Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-30 / 257. szám

ESZM-MAGYA2G£$2#,G Z 1933. okfoBer 30., vasárnap F"W-V*>ineía Szocialista PSrt .iasoogresszusán szombaton fel- KaSia.lt Mauroy miniszterel- ®ök, s több mint egyórás be­eséseiében élesesti visszautasí- totta a jobboldal támadásait és síkraszállt a baloldali erők «tgjaége mellett. A nemzetkö­zi helyzetről szólva megismé­telte a francia kormánynak *zt az álláspontját, hogy tá­mogatja a NATO rakétatele- jÄesi tea-vét azt állítva, hogy a»» „a Szovjetunió által znegbowtott egyensúly helyre- ÉTlitá«K’* érdekében van szük­ség. SfeiiHKsy azt hangoztatta, äwgy a francia külpolitika oáapeSve „az egyensúly fenn­tartása?*. Ez vezeti Francia- «Ksságent Libanonban és Csád- bat» is, s Franciaország nemet mo»»d mind az Egyesült Álla­moknak, mind a Szovjetunió­nak akkor, amikor úgy véli, ácsok a nemzetközi •gyene^ayt fenyegetik. Fran- ewsarszág elítéli az Egyesült iHamA: Grenada ellen inté- Mtt megengedhetetlen invá- 7áóm — mondotta —, mert » népeknek joguk van arra, hogy maguk dönthessenek ■orsókról, és Közép-Amerika «épeinek is joguk van arra, hogy más életformát válasz- «BB1B3&, xniat az Egyesült Ál­JBHMöfc A beSpoööted kérdésekről ö9S*Svä a miniszter hangsú­lyozta, hogy a baloldali kor­mány 30 hónap alatt nagy je­lentőségű reformokat valósí­tott meg, új jogokat adott a , dloágtKSÓfassk, s most sem te­kints s szigor pe®Wlcá$9t ön­célnak, hanem csak eszköz­nek arra, hogy helyreállítsák a gazdasági egyensúlyt és az ország kijuthasson a válság­ból. Mauroy azt mondotta, hogy a kormány a szigor po­litikájának követésekor sem alkalmaz olyan eszközöket, mint Reagan elnök, vagy Thatcher asszony, és ha Jacques Chirac Reagan poli­tikáját ajánlja a franciáknak, azt nem mondja meg nekik, hogy ez a politika milyen sú­lyos szociális következmé­nyekkel jár. A francia kor­mány sohasem fog erre az útra lépni A kormány politikája már eddig is jelentős sikerekkel járt, elsősorban a külkeres­kedelem terén, s jogosultnak látszik az a remény, hogy 1984 végére helyreállítják a külkereskedelmi egyensúlyt. A munkanélküliséget a vál­ság súlyosbodása ellenére is sikerült a korábbi szinten tartani s ebben nagy szelepe volt a nyugdíjkorhatár le­szállításának és a munkaidő csökkentésének. A miniszterelnök végül hangsúlyozta: a baloldal csak úgy mozgósíthatja hatéko­nyan a közvéleményt, ha egy­séges marad. „Stratégiánk to­vábbra is a baloldali egység fenntartása — mondotta — a baloldal két nagy pártjának továbbra is egymás oldalán kell haladnia, mert csak egye­sült erővel lehet legyőzni a, jobboldalt” Meghitt a „képcsempészek reme” Häm/regt IMlntfa Srtncn, « «fiá®feirá olasz „műkincs- tmdészf”. Sixöero mindenek- anmak a nemes fel- mAatnax szentelte éleiét, hogg felkutassa és hazajut­tassa a nácik által Olasz­országból elrabolt műkin­cseket. Negyven éven át ha­láláig elnöke volt az erre a célra létrehozott állami bi­zottságnak. 'Nevéhez fűző­dik több száz, immáron le­gendás jmüláncsvisszaszer- zé*i akció". Ezek során ke- Hittek vissza itáliai gyűjte­ményekbe többek között Botticelli-, Michelangelo- és V«*t Dyck-festmények. Siviero a képcsempészek­nek is réme volt; ebbeli ^minőségében” aratta fé­nyes szakmai sikerét « 7®-*« émk elején: egy amerikai galériából hazaszármaztatta RaffaeUo: Fiatal leány arc­képe című munkáját. Elő­zőleg bebizonyította, hogy « képet kicsempészték Olasz­országból. Nemes tevékenységének mintegy melléktermékeként 20—20 Hitler-rajz-nak is bir­tokába jutott; ezeket köz­vetlenül halála előtt adta át a firenzei múzeumi hatósá­goknak. A