Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-08 / 238. szám

ÍSZAK-MAGYAKOR5ZAG 2 1983. október 8„ szombat HONISMERET Egykorú felvétel a híd építéséről. Ac újjászületett Erzsébet Ha a hölgyek már # elértek egy bizonyos kort, már nem illet­lenség születésnapjukon nemcsak virággal köszön­teni őket, hanem külön el­ismerően megemlíteni: mi mindent éltek át. Nos, a mi ünnepeltünk ezúttal egy olyan hölgy, ami... híd. Erzsébetnek nevezték el, Ferenc József nem túl­ságosan jó emlékű uralko­dó állítólag magyar érzel­mű feleségéről. De nyolc évtizeddel az avatás után (1904. október 10-én adta át a forgalomnak József főherceg) ki emlékszik már arra, hogy ez az Erzsébet milyen Erzsébet. A fővá­ros jelképévé vált, világ­szerte ismert, hiszen a te­levízió korszakában ahány­szor Budapest jelentkezik a képernyőkön, ennek a re­mek műszaki alkotásnak kecses íve látható. Éljen soká a mi Erzsébetünk, hi­szen nemcsak megszüle­tett, 'hanem meg is gyil­kolták, s csaknem két év­tizedes nemlét után tá­madt fel halottaiból. Az Erzsébet-hidat a múlt század utolsó esztendejé­ben csodálta meg először a világ. A párizsi világkiál­lításon nagy szenzációt kel­tett, nemcsak a közönség, hanem a szakértők köré­ben is a híd makettje. A látogatók szerint a maket­tet kiállító Magyarország a híd felépítésével a hídépí­tő országok között az első helyre került. A híd ter­véről szerteröppentek a tu­dósítások Párizsból. A Bu­dapesti Hírlap idézte a France Soirt, amely így irt: „Micsoda híd. micsoda merész terv: két láncsor szilárdan a magasban tart egy 293 méter hosszú ne­héz testet!” Az osztatlan elismerés, a csodálkozás azért csapott ilyen magas­ra, mert Európában még addig soha nem épült ek­kora méretű, szinte monu­mentálisnak nevezhető egy­ívű lánchíd. Nem telt bele 3 év — a nagyszerű alko­tás ott állt a Duna fölött, összekötve a két partot... Még az 1870-es években kezdődött a vita, hogy új Duna-hidak kellenek a Lánchíd és a Margit-híd mellé. Űjra és újra idéz­ték a híres építész Győry Sándor mérnök terveit, aki már a Buda és Pest kö­zött építendő állóhídról cí­mű 1833-ban kiadott mun­kájában lánchidat terve­zett „a Rudas-fürdő és a pesti parochiák temploma irányában, egy nyílással”. Aztán az újságok hasáb­jairól az elképzelés hiva­talos fórumok elé került. 1885. március 4-én a fővá­ros törvényhatósági bizott­ságának ülésén felállt Hu- benay József bizottsági tag, s néhány mondatban elő­terjesztést tett az Eskü tér és a Gellérthegy lába kö­zött építendő új Duna- hídra. Két napig tartott a vita, s azzal zárult, hogy a törvényhatósági bizott­ság felterjesztést inézett a Pénzügyminisztériumhoz. Feliratában — amelyet részletesen közölt a Buda­pesti Hírlap — Hubenay József indokolását citálta: „A Lánchídon a'teherfor­galom csökkentését csak az új Duna-híd elkészítése által lehet megvalósítani...” öt esztendeig tartott, amíg Szél Kálmán minisz­terelnökségének idején a kormány tárcaközi megbe­szélés elé vitte az új híd ügyét. Összekötötték a bel­város rendezésének tervé­vel is, hiszen anélkül le­hetetlen lett volna az épít­kezés — a szüle girbe-gur- ba utcácskák akadályoz­ták volna a szélesre ter­vezett hidra való feljutást, a forgalmat. Üjabb viták után a törvényhozás 1893- ban együtt rendelkezett az Eskü-téri és a Fővám-téri ima: Szabad sás)-b'd én< léséről és a belváros sza­bályozásáról. A következő évben nemzetközi pályáza­tot írlak ki, amelyen csak az Egyesült Államokból 16 tervező pályázott a1 díjra. 