Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-08 / 238. szám
TtLAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! JS3T AZ MSZMP BORSÓIT- ABAÜJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 238. szám Ára: 1,8(1 Ft Szombat, 1983. október 8. Százéves a Kermi Jubileumi emlékülés az iTESZ-széliiáziiaii A KERMI százéves jubileuma alkalmából emlékülést rendeztek pénteken Budapesten az MTESZ-székházban. Az ünnepségen részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ballai László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, ott voltak több minisztérium, szakszervezet, minőségellenőrző intézet képviselői. Cserny Ferenc, az intézet igazgatója az ünnepi megemlékezés megnyitóján elmondta, hogy a KERMI, s . száz évvel ezelőtt létrehozott jogelődje, a Technológiai Iparmúzeum — későbbiekben Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet — évszázados fennállása alatt a társadalom és a (népgazdaság számára egyaránt nagyon fontos, munkát végzett. Elért eredményeiben, fontos szerepet játszik a különböző intézményekkel és hatóságokkal kialakult jó együttműködés is. Az intézet 1970 óta tagja a Fogyasztói Egyesületek Nemzetközi Szervezetének, s ezzel nemzetközi fórumon is biztosítja a magyar fogyasztók’ képviseletét, s a külföldi tapasztalatok hasznosításának lehetőségét. Marjai József felszólalása Ezután Marjai József méltatta a jubiláló intézmény munkájának jelentőségét. Megállapította, hogy korunkban a minőség, illetve annak javítása társadalmi életünk valamennyi területén előtérbe került, s különösen így van ez a gazdaságban. Kiemelkedő és meghatározó jelentőségű, hogy meglevő adottságainkat jobban hasznosítsuk, s mind magasabb minőségű és nemzetközileg is versenyképes termékeket állítsunk elő. Kormányzatunk éppen ezért nagy figyelmet fordít a minőségre, a minőségszabályozásra, s annak intézményrendszerére. Ebben az intézmény- rendszerben fontos szerep hárul a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetre. Az intézmény, illetve elődei hol közvetlenül, hol közvetve, mindig egy célt szolgáltak: nagyobb igényesség kialakítását mind a termelési eszközök, mind a fogyasztási cikkek termelésében, minőségük javításában. Az, hogy ma már a termelő és kereskedelmi vállalatok, s a fogyasztók egyaránt elismerik és elfogadják az intézmény vizsgálatait, értékítéletét, bizonyítja. hogy a KERMI olyan tekintélyre tett szert, amelynek alapján méltóan tudja betölteni az ipartól és a kereskedelemtől -független minőségvizsgáló szerepét. Ezt értékelte kormányzatunk akkor, amikor az intézet részére a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést, és a Minisztertanács jubileumi oklevelét adományozta. A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság ez év áprilisi ülésén megállapította: népgazdaságunk és társadalmi életünk a XII. kongresszus határozataiban megfogalmazott irányvonalnak megfelelően fejlődött, a legfőbb gazdaságpolitikai célok alapvetően teljesültek, A Központi Bizottság értékelése ugyanakkor feltárta azokat a gondokat, amelyek nehezítették, (Folytatás a 2. oldalon) NEB-vizsgálat kezdődik íz euer program A Minisztertanács határozata alapján a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság folyamatosan vizsgálja az energiagazdálkodási program végrehajtását. A Borsod megyei NEB 1980-ban alap- és utóvizsgálatot, 1981-ben figyelemmel kísérő utóvizsgálatot, tavaly gyorsító programvizsgálatot; végzett megyénk számos vállalatánál. Tegnap, pénteken ismét találkoztak a munkabizottság tagjai es a népi