rajzok postai ké­peslapokról ceruzával készí­tett vázlatok, melyeket Si­viero kollégái tudomása nél­kül gyűjtött össze. A ható- ’ súgok nem közölték, hogyan jutott a műkincsnyomozó a rajzokhoz. Dmitrij Isztyiiov kitüntetése Lenin-renddel tüntették ki Dmitrij Usztyinov marsallt, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagját, szovjet honvédelmi minisztert. A Legfelsőbb Tanács rendelete — amelyet Jurij Andropov írt alá — hangsúlyozza, hogy Usztyinov marsall a kommu­nista pártnak és a szovjet államnak tett kiemelkedő szolgálataiért és 75. születés­napja alkalmából kapta a magas kitüntetést.. * Az Elnöki Tanács Dmitrij Usztyinovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ját, a Szovjetunió marsall­ját, a Szovjetunió honvédel­mi miniszterét, a béke vé­delmében, a magyar—szov­jet barátság elmélyítésében, valamint a két ország had­seregeinek fegyverbarátsága és együttműködése fejleszté­sében szerzett kimagasló ér­demeiért, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Nép- köztársaság rubinokkal éke­sített Zászlórendjével tüntet­te ki. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára táviratban köszöntöt­te ez alkalomból Dmitrij Usztyinovot. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter ugyancsak kife­jezte jókívánságait. Kínai-szovjet közlemény Szombat délután Moszkvá­ban és Pekingben a követke­ző szövegű közleményt hoz­ták nyilvánosságra a kínai— szovjet konzultációk harma­dik fordulójáról: „A kínai—szovjet konzul­tációk harmadik fordulóját 1983. október 6. és 20. kö­zött tartották Pekingben. Csien Csi-csen külügymi­niszter-helyettes, a kínai kor­mány k ülönmegbí zo tij a és Leonyid Iljicsew külügymi­niszter-helyettes, a szovjet kormány különmegbízottja véleményt cserélt Kína és a Szovjetunió kapcsolatainak normalizálásáról. A konzul­tációk nyugodt és nyílt lég­körben folytak. A két fél a konzultációkat hasznosnak találta, és megállapodott ab­ban, hogy a konzultációk kö­vetkező fordulóját 1984. már­ciusában, Moszkvában tart­ják.” Béerixsn oi Osztrák Szocialista Párt kongrasszwsán Wülj Brandt üdvözli Bruno Kreiskyt. Az M mp-íran irodalmi Hokin „Kern értek egyet Boldi­zsár Iván barátommal ab­ban, hogy a magyar iroda­lom nincs jelen Franciaor­szágban. Breton becsület­szavamra tanúsíthatom: legalábbis a magyar költé­szet jelen van, mert az én költészetem ma nem lenne az, ami, ha nem olvastam és fordítottam volna ma­gyar költők verseit” — Guillevic, az egyik legna­gyobb élő francia poéta mondotta.e szavakat a pá­rizsi Sorbonne-on rendezett magyar—francia irodalmi kollokviumon. E kollokvium első fecske volt, először került sor ilyen szervezett találkozóra a két ország irodalmi életének képviselői között. A rendez­vényen egyrészt magas szín­vonalú előadások ismertet­ték a magyar költészetet, regényírást. a színházi és esszéirodalmat, másrészt pedig arról volt szó, hogy a magyar irodalmi értékeket hogyan lehetne megismer­tetni a francia nagyközön­séggel. A helyzet ugyanis ezen a téren nem éppen rózsás. Boldizsár Iván. a magyar Pen-club elnöke épp arról beszélt, hogy egyelőre „egy­oldalú szeretem” van a. kért kultúra között. Ha néha ld is adnak ‘ Franciaországban egy-egy modem magyar re­gényt, az rendszerint csak nagyon kis példányszámban jelenik meg, s ha elfogy, nem kerül sor újabb ki­adásra. Ezért a francia könyvesboltokban gyakorla­tilag nem lehet magyar mű­veket kapni, s így sajnálat­tal kell megállapítani, hogy a magyar irodalom „nincs jelen Franciaországban”. Pedig a kollokviumon részt vevő francia írók, köl­tők és egyetemi professzorok egyöntetűen