15 terv származott magyar mérnököktől. Az első díjat, 30 ezer aranykoronát Kub­ier esslingeni gépgyári fő­mérnök és Éisenlohr és Weigle stuttgarti építészek kábelhídtervének ítélték. Végül is nem ezt a tervet valósították meg. Helyesen abból indultak ki, hogy a magyar gyáraknak a ma­gyar szakembereknek kell munkaalkalmat adni. Ká­belhidat az akkori műsza­ki fejlettség mellett Ma­gyarországon nem tudtak volna építeni. De tudtak lánchidat. És bár voltak, akik ellenkeztek, s váltig azt bizonygatták, hogy a hazai mérnökök és munká­sok nem tudnak ilyen nagy feladattal megbirkózni, a műszaki újítások egész so­rával létrehozták a művet, amely egészen 1926-ig a brazíliai florianopolisbeli, 340 méter nyílású lánchíd felépítéséig, 290 méteres nyílásával a világ legna­gyobb lánchídja volt. Avatása után éppen azok használták a legkeveseb­bet, akik orcájuk veríté­kével építették. A főváros munkásnépének ugyanis nagyon sok volt a két krajcáros hídvám. A Pesti Napló írta: „Egész sereg szegény ember van, aki 13 kilométert tesz meg na­ponta a vasúti összekölő- híd felé és vissza, hogy megtakarítsa a két kraj­cárt” A hídvámot az 1918-as őszirózsás forradalom tö­rölte el. 1919 augusztusá­ban a forradalmak után már nem merték visszaál­lítani. Az Erzsébet-hid a főváros közönségének szí­véhez nőtt. 1936-ban átépí­tették a pesti oldalnak a hídfeljáróját, mert a Bel­városi plébániatemplom miatt korábban a jármű­vek gyakran összetorlód­tak a feljárónál. És egy­mást követték — igaz hogy csak egyik irányá­ban — a járművek és a menekülő katonák mielőtt ■— Pest felszabadulása előtt, az 1945. január 17-ről 18- ra virradó éjszakán — a hitleristák a levegőbe rö­pítették volna a Duna ékességét. Egy ideig gon­dolni sem lehetett újjáépí­tésére, de a roncskieme­lést megkezdték, az ideig­lenes Kossuth-híd vas­anyagának egy része in­nen került ki. 1960-ban megkezdődöt! az újjáépítés. A magyár ipar ekkor már képés volt ká­belhíd megalkotására. És ezért emellett döntöttek tekintetbe véve, hogy a kábelhíd sokkalta olcsóbb mert a kábel súlya csak, egynegyede a lánc súlyá- ’ nak. Az új híd külsőleg megőrizte régi képét, de alaposan kiszélesítették. Hat pályásra tervezte Sávoly Pál és munkatársi gárdá­ja. A híd hossza 378 mé­ter. Az új Erzsébetet 1964 novemberében adták át a forgalomnak. Az ünnepség után végeláthatatlan so­rokban özönlöttek a buda­pestiek tízezrei. Vidékről is sokan érkeztek, hogy osztozzanak a főváros örö- * ‘ mében. Amióta az Erzsébet-híd ismét áll, szeretett Buda­pestünkből eltűnt a máso­dik világháború esztelen hídrombolásának utolsó gyászos emléke is. Amikor a nyolcvanéves Erzsébetnek hosszú-hosszú életet kívánunk, ez egyben annyit is jelent, hogy hi­dakat építő békét aka­runk, és soha többé rom­•'aló IvíhnnH p T (Tolylat&s az 1. oldalról) hogy valamennyi megfogal­mazott célkitűzés megvaló­suljon. Ezek egy része belső gyengeségeinkből fakad, a minőség javításában reális lehetőségeinknél szerényebb eredményeket értünk el. Nőtt ugyan a társadalmi munka hatékonysága, kor­szerűsödött a termékszerke­zet, a változások mértéke és üteme azonban még mindig nem kielégítő. Az exportké­pesség fokozásában, a ki­vitel gazdaságosságában, s a gazdaságos importhelyet­tesítésben elért eredménye­ink még nem elegendőek ahhoz, hogy jelentősen csök­kenjenek gondjaink az ot- szág fizetőképességének meg­őrzését, gazdasági egyensú­lyunk megszilárdítását ille­tően. Marjai József