ellenőrök, hogy megbeszéljék egy újabb vizsgálat teendőit. Ez az időszak alkalmas arra ugyanis, hogy megállapítsák: ipari és mezőgazdasági üzemeink mennyit hajtottak végre a VI. ötéves terv félidejéig .a programból, és hogyan készülnek okos előrelátással á VII. ötéves terv ilyen irányú feladataira. Józsa- László, a megyei NEB elnöke köszöntötte az ismét nagy munkára vállalkozó népi ellenőröket, s az ö munkájukat irányító szakértőket. Kérte mindar.nyiukat, hogy a téma jelentőségére való tekintettel, a korábbi vizsgálatokhoz hasonló körültekintéssel vizsgálják meg a borsodi üzemeknél folyó energiaracionalizálási munkát és tudásuk, tapasztalatuk legjavát adva, tegyék meg javaslataikat. Reichardt Sándor, az ÉMÁSZ miskolci üzemigaz- gatója, a vizsgálat vezetője tájékoztatást adott a hazai energiafelhasználás alakulásáról és a nemrég lezajlott Vegyipari üzemorvosi kongresszus Loninváresüan Október 6-an, csütörtökön nyílt meg Leninváros- ban, s ma, szombaton zárul a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, a Leninvá- rosi városi Tanács és a Tiszai Vegyi Kombinát szervezésében, a Magyar Üzemorvosi Tudományos Társaság patronálásával megrendezett ötödik országos vegyipari üzemorvosi kongresszus. Az ország minden részéből, söl külföldről is sok érdeklődő vesz részt a tudományos továbbképző jellegű tanácskozáson, amelyen az iparág dolgozóinak különböző egészségügyi problémáiról, az üzemorvosi munka eredményeiről hangzottak el előadások. A kongresszus mai zárónapján a felmerült problémák megbeszélésére és üzemlátoaa- tásra kerül sor. A képen: a Leninvárosi városi Tanács tanácstermében megrendezett kongresszus hallgatóságának egy csoportja. energia világkongresszus tendencia-javaslatairól. Mint elhangzott; az a népgazdaság legkorábban elérhető célja, hogy a Paksi Atomerőmű üzembe helyezésével a szükséges energia több mint felét hazai erőforrásokból fedezzük, tehát nagyobb teret kell kapnia a jövőben is a hazai .energia- hordozóknak. Korszerűbb technológiákkal, hatékonyabb takarékossággal meg kell teremtenünk az erőforrások és a felhasználás közötti egyensúlyt; az energiaigényes ágazatokban modern eszközökkel kell csökkenteni a fajlagos energiafelhasználást. 1980 decemberétől 2100 pályázat: készült el az energiaracionalizálás ügyében, ennek egy hányada gazdaságossági okok miatt nem felelt meg ugyan a követelményeknek, de a dömő többség realizálása máris folyamatban van. Az ország energiaszükségletének 18—1B százalékát megyénk igényli, villamos energiából pedig a főváros után Borsod a legnagyobb fogyasztó. Érthető tehát, hogy e témakörben megyénk nagyon érdekelt és igen sokat lehet ez energiagazdálkodási program megvalósításáért. A népi ellenőrök a napokban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 28 gazdálkodó egységénél végeznek cél- és utóvizsgálatokat. MENNYI ÜVEG KELL EGY VERANDÁHOZ? ( 3. oldal) SZOLGÁLATBAN 4-TÖL 5-IG (5. oldal) A BORKÓSTOLÁS MŰVÉSZETE (6. oldal) nnnaa Ij létesítmények megyénkben Az edelényi járás új létesítményeinek egyike: általános iskola Szendrőn Régóta ismeretes mindenki előtt, hogy építési, fejlesztési lehetőségeink szűkösek, nem épülhet meg minden, mit szeretnénk. Ennek ellenére: itt is, ott is elkészül, felépül valami, gyarapodik egy- egy község, bár az átadási ünnepségek vagy nagyon csendesek, vagy egyáltalán nincsenek. Az elmúlt hetekben ugyancsak több. új létesítményt avattak fel illetve adtak át rendeltei ősének uz edelényi járásban. Múcsonyban állami, bányaüzemi támogatással, nem utolsósorban pedig a lakók társadalmi munkájával felépült az új ABC-áruház, mintegy 10 millió forint értékben. Rudabányán a vasércbánya hathatos közreműködésével S0 személyes óvodát építettek meg, 3,5 millió forintos értékben. Sokak szerint ez az edelényi járás legszebb óvodája, mely e helybéliek igényét teljes mértékben ki tudja elégíteni. Szendrőn — a magáról mindinkább hallató Szendrőn — az általános Iskolát kívánták négy tanteremmel bővíteni, de a bővítés nyolc (Ij tanteremmel sikeredett. Ügy mondják: megfelelő tervezés, a meglevő, hasznosítható erők tisztes munkába- fogásának eredményeként. Sőt! Kialakult — ugyancsak a fentebb említett helyénvaló tervezés révén — egy szép, mutatós aula is, majdhogynem ajándékképpen. Szendrőn egyébként óvoda is épül majd. amelyben 50 gyereknek kívánnak megfelelő ellátást, gondozást biztosítani. A szalonnái, egymillió forintnál valamivel többért épült óvoda — ugyancsak nagymérvű társadalmi munka eredményeként — szintén százszázalékos ellátást biztosít. Boldván elkészült az általános iskola újabb négy tanterme, lökön két szolgálati lakás. Perkupán a körzeti rendőr kapott ú.i irodát, Múcsonyban orvosi lakást építettek és iskolát bővítettek,' Rudolf telepen négy szolgálati lakást, építettek meg, Edelénvben átadták az új gyógyszertárat és elkészült a 12, célcsoportos lakás. Együttműködés — 30 éve Ünnepélyes találkozóra került sor tegnap a Cementes Mészművek Hejöcsabai Gyárában. A Kelet-szlovákiai Cement- és Mészmü Vállalat képviselőit hívták vendégségbe abból az alkalomból, hogy harminc éve vette kezdetét az együttműködés a HCM és a szlovákiai cementgyárak között. A baráu találkozón részt vett — többek között — Oldrich Kelések. a Kelet-szlovákiai Cement- és Mész.mű Vállalat igazgatója és Kottái Imre, a Cement- és Mészművek ve- zérigazgalója. A kedves vendégeket dr. Szabó István, n HCM igazgatója köszöntötte, majd értékelte a 30 éves együttműködés tapasztalatait, s egyben körvonalazta a kapcsolat további bővítésének lehetőségeit. Elmondotta: az első delegáció a HCM-bői lBS3-ban járt Lietawska Leekán. az úgynevezett akna- kemencés klinkerégetés tanulmányozása céljából. Az ottani szívélyes fogadtatás ;eg'ítőkészség alapozta meg r dni átságot. a további Ji együttműködést, amely mindkét félnek konkrét gyakorlati hasznot is jelenteit 19S8-ban a bvstrei cementgyárral, 1 !Kfö-ben pedig ;; horne-sriniei ; cementgyárral bővült, a kapcsolat. Tíz esztendeje. a Kelet-szlovákia: Cement- és Mészmű Vállalat megalakulása óta pedig évente ismételt együttműködési szerződésben is rögzítik közös dolgaikat. Rendszeresen kicserélik tapasztalataikat a technikai megoldásokkal, a gépek kezelésével és karbantartásával, a termeléssel, a fajlagos értékek^ alakulásával, a költséggazdálkodással. illetve a különböző alkatrészek felhasználásával kapcsolatosan. Együttműködnek a gyárak szocialista brigádjai is, közös brigádkirándulásokat, összejövetel eket szerveznek. Szoros a kapcsolat a tudományos egyesületek között is, kölcsönösen meghívják egy-; más képviselőit a tudomá-- nyos rendezvényekre. Az együttműködés vonatkozik, például az anyagkezelési ki-, serietekre, a tüzelési tapasztalatok átadására, a falazást •uódszerek tanulmányozására, s hu kell, kölcsönösen kisegítik egymást anyaggal, vagy alkatrésszel. Nemcsak a munkára, a pihenésre. szórakozásra is vonatkozik az együttműködés. Az elmúlt tíz év alatt 400 magyar cementipari dolgozó üdült á tátrai Stara Lesna-i üdülőben, s ugyanennyien jöttek nyaralni szlovák dolgozók a Cement- és Mészművek mezőkövesdi ZsóriJ fürdői üdülőjébe.
