár

Friss iÉrniirial az enerfliaracisiializáíásért

Papírhalmaz helyett biflentyűk

A megy« Népi ETIenAr9 zési Bizottság 1980 óta folyamatosan, évenként vizsgálja megyénk különböző vállalatainál az energiagazdálkodás színvonalának alakulásáé Néhány hete ismét Vizsgálat kezdődött — néhol * lóvizsgálat, néhol célvizsgálat, néhol teljes körű ismerkedés e fontos témakörben. Dr, Szarka Tivadar profesz- szor. a műszaki tudományok kandidátusa — pártfeladat- " ként, társadalmi munkában — hosszú évek óta foglalkozik a NEB energetikai vizs- gálataipalc irányításával, koordinálásával. A Nehézipari Műszaki Egyetem energetikai közéltének professzora fcö- zey.'ao esztendőt dolgozott a lu,éjv-n ■. Kohászati Művekben, sokáig * a nagyvállalat főenergetikusa volt, így érthető.' hogy elsősorban a kohászati és gépipari vállalatok energetikai szervezetének tud hathatós segítséget nyújtani.

.— A KNEB-et nem az a eél vezérelte, amikor országos vizsgálatot indított e tárgykörben, hogy bűnbakokat keressünk, akik keze között elfolyik az energia. Azzal a céllal, kért föl pénzügyi szakembereket, közgazdászokat, műszakiakat a vizsgálatok irányítására, hogy közös erővel megtaláljuk azokat ' a módszereket, amelyek alkalmazásával optimálissá válik ’ az energiafelhasználás. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a népi ellenőrök szótlanul elmennek a bűnös hanyagságok mellett.

— Milyennek ítéli azoknak c borsodi nagyvállalatoknak az energiagazdálkodását, me- li/élcnek ilyen irányú tevékenységét évek óta ligetemmel Idsóri?

Meggyőződésem 1— és ezt szeretném előrebocsátaui —, hogy azok a gondok, amelyek az energiaielhasználást illetően jelentkeznek Magyarországon, a legkevésbé,, sem az energiával foglalkozó szakemberek hibáiból fakadnák. Az energetikus! szervezet nek olyan sokirányú problémát kellene megoldania, amelyre nem képes, nty.n lehet képes önmagában. \z energiagazdálkodás színvonala függ a technológia, a technika színvonalától, a környezetvédelem elvi és technikai minőségétől. A jó energiagazdálkodás és a hathatós környezetvédelem között egyenes az arány. 18a energia szabadul ki a réndszerbői, akkor mindemkor szennyeződik a kür- nyezetünlc. Emellett a gazdaságirányítás, a fölösleges papírmunka eltörlése is segítheti az energetikusok munkáját. Amikor 1980-ban megkezdtük a vizsgálatot, számos olyan gonddal találtuk szemben magunkat, amelyeket maguk a vállalatok nem tudtak volna megoldani. Vontatottan, túlságosan lassan bírálták el az energiaracionalizálási pályázatokat.. lassan érkeztek a támogatások, a bankoknak is iratkötegekel kellett áttanulmányozniuk ahhoz, hogy egy viszonylag egyszerű információhoz jussanak. Az első vizsgálatok után a különböző politikai fórumok feloldották ezeket a görcsös akadályokat, a pályázati elbírálások dinamikussá váltak.

— Ezen túlmenően történtek-e változások közvetlenül a termelő szférában?

— Igen. A népi ellenőröknek többé-kevésbé sikerült elfogadtatniuk egy új szemléletet, történetesen azt, hogy ne feltétlenül a mennyiségre figyeljen mindenki, hanem a gyártás gazdaságosságára. Hogy ne az legyen a vállalati cél, hogy minél többet gyártsunk, hanem az, hogy olcsóbban, minél kisebb ráfordítással. Sajnos azonbau sok esetben kevés az útj szemlélet elfogadása, mert a cél érdekében beruházni is kell.

— Tudna erre példákat

említeni? I

Vegyünk két példát a kohászatból. Ha a rapszodikusan termelődő kohógáz alakulását számítógép figyelné és erről folytonos információt adna, a legkisebb mennyiség sem menne veszendőbe ebből az értékes melléktermékből. A vállalatok nagy gondja, hogy súlyos büntetést fizetnek, ha az éves leszerződött mennyiségtől több földgázt használnak fel. Hogy ezt kivédjék, többre szerződnek, ami pedig már népgazdasági károkat okoz önmagában is. Ha számítógéppel figyelnénk a fogyasztás menetrendjét, biztonságosan szerződhetnének a vállalatok és különböző köz- beavatkozásokkal nagy költségeket tudnának megtakarítani. Például úgy, hogy a számítógép jelzésekor egyes technológiákat rövid időre vosssafognának. Az LKM- ben kiszámítottuk, hogy egy esztendő alatt csupán tízszer kellene csökkenteni átlag 15 percre egy-egy technológiát

és ezzel máris elhárítottuk a csúcsfogyasztást, így 3 millió forint energiaköltséget takarítottunk meg. Ez már energiagazdálkodás lenne: mérlegelni, még ha az egy kevés áldozattal is jár! Selejt nem képződne ezek alatt a 15 percek alatt, legföljebb ennyi idővel később lenne kész a termék —

— Mennyibe leerütne ewi ilyen számítógép?