kiemelte: az állam gazdaságszervező, gaz­daságirányító tevékenységé­ben mind jelentősebb szere­pet tölt be a minőségszabá­lyozás. A szabályozás módja igazodik a vállalatok gazda­sági önállóságának, anyagi felelősségének és érdekeltsé­gének elvéhez. Ugyanakkor érvényesül a szocialista ál­lam felelőssége azért, hogy a termékek minőségének ala­kulása, a minőségi színvo­nal a központi céloknak megfelelően, hatékonyan mozdítsa elő a gazdasági, a társadalmi fejlődést. Szükséges tehát, hogy az állam továbbra is cselekvőén részt vegyen a minőség kö­vetelményeinek érvényesíté­sében. A minőség javítása érde­kében elengedhetetlen az ár­rendszer továbbfejlesztése, a meglevő torzító elemek ki­szűrése, a támogatások je­lentős csökkentése, hogy az ár a tényleges értéket adja vissza. Jelentős szerep juta felügyeleti és az ellenőrzési munkának is. Kiemelt fel­adat a szerződéses kötele­zettségek teljesítésének el­lenőrzése, a hibákért a íe: lelős személyekkel szembeni szigorú szankciók alkalma­zása. A minőségalakulás jelen­legi helyzete helyenként és esetenként aggasztó. A Gaz­dasági Bizottság egyebek mellett úgy foglalt állást, hogy javaslatot kell kidol­gozni a hatósági minőségel­lenőrzés szervezeti rendsze­rének korszerűsítésére, a ha­tósági jogkör bővítésére és lehetőség szerinti egységesí­tésére. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a maga módján a kereskedelem is felelős az áruk minő.ségéérl. Faladat < hogy megakadályozza a nem kielégítő vagy rossz minő­ségű termékek forgalomba jutását, illetve érje el, hogy Tegnap, október Tjén a Mezőkövesdi városi-járási Rendőrkapitányságon ünne­pélyes állománygyűlést tar­tottak, melyen megjelent Juhász Péter, az MSZMP Mezőkövesd városi-járási Bi­zottságának első titkára, va­lamint Pataki István, a Me­zőkövesdi városi Tanács • el­nöke. Az állománygyűlésen dr. Túrós András rendőr ezre­des, megyei főlcapiiány is­mertette a Magyar Népköz- társaság belügyminiszterének parancsát, amelynek alapján Sárközi Ferenc rendőr száza­dost magasabb beosztásba való helyezése alkalmából a termelőnek fizetett ár te­gyen arányos az áru tény­leges használati értékével. A vállalatok önálló gazdáikon dása, a piaci viszonyok szé­les körű kibontakoztatása mellett a jobb minőségű ter­mékek előállításának eszkö­ze az ellenőrzés is, s ebben továbbra is jelentősek a KERMI feladatai. Végül az MSZMP Közpon­ti Bizottsága, az Elnöki Ta­nács és a kormány nevében elismeréssel szólt a KERMI dolgozóinak munkájáról, szakértelméről és sikereket kívánt megnövekedett fel­adataik ellátásához. Marjai József ezután át­adta a KERMI-nek a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrend­iét. valamint a Miniszterta­nács jubileumi oklevelét, amelyeket az intézmény ne­vében (Cserny Ferenc igaz­gató vett át. ' i. rendőr őrnaggyá léptette elő, egyben a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság vezető­je felmentette a Mezőköves­éi városi-járási Rendőr* kapitányság vezetői beosztá­sából és kinevezte a főkapi­tányság közbiztonsági és köz­lekedési osztály vezetőjévé. A Mezőkövesdi városi-já­rási Rendőrkapitányság ve­zetőjévé a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság vezető­je Tuza László rendőr főhad­nagyot nevezte ki, akit ma­gasabb beosztásba való he- ivezése alkalmából a Magyar Népköztársaság belügymi­nisztere soron kívül rendőr századossá léptetett elő. ■a megyei sz Ülést tartott pénteken a megyei tanács székházában az újjászervezett