Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-22 / 275. szám
1983. november 22., Iced-d ESZAK-MA13YAROKSZAG 3 Készül Miskolc közműtérképe r"““ •» I I r rr | roldmerok Borsodban Munkahelyük a mező és a gyarváros — Hogy mióta dolgozunk Borsodban? Nos. Szabó Zolid«. kollégánk, szakszervezeti főbizalmink éppen a napokban vette át a 30 éves törzs- fiárdatagságáért járó jutalmat. Tehát ilyen régóta vannak már osztályai Miskolcon a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalatnak — mondja Lassú Miklós, a 25. számú osztály vezetője. i ■ ■ — Ezek szerint több osztály is dolgozik a megyében? ■— Tekintettel arra, hogy Borsod területileg is nagy, és itt van a legtöbb iparvállalat, két osztály működik nálunk. Kétszázhúsza n dolgozunk a két osztályon, a többség szakirányú képesítéssel. Kirendeltségeink vannak Le- ninvárosban Kazincbarcikán és néhány éve Sárospatakon is. A munkánk egy építészeti tervező vállalatéhoz hasonlítható, ugyanis mi végezzük azokat a méréseket, amelyek alapján a különféle rendeltetésű térképek készülnek. Elsősorban állami megrendelésre dolgozunk, de szövetkezetek és iparvállalatok is kérhetik, kérik közreműködésünket.-rr, Bizonyárti a telekkönyvi rend érdekében dolgoznak ... — Az anyagaink a földhivatalhoz kerülnek, ám ezenkívül még számos helyen, számos céllal fölhasználják azokat. Mi készítjük az építész tervezők tervezési alaptérképeit, a mezőgazdasági üzemtérképeket, sőt még a népszámláláshoz nélkülözhetetleny„hálókat” is. A mi méréseink alapjáp készült Borsodban az új ingatlannyilvántartás. Nagy' munka volt, teljes öt évet vett igénybe. Három évvel ezelőtt fejeztük be. Azelőtt meglehetős zűrzavar volt a nyilvántartásban, a telekkönyvön belül sem volt egységes a kép. Mindez per- s.ze nem azt jelenti, hogy 1980 ■ óta nincsenek új felmérések. Azóta például jócskán kiterebélyesedett az ava- si lakótelep... A beruházási vállalat megrendelésére mindenkor elvégezzük a hiányzó méréseket, melyeket aztán a beruházó vezeti át a térképre. A földhivatalban egyébként minden adatot napra készen nyilvántartanak. — A megye több vidékén meliorációs munkák is folynak. \-t- Sok munkánk van minden évben a külterületeken, hiszen dűlőutak, erdősávok, vízfolyások szűnnek meg, vagy keletkeznek. Fontos minden táblának a pontos felmérése, különben nem tudnak a mezőgazdászok átlagtermést számolni. Egyébként most két helyen, a tolcsvai és az agg telek-j ósva fői tömbben végzünk új felméréseket, légifényképezés segítségével. Feliéire festett kövek, kátránypapírok adnak támpontokat ... — Ezek szerint a földmérőknek télen is a határt kell járniuk? — Sok esetben igen — mondja az osztályvezető. — Azonban, hogy megkönnyítsük a munkatársaink dolgát, úgy szervezzük meg a munkánkat, hogy a hideg hónapokat városi munkával töltsük. Mi készítettük el a Tiszai Kőolajíeldolgozó Vállalat összes geodéziai munkáit, de még most is ad munkát a TIFO, most készülnek a megvalósulási térképek. Egy épülő gyár igen sok és tegyük hozzá — szép munkát ad a geodétáknak. Megjelenünk egy kukoricatáblán, és addig mérünk, míg millimé- ternyi pontossággal el nem készül a gyár térképe. Ezek a térképek olyan részletesek, hogy tartalmazzák a gépek helyeit, a csőcsatlakozásokat, a csavarhelyeket..