elismerték: a magyar irodalom világszín­vonalú értékekkel rendel­kezik, s ezeket az értékeket a franciáknak is jobban meg kellene ismemiök. Cso­daszert persze senki sem ' ajánlott, s néhány francia író vigasztalóiag hangoztat­ta: ha széles körök nem is, « de a francia értelmiség egy­re jobban kezd felfigyelni a magyar irodalom értékeire. A kollokviumnak kétség­kívül hiányossága volt, hogv -a nagy francia kiadóválla­latok — a Lafonte-kiadó ki­vételével — nem küldték el képviselőiket. A francia írók maguk is hangoztatták: a kiadókon »agyon sok múlik Franciaországban, s az ő közömbösségük jelzi, hogy nehézségekbe ütközik a Mit­terrand elnök tavalyi buda­pesti látogatásakor tett francia ígéret realizálása is: akkor ugyanis Jack Lang kulturális miniszter kilátás­ba helyezte, hogy állami tá­mogatással is ösztönzik majd a kiadókat magyar irodalmi művek megjelen­tetésére. A kollokvium egyik francia résztvevője megjegyezte: „Magyar ba­rátainknak tisztában kell lenniök azzal, hogy nálunk most ugyan baloldali kor­mány van, de a könyvki­adásban továbbra is a ka­pitalizmus törvényei érvé­nyesülnek.” Jack Lang kulturális mi­niszter a kollokvium kap­csán rendezett magyar könyvkiállítás megnyitása­kor maga is elismerte, hogy aránytalanság és egyenlőt­lenség mutatkozik a könyv­kiadás területén: míg Ma­gyarországon minden elis­merést megérdemel a fran­cia irodalmi művek kiadása és terjesztése. Franciaor­szágban még sok a tenniva­ló a magyar irodalom is­mertetése terén. A francia miniszter azonban emlékez­tetett a Budapesten vállalt kötelezettségre, s kijelentet­te, hogy rövidesen „meg­hozza majd első gyümöl­cseit” az a munka, amely e kötelezettség valóra váltása érdekében már megindult. A kollokvium záróülésén Köpeczi Béla művelődési miniszter bejelentette, hogy Savary francia közoktatás- ügyi miniszterrel folytatott tárgyalása eredményeként elvi megállapodás jött létre, amelynek értelmében a pá­rizsi új Sorbonne egye­tem mellett hungaroló­giai tanulmányi közpon­tot hoznak létre, mi­helyt a szükséges anyagi eszközök rendelkezésre áll­nak. E tanulmányi központ oktató- és kutatómunkájá­ban a magyar nyelven és irodalmon kívül a magyar történelem, valamint a gaz­dasági és szociológiai tudo­mányok is szerepelnének, s egyetemközti jellege bizto­sítja majd, hogy szerepet játsszon a többi francia egyetemen folyó hasonló ta­nulmányok koordinálása te­rén. E tanulmányi központ jelentősége, hogy olyan mű­hellyé válna, amely kisu­gárzó hatást gyakorolhat a francia értelmiségre, an­nál is inkább, mivel jelen­leg — a múlttal ellentétben — fokozott érdeklődés mu­tatkozik Franciaországban Magyarország iránt. Greiaii iii felyaak a harcek (Folytatás az 1. oldalról) MacDonald tengernagy most azt mondotta, hogy a hegyekbe visszavonult, par­tizánháborút vívó fegyvere­sek „problémát jelentenek” az amerikai erőknek. A tenger­nagy szerint ezek a fegyve­resek — kubaiak. Thomas O’Neill, az ameri­kai képviselőház elnöke — aki korábban azt mondotta, hogy a grenadai invázióval kapcsolatban nem szabad el­sietve ítélkezni a kormány­zat felett —, pénteken már közölte, hogy amennyiben Grenadán nem. forgott ve­szélyben az amerikai állam­polgárok élete, akkor „Rea­gan megsértette a nemzetkö­zi jogot — márpedig ezt nemigen szeretik az orszá­gok.” Az AP amerikai hírügy­nökség jelentése szerint a szigeten eddig 638 kubait és 11 grenadait ejtettek foglyul. Az amerikai katonák közül 11 életét vesztette, 67 meg­sebesült és 7 eltűnt. Rómában, az Olasz Kom­munista Párt felhívására tö- meggyűjést rendeztek, amely­nek résztvevői tiltakoztak