megyei szál­lítási bizottság. Az eszmecse­rén a megyei bizottság dr. Majoros Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének, a szállítási bizottság elnöké­nek vezetésével elsőként szervezeti és ügyrendi kérdé­sekkel, illetve személyi kér­désekkel foglalkozott. Ennek során megválasztották a szervezet új képviselőit, tisztségviselőit. Ezt követő­en a mezőgazdasági munkák állásáról, valamint az ezzel összefüggő szállítási felada­tokról tanácskoztak. A testü­let elé került írásos jelentés is tartalmazta, hogy a mező- gazdasági üzemek jelenleg az őszi munkák csúcsánál tar­tanak, és ez együttesen mint­egy egymillió tonna különfé­le termék, elsősorban napra­forgó, burgonya, cukorrépa és alma elszállítását, eseten­ként exportját jelenti majd. De ugyanilyen .lelentős fel­adat lesz a mezőgazdasági üzemek számára szükséges műtrágya Vagonokba rakása és a gazdasági körzetekbe szállítása, hiszen a tartós nyári szárazság miatt a vesz­teségeket elsősorban jó mű­trágyázással tudják majd a közös gazdaságok pótolni. Negyedik napirendi pont­ként a bizottság a vasúti áruszállítás helyzetével és az elkövetkező időszak kilátá­saival foglalkozott. Mint Gál Sándor, a MÁV Miskolci Igazgatóságának helyettes vezetője elmondta, az ország­ban 1983-ban, a felmérések szerint 124 millió tonna árut kell elszállítani, és ennek mintegy 28—29 százaléka, összesen több mint 30 millió tonna áru az észak-magyar­országi körzetre, elsősorban Borsodra jut. A gondokat súlyosbítja az. hogy az ide települt ipari üzemek több­sége árut. küld el, ezért álta­lában üres vagonokat igé­nyelnek. A mostani lehetősé­gek viszont korlátozottak. naponta 189Ü—2000 teherko­csi érkezik a megye terüle­tére, ugyanakkor a vállala­tok a portékájuk elszállítá­sához, továbbításához körül­belül 500-zal több vagont igényelnének. Az sem mind­egy, hogy a MÁV a rendel­kezésre álló kocsiparkból mi­lyeneket tud az üzemekbe irányítani, mert' az export­szállítások tételei sem rak­hatók be minden vagonba. Emiatt, mint a nagyüzemek, elsősorban a TVK és a BVK jelenlevő szakembere] hang­súlyozták, vóllálatuknek az exportja, az áru megrende­lőkhöz való továbbítása je­lenleg veszélyben van. Nagy gondot okoz az is, hogy jelenleg nincs megfele­lő javító kapacitás, a gépi rakodás bevezetése utón igen nagy mennyiségű va­gon megsérül, és jelenleg is körülbelül 1400—1500 vasúti kocsi várakozik javításra, A szállítási bizottság elnöké megállapította, hogy az év végéig hátralevő, mintegy hét és fél millió tonna áru elkül­déséhez, megmozgatásához hatalmas erőfeszítésre, jő szervezésre és odaadó mun­kára van szükség, A szerve­zésre, és esetleg a kisebb tá­volságra való árutovábbítás megkönnyítésére a Volán igazgatója közös MÁV és Vo­lán fuvarvállalói iroda léte­sítésére tett javaslatot. A tanácskozás témaköré­nek befejezéseként a bizott­ság megtárgyalta a novem­berben sorra kerülő ülés na­pi rendjét, amelynek során » léli felkészülés, továbbá a2 üzemanyaggal való jobb gaz­dálkodást és az energia rneg- (akarításának megyei tapasz­talatait elemzik majd. P Telefonszámaink 1983 október 7-én 16 órától megváltoznak. fan íj 1 88-888 89-662 36-530 36-974 Megváltozott egyéb telefonszómaink oz újonnan kiadott Miskolci Tcleíonkönyvbcn találhatók. VOLÁN 3. SZ. VAUMAT. Személy- és tehertaxirendelés VOLÁN Utazási Iroda Gáz- és fűtőolaj-rendelés Fuvarvállaló Iroda (Vörösmarty u.) H íiptasáK Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents