Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-30 / 257. szám

1983. október 30., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 „ Október 31-én Takarékossági világnap Ö tvenkilenc éve annak, hogy Milánóban a világ takarékpénztárai kongresszust tartottak. E tanácskozáson három kon­tinens, Európa. Amerika és Ausztrália 28 or­szágának 354 képviselője vett részt és vitat­ta meg a takarékossági mozgalom korabeli gondjait és teendőit. Ezen a nemzetközi fó­rumon határozták el, hogy október utolsó munkanapját a takarékpénztárak és a taka­rékossági mozgalomban részt vevő embermil­liók. közös ünnepévé, takarékossági világ­nappá nyilvánítják. & takarékossági világnap nemcsak ünnep, hanem a számadás, a. számvetés ideje is, amikor az Országos Takarékpénztár, a Ma­gyar Posta és a takarékszövetkezetek összeg­zik a végzett munkát, az elért eredménye­ket. Eredményekről lévén szó, szerénytelen­ség nélkül elmondható: van mit összegezni. Országosan is és a borsodi munka sikereit illetően is. A legfrissebb adatoki tanúsága szerint ebben az esztendőben 631 millió fo­rinttal növekedett a betétállomány, ami az év végéig — várhatóan — eléri a 700 mil­liót. Ezzel együtt a megyében takarékbetét­ben elhelyezett pénzösszeg 10 milliárd fo­rint. Ez majdnem annyi pénz, amennyiért fölépítették Kazincbarcikán a PVC—III. gyá­rat. Ebből az egyetlen tényből is kiderül, hogy a borsodi emberek is megőrizték taka­rékossági szokásaikat, elérhető célokat tűz­nek maguk elé, amelyek a takarékosság út­ján könnyebben valóra válthatók. A takaré­kosság formái, lehetőségei sokfélék. Az egyik ilyen lehetőség a takaréklevél, amely iránt mind nagyobb az érdeklődés Borsodban is. Vonzereje — többek között — abban van, hogy ba valaki ma bármilyen összeget el­helyez takaréklevélben, s azt tíz esztendeig érintetlenül hagyja, egy évtized múltán a betétösszeg dupláját kapja vissza. Kedvelt takarékossági forma az ifjúsági betét. Ebből Borsodban jelenleg 43 tOfl-at kötöttek meg. A szülők a gyermek születésének pillanatá­ban már megköthetik az ifjúsági betétre a szerződést, tetszés szerinti összeggel. Egyet­len követelmény van csupán, hogy a betét összege százzal osztható legyen. Űj takaré­kossági forma az átutalási betét. Ezt a szol­gálta tást az Országos Takarékpénztár fiók­jainál, vagy a takarékszövetkezeteknél lehet megkötni, ami mind nagyobb tért hódít, hi­szen sok utánjárástól, szaladgálástól kíméli ipeg azokat, akik ezt a lehetőséget igénybe veszik. Aki, ilyen betétformával rendelkezik, innen egyenlítheti ki a lakbértől kezdve a telefonszámlán át minden fizetnivalóját, mert helyette az OTP vagy a takarékszövetkezet időben és pontosan rendezi a kötelezettsége­ket Ami a tartozások kiegyenlítése után az átutalási betétszámlán marad, ezért, az OTP + százalék kamatot fizet. E betétforma évről évre korszerűbbé, színvonalasabbá válik. Az OTP több nagyüzemmel kötött szerződés alapján olyah lehetőséget is teremtett:, hogy a betétszámla tulajdonosának a megbízásá­ból a munkahely, közvetlenül a munkabér­ből utalja át a szükséges összeget erre a be­tétszámlára. Eddig 68 vállalattal kötöttek ilyen megállapodást, amelynek alapján 2700 dolgozó kéri ily módon ügyeinek rendezését. Jelenleg Borsodban 17 ezer átutalási betét­számlát tartanak nyilván. E betétszámlával kapcsolatban feltétlenül el kell mondani: aki két hónapon át nem fizeti be e