Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-08 / 238. szám
ÍSZAK-MAGYAKOR5ZAG 2 1983. október 8„ szombat HONISMERET Egykorú felvétel a híd építéséről. Ac újjászületett Erzsébet Ha a hölgyek már # elértek egy bizonyos kort, már nem illetlenség születésnapjukon nemcsak virággal köszönteni őket, hanem külön elismerően megemlíteni: mi mindent éltek át. Nos, a mi ünnepeltünk ezúttal egy olyan hölgy, ami... híd. Erzsébetnek nevezték el, Ferenc József nem túlságosan jó emlékű uralkodó állítólag magyar érzelmű feleségéről. De nyolc évtizeddel az avatás után (1904. október 10-én adta át a forgalomnak József főherceg) ki emlékszik már arra, hogy ez az Erzsébet milyen Erzsébet. A főváros jelképévé vált, világszerte ismert, hiszen a televízió korszakában ahányszor Budapest jelentkezik a képernyőkön, ennek a remek műszaki alkotásnak kecses íve látható. Éljen soká a mi Erzsébetünk, hiszen nemcsak megszületett, 'hanem meg is gyilkolták, s csaknem két évtizedes nemlét után támadt fel halottaiból. Az Erzsébet-hidat a múlt század utolsó esztendejében csodálta meg először a világ. A párizsi világkiállításon nagy szenzációt keltett, nemcsak a közönség, hanem a szakértők körében is a híd makettje. A látogatók szerint a makettet kiállító Magyarország a híd felépítésével a hídépítő országok között az első helyre került. A híd tervéről szerteröppentek a tudósítások Párizsból. A Budapesti Hírlap idézte a France Soirt, amely így irt: „Micsoda híd. micsoda merész terv: két láncsor szilárdan a magasban tart egy 293 méter hosszú nehéz testet!” Az osztatlan elismerés, a csodálkozás azért csapott ilyen magasra, mert Európában még addig soha nem épült ekkora méretű, szinte monumentálisnak nevezhető egyívű lánchíd. Nem telt bele 3 év — a nagyszerű alkotás ott állt a Duna fölött, összekötve a két partot... Még az 1870-es években kezdődött a vita, hogy új Duna-hidak kellenek a Lánchíd és a Margit-híd mellé. Űjra és újra idézték a híres építész Győry Sándor mérnök terveit, aki már a Buda és Pest között építendő állóhídról című 1833-ban kiadott munkájában lánchidat tervezett „a Rudas-fürdő és a pesti parochiák temploma irányában, egy nyílással”. Aztán az újságok hasábjairól az elképzelés hivatalos fórumok elé került. 1885. március 4-én a főváros törvényhatósági bizottságának ülésén felállt Hu- benay József bizottsági tag, s néhány mondatban előterjesztést tett az Eskü tér és a Gellérthegy lába között építendő új Duna- hídra. Két napig tartott a vita, s azzal zárult, hogy a törvényhatósági bizottság felterjesztést inézett a Pénzügyminisztériumhoz. Feliratában — amelyet részletesen közölt a Budapesti Hírlap — Hubenay József indokolását citálta: „A Lánchídon a'teherforgalom csökkentését csak az új Duna-híd elkészítése által lehet megvalósítani...” öt esztendeig tartott, amíg Szél Kálmán miniszterelnökségének idején a kormány tárcaközi megbeszélés elé vitte az új híd ügyét. Összekötötték a belváros rendezésének tervével is, hiszen anélkül lehetetlen lett volna az építkezés — a szüle girbe-gur- ba utcácskák akadályozták volna a szélesre tervezett hidra való feljutást, a forgalmat. Üjabb viták után a törvényhozás 1893- ban együtt rendelkezett az Eskü-téri és a Fővám-téri ima: Szabad sás)-b'd én< léséről és a belváros szabályozásáról. A következő évben nemzetközi pályázatot írlak ki, amelyen csak az Egyesült Államokból 16 tervező pályázott a1 díjra. 