— Sok millió forintba, ennek beszerzésére jelen leg nincs lehetősége az LKM- nek, ám más, olcsóbb lehetőséget találtunk az energia- gazdálkodás korszerűsítésére. A személyi számítógépes energiagazdálkodás elvét a mi tanszékünk dolgozta ki. A beruházás összege a kutatási költségekkel együtt egymillió forint körül lesz. Alkalmazását — az országban elsőként — talán már a jövő évben megkezdi a nagy kohá-, szati üzem — hallottuk, Szarka Tivadar egyetemi tanártól.

A személyi számítógépeb a tanszéki laboratóriumban dr. Hegedűs János adjunktus- mulatta be.

— Az energi-aelszámolási rendszer túlságosan szervezésigényes és ami a fő hibája, nagyon lassú. A túlságosan lassú információáramlás nehezíti az energetikai szervezet munkáját, nem tud azonnal közbelépni, ezáltal energiaveszteségek keletkeznek. Nagyon okosak ezek a kis személyi számítógépek, kezelésüket egy rövid tanfolyamon megtanítjuk azoknak a hölgyeknek, akik az energiaelszámolással foglalkoznak. Mellesleg igencsak megkönnyíti az ő munkájukat is. a rengeteg papírmunka helyett csak a billentyűkön kell helyesen játszadozniuk.

A lcis gép naprakészen adja gyáregységenként, üzemrészenként — vagy ahogy kérik — az energiafogyasztást, az adatokat fajlagosít- ja, archiválja, statisztikát ké- statt. Az adatokat ellenőrizni lehet, törölni, rögzíteni. ...

Hegedűs János már valós, LKM-es adatokkal mutatja be a .számítógépet, hiszen a program már készen áll.

Lévay Györgyi

Az idei szüretet jeles

• évjáratként , jegyzik be Toka j-Hegy® Íja borászati annalesébe. Ha meny- nyiségben kevesebb termést takarítottak be a vártnál, a nagymérvű aszúsodás minőségben bőségesen kárpótolta a szőlőtermelő gazdákat, vállalatokat.

Ekkora tömegű aszúszemet ritkán lehet szemelhetni a furmint- és hárslevelű fürtökről, mint ezen az őszön. Voltak olyan kistermelők, akik a maguk 800—1000— 1200 négyszögöles parcellájáról 50—100 ezer forint értékű aszúszemet adtak el a borkombmátnak. Így aztán természetes, hogy a vállalat vagonszámra vásárolta fel az aszút, még hozzá egészséges, kiváló minőségű termést, ami a történelmi borvidéknek évszázadok óta mindig is valutával felérő kincse volt. Hosszú esztendőkre visszatekintve is a legjobb aszús esztendők közt tartják majd , számom 1983-at.

Aszús esztendőben, amilyen az idei is, a hosszú, száraz, meleg ősz hatására a töppedt szemekben egv Bot- ritis cinerea nevű penész- gomba segíti a bogyók nemes rothadását. Ilyenkor a bogyókból elpárolog a víztartalom, ezért nő bennük a cukor mennyisége, s eléri az

55—05 fokot is. A fürtökről Összegyűjtött aszúszemeket kádba öntik, amelynek az alján nyílás vagy csap van, s ezen át az aszúszemek természetes súlya következtében kicsepeg az aszúeszencia. Az aszúszemeket aztán régen zsákba öntve, kádban

lekvárszerü péppé, úgynevezett aszútésztává taposták. Napjainkban a nagyüzemi feldolgozásnál különleges géppel ledarálják, aminek az az előnye, hogy a gép a zamatanyagot tartalmazó szőlőmagot nem töri össze.

Az aszúbor készítéséhez aszútésztát és óbort használnak. Régen ahány puttony aszútésztát öntöttek egy gönci hordó, vag5ris 136 liter óborba, aszerint nyertek belőle 3—4—5, vagy ritkán 6 puttonyos aszút. Ma a bor- kombinát borászai egy puttonyra 20 kilogramm aszú- tésztát számítva, 60—80—100 kilogramm aszútésztát tesznek az óborba, s ezt keverés

közben együtt áztatják 48— 72 óráig. A nemes bor iáoldja az aszú tésztából a tömény cukrot. Ennek egy részét alkohollá érleli,'és évek folyamán páratlan borlcülónle- gességgé varázsolja, amelynek tartóssága, magas alkohol- és cukortartalma, kellemes savai, illat- és zamatanyagának széles skálája csodálatos összhangba olvad a több éves, speciális érlelés, ászokolás során.