számlára az összeget, az automatikusan kizárja magát a számlatulajdonosok sorából. Akkor kezdhet mindent elölről. Sokan veszik igénybe Borsodban a csekk útján történő fizetési módot is. Ennek elő­nyei is vitathatatlanok, hiszen a csekktulaj- donosnak nem kell nagyobb összeget magá­nál hordania, nem fenyegeti az a veszély, hogy elveszti a pénzét, mert hiszen az OTP által kiadott csekkfüzet készpénzt helyette­sit. S ha ez el is vész, illetéktelen személy nem használhatja fel. mert a csekkfüzet, csak a személyi igazolvánnyal együtt használható fel. Érdekes adat, hogy kereken 15 ezren, llfl millió forintot fizettek be lakásigénylési díjként az Országos Takarékpénztárnak. Az így befizetett összeg is kamatozik. Tehát ha valaki ma befizette az előírt összeget és csak három év múlva jut lakáshoz, akkor az évi 5 százalékos kamattal növelt pénzt veheti igénybe, amit előtörlesztésként elfogadnak. S ha netán valaki, a befizetéstől számított egy éven belül lakáshoz jut, az így befizetett összeg után 2 százalék kamatra tarthat igényt. Kedvezően alakult Borsodban a hilelforga- lom is. Szeptember 30-cal bezárólag 9,2 mil­liárd forintot nyújtott hitelként a takarék- pénztár, 1 milliárd 100 millió forinttal töb­bet, mint a múlt esztendőben. Ebben az ösz- szegben minden hitelfajta bennfog laltatik. örvendetesen megnövekedett a magánerős lakásépítkezésekkel összefüggő hitelek iránti kereslet,, de a más hitelfajtákban is növeke­dés tapasztalható. Áruhitelt több mint 30 ezren, személyi hitelt 31 ezren kértek és kaptak. Mezőgazdasági hitelt 9000-en igé­nyeltek. 13 százalékkal többet, mint a műül esztendő hasonló időszakában, ami area wtai, hogy megnövekedett a termelési kedv. A lények és adatok azt tanúsítják. hogy Borsod megye lakossága is tevékeny részese a célirányos takarékoskodás­nak, az ésszerű, előrelátó gazdálkodásnak. A számvetéshez az is hozzátartozik: az em­berek bizalommal vannak a lakosság bankja iránt, ahova bizalommal fordulhatnak, akár pénzük elhelyezéséről, akár átmeneti jjondiaak enyhítéséről, vagy nagyobb beruházásaik megvalósításáról van szó. Ugyanez, elmond­ható a takarékszövetkezeteket illetően is. Ami tagadhatatlan tény: az évről évre bő­vülő szolgáltatások, a kulturált ügyfélszolgá­lat kellő módon segíti elő a bizalom erősíté­sét, a közös célok megvalósítását Az is igaz, hogy takarékoskodni nem könnyű, de érde­mes. Egy biz.tos: aki takarék osan él. n-x bí­zik a jövőben, amelynek alapja és a takaré­kosság forrása is a jól végzett munka. t. r. Ózdi kezdeményezés 1983. október 1-én az Óz­di' Építő-, Asztalos- és Sze­relőipari Szövetkezetben ala­kult meg megyénkben az első főfoglalkozású szakcso­port. Igaz, az új vállalko­zási lehetőségekkel élve mar működik négy ipari kisszö­vetkezet, egy sor szakcso­port, de ezek általában vál­lalatok, intézmények megbí­zásából dolgoznak, s áruter­meléssel foglalkoznak. Az ózdi kis szervezet ab­ban is első, mint ahogy a neve is jelzi — építő- és épületkarbantartó ipari szak­csoport — kizárólag a la­kossági igények kielégítését; kislakások, családi házak építését, felújítását, lakások tatarozását tartja élethiva­tásának. Olyan tervük van, hogy a lakosság számára szükséges — ajtózár-; vízve­zeték-. villanyszerelési — ja­vításokat gyorsan, órákon belül elvégzik. Az újfajta szakcsoport ti­pikusan a tagok önálló anyagi vállalkozása. Az ala­pító 11 ember fejenként 