Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-03 / 260. szám
fSZÄt-WÄGTA® 4 T9S3, nwcm6«f 3« esürSrtok Több mint báron» év9 tizede ünnepeljük a szovjet filmet, és rendezzük meg országosan ilyenkor, november elején a szovjet filmek fesztiváljál Ünnepi bemutatók keretében ismerheti meg ebben az időben a n. ,yar mozilátogató közönség a szovjet filmművészet legújabb, legkiemelkedőbb alkotásait, újra megtekintheti a korábbi időszakok emlékezetes filmjeit. A mai nappal elérkeztünk a szovjet filmek fesztiválja idei rendezvénysorozatának kezdetéhez. Délután a miskolci Heresy Iván Filmklubban ünnepi keretek között megnyílik a szovjet film ünnepe. Pontosan harmincharmad- Bzor rendezzük meg ezt az ünnepi sorozatot hazánkban, s ess a fesztivál mindig jó alkalom arra, hogy visszapillantsunk a szovjet film útjára. Oroszországban 1896-ban vetítettek először filmet, s nem sokkal utána már megpróbálkoztak a hazai filmkészítéssel is. Ám az első világháború, majd a forradalmak kora más irányt adott a filmgyártás, illetve filmművészet fejlődésének. Az 1917- es forradalom után a polgári irányzatrác képviselőinek egy része a fehérek ellenőrizte területekre került, s a forradalom győzelme után új emberekkel kellett a filmet is újjáteremteni. Lenin 1919. augusztus 27-én irta alá a filmipar és filmkereskedelem államosításáról szóló dekrétumot, ám még igen hosszú időnek el kellett telnie addig, amíg az új produkciók teljes mértékben tükrözhették az új szellemet. Először híradó- és dokumentumfilmek jelezték a filmművészet megújí-, tását, majd megszülettek a kifejezetten agitációs szándékkal készült agitkák, s a polgárháború befejezése után lehetővé vált egy új filmművész nemzedék jelentkezése, nem sokkal később pedig megjelentek a szovjet filmművészet iskolateremtő nagy egyéniségei: Kulesov, Dov- zsenko, Eizenstein. Pudov- kin, Komm és mások'. A filmnek Lenin igen nagy fontosságot tulajdonított, s később is a szovjet párt- és államvezetés mindenkor nagy figyelmet fordított erre, a nagy tömegekre ható művészeti ágazatra. Az SZKP Központi Bizottsága legutóbb éppen egy évtizeddel ezelőtt határozatban / foglalt állást a szovjet filmművészet feladatairól. Feladatává tette a mai Kommunista műszak A miskolci Autójavító Kisvállalat november 5-én kommunista műszakot tart. A hejőcsabai szerviz reggel hattól délután kettőig fogadja a javításra váró járműveket és a munkadíjból ez idő alatt tíz százalékot elengednek. Egyben, ez a szombati nap az idei utolsó barkácsügyele- ti nap is, amikor óránként harmincforintos térítésért az autósok maguk is elvégezhetik a javításokat, szakértői felügyelet mellett. A téli időszakban szünetel majd a barlcácsügyelet és csak jövő év áprilisában kezdődik ismét ez a szolgáltatás. témák felé fordulást, az ideológiai pontosságot, a szocialista realizmus szűk értelmezése elleni következetes és állandó harcot. A szovjet filmművészet célkitűzése: az élet igazsága, a szocialista realizmus szemszögéből. Az eltelt évtized filmjei bizonyítják, hogy ez az állásfoglalás jó fogadtatásra talált, eredményes, hasznos volt. Ezt igazolják a ma kezdődő szovjet filmek fesztiválján látható művek is. * Négy, egész estét betöltő film, és egy kisgyermekeknek szóló meseösszeállítás jelentkezik mától a mozikban. Azokról szólunk az alábbiakban. Részletesebben méltatjuk a Csillaghullás című háborús drámát, röviden ismertetjük a Magánélet című drámát, a Rita asszony menyasszony című vígjátékot, a Röpke éjszaka című ifjúsági filmet. Igor Talankin a rendezője a Csillaghullás című háborús drámának. Ennek hőse a 19 éves Misa Jerofejev, akitől a film utolsó kockáin úgy búcsúzunk, hogy a hadikórházból távozva, úton van Berlin felé, a második világháború végnapjaiban. A film főcíme alatt ágyúdörgés hallatszik. A néző nagyszabású csatákra, háborús képsorokra készül, ám elhal a dörej, és valahol a front mögött követhetjük nyomon a fiatal katona, Misa Jerofe- jev útját Még a sebesültszállító vonaton barátkozik ősz- sze egy ugyancsak súlyosan sebesült katonával, aki alig valamivel idősebb nála, de már sokkal több az élettapasztalata, elhibázott múlt áll mögötte, hozzátartozóit elpusztították a németek, ő maga is megkeményedett. Misa a kórházban hamarosan magára marad és őszinte, tiszta szerelemmel közeledik Lidához, a fiatal ápolónőhöz. Éterien tiszta szerelem bontakozik ki közöttük, ám a lány szülei féltik lányukat az ismeretlen katonától. Misa felgyógyulása után újra a frontra indul. Talankin roppant költőien festi meg a két fiatal rövidke együttléteit. A háttérben a szörnyű freskó: az elpusztított ország romjai. Mindenfelé olyan állapotok, amelyek az embereket kiléptetik megszokott énjükből, de Misa, a még semmiféle szerelmi tapasztalattal nem rendelkező fiatalember lelkéBronzkori tárgyakat fordított ki egy kotrógép tegnap Sárospatakon, a Csepel Művek helyi gyáregysége területén, gázvezeték fektetése közben. Mezei Tamás pataki ben tiszta tód maradni. A rendező Misa alakjában azt a nemzedéket jelenítette meg, amely a gyermekkorból egyenesen a felnőttkorba lépett, mert serdülő korát az ágyúdörgés, a háború, a gyilkos csatákban való kemény részvétel töltötte ki. És anélkül, hogy egyetlenegy frontjelene- tet látnánk, ott érződik a háború a film minden kockáján, mert Talankin azt mutatta meg: nemcsak a fronton, a hátországban is így pusztít a mindenre legártalmasabb valami, a háború. A kórházi társ, Szása azt mondja Misának a filmben, hogy a háborúból más emberek térnek vissza; olyanok, akik azt a hántást, azt a sérelmet, amit a háború jelentett, nem feledik. Eirre tanít, emlékeztet a film is: a háború elmúlt, de nem feledjük. Röviden a további új szovjet filmekről: A nyolcvanesztendős JttUj Rajzman rendezte a Magánélet című drámát, amelyet ma az ünnepi megnyitón is bemutatnak. Egy nagyvállalat idősödő igazgatója életrendváltásában, a nyugdíjba vonulását követő életmódváltozásaiban mutatja fel, mit jelent a pozíciótól való megválás, milyen változásokat hoz a gondolkodásban, életvitelben, is hogy netán egy újabb változás esetleg újra viasza im változtathatja az embert A Rita asszony mevyasz- szony rendezője Pjotr Todo- rovszkij. Derűs játék egy már nem fiatal asszony újabb házasságkötésének bonyodalmairól, azaz arról, mi minden történik, míg az ara az anyakönyvi hivatal előtt a vőlegényre vár, de az nem akar megérkezni. Sok kellemes nevetést ígérő film vígjáték. A Röpke éjszaka című Ifjúsági film, Mihail Bjelikov rendezése korábban Marrn- heimben nyert nagydíjat. Egy olyan fiatal fiúnak a háború utáni életéről szól, akinek szüleit elragadta a háború, ám 6 ezt nem tudja, egyre várja őket vissza, s mikor rádöbben az igazságra, egy más világ nyílik ki előtte. A leleményes < nyuszi című rpeseösszeállítás a legfiatalabb mozilátogatókhoz szól, hét rajz-mese filmet — szovjet, román, lengyel műveket — kínál. Benedek Miklós fafaragó iparművész, értesítette a Herman Ottó Múzeumot. A csaknem negyven darabból álló 'leletegyüttes egy bronzkészítő-műhely tartozékait, és raktáron levő tárgyait tartalmazza. Tudományos ülés A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezete és a Kassai Vízgazdálkodási Társaság tegnap délelőtt tudományos ülést rendezett Miskolcon, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság székhazában. Ing. Milán Kupcó, a Hidrológiai Intézet osztályvezetője. a hidromelerológiai előrejelzésekről, Ing, Alfonz Balkó, a vízminőségi osztály vezetője az ivóvíz-szolgáltató felszíni vízbázisok védőterületeiről, Elzbeta Bindaso- va, a hidrobiológiái laboratórium vezetője a vízminőség hidrobiológiái vizsgálatának és a vizsgálati eredmények értékelésének módszereiről tartott előadást. Bronzkori lelet Sárospatakon Elsőként a megyében Kiváló a mezőkövesdi Fides Kollégium Herényi György odta ót a zászlót Mészáros Julíonnánok, a diák- tanács titkárának. M. Kristóf Ágnes képei Sajószentpéteren, a Petőfi Sándor Művelődési Házban látható" e hét végéig M. Kristóf Ágnes kiállítása. Alig két tucatnyi festmény — mindössze ennyi fért a parányi kiállítóterembe, de így is összefogott, zárt, jellemző „portrét rajzol” az alkotóról. Az elmúlt években sokat érlelődött a festőnp művészi világa. Elmélyültebb lett. Csiszoltabb és árnyaltabb kifejezésmódja nemcsak színviliágának gazdagodását hozta magával, de — talán ezzel párhuzamosan is — látásmódjának szélesedését, s elmélyülését is a látvány mögöttes tartományaiban. Tavalyi, a miskolci Szőnyi-terembeli kiállítása már felvillantotta új erényeit, amit megsokszorozott e mostani bemutatóján. Talán azért is, mert a hely követelte válogatás-szükség valóban rászorította arra, hogy mindenből a legérleltebb, rá jellemző munkáját állítsa ki. Mert a magával