Ugyanis a tokaji bor „iskolázása” évekig tart. Általában ahány puttonyos az aszú, annyi évig érlelik még a pincében. így például egy kétéves óborral készített 3 puttonyos aszú valójában ötévi kezeléssel válik fogyasztásra alkalmassá. A kisajtolt aszútörkölyt is fel lehet használni borkészítésre. Mert ha erre bort öntenek, még mindig kellemes, szamorodniszerű bor keletkezik belőle, amelynek „fordítás” a ne-' ve. Ma pedig az aszú és a

Aszúszemek vagonszámra

Víztornyok Közel-Keletre

A Vízgépészeti Vállalat 111.’ sz. lajosmhsei gyárában készülnek a- gömb formájú 50—100—200 köbméteres víztornyok. Évente mintegy 100-at készítenek, többségüket a közel-keleti országokba exportálják.

A cipőipar nevelte termelési

A cipőipar a tervnek meg» felelően növelte termelését, bár ez az iparág sem volt mentes az alapanyag-ellátási gondoktól. A vállalatok mégis kedvezőbb eredményeket értek el. Tavaly a cipőipar az eddigi legnagyobb dollárbevételét érte el, s ezt várhatóan az idén is teljesíti. Belföldi kínálatukban időnként választékhiány volt, ösz- szességében azonban nőtt a hazai boltokba szállított cipók mennyisége, javult azok minősége. A cipőipari vattaiatok még ennél is jobb eredményeket érhettek volna el, ba nagyobb gondot fordítanak a minőség javítására.

Az utolsó tábla

vm

Otszázszor ötven

A fokktken már ÍSSá-et ínnak.

A fóagronómussal, Orosz Bélával a vetőgépeket keressük.

— Megtaláljuk, ha szerencsénk van. De az is lehet, hogy már a telepen vannak. Elvégre percre nem lehet kiszámítani, mikorra végeznek az utolsó táblával. Korán kezdtük, és sötétben nem leliet felmérni, hogyan állunk. Ráadásul az utolsó napokra végre megérkezett az a nagy teljesítményű 1H ve- togép, amelyre régóta várunk. Most már nem is vetünk, hanem „megesszük” azt a pár hektárt, ami még esetleg hátra van.

Nincs hatra. A határ üres. Ötszáz hektáron földben várja mér a mag az uj aratást. Hajnali ötkor kezdtek, mint általában, a veles alig több mint egy hete alatt. Fölrakták pótkocsira a csávázott búzát, a vegyszer marta zsákokba, s irány a határ, amelyen megtelepedett az őszi köd. A reflektor fényét elnyelte a pára, pár lépésre szűkült a látás. Ilyenkor a tapasztalt traktoros egyet fordít a fényszóró kapcsolóján, mert tapaszfordítás sepi'öjél összegyűjtik, és borral összeöntve együtt érlelik, akkor keletkezik az aszúhoz — ha csak kicsit is — hasonló erős. zamatos „máslás.” Ha kevés az aszúszem a fürtökön, nem érdemes leszedni, hanem a többi bogyóval együtt sajtolnak belőle mustot. így készül Tokaj-Hegyal.iánalc az asszú mellett másik híres, erős borkülönlegessége: az édes és száraz szamorodni.

A pincékből a nagy teljesítő képességű tolcsvai palackozóba kerül a tokaji nektár. A legmodernebb, hideg-meleg hőkezelő rendszer biztosítja a legkényesebb borok minőségének megóvását bármiféle szállítási megpróbáltatás. s bármekkora hő- ingadozás • közepette is. A teljesen zárt rendszerű, automatizált palackozó két gépsora évente 25—30 millió jellegzetes hegyaljai üveget tölt meg jóféle tokajival.