* — Milyen műszerek, és egyáltalán műszaki eszközök állnak, a két osztály rendelkezésére? — ölömmel mondhatom, hogy az utóbbi évek során jelentősen korszerűsödött a műszerparkunk. Olyan pontos távmérő műszerünk van, amely sok kilométeres távolságból is milliméteres pontossággal mér. Ez a műszer percenként igen sok felvételt készít, és egy kicsit számítógép i«, mert koordinátákat lehet belé táplálni. De több korszerű szögmérő műszerünk, vezetékkutató műszerünk van. Gépkocsik is megfelelő számban állnak rendelkezésünkre. Most ismét nagy alapmunkát végeznek a miskolci földmérők. Az ingatlannyilvántartási térkép alapján három évvel ezelőtt megkezdték a miskolci közműtérkép szerkesztését. Ha ezzel a . nagy munkával elkészülnek, remélhetőleg megszűnnek a városban a gyakori vezeték - szaggatások. — Az egyes közművek üzemeltetőinél megvannak ugyan a közműtérképek, de nem egységesek. Különböző méretarányú térképek vannak az ÉMÁSZ-nál, a vízmüveknél, a postánál, és van ahol csak jegyzetszinten vannak rögzítve a közművek. Emiatt a tervezők vannak a legnagyobb bajban, de mindenkit érinthet egy-egy vezetékszakadás. A jobb szándékú építők sok esetben kézzel ássák az utcákat, mert a markológép szinte biztos, hogy vezetéket szakítana. A munkák felén túl vagyunk, reméljük, hogy 1985 elejére kész lesz Miskolc közműtérképe. — Nagy múltja van k magyar geodéziának, — Igen, elődeink a« I®CT- as években fejezték be az első országos felmérést, de a monarchia többi területein is magyar geodéták dolgoztak. — Ma ks tnm a véttakmtenaik szellemi exportja? — Igen. A 25. számra oww- táSy vezetője, Sáfrány József, és még hat kollégánk a közelmúltban érkezett haza Irakból, ahol két éven át végeztek felméréseket fa tori 1- lamosi tásokhoz. Jelenleg Algírban dolgoznak kollégáink, de vannak kapcsolataink Nigériával ». — Anyagilag wkmmvowv ismertje M a geodéták munkáját? — Sajnos, alacsony, 44 HHi forint a átlagbérszínvonal. A két osztály 220 dolgozója évente 30—33 millió forint értékű munkát végez, noha az áraink meglehetősen alacsonyak. Az utóbbi időben a magasabb jövedelem reményében gazdasági munkaközösségeket alakítottunk. A vállalati és a munkaközösségi érdekek megegyeznek, mert túl sok a munkánk. A munkaközösségek állami alapmunkákat is végeznek, de másfajta megrendeléseik is vannak. Az egyik VGM például a vízművek megrendelésére a föld alatti szivárgóhelyeket keresi Miskolc utcáin. Ez a munka csak éjszaka végezhető, mert nappal a közlekedési zaj lehetetlenné teszi a műszer pontos működését. Lérnjr Györgyi Külföldi tapasztalatokkal A miskolci pamutfonoda orsózó üzemrészének fonónöje, Pásztor Emese öt évet töltött egy NDK-beli lonodábon. A baráti országban végzett jó munkájáért dicsérő oklevelet kapott a KISZ Központi Bizottságától és kitüntetést kapott az WDK-ban is. Tapasztalatait most itthon kamatoztatja. Fotó: Sz. Gy. Gumiabroncsok kopása Kevesen tudják jól megítélni. hogy autójuk gumiabroncsai mikor szorulnak feltétlenül cserére. Ezen segít egy amerikai újítás. Gyártáskor a gumiabroncsok acél formáiba, a belső felületére STOP betűcsoportokat erősítenek. Az acélbetűk olyan vastagok, «menynyi a gumi megengedhető kopása. A forma levételekor a betűket kiemelik a még forró gumiból, és az abroncs felületén ott maradnak a bemélyesztett STOP feliratok. Ha a feliratok bármelyike eltűnik, a gumit cserélni kell. Az újításnak igen nagy jelentősége van a közutak biztonságának fokozásában. hiszen a közúti balesetek elég nagy hányad« keletkezik a túlságosan elkopott gumiabroncsok szakadása következtében. Uveiyári női brigádok A Sa jószen tpé téri Üveggyárban ebben az évben 58 szocialista brigád kötött szerződést, amelyek közül négy a szállítás területén dolgozik. A Tyereskova és a Kazinczy Ferenc nevét viselő kollektívák — mindkettőben csak nők dolgoznak — kiváló eredményeket érték ei az ék eddig eltelt időszakában. A IS fős Tyereskovw brigád a havonta tervezett 14 400 darab egységrakománnyal szemben több mint 15 ezret szállított, és teljesítményük elérte a 114 százalékot. Kilenc hónap alatt összesen 580 óra társadalmi munkát végeztek, és jó szervezéssel mintegy 1800 Kter gázolajat takarítottak meg. A brigád ebben az évben kapta meg a kiváló címet, rendszeresen patronálja a sajószentpéteri 3. számú Általános Iskolát. A Kazinczy Ferenc nevét viselő szocialista brigádban . 