szemben felállított mérce többek között azt is jelentette, hogy valóban mindenből: a portréfestő csakúgy helyet kért, mint a tájképfestő, vagy a csendéletek alkotója. Ez az egyik, arra jellemző sa jószen tpéteri kiállítására. Ám e három műfajból alighanem mégis a tájképfestészetet érzi legközelebb magához. Ez nyilvánvalóan kiderül abból, hogy tájképei varrnak döntő többségben. Fák és hegyek — talán ezek a hozzá legközelebb álló természeti értékek. Különös viszonyban . van mindkettővel. A fák és a hegyek lenyűgözik, de vonzzák is. Számára a fa, a hegycsúcs nem élettelen — emberidegen — része a világnak. Emberarcúk van, emberi érzések, érzelmek, akaratok hordozói. Történetük van — sorsuk. M. Kristóf Ágnes szűkre méretezeti kiállítása ezért hordozhat magában igazi értékeket, ■ ezért ajánlhatjuk jó szívvel az érdeklődők, a képzőművészet barátainak figyelmébe. (es. *4 Történetének jelentős állomásához érkezett a mezőkövesdi Földes Ferenc Középiskolai Kollégium. A kiváló cím, amelyet nevükben is viselhetnek ezentúl, évtizedes kitartó nevelőmunka eredménye. A tegnapi nap — hiszen délután ünnepi kollégiumi ülést tartottak, melynek ezúttal, a vendégekre való tekintettel a művelődési központ színházterme adott otthont — így valamiféle számadás is volt, összegzése az eddig végzett munkának. Ötször nyerték ea egymás után az arany oklevelet, most pedig, a Művelődési Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága a Kiváló kollégium címet ítélte a kollektívának. A kollégistákat, a nevelőtanárokat, a gimnázium tanulóit és tanárait, a testvér, a budapesti Désy Huber Kollégium küldötteit, a megyei kollégiumok képviselőit Zupkó Béla kollégiumigazgató köszöntötte az ünnepségen, amelyen részt vettek a megye, a város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői is. Ünnepi beszédet Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese mondott, aki kiemelte: a szocialista nevelés kialakult rendszerében igen fontos szerepet töltenek be a kollégiumok. A közép- iskolások negyede ma kollégiumokban, diákotthonokban él, s döntőén fizikai dolgozók gyermekei népesítik be őket. A mezőkövesdi kollégium történetének jelentős állomása-; it kiemelve elmondta az előadó, hogy a Földes Ferenc nevét viselő közösség és in- _ tézmény az elsők között érdemelte ki 1960-ban a kollégiumi címet is, amelynek egyik alapvető feltétele . az eredményes nevelömunka, a másik pedig az önkormányzat megszervezése volt. 1969- ben költöztek a gimnázium épületéből mai otthonukba, ahol a szocialista nevelés és nevelődés egyik jelentős műhelyét sikerült kialakítaniuk. Ezt a munkát ismerte el a Művelődési MiniBZtérium és a KISZ Központi Bizottsága, amikor odaítélte a mezőkövesdieknek a Kiváló kollégium címet A KISZ Központi Bízott-! sága Középiskolai és Szak-; munkás Tanácsa megbízásából Kerényi György adta át a zászlót Mészáros Juliannának, a kollégiumi diákta-! nács titkárának. A megtisztelő címről szóló oklevelet Juhász József, a Művelődési Minisztérium képviselője adi; ta át Zupkó Bélának, a kollégium igazgatójának. A Ki-' váló kollégium címmel 20 000 forintot is élnyertek a mezőkövesdi kollégisták, ame-j lyet közösségi célokra használhatnak fel. Köszöntötték a megye első Kiváló kollégiumét a testvériskolák és a testvérkollégiumok küldöttei is, akik szalagot adományoztak a Kiváló kollégium zász-; lajára. Ma este a képernyőn Egy cső két végén • A címbeli cső egyik vége a Szovjetunióban, Kalusban van, a másik meg itt, Borsodban, Leninvárosban. A Szomszédolás című sorozat, ban ma este 18.20-kor az első műsorban jelentkezik az Egy cső két végén című riportműsor, amely e két várost mutatja be. 1970. szeptember 15-én írták alá a magyar—szovjet olefinegyezményt, amelyben két KGST- ország hosszú távú egyezményt kötött egymással, hogy határon innen és túl, Kalusban és Leninvárosban két üzemet - egy vertikumot - épít. Az együttműködés azóta is zavartalan, a csővezeték mindkét végén városok épültek, életutak, sorsok formálójává vált a gazdasági kapcsolat. A tevékenység érdemi elismerését fejezi ki, hogy az újabb egyezményt már 1999-ig, az ezredfordulóig aláírták. A riportműsor szerkesztője Könner János és Jurij Batiscsev, rendezője Bartha Attila. Képünkön a TVK-olefínmű egy részlete. Egy Irocta a Mij Kajznum rendezte Magánélet című új szovjet filmből. Szovjet fiel fesztiválja