10 —10 ezer forintot tesz le az asztalra. beviszi gépeit, szerszámait is. Az „anya- szervezet”. az építőszövet­kezet pedig 200 ezer forint­tal. = gépekkel támogatja a bátor vállalkozók kezdését, Munkáját. A dicséretes elhatározás kezdeményezője Hadobás György (volt) kisiparos. Róla érdemes elmondani, hogy az építőszövetkezetben ta­nult szakmát, aztán 1972- ben váltott, azóta szobafes­tő és mázoló kisiparosként dolgozott hat alkalmazott­jával együtt. — Kisiparosként — mond­ja -— megtaláltam a számí­tásomat. Ezt az új vállalko­zási formát azonban jobb­nak, hatékonyabbnak, ked­vezőbbnek tartom, tartjuk. Egyszerű magyarázata van. A lakások felújításánál, ta­tarozásánál sokféle, sok szakmába vágó munkát kell elvégezni. Kisiparosként más szakemberre várva sokszor kellett az embereket átcso­portosítania. — A szövetkezeti és a kisiparos tapasztalatokat hasznosítva univerzális, sok­féle munkát végezni képes emberekből hoztuk létre a szakcsoportot. Természete­sen velem jött a hat (volt) alkalmazottam, jött ember a szövetkezetből, vállalat­tól. Van köztünk szobafes­tő, kőműves, ács és aszta­los, lakatos és villanyszere­lő. Ez azért jó, mert a meg­rendelő rendszerint teljes felújítást kér, s mi el tud­juk végezni. FJ azért is, mert minden ember, még a betanított munkás is két- három szakmához ért. Így például, ha az asztalos ki­megy egy ajtózár kicserélé­séhez, elvégzi a mázolást, s a lakatos pedig még több javításban otthonos. Az igé­nyektől függően a létszá­mot szeretnénk 20—25-re növelni. Nagy szükségünk van még festőkre, villany- szerelőkre, központi fűtés- és ví z vezeték-szerei ökre. Munkájuk már van, s azok gyorsan, pontosan, jó minőségben való végzését tartják a legjobb propagan­dának, vonzóerőnek. Meg­rendelésekben azért js bíz­nak. mert — univerzális te­vékenységük alapján — ol­csóbban is tudnak dolgozni, mint a kisiparosok. Ezt az is lehetővé teszi számukra, hogy nincs függetlenített ve­zető, az elnök — Hadobás György — és helyettese ter­melőmunkája mellett látja el funkcióját. Borsod-Abaúj-Zemplén ipa­ri szövetkezeti mozgalmá­ban „első fecske” az ózdi, a lakosság közvetlen igé­nyei kielégítése érdekében létrejött szakcsoport. Remél­jük, hogy ebben, s más szakmákban is lesz követő­jük. (Caarb*) A mádi őrlöműben Az öntödéit üzemelése elképzelhetetlen ben tonit nélkül. Ért a fontos ásványi kmeset fel­dolgozva, az Országos Érc- és Ásványbányák hegyaljai müve termeli, s látja el az ipart. Képünk Mádon készült az őrlöműben, ahol Nagy László rakodógép segítségével nyers ben- tonitot szállít az örlömübe. (Fotó: Laczó lózsef) Jobb gyapjú, jövedelmezőbb juhászat Á birka A ju hászai okban az Kiér­hető árbevétel, s így a jo- vedel mezőség nagyságát is jelentősen meghatározza a , gyapjú-,.betakarítás”, azaz a birkanyírás mennyisége és főleg minősége. Ä juhte­nyésztésnek — a, sokak által alacsonynak tartott árak el­lenére — még ma is jelen­tős árbevétele származik a gyapjúértékesítésből. A nagy­üzemi juhászaink számításai szerint a bevételek 25—30 százaléka a „bunda-pénz*. Szakemberek szerint a gyapjú sok mindent „el­árul” a birkáról, s a nyírá­si eredmények alapján le­bet a legkönnyebben kiátii- , tani egy-egy juhászat „bi­zonyítványát”. Mert, ahol kevés és rossz minőségű, piszkos, rövid a gyapjú, ott rendszerint mással is baj van. A gyapjú „kimutatja” a törődés, a gondozás hiá­nyát, a rossz