12-en dolgoznak. Kilenc hónap alatt összesen 121 883 egységrakományt szállítottak, ami aonyit jelent, hogy minden hónapban 120 százalék körüli eredményt értek el. A brigád egy-egy tagja eddig 80 óra társadalmi munkát végzett. Az üzletkötő szerényen kopogott, mielőtt belépett volna az irodába. És alighogy helyet foglalt, máris előadta az évtized „bombabiztos” üzletét. Természetesen ígérve fűt és fát, jövedelmet, s biztos piacot, röviden : megvillantotta a csalit, hogy a hal ráharapjon. Az ügyben az volt az érdekes, s ami a szövetkezet vezetését is meglepte, hogy az ajánlat kimerítő elemzés után is megállta helyét, tisztességes üzletnek ígérkezett. Pontosan azt nyújtotta a gazdaságnak, amire szüksége volt. kis befektetéssel olyan melléküzemágat hozhatott helyben létre, amelynek haszna az átlagostól nagyobb volt. Ezek után illik elárulni, hogy miről is van szó. A P1ÉRT Vállalat, többszöri sikertelen gyártókeresés után, a halmaji Aranykalász Termelőszövetkezetet. bízta meg szerződés keretében az ország krétaigényének kielégítésére. Legalábbis nagy részének, hiszen 200 ezer darab íróeszközt kellett volna a kialakított üzemecské- ben kikeverni, szárítani s rudakká fűrészelni. A szövetkezet vezetése nyugodtan Tisztességes üzlet, avagy miért kell krétát importálni? áthatott, hiszen a PIÉRT képviselői hangsúlyozták: a közös gazdaság ezzel a termékkel monopol, egyeduralkodó helyzetbe kerül, hiszen hazánkban más nem foglalkozik krétagyártással. Ez garanciát jelentett arra, hogy az évi 200 ezer darabra tartós igény van. Át is képezték a nem nagy szakértelmet jelentő munkára tizenkét asszonyukat, s a jól induló kezdet után várták a folytatást, az újabb megrendeléseket. Amik elmaradtak. A tisztességes üzletről ugyanis kiderült, hogy kevésbé tisztességes. A nagy garral hirdetett rendelésből a negyede maradt, évi ötvenezer darab kréta, ami utánaszámolva azt jelenti, hogy a tizenkét asszonynak, s a kisegítő személyzetnek elég az év negyedében dolgoznia. Vagy tavasszal, \nagy nyáron, vagy ősszel, vagy télen. Természetes, hogy három évszakban adjon nekik munkát a termelőszövetkezet, amíg a negyedikben a Pl ÉRT majd gondoskodik foglalkoztatásukról. Amikor előre félve a választól, re- begve megkérdezték: hogy ezt a kitolást (azt hisszük, nyugodt szívvel leírhatjuk) mivel érdemelték ki, a következő választ kapták. Nem bíztak a halmajiak- ban, mert előző gyártóik sorra visszamondták az üzletet, s így a kréta többségét. importból szerezték inkább be. Amit kapni is lehetett a boltokban hetven fillérért, szemben a 17 filléres hazai krétával, amit a gazdaságban állítottak volr na elő. Vagyis bizalom ide, bizalom oda. a „tisztességes” üzlet a», hogy egyszerre több helyről rendelnek krétát, mert valamelyik gyártó, mégha méregdrágán is, csak előállítja. És ilyenkor mit számít az, ha átverjük azt az üzemet is, amelynek éppen ők ígértek biztos piacot. Majd ettől megjön a termelési kedve... Lehet, hogy a PIÉRT vétlen az egészben. De a gyanú megmarad, hogy az előző partnerek — akik hajlandók voltak krétát gyártani — éppen hasonlóan „tisztességes” üzlet miatt mondták fel a szerződést. Van erre egy csodálatos magyar közmondás: két szék között könnyű földre esni. így valószínű, hogy a PIÉRT is huppanni fog. Puha s méregdrága import krétára ... Aminek árát; persze nem ők fizetik! — kármán — Friss kenyér Sátoraljaújhelyről „Jő kenyérnek azt tartyuk, amely domború, héja sem igen lágy, sem kemény, ellenben sárga vagy barna, de nem fekete égett; a béli szívós és nem elmorzsolható. Ha a bélit megnyomják, ismét: magától felduzzad, inkább apró sűrű. mint igen lyukacsos, nem savanyú, több napok múlva