az Egyesült Államok grenadai inváziója ellen. Pénteken es­te a Spanyol Kommunista Párt felhívására több ezres tömeg vonult végig Madrid utcáin. Gerardo Iglesias, az SKP főtitkára levélben fe­jezte ki a spanyol kommu­nisták tiltakozását a Grena­da elleni agresszió miatt. * Ifoba Kuba és az Egyesült Államok között megállapodás jött létre a kubai állampol­gárok hazaszállításáról, a Grenadát megszálló amerikai haderő parancsnoksága aka­dályozza, hogy megkesd&í^ hessen a Granadában kubai személyzet evakuálás®. A kubai kormány péntek es­te két közleményt is kiadott erről a kérdéséről. A kubai kormány utasítot­ta grenadai nagykövetét, hogy a megállapodás értel­mében lépjen érintkezésbe az amerikai főparancsnokkal, s tisztázzák a kiürítés részle­teit. Kuba követelte, hogy az Egyesült Államok adjon tá­jékoztatást a harcokban el­esett, illetve megsebesült ku­baiak számáról. Az ameri­kai megszállók parancsnók- sága azonban mindeddig nem válaszolt a kubai nagykövet rádióüzeneteire. Ehelyett az amerikai had­ügyminisztérium hivatalos közleményben jelentette: Grenadán több mint ezer kubai állampolgár van, akik közül mintegy ötszázan a grenadai hegyekben harcol­nak, s ezért hetekbe kerülhet a „helyzet teljes ellenöraé- se”. A kubai kormány erélye­sen visszautasította ezt ag állítást, pontos adatokat kö­zölve a Grenadán levő ku­baiak számáról. A kubai kormány határo­zottan követeli, hogy az Egyesült Államok tartsa be az evakuálásról született megállapodást. Egy másik kormánynyilat­kozat ismét cáfolta azt az amerikai vádat, hogy Grena­dán „a kubaiak kiterjedt fegyverraktárakat létesítet­tek”. Azok a kézifegyverek, amelyeket az agresszorok ta­láltak, a grenadai hadsereg tulajdonában voltak; a ku­baiaknak semmi közük ezek­hez a fegyverekhez — hang­súlyozza a kubai kormány nyilatkozata. Leeiysl főpapi Élűidé hazánkba! Józef Glemp bíboros ve­zetésével szombaton lengyel főpapi delegáció érkezett ha­zánkba. A lengyel főpapok rtr. Lékai László bíboros, esz­tergomi érsek meghívására részt vesznek az Esstergw» török uralom alóli felszaba­dulásának 300. évfordulója alkalmából, október S9-áfl> tartandó egyházi ünnepségen. flípr—EssiísZiOiÉ vízügyi felülvizsgálat A magyar—csehszlovák kö­zös vízügyi műszaki bizottság tiszai albizottsága minden év­ben felülvizsgálja a közös ér­dekeltségű folyószakaszokat, töltéseket, patakokat és a bel­vízvédelmi műveket. Az el­múlt héten. Ambrus Zoltán, az Országos Vízügyi Hivatal főmérnöke, illetve Kornél Remzik, a szlovák erdészeti és vízgazdálkodási miniszté­rium árvízvédelmi osztályve­zetője vezetésével ellenőriz­ték a Sajó, a Bódva, a Her- nád, a Bodrog, a Tisza és a Ronyva közös érdekeltségű szakaszait, valamint a bod­rogközi belvízrendszert. A vizsgálatban részt vettek, a vízügyi igazgatóság illetékes területi és szakvezetői is. As albizottság megállapította — többek között —, hogy a kö­zös árvédelmi művek rend­ben vannak. Gondoskodni kell azonban a hullámterek, a csatornák és a patakmedrek tisztításáról, valamint a ki­sebb hidak és átereszek iszap­tól an fiúsáról. A B.-A.-Z. MEGYEI *­Távhaszoliiáltató Vállalat értesíti fogyasztóit, • hogy telefonszámaink 1983. október 7-én, MEGVÁLTOZTAK. Fontosabb hívószámaink az alábbiak: József Attila a. 51. Központ Szemere u.s 15. Központ 89-022 86-011 89-409 86-314 89-606 86-515 89-299 86-736 89-874 86-847 86-903 Diszpécserszolgálat: 38-964 Avas-dél, Hidraulikai Állomás: 68-427 Futó utcai kazánház: 69-232 Korvin O., ügyelet: 89-215 Park. u. 4. Területi üzem: 63-858 Vörös Hadsereg u. 17., kazánház: 63-524.

Next

/
Thumbnails
Contents