Aztán a paladiók a szalagokról lekerülve, tehergépkocsikon, vagonokban elindulnak a hazai és a külföldi piacokra. Címkéjükön az ismert felirattal: „Vinum re- gum, rex vinorum”, hirdetve ország-világ előtt, hogy a tokaji „a királyok bora és a borok királya..—"

Mc«.vi József

falatból tudja: sütetben kevésbé kápi-ázik a szem, jobban látja a nyomjelző vonalát. De minek ez a gyorsaság, a korai munka, a sötétben kezdés, mert az csalc a minőség rovására mehet? A főagronónnus dühösen mondja:

— Éppen dlenkezőleg.-Sem a vetők, sem én nem vagyunk gyerekek. Azért merünk vállalkozni erre a vetésre, mert tapasztalataink vannak. Ráadásul csak így sikerülhet op ti mái is időben elvetni a búzát, vagyis olyan kedvező időben, amire mi, szakemberek azt mondj uk: ágy juttattuk a magot a / földbe, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Ennek előnye kétségtelen; h-a sikerül betartani a vetésidőt, akkor hektáronként két-há- rotii (kedvezőtlenebb év eseten akár ölj mázsává?’ takaríthatunk be többet. Nos, a hajtás ezért volt.. .

Csak a tény erősítéséül: a sajóhídvégi Rákóczi Termelőszövetkezet idén is öt tanuk kenyérgabonát takarított be hektáronként. Ami kimagaslóan jó eredmény.

A körömi hajtatóházban is a jövő évet „termelik”. A Heraád pariágyából származó iszapot hárman rostálják ládákba, hogy bent, az üvegtáblák alatt . salátamaggal szórják be az asszonyok.

Varga Bertalan főkertész éppen mostanáig adott el négymillió forint értékű burgonyát.

— Nem kell ezt szó szerint érteni, hiszen több mint egy hónapja értékesítjük a megtermett burgonyát. Már alig van néhány halom hátra, így már elmondhatjuk, megvan a négymillió forint. Sajnos, az aszály érzékeny kárt okozott. Ha menet közben nem változott volna a termelői ár, bizony alaposan ráfizetünk a burgonyatermesztésre. Kétszázötven mázsát vártunk hektáronként és csak 190 mázsa lett belőle.

Így a magtár lassan kiürül. A zsákokba, hálókba csomagolt burgonya — gondos válogatás után — a nagyvárosok, Budapest és Miskolc központi tárolóiba kerül. Itt a telepen a komyadozó paradicsom, paprika már a múltat idézi. Varga Bertalan elérti:

— Hát, igen. Ez a hajtató és primőrtelep már inkább a múlté, mint a jelené. Elöregedett itt minden. Igaz, minden évben bavkálesolga- tt*nk valamit, de ezzel csak

azt érjük ei, hogy meghosszabbítjuk a nyereségesnek aligha nevezhető termelést.

Ez a hajdan híres, ma már inkább hírhedt körömi üveg-,, ház-komplexum egyxe inkább közeleg az agónúthozli A tartályokban csákánnyal verik le a lerakodott vízkö- vet, a íűtőcsőrendszer kijavítása szinte leheletlen, a kút spricceli magából — valaki megrongálta —, a termálvizet. A betört üvegeit jól-rosszul állják az idójáé ras viharait, utánpótlásukra nincs sok remény. Legtöbbször a hollandi ágyak üyegf tábláival cserélik ká őket Egyáltalán az a csoda, hogy a szövetkezet évről évre ide irányítja karbantartó brigádját, amely hosszas kalapálás, vésés, püfölés. s gittelés után egy évre megint annyira rendbe tudja hozni ezt a hatezer négyzetmé! veres fedett területet, hogy megint megpróbálkozhatnak a zöldségfélék termesztésével. A fpkertész csendesed hozzáteszi:

— De nem sok eredményi! nyel. Igaz, hidegtűrőbb növényeket palántázunk, amelyekkel csak annyit érünk el, hogy jó év esetén elkerült; jük a ráfizetést.

Vadas József, a szövetke-' zet elnöke: — A szövetkezet anyagi erejéből nem telik arra, hogy a primőrlelepet rendbe hozza. Elvégre több millió forintról van szó. Másrészt, ha kapnunk rá pénzügyi támogatást, nem tudjuk garantálni azt, hogy a befektetett összeg visszatérői. Ez a telep, az olcsó termálvíz ellenére, az éghajlati adottság miatt eredményesen legfeljebb virág- kertészettel tudna foglalkozni. Viszont Miskolc mellett a városellátó zöldség (primőr) termesztésére lenne igény.

így a telep sorsa, min? fennállásának annyi éve alatt még mindig vita tárgya, még mindig nem dőlt el. Pedi: ebben a kisméretű gazdaságban lehet érezni annyi eró! — s az összes feltétel is ezt indokolná —. hogy intenzív,- belterjes termesztést folytassanak. És ennek előfeltétele lenne a körömi hajtatótelep. Mert példa van már arra, hogy magas szintű tér-] melésre képesek. Mint például az őszi búza otszázszor ötven je — ötszáz hektáron öttonnás termés —, s az itt bemutatott, kiválónak érté-; kelhető, növényvédelmi és fajtakísérletek.

— kármán rs Jt