is a tejet felisz- sza, mint a spongya. Ha fenekét megütik ököllel, az egész kenyér megrendül...” Miskolc szülötte, a pataki koBégrum híres diákja, a magyar mezőgazdaság egyik úttörő tudósa: Nagyváthy János határozta így meg a 19. század húszas éveiben a jó kenyér ismérveit Magyar házi gazdaasszony c. művében. Ügy látszik, szükségesnek tartotta mindezt írásba foglalni Európa első mezőgazdasági főiskolájának, a keszthelyi Georgikonnak „szellemi” alapítója, hiszen rólunk, magyarokról régtői fogva úgy tartja a világ, hogy igencsak kenyérevő nép vagyunk- De vajon megfelelnek-e a Nagyváthy-féle „szabványnak” a mai pékségeink? 1 — Ügy gondolom, hogy meg — állítja nekünk beszélgetés közben Kufcó László, a Sátoraljaújhelyi Sütőipari Vállalat igazgatója, majd hozzáteszi: — Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy naponta jóízű, friss kenyérrel lássuk el a lakosságot. Tudatában vagyunk ugyanis annak, hogy nálunk a kenyér szinte a legalapvetőbb élelemnek számít, s nagyban befolyásolja még a közérzetünket is. ■ — Borsod-Abaúj-Zemplén megyében három sütőipari vállalat, éspedig a miskolci, kazincbarcikai és a sátoraljaújhelyi gondoskodik a 358 község és a hét város lakosainak kenyérellátásáról. Milyen feladat hárul ebből az újhelyi vállalatra? — A Sátoraljaújhelyi Sütőipari Vállalat 32 évvel ezelőtt, 1951. december 17-én alakult, s fokozatosan bővült régimódi zempléni és abaúji pékségek összevonásával, majd 1972-ben a mezőcsáti járás egy része is vállalatunkhoz került. Igen. nehéz körülmények között, avult berendezésekkel végeztük munkánkat. Azóta természetesen nagy fejlődés következett be vállalatunk életében. Ma négy kenyérgyár ás 12 sütőüzem látja el Leninvá- ros, Sárospatak, Sátoraljaújhely város és 193 község R98 boltját hatféle kenyérrel, ■Ss-féie süteménoyei, különböző cukrászati, tartósított sütőipari és nyerstermékkel. Édesipari terméke- állít elő Sátoraljaújhely, Lt ninváros és Szerencs kenyér gyára, eukrászüzem működi: Leninvárosban és Tokajban ez utóbbi helyen és Sátoraljaújhelyen leveles tésztái Abaújszántón és Szerencsen a közkedvelt „hegyaljai ro pit”, Sátoraljaújhelyen 'és- Ricsén pedig morzsát is ké szítenek a kenyéren és péksüteményen kívüL — Nem lehet kötsnvé r. szállítás lebonyolítása, hiszen igen nagy területen kell ele get tenni a kívánalmaknak — Nagy a területünk ér nagyok a távolságok. Gondoljuk csak meg: Lentovárw 110, Krasznokvajda 104 kilométerre van Sátoraljaújhelyhez, a vállalat központjához. És bár a legfontosabb termékeket; a legközelebbi üzemből kapják a boltok bizonyos időközökben egyes készítményeinket messzin kell szállítóm. A napi 6! tonna kenyér, 180 ezer darab zsemle, kifli és a 45-fél sütemény kiszállítása 53 tó hergépkocsival történik. A továbbiakban eimondot ta a vállalat igazgatója, hog az 560 dolgozó munkái? alapján erre az évre 22« millió forint értékű terme lést terveztek. Legfőbb gondjuk a régi üzemek fokozat«:, rekonstrukciója. Ezekber még lapáttal ketl a gőzke- menőébe bevetni a kenyeret ami a nehéz fizikai munkál közé tartozik. A fejlődés mindenképpen az alagútke mence jelenti, amelyben emberi kéz, emberi erő nélkül szállítószalagon sül a ke- nyér. A leninvárosi új kenyérgyárat már a francia licenc alapján készített alagútke- mencével építették. Modern szovjet alagútkemencével korszerűsítették — tízmillió forintos költséggel — a szerencsi gyárat, s ugyanilyet kapott ezen az őszön — a hétmillió forintos felújítás során — a sátoraljaújhelyi kenyérgyár is. A közeljövőben szeretnék egyik dédelgetett tervüket megvalósítani: új kenyérgyárat építeni Encsen, hogy az abaúji táj 82 községének a mindennapi kenyérrel való ellátása az eddiginél könnyebben. gyorsabban, még finomabb minőségben történhessék. 0»- « i \
