Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-08 / 238. szám
T283. október 8., siotnbot ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A vezetők utánpótlásáról Tervszerű kiválasztással Megfelelő rangot vívott ki a pártszervek, alapszervezetek általános politikai életében az a tevékenység, amelyet kádermunkának nevezünk. Különösen az elmúlt egy évtized, alatt, amióta a párt Központi Bizottsága az 1973. november 28-i határozatában átfogóan áttekintette az .ezzel kapcsolatos kérdéseket. Az e határozat nyomán született Intézkedések hatására vált tervszerűbbé és tudatosabbá a káderpolitikai tevékenység, az alapelveknek a gyakorlatba átvitt érvényesítése és a végrehajtás folyamatos ellenőrzése. A megyék káderállománya összességében megfelel a növekvő követelményeknek. A vezetők döntő többsége meggyőződéssel végzi munkáját, hajtja végre a párt politikáját. Legtöbbjük politikai műveltsége, látóköre megfelel a követelményeknek és irányító munkájukban a demokratikus vezetői stílus érvényesül. Általánosságban véve a gyakorlat tükrözi azt az elvet, hogy harmonikusan dolgozzék együtt az irányítók idősebb, tapasztaltabb és a fiatal nemzedéke. Szervezettebb felkészítés A kádermunka fejlesztésében a Központi Bizottság határozata egyik legfontosabb . feladatnak tartja az utánpótlás tervsze- . rűbbé, szervezettebbé tételét. Lnnék érdekében kötelezte a megyei, városi jogú pártbizottságokat, az országos jellegű ál- V járni, gazdasági és szövetkezeti szerveket, hogy rendszeresítsék az öt évre szóló káderutánpótlási és -képzési terveket. Ez a kezdeményezés azt a célt szolgálja, hogy .szervezetté tegyük a lehetséges, a vezetői munkára alkalmas személyek kiválasztását, képzését, felkészítését irányító funk- , ció betöltésére, mindenekelőtt a munkások, a nők és fiatalok körében, A tapasztalatok azt mulatják, hogy a kádei-után- ,."pótlási tervek ezt figyelembe veszik. A y hatáskört gyakorló párlszervek és a nagy .\'.jáp9sztalatú gazdasági vezetők teljesítik ''.'ízt az alapvetően fontos feladatukat: kinevelik a megfelelő utódokat. A cserék és kiválasztások természetesen még nem problémamentesek. Tapasztalható, hogy az illetékes pártszervek, vezetők nem eléggé ismerik azt a kört, amelyből a legmegfelelőbb személy vezető funkcióba kerülhet. Előfordul, hogy azért nem esik a választás a saját kádertartalékra, .a helyettesre, mert ismerik annak a gyengéit is. Ezért inkább idegenből visznek oda kádert, akit pedig esetleg csak a minősítése, sokszor nem is mindig őszinte információ alapján választanak ki. Feltétlenül indokolt, hogy a pártalapszervezetek, a vezetői alsóbb szint is bátrabban hívja fel a figyelmet a számításba vehető tehetséges káderekre. Találkoztunk olyan esettel is, amikor viszont a jó, alkalmas helyetteseket, n jó munkaerőt „elrejtették”, igyekeztek eltitkolni az első számú veze- , tők, nehogy máshová nevezzék ki, mert nekik is szükségük volt a tehetséges emberekre. A káderutánpótlás kérdésével a megyékben az is Indokolja az intenzívebb törő- >dést, hogyha hagyományosan sok lányt és v, :asszonyt foglalkoztató iparágakban — mint á könnyűipar, konzervipar — a vezetők .. között aránytalanul Kevés a nő. Másik ide tartozó indok, hogy a gazdasági, az ái- . .lamigazgatási és az igazságügyi területen . ..sok vezető nyugdíjkorhatár előtt áll. Ezért itt is a vezetés folyamatosságának biztosítása döntő fontosságú kérdés. A megyék- , ben sok az ipari telephely, gyáregység. A kádermozgás viszonylag magas a trösztökön, nagyvállalatokon belül. Elengedhetetlenül szükséges ezért is, hogy az itteni vezetést a helyben kinevelt káderekből biztosítsák. Változatlanul előtérben áll, hogy a vezetésre alkalmas, politikailag felkészült, üzemi tapasztalatokkal rendelkező fizikai munkások, nők és fiatalok nagyobb számban kerüljenek felelős posztokra. Belső előléptetések Több tényező akadályozza — srx eredmények mellett is — még mindig a káderutánpótlási tervek sikerét. Helyenként a pártszervek, pártszervezetek nem elég következetesen állnak ki amellett, hogy a saját kádertartalékaikat állíthassák funkcióba. így a kívülről indokolatlanul hozott káderek kinevezése akadályozza a helyiek előbbre lépését. Előfordul az is, hogy egyes vezetők szakmai féltésből nem támogatják megfelelően a tehetséges utódokat. Főleg ipari üzemekhen tapasztalható, hogy a vezetői munkával járó nagyobb felelősség, esetenként az alacsonyabb jövedelem, vagy a továbbképzéstől való idegenkedés miatt nehezen lehet találni alkalmas embert az alsóbb szintű vezetői posztóiéra is, például művezetőknek. A vezetők munkájának elbírálásánál helyes volna fontos elemként tekinteni, hogy miként fejlődnek mellettük a káderek, mennyire biztosított náluk az utánpótlás. Körültekintő kiválasztással lehet biztosítani, hogy a vezetők utánpótlásának egyik természetes forrását a helyetteseik jelentsék. A megbízatások átgondolt alkalmazásával, a képzéssel, a közéletben való részvétel megteremtésével segíthető a káderek fejlődése. Ez mindenképpen vezetői feladat és kötelesség, ami igen sok helyen az eddiginél nagyobb felelősséget követel meg. Munka közbeni nevelés A pártszerve®elekrvek is meg van ebben n teendőjük. Gyakorlati munkájukban a Politikai Bizottság 1979. októberi határozatának kell érvényt szerezniük, amely az indokolt kádercserékről úgy intézkedik, hogy a társadalmi szükségletekkel összhangban idejében és tervszerűen kell megoldani. Természetesen azzal a céllal, hogy javuljon a vezetői állomány összetétele, emelkedjék: a munka színvonala. Ez a határozat is világosan utal az utánpótlás felkészítésében arra, bogy fokozni kell a vezetők felelősségét, és a káderek munka közbeni nevelésére is nagyobb figyelmet kell fordítani. Ennek fontos' eszköze, hogy mindenütt időben és reálisan készüljenek a minősítések. Nagymértékben elősegíti mindezek eredményes érvényesítését, ha az oktatásban nagyobb szerepet kap a szocialista vezetéstudomány, a vezetólcészség fejlesztése. Kitűzött társadalmi céljaink minél gyorsabb és jobb elérése múlik sok esetben a helyes kádermunkán, amely a párt- szervezetek kiemelt feladatai közé tartozik. Az eddiginél is nagyobb nyíltsággal, demokratizmussal és a szubjektív megítélések háttérbe szorításával léphetünk előre c téren, hogy mindenki képessége a leghatásosabban bontakozhasson ki a közös ügy szolgálatában. A. A. r Uj városrész épül Közelharc a Tatár utcában enyi üveg kell egy verandához? A Petőfi tói és a Dózsa György utca költi szakaszon 830 lakásos új városrész építése folyik. Az | énülő lakásokon kívül felépül még az orvosi rendelő, ABC-áruház, 16 tantermes iskola, valamint ogy 100 fős óvoda és 60 fős bölcsőde is. A felvételen jz új városrész Petőfi tér közelében levő teronyházai láthatók, előtérben a tetem vári házakkal, Fcjtán László felvétele Üveg rtm bőven, csak legyen oki eladja Aki járt szeptember 19-e és 23-a között a miskolci Tatár utcában, jól tudja, hogy nem túlzás a cím, valóban közelharcot vívtak az emberek. A Miskolci Üveggyár azokon a napokon vásárt rendezett építészeti üvegeiből. Mivel csak a megyében megjelenő újságokban hirdette meg a vásárt, a gyár, többnyire megyénkből érkeztek a vásárlók, de jöttek azért szép számmal a szomszédból is. Délelőtt 10 órakor nyitott mindennap a vásár, ám sorszámot osztottak, azért a tömeg egy része már hajnali 6 órakor letelepedett a gyár környékén. A gyár 12 szakembere kereskedőnek csapott fel arra az időre, * nem is biao- n váltak smsc kereskedőknek. öt nap statt 466 vásári ót, szolgáltak ki és a kedvezményes áron adott üvegekből csaknem 1 millió forint értékűt adtak el. Igaz, napi 16 órát dolgoztak ezért Ennek ellenére — mivel ettől jobban nemigen lehet meghosszabbítani a munkaidőt — nagyon sokan távoztak üres kézzel, felbfiboro- dással. Puszim Ervint, a gyár terv- és kereskedelmi osztályának vezetőjét kértük, magyarázza meg az „üvegláz” okát. — Néhány évvel ezelöL országosan hiánycikknek számított az építészeti üveg, magyarán, nem tudtunk elegendőt gyártani. Időközben lezajlott egy termelésbővítő beruházás, ennek jóvoltából a korábbi 120 centiméter széles üvegek helyett már lliO centiméter széles üvegtáblákat tudunk gyártani, ezáltal 25 százalékkal nőtt a termelésünk. Bővült a választék is, négy színben, igen sok mintával készttjük az építészeti üvegeket. Évente 4—5 ezer négyzetméter üveget exportálunk és a gyártmányaink népszerűek a hazai építőipari vállalatoknál is. Nos, mi az új technológiával 100-szor 200 centiméteres táblákat gyártunk, az építőipari vállalatoknak pedig 111 szer 155 centiméteres táblák kellenek, mert ilyen méretűek a panelházak loggiái. A nagy megrendelők kedvéért természetesen levágjuk a táblákat és a kért méretben szállítjuk. A levágott darabok továbbra is első osztályú minőségűek. ám természetesen nem szabványméretüék. Nos, ebből az üvegből nagy készlet halmozódott föl a gyárban, a TÜZÉP vállalatok sorra elutasítják az ajánlatainkul. ezért rendeztük meg az ötnapos vásárt —. amely nem várt sikerrel zárult. Meg kell jegyeznem, hogy voltak idők, amikor ezeket az üvegtáblákat jobb esetben újrahasznosítottuk — üvegcserépként, rosszabb esetben pedig a szeméttelepre vittük. — Pedig a tapasztalatok azt bizonyítják, a kislakás- építők szívesen vásárolják a nem szabványméretű üvegei. V'ajon miért zárkóznak el a TÜZIiP vállalatok az árusítás clöl? — Véleményünk szerint árért, mert ez az üveg olcsó, ezáltal alacsonyabb a kereskedelmi árrés is, tehái nem szívesen foglalkozik vele a kereskedelem. Tessék, ez a dosszié tartalmazza a körlevelünket, amelyben fölajánljuk az árut. És itt vannak a telexen küldött válaszok. Sorra, mindegyik TÜZÉP elutasította az ajánlatot. Egyedül az Észak-ma* gyarországi TÜZÉP Vállalatnak van egy szakboltja, ahol ilyen üvegeket árusítanak. Ez azonban nagyon kevés. Ahol mégis foglalkoznak a nem szabvány méretű üvegtáblák árusításával, ott egységcsomagban adják. — Ez mit jelent? — Annyit, hogy egy ládába 40—50—60 négyzetméter üveget csomagolnak, améA nem bontanak meg. — Vegyünk egy közép«* méretű verandát. A gyár vásárán mennyiért tudta beszerezni az ehhez szükséges üveget az "építkező? — Körülbelül MM termiért. — Es he mr eiraasgca—agot veszi meg? — Akkor 6—* euer terültért. kapja meg ar. üveget, és meg kell vásárolnia a ládát is, amelynek az ára 1200 forint. — Mi lenne a megoldás? — Több ii v e gszakboltr* volna szükség, olyanra, i a helyi TÜZEP-é. — Terveznek máf Imü vásári? — Igen, gonde&aAeáfc iteágoB ... Lev*y i Almát, szőlőt, répát _ t oj. Bot s ami a Hárítássá! jár Feltünedeztek már Miskolc utcáin is a csizmába és több réteg pulóverbe, elnyűtt farmerbe bújt diákgyerekek, vitathatatlan jeleként annak, hogy az állami gazdaságokban megkezdődtek az őszi betakarítási munkálatok. Az alma- és a szölőszüretbe — immár hagyományosan — az általános iskolások, gimnazisták es főiskolások is besegítenek. Biztonságos oda-vissza- szállításuk évről evre megköveteli mind a MAV-tól, mind pedig a Volán vállalatoktól a fegyelmezett, szervezett munkát. A begyűjtési munkák személyi és árufuvarozási feladatainak ellátásáról a Voláu 3-as számú Vállalatánál Bíró Tibor személyforgalmi osztályvezető és. dr. líutlor István teherforgalmi es kereskedelmi főosztályvezető tájékoztatott minket. Bíró Tibor: — Az igényeket eddig minden evben sikerült maradéktalanul kielégítenünk. Eddig 23 gazdaságtól 90 autóbuszt kértek tőlünk. Megyénkén kívül Heves és Sza- bolcs-Szatmár megyében is akadt íu varfeladatunk, 5 gazdaság 15 autóbuszra tartott igényt. A • sztirételők nyolcvanöt százaléka diákgyerek. Az elmúlt hetekben például több. mint 2 és fél ezer. ezekben a hetekben pedig mintegy 2 ezer főiskolást és gimnazistát szállítunk. A Bodrogközi Állami Gazdaságba Sárospatakról és Sátoraljaújhelyből, az igrici és a hejömenti állami gazdaságokhoz Lenjmftí rosból. Miskolcról 18 autóbusz ingázik majd a váró« és a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát között, ha teljes mértékben beindul a szölöszüret. A gyerekek biztonságos szállítása érdekében minden évben felhívjuk a figyelmet. Óvatosságra, megfontoltságra intjük a buszvezetőinkét, ami eddig soha nem maradt hatás nélkül, hiszen az elmúlt tíz év során, amióta csak szervezett diákszállitást végzünk, nem történt semmi komolyabb probléma. Dr. Kuttor István: — A mezőgazdasági üzemeknek a fuvarozási költségek csökkentése érdekében bérautót ajánlottunk fel a Skoda billentős típusból. Valamennyi igényt kielégítettünk, s így bérautóként 7 járművezető nélküli gépkocsit. és 18 járművezetős szóló- és pótkocsis szerelvényt biztosítottunk ebből q típusból, összesen 2X5 tonru kapacitásban. Az őszi forgalomban a teherszállítás elsődleges feladata az export gyümölcs- szállításhoz és a cukorrépa fuvarozásához kapcsolódik. Az almával kezdtük a döm- pinget. '50—60 tehergépkocsi végezte és végzi az áruszállítást. A cukorrépa október közepétől indul — már megtörténtek a Szerencsi Cukorgyárral az egyeztető tárgyalások —, s el is tart körülbelül december közepéig. Cukorrépából mi úgy 60 ezer tonnányi mennyiséget szálli« tunk majd. kt. ft. I
