Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-23 / 276. szám
eSZAK-MÄGTftRORSZÄG * 1983. nevemtter 23., nertfa Téli könyvvásár % t58, meg 26 és igen sok további könyv a fenyők alá I femek a könyves akciónak , nincs hivatalos kezdete, mint , például az ünnepi könyvbét- ! : nek, vagy a szakmai könyves , rendezvényeknek. November - 1 ben a kiadók, illetve a könyv- j forgalmazás országos szervei - elkezdik küldözgetni a bol- ' tokba az új kiadványokat, és í ezzel tulajdonképpen a téli I könyvvásár meg is kezdődik. Nincsenek alkalmi rendezvények, nincs mesterségesen felduzzasztott, érdeklődő publikum, de van a könyvboltokban tolongó vásárló tömeg, vannak böngészők és vannak, akik hosszú listával ; jönnek az ismerős boltokba, j bogy előre kiválasztott köny- i vekhez jussanak, azokat ma- I gfuknák jó előre biztosítsák.-ít <t fi: Nálunk, mint szerte a civilizált világban, a könyv már régóta elérte az érdemi ajándék rangját Ma már természetes dolog, ha valaki ünnepi alkalomra könyveket ajándékoz szeretteinek, hiszen a könyv — a hátoldalán olvasható árától függetlenül — érték, mert élményt tudóst ad, szórakoztató jó- barát, minden tudás forrása, bármikor elővehető, intim, elmélyült kettesben — az olvasó és a mű kettősében — újra, meg újra élvezhető, tehát mint ajándék is tartós örömöt jelent, egyben emlékeztet is az ajándékozóra. A téH könyvvásár, ha nem is ezen a néven, több évtizeddel megelőzte nagy hírű és ünnepi rangú társait s vállalja azt a feladatát hogy az értékek kínálatát a kereske- deimi tevékenységgel egybekösse, azaz nem szorítja háttérbe ezt a munkát, nem fedi el ünnepinek szánt aktusokkal. Ez persze mit sem von le az akció értékeiből. í A minap Budapesten részt vettem azon a sajtótájékoztatón, amelyen a Magyar Könyvkiadók és Könyvter- ■ ijesztők Egyesülésének és a kiadóvállalatoknak a vezetői a téli könyvvásár újdonságait mutatták be. A tájékoztatás, illetve a nemsokára a nagyközönség kezébe is kerülő jegyzék szerint a kiadók 158 művet jelentetnek meg a ~ téli könyvvásárra és további 26-ot a december 5-e és 11-e .között rendezendő országos í gyermekkönyvhétre. (Ennek ' megnyitója Nyíregyházán ' lesz.) Az országos gyermekkönyvhéten egyébként ha- gyományosan lesznek rendez- l vények.' A 158 és 26 köny- \\ vön.túl a téli könyvvásáron ü a boltok a teljes magyar l! könyvbolti árukészletet is í' kínálják, tehát a vásár nem j szorítkozik a 184 műre. Az egyes könyvforgalmazó szervek a saját ajánl ójegyzékífkben kiemelten is kínálnak műveket. Van hát választék bőven, amiből ajándékok kerülhetnek a fenyőfák alá majd karácsonykor, vagy akár korábban is. A bolti forgalom arra enged következtetni, hogy máris igen sokan keresik az új műveket is. A megjelenési Esta — természetesen — nem csupa új művet tartalmaz. Sőt, az a kisebb hányad. De mind új kiadású. Tíz kötej, a vers és dráma, benne klasszikusok és mai költők. A magyar prózát 29, a külföldi prózát 11 mű képviseli, a Mérleg sorozat 2 új könyvet kínál. Az irodalomtörténet és tanulmányok körében 10, politikai, történelmi témában 15, művelődéstörténeti körben 16 könyv, 20 művészeti, 20 gyermek- és ifjúsági, 8 háztartási, sport, utazási témájú, 6 zenei, 11 ismeretterjesztő könyv található a listán. És — mint jeleztük — további 26 könyv a gyermekkönyvhétre. Nehéz lenne és talán oktalan is kiemelni ezek közül, hiszen a boltokban nagyrészt már el is érhetők e művek, de két borsodi szerzőt mégis meg kell említenünk: Végvári Lajos művészettörténészt, akinek nagyszabású Munkácsy-monográfiája most jelent meg, és Csorba Csabát, akinek Bíró í’eren önével közös sorozata, az Évezredek hétköznapjai első kötete, Az ókori görögök és rómaiak élete című könyve is szerepel a téli könyvvásár jegyzékén. (Az utóbbit korábban bemutattuk, a Munkácsyröl a közeli napokban szólunk bővebben.) Nagyrészt a boltokban vannak a téli