15 terv származott magyar mérnököktől. Az első díjat, 30 ezer aranykoronát Kubier esslingeni gépgyári főmérnök és Éisenlohr és Weigle stuttgarti építészek kábelhídtervének ítélték. Végül is nem ezt a tervet valósították meg. Helyesen abból indultak ki, hogy a magyar gyáraknak a magyar szakembereknek kell munkaalkalmat adni. Kábelhidat az akkori műszaki fejlettség mellett Magyarországon nem tudtak volna építeni. De tudtak lánchidat. És bár voltak, akik ellenkeztek, s váltig azt bizonygatták, hogy a hazai mérnökök és munkások nem tudnak ilyen nagy feladattal megbirkózni, a műszaki újítások egész sorával létrehozták a művet, amely egészen 1926-ig a brazíliai florianopolisbeli, 340 méter nyílású lánchíd felépítéséig, 290 méteres nyílásával a világ legnagyobb lánchídja volt. Avatása után éppen azok használták a legkevesebbet, akik orcájuk verítékével építették. A főváros munkásnépének ugyanis nagyon sok volt a két krajcáros hídvám. A Pesti Napló írta: „Egész sereg szegény ember van, aki 13 kilométert tesz meg naponta a vasúti összekölő- híd felé és vissza, hogy megtakarítsa a két krajcárt” A hídvámot az 1918-as őszirózsás forradalom törölte el. 1919 augusztusában a forradalmak után már nem merték visszaállítani. Az Erzsébet-hid a főváros közönségének szívéhez nőtt. 1936-ban átépítették a pesti oldalnak a hídfeljáróját, mert a Belvárosi plébániatemplom miatt korábban a járművek gyakran összetorlódtak a feljárónál. És egymást követték — igaz hogy csak egyik irányában — a járművek és a menekülő katonák mielőtt ■— Pest felszabadulása előtt, az 1945. január 17-ről 18- ra virradó éjszakán — a hitleristák a levegőbe röpítették volna a Duna ékességét. Egy ideig gondolni sem lehetett újjáépítésére, de a roncskiemelést megkezdték, az ideiglenes Kossuth-híd vasanyagának egy része innen került ki. 1960-ban megkezdődöt! az újjáépítés. A magyár ipar ekkor már képés volt kábelhíd megalkotására. És ezért emellett döntöttek tekintetbe véve, hogy a kábelhíd sokkalta olcsóbb mert a kábel súlya csak, egynegyede a lánc súlyá- ’ nak. Az új híd külsőleg megőrizte régi képét, de alaposan kiszélesítették. Hat pályásra tervezte Sávoly Pál és munkatársi gárdája. A híd hossza 378 méter. Az új Erzsébetet 1964 novemberében adták át a forgalomnak. Az ünnepség után végeláthatatlan sorokban özönlöttek a budapestiek tízezrei. Vidékről is sokan érkeztek, hogy osztozzanak a főváros örö- * ‘ mében. Amióta az Erzsébet-híd ismét áll, szeretett Budapestünkből eltűnt a második világháború esztelen hídrombolásának utolsó gyászos emléke is. Amikor a nyolcvanéves Erzsébetnek hosszú-hosszú életet kívánunk, ez egyben annyit is jelent, hogy hidakat építő békét akarunk, és soha többé rom•'aló IvíhnnH p T (Tolylat&s az 1. oldalról) hogy valamennyi megfogalmazott célkitűzés megvalósuljon. Ezek egy része belső gyengeségeinkből fakad, a minőség javításában reális lehetőségeinknél szerényebb eredményeket értünk el. Nőtt ugyan a társadalmi munka hatékonysága, korszerűsödött a termékszerkezet, a változások mértéke és üteme azonban még mindig nem kielégítő. Az exportképesség fokozásában, a kivitel gazdaságosságában, s a gazdaságos importhelyettesítésben elért eredményeink még nem elegendőek ahhoz, hogy jelentősen csökkenjenek gondjaink az ot- szág fizetőképességének megőrzését, gazdasági egyensúlyunk megszilárdítását illetően. Marjai József kiemelte: az állam gazdaságszervező, gazdaságirányító tevékenységében mind jelentősebb szerepet tölt be a minőségszabályozás. A szabályozás módja igazodik a vállalatok gazdasági önállóságának, anyagi felelősségének és érdekeltségének elvéhez. Ugyanakkor érvényesül a szocialista állam felelőssége azért, hogy a termékek minőségének alakulása, a minőségi színvonal a központi céloknak megfelelően, hatékonyan mozdítsa elő a gazdasági, a társadalmi fejlődést. Szükséges tehát, hogy az állam továbbra is cselekvőén részt vegyen a minőség követelményeinek érvényesítésében. A minőség javítása érdekében elengedhetetlen az árrendszer továbbfejlesztése, a meglevő torzító elemek kiszűrése, a támogatások jelentős csökkentése, hogy az ár a tényleges értéket adja vissza. Jelentős szerep juta felügyeleti és az ellenőrzési munkának is. Kiemelt feladat a szerződéses kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése, a hibákért a íe: lelős személyekkel szembeni szigorú szankciók alkalmazása. A minőségalakulás jelenlegi helyzete helyenként és esetenként aggasztó. A Gazdasági Bizottság egyebek mellett úgy foglalt állást, hogy javaslatot kell kidolgozni a hatósági minőségellenőrzés szervezeti rendszerének korszerűsítésére, a hatósági jogkör bővítésére és lehetőség szerinti egységesítésére. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a maga módján a kereskedelem is felelős az áruk minő.ségéérl. Faladat < hogy megakadályozza a nem kielégítő vagy rossz minőségű termékek forgalomba jutását, illetve érje el, hogy Tegnap, október Tjén a Mezőkövesdi városi-járási Rendőrkapitányságon ünnepélyes állománygyűlést tartottak, melyen megjelent Juhász Péter, az MSZMP Mezőkövesd városi-járási Bizottságának első titkára, valamint Pataki István, a Mezőkövesdi városi Tanács • elnöke. Az állománygyűlésen dr. Túrós András rendőr ezredes, megyei főlcapiiány ismertette a Magyar Népköz- társaság belügyminiszterének parancsát, amelynek alapján Sárközi Ferenc rendőr századost magasabb beosztásba való helyezése alkalmából a termelőnek fizetett ár tegyen arányos az áru tényleges használati értékével. A vállalatok önálló gazdáikon dása, a piaci viszonyok széles körű kibontakoztatása mellett a jobb minőségű termékek előállításának eszköze az ellenőrzés is, s ebben továbbra is jelentősek a KERMI feladatai. Végül az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében elismeréssel szólt a KERMI dolgozóinak munkájáról, szakértelméről és sikereket kívánt megnövekedett feladataik ellátásához. Marjai József ezután átadta a KERMI-nek a Munka Vörös Zászló Érdemrendiét. valamint a Minisztertanács jubileumi oklevelét, amelyeket az intézmény nevében (Cserny Ferenc igazgató vett át. ' i. rendőr őrnaggyá léptette elő, egyben a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság vezetője felmentette a Mezőköveséi városi-járási Rendőr* kapitányság vezetői beosztásából és kinevezte a főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztály vezetőjévé. A Mezőkövesdi városi-járási Rendőrkapitányság vezetőjévé a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság vezetője Tuza László rendőr főhadnagyot nevezte ki, akit magasabb beosztásba való he- ivezése alkalmából a Magyar Népköztársaság belügyminisztere soron kívül rendőr századossá léptetett elő. ■a megyei sz Ülést tartott pénteken a megyei tanács székházában az újjászervezett megyei szállítási bizottság. Az eszmecserén a megyei bizottság dr. Majoros Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének, a szállítási bizottság elnökének vezetésével elsőként szervezeti és ügyrendi kérdésekkel, illetve személyi kérdésekkel foglalkozott. Ennek során megválasztották a szervezet új képviselőit, tisztségviselőit. Ezt követően a mezőgazdasági munkák állásáról, valamint az ezzel összefüggő szállítási feladatokról tanácskoztak. A testület elé került írásos jelentés is tartalmazta, hogy a mező- gazdasági üzemek jelenleg az őszi munkák csúcsánál tartanak, és ez együttesen mintegy egymillió tonna különféle termék, elsősorban napraforgó, burgonya, cukorrépa és alma elszállítását, esetenként exportját jelenti majd. De ugyanilyen .lelentős feladat lesz a mezőgazdasági üzemek számára szükséges műtrágya Vagonokba rakása és a gazdasági körzetekbe szállítása, hiszen a tartós nyári szárazság miatt a veszteségeket elsősorban jó műtrágyázással tudják majd a közös gazdaságok pótolni. Negyedik napirendi pontként a bizottság a vasúti áruszállítás helyzetével és az elkövetkező időszak kilátásaival foglalkozott. Mint Gál Sándor, a MÁV Miskolci Igazgatóságának helyettes vezetője elmondta, az országban 1983-ban, a felmérések szerint 124 millió tonna árut kell elszállítani, és ennek mintegy 28—29 százaléka, összesen több mint 30 millió tonna áru az észak-magyarországi körzetre, elsősorban Borsodra jut. A gondokat súlyosbítja az. hogy az ide települt ipari üzemek többsége árut. küld el, ezért általában üres vagonokat igényelnek. A mostani lehetőségek viszont korlátozottak. naponta 189Ü—2000 teherkocsi érkezik a megye területére, ugyanakkor a vállalatok a portékájuk elszállításához, továbbításához körülbelül 500-zal több vagont igényelnének. Az sem mindegy, hogy a MÁV a rendelkezésre álló kocsiparkból milyeneket tud az üzemekbe irányítani, mert' az exportszállítások tételei sem rakhatók be minden vagonba. Emiatt, mint a nagyüzemek, elsősorban a TVK és a BVK jelenlevő szakembere] hangsúlyozták, vóllálatuknek az exportja, az áru megrendelőkhöz való továbbítása jelenleg veszélyben van. Nagy gondot okoz az is, hogy jelenleg nincs megfelelő javító kapacitás, a gépi rakodás bevezetése utón igen nagy mennyiségű vagon megsérül, és jelenleg is körülbelül 1400—1500 vasúti kocsi várakozik javításra, A szállítási bizottság elnöké megállapította, hogy az év végéig hátralevő, mintegy hét és fél millió tonna áru elküldéséhez, megmozgatásához hatalmas erőfeszítésre, jő szervezésre és odaadó munkára van szükség, A szervezésre, és esetleg a kisebb távolságra való árutovábbítás megkönnyítésére a Volán igazgatója közös MÁV és Volán fuvarvállalói iroda létesítésére tett javaslatot. A tanácskozás témakörének befejezéseként a bizottság megtárgyalta a novemberben sorra kerülő ülés napi rendjét, amelynek során » léli felkészülés, továbbá a2 üzemanyaggal való jobb gazdálkodást és az energia rneg- (akarításának megyei tapasztalatait elemzik majd. P Telefonszámaink 1983 október 7-én 16 órától megváltoznak. fan íj 1 88-888 89-662 36-530 36-974 Megváltozott egyéb telefonszómaink oz újonnan kiadott Miskolci Tcleíonkönyvbcn találhatók. VOLÁN 3. SZ. VAUMAT. Személy- és tehertaxirendelés VOLÁN Utazási Iroda Gáz- és fűtőolaj-rendelés Fuvarvállaló Iroda (Vörösmarty u.) H íiptasáK Erzsébet