könyvvásár kötetei, említettük. Igen, nagyrészt, mert még nincs ott mindegyik. Nyomdai és szállítási okok miatt folyamatos az érkezés, s szeretnénk hinni, időben, tehát jóval karácsony előtt minden könyv a boltokba ér, még az az elenyészően kevés néhány is, amelynél elkerülhetetlen késés látható napjainkban. Mert boltnak, vásárlónak egyaránt kényelmetlen, nagy bosszúságot okozó mozzanat, ha a fenyők alá tervezett könyv csak akkor ér a boltokba, amikor a fenyők már hullatják tűleveleiket. Igaz ugyan, hogy a könyv az időponttól függetlenül örök érték, a’karácsonyra szánt könyvet mégis jobb már karácsony előtt megvásárolni, nem pedig januárban. (henedek) Mezey István rajza Színháztól tanfolyamokig Kiwis Ink Hi Mezőkövesden hozzászokhattak a város lakói, hogy minden évadban bérletes színházi előadásokat tekinthetnek meg a helyi művelődési központban. így van ez az idén is, az ősszel kezdődött programból jut november végére és decemberre is. Az óvodásoknak és iskolásoknak november 26-án a Hiszékeny király; december 12-én pedig A király és a favágó című mesejátékot mutatják be budapesti társulatok. December 16-án délután ifjúsági, este felnőtt bérletes előadásban megy A. Kirites- eu Szarka fészek című vígjáték*. A sérvéi programok közül említést érdemel a Gál vonósnégyes hangversenye december 2-án délután 5 órától. Zene szól majd a különböző szórakoztató rendezvényeken is, a mikulási és karácsonyi bálon helyi zenekar közreműködésével. December 26-án este láthatja a mezőkövesdi közönség a Matyó Együttes önálló műsorát. A városi-járási művelődési központban ez év őszén 27 csoport, klub, tanfolyam, kör áll a városiak és a környékbeliek rendelkezésére szabad idejük hasznos eltöltésére. A szabás-varrás, a gépi hímző, a sütó-főzó tanfolyam elsősorban a nőket vonzza a foglalkozásokra, a kazánfűtői, hegesztői, gépjárművezetői és karbantartó szakmásitó tanfolyamokon a férfiak vannak többségben. A nyelveket szeretők az angol és német nyelvi tudásukat gyarapíthatják a művelődési központban szervezett oktatási formában. A sportot kedvelők karate-, aerobic-tanfolyamon vehetnek részt, az óvodás korú gyermekeknek november közepétől művészi torna elsajátítására biztosítottak lehetőséget. Újdonságnak számít a disco-lady tánccsoport, amely középiskolás lányokból jött össze. A tervek szerint december hónapban berendeznek és megnyitnak a mezőkövesdi művelődési intézményben egy bark ácsműhelyt, lehetőséget biztosítva ezzel különböző famunkák elvégzésére. Később — az anyagi lehetőségek függvényében —a barkácsolás! lehetőséget vasipari gépek beszerzésével kívánják gyarapítani. Várakozás Világos ablakokkal Közművelődés — új feltételekkel Nem tudom, a művelődési házak igazgatói miképpen fogják búcsúztatni az idei évet, az azonban már bizonyos, hogy jövőre sok mindent lehet és kell majd másképpen csinálniuk, mint ahogy eddig tették. A művelődési és pénzügyi tárca vezetői ugyanis olyan döntést hozták, amely januártól lehetőséget teremt egy más minőségű és részben más jellegű munkára, a művelődési házak elvének, rendszerének megújítására. A művelődési és pénzügyi közlönyben megjelent intézkedéseknek nagyon röviden össze lehet foglalni a lényegét. Tulajdonképpen arról van szó csupán, hogy megnövekszik a művelődési házak önállósága, növekszik anyagi érdekeltségük, s Kioldódnak olyan korlátozások, amelyek eddig gátjai lehettek egy populárisabb, a közönségnek, a lakosságnak jobban tetsző művelődési ház koncepciója kialakításának. Lehet majd az intézményen belül presszót, vendéglőt üzemeltetni, sok újítást lehet bevezetni annak érdekében, hogy az emberek szívesebben és természetesebb igényekkel lépjék át a küszöböt, és ott otthonosabban érezzék magukat. Megerősödhetnek a kisközösségek, hiszen lehetőségük nyílik a csoportok önálló érdekeltségének növelésével közös pénzügyi alapot teremteniük olyan elképzelések megvalósítására, amelyet maguk határoznak meg, s aníely erősíti tényleges összetartozásukat, célt és értelmet ad közösségi tevékenységüknek. Jobban lehet ösztönözni az ott dolgozókat a minőségi munkára, mert a bérgazdálkodásban is tágulnak a keretek, s az év végi pénzmaradványból is az intézmény programja, felszerelése gazdagodhat, működési feltételei javulhatnak. De hogy ebből a lehetőségből mi és hogyan valósul majd meg, az kizárólagosan az intézményvezetőkön és a helyi felügyeleti szerveken múlik. Mert való igaz, hogy az egyik oldalon lehetőség kínálkozik a művelődési intézményrendszer megújítására, elevenebb, pezsgőbb élet kialakítására, ám arra is van esély, hogy misem változzék egy-egy művelődési központ életében. A begyakorlottság, az évek óla kialakult munkaruti* nagy úr. S ml tagadás, sok szempontból kényelmesebb, bizonyos értelemben véve kockázatmentesebb is. Valószínű, hogy az érintettek közül sokak fejében az a kérdés is felvetődik, hogy ha eddig elboldogullak, akkor miért változtatnának a kialakult gyakorlaton. A művelődési házak munkájának reformjára azonban múlhatatlanul szükség van. Szinte ijesztő az a közelmúltban közzétett vizsgálati eredmény, amely egy reprezentatív felmérés alapján készült, s kimutatta, hogy a megkérdezetteknek több mint hatvan százaléka soha életében nem járt semmiféle művelődési vagy kulturális intézményben, és ezután sem szándékozik belépni. Az intézmények anyagi támogatása 1975-től 1982-ig mintegy évi tíz százalékkal növekedett, miközben csökkent a különböző klubok száma, kevesebb lett az olvasó a könyvtárakban, és lehetne még sorolni néhány nagyon is komolyan elgondolkodtató adatot, annak ellenére, hogy mennyiségi mutatókkal csak módjával mérhető a kultúra. Nyitottabb kapukat hirdet az új elképzelés annak érdekében, hogy a kultúra és a közművelődés közelebb kerüljön a mindennapi élethez. Talán ha némi túlzással is, de úgy lehetne fogalmazni, hogy a művelődési házakat eddig mesterséges. szív dobogtatta, kívülről irányította egy orvosi kar, mert tudta, hogy a művelődés, a kultúra vérkeringésére min-' denképpen szükség van. Ä mesterséges szívet azonban le kell választani az intézményrendszerről, mert csak az önálló organikus működés tarthatja igazán életben.’ S hogy a művelődési központok, otthonok épületei esténként ne zárt ajtókkal és sötét ablakokkal nézzenek egy-egy falu vagy város utcáira, az új évben az új élet kezdésére nagyon is nagy szükség van. Sz. A. fiz értelmiség feladatai (Folytatás az 1. oldalrút) „őszirózsás forradalomra”, amelynek vezető ereje, a burzsoázia nem volt képes — és rém akarta — továbbvinni a forradalmat; ezt a feladatot végezte el a Kommunisták Magyarországi Pártja. Az előadó részletesen szólt az 1919-es Tanácsköztársaság eseményeiről, a párt akkori szerepéről, küzdelmeiről, majd arról a harcról, amelyet az ellenforradalmi Horthy-rendszer 25 éve alatt vívott. Méltatta a kommunista pártnají a felszabadult országban, a szocializmus alapjainak lerakásában és építésében betöltött történelmi szerepét. Hangsúlyozta, hogy az 1950-es évek hibáktól nem mentes időszaka után a párt képes Volt a megújulásra. Az elmúlt két és fél évtized szocialista fejlődésének eredményeit nem érhettük volna el a párt irányító & vezető szerepe nélkül. Végezetül napjaink legfontosabb kérdéseiről, a párt mai vezető szerepéről, a szocialista társadalom építése, fontosabb feladatainak megoldása érdekében végzett tevékenységéről beszélt. Az előadás után korreferátumok következtek. Friedmann György, az oktatási igazgatóság pártépítési tanszékének tanára A forradalmi munkáspárt létrejöttének néhány sajátossága Oroszországban és Magyarországon címmel tartott korreferátumot. Dr. Emődi Gyula, az OTG tanszékvezetője A KMP megalakulása Borsod-Abaúj- Zemplén megyében címmel tartotta meg korreferátumát. Begyik János, a megyei pártbizottság osztályvezetője Az MSZMP feladatai a párt- munka tartalmának és formáinak megújításában címmel tartott korreferátumot. A tudományos emlékülés dr. Bogár Károly zárszavával ért véget. r. j. Fogorvosi rendelő váróterme. Várakozunk. Sokan. Tétlenül üldögélni vagy álldogálni — az ülőhelyek rég megteltek — nem kis megpróbáltatás. Felnőttnek sem, hát még gyereknek! Mellettem — majd’ egy órája — középkorú nő ül. Fogtömésre vár. Mellette kisiskolás és óvodás lányai. Pontosabban ez utóbbi mindenütt: a mama ölében, nyakában, feje tetején. Hiába a figyelmeztetés: meglátod, majd téged is beviszlek, s kihúzatom a fogad! . A nagyobbik — megunva az olvasást — papírzsebkendőt vesz elő, azt hajtogatja. Csákó, sótartó, hajó ... A zsebkendő nem arra való! — így a mama. Foglalkozz inkább a testvéreddel! A szöszke lány azonnal feláll, kézen fogja kishúgát, és énekelve, néha egyet-egyet dobbantva lépegetnek. A mama újra szól: Mit mászkáltok? Üljetek már nyugton a feneketeken! A gyerekek leülnek. A nagyobb kitalálja: játsszanak páros tapsolóst. A kicsi igen élvezi, jó nagyokat csattint, s ha elvétik, hangosan kacag. Anyjuk újra rendre Intené őket, ám figyelme az újonnan érkezőkre terelődik. Egy apuka jön, két öt év körüli kislánnyal. Egyik a sajátja, a másik a lánya barátnője. Csemetéjének makacs tejfogát kell kihúzatni. Útjában áll első végleges fogának. Levetkőznek. Terepszemle után a gyerekek várakozón néznek a férfira. Na, akkor most játsszuk azt, hogy szavakat mondunk A-val! — így a papa. Alma, alagút, autó.., — sorolják lelkesen. Egy idő után nehezebb feladatok következnek. Mi ez? Milyen? Mit csinál? — ezekre a kérdésekre kell válaszolni a megadott hanggal. Az U-nál elakadnak. Erre a papa — mit sem törődve a bárriész tömeggel — ugrándozni kezd. UGRÁL!!! — robban ki egyszerre a két apróságból. Nagyot nevetnek mindhárman. tgy is lehet... (Szalóczi) (Folytatás az 1. oldalról) generációs értelmiség — most jelentkezik a második generáció —, s ez természetesen befolyásolta mindig is az ér- t$miség közérzetét. De ami nagyon fontos volt, s a jövőben is az marad; a magyar értelmiség mindig közösséget tudott vállalni a társadalmi célokkal, példát tudott mutatni az alkotó munkához. Az értelmiségen belül a legnagyobb tábort a pedagógusok és a népművelők teszik ki — mondotta, hangsúlyozva azt a roppant nagy felelősséget, amit az ifjúság nevelésében, a világnézeti nevelésben vállalnak magukra a pedagógusok. Napjainkban ez különösen fontos szerepet kapott, hiszen a világrend- szerek .élesedő harcában csak szilárd eszmei alapokon álló fiatalok tudják továbbvinni a szocialista társadalom építését. Szó volt a sátoraljaújhelyi értelmiségi aktíván a pályakezdő értelmiség — ezen belül a pályakezdő pedagógusok és műszakiak — gondjairól, s azokról az erőfeszítésekről, amelyekkel helyzetükön, indulásukon segíteni próbálunk. De szó volt arról is, hogy a népgazdaság teherbírása változatlanul igényli az értelmiségiek tűrőképességét. azt, hogy alkotc energi’- ik felszabadításával segitsék a gazdasági ered mén veket. Az értelmiségi pálya presztízsvesztesége ugyanis nem mindig és nem csak az anya- g, megbecsülésből fakad Az előadást követően beszélgetés alakult ki, melynek résztvevői a fel-felbukkanó nacionalista nézetek ellen, a fiatalok körében tapasztalható kozmopolitizmust bírálva mondták el véleményüket saját hivatásuk feladatairól. Igen közvetlen és konkret beszélgetés volt ez a tegnapi ‘értelmiségi találkozó Sátoraljaújhelyen. Nyilt. őszinte véleménycsere azokról az elvárásokról. feladatokról, amelyeket a magyar valóság támaszt a pedagógusok, az orvosok, a műszáki és az oe- rárérte]miséggel szemben. 9 amelybe nemcsak hivatásuk magas szintű gyakorlása, a társadalom javára történő munkálkodás foglaltatik bele, hanem az is. hogy környezetük alakításáért, jobbításáért dolgozzanak.