elhelyezést, a gyenge takarmányozást, az állomány esetleges kiörege­dését is. Így' azután a gyap­júértékesítésből származó alacsony árbevételnek rend­szerint az is a velejárója, hogy gyenge a szaporulat, nagyobb az elhullás, s így természetesen kevés a vágó- juhok és a tej biztosította árbevétel. Megyénk juhászaimban az idein nyírt gyapjú értékesí­tése már mindenütt befeje­ződött. A Gyapjú- és Textil- nyersanyag-forgalmi Vállalat miskolci kirendeltségének vezetője, Baxta Ferenc sze­rint: ha nem is sokat, de valamicskét javult a gyapjú minősége. Ama a mennyiséget illeti, a tavalyi 112 és fél vagon­nal szembén az idén 115 vagon gyapjút vásároltak fel megyénkben. Ez a kis több­let sajnos pem a nyírási át­lagsúly növekedését jelzi, hanem csak az állomány lett nagyobb. Érdekes, hogy a gyapjú mennyisége első­sorban, a háztáji állomány­nál, a „maszek” juhászoknál növekedett. Batta Ferenc: — Míg tavaly az egyéni juhászoktól 8,1 tonna, az idén már 10,2 tonna gyap­jút vásároltunk fel a me­gyében. A minőséget — a gyapjú hosszúságát tiszta­ságát, szárazságát és szálfi­nomságát — illetően ennél a tiz.wago’iios mean y iségnél is volt némi javulás. A ta­valyi Sí5 toriul 33 fillérrel szemben az idén átlagosan 98 törtet 52 fölért fizettünk ki a gyapjú kilójáért. En­nél valamivel számottevőbb volt a minőség javulása a nagyüzemi juhászatokban. A te rmeló sző vetkezeti juhászo­tok egy kiló gyapjúért átla­gosan a tavalyi 98 forint 66 fillérrel szemben ax idén 103 forint TO filléres átlag­árat tudtak elemi. Ezen be­iül pervsae nagy voét a swo- ródás. ' Akadt nagyüzemi juhászat, ahol egy kiló gyapjú átla­gosan nem ért többet 90 fo­rintnál, és volt, ahol a 115 forintot is meghaladta. Saj­nos a gyenge minőség rend­szerint ott fordul elő, ahoi a mennyiség is kevés, ahol a nyírási átlag a 4 kiló alatt marad. A kiváló, 115 forin­tos átlagárral pedig ott ta­lálkoznak a szakemberek, ahol a nyírási átlag esetleg a 6 kilót is eléri. Érdemes egy kicsit szá­molni ... Ahol birkánként átlagosan 4 (kiló, 90 forintot érő gyapjút nyírtak, ott az ezerdarabos juhászat gyap­júból származó árbevétele 360 ezer forint volt. Ugyan­akkor az , átlagosan 6 kilós nyírási átlag, kiváló (115 fo­rintos) minőség esetén, ezer birkától 690 ezer forintos árbevételt jelentett. És mi­vel a nyírási eredmények alapján a legkönnyebb kiál­lítani a juhászat „bizonyít­ványát”, legalább ilyen ará­nyúak a különbségek a hús­ból és — hármas hasznosí­tás esetén — a tejből szár­mazó árbevételnél is. Így már „érthető” (de semmi esetre sem elfogadható!), hogy jó néhány gazdaságban nyereséges és ezért kedvelt ágazat * juhászat, másutt viszont ráfizetéses és mos­toha ágazatnak számít! Az idei birkanyirás és gyapjúfelvásárlás néhány más tapasztalatával is érde­mes foglalkozói. Batta Fe­renc: — Az «terhelő árbevétel nagyságát a birkán „meg­termett” minőségen túlme­nően meghatározza maga a apirás, a gyapjúválogatás es a tárolás szakszerűsége is. Előrelépést jelent, hogy nagyüzemi juhászát átok mar nincsenek annyira kiszolgál-: tatva az úgynevezett „ván­dor" nyiróbrigadoknak, mint az előző években. E brigá-. dóktól a nyírásért kifizetett magas munkabérért ma mát jó munkát lehet megköve­telni, mert megszűnt a« egyeduralmuk. Egyre több juhászat rendelkezik saját nyíróbrigáddal, és a rend­szerek is szerveztek brigá­dokat, hogy segítséget nyújt­sanak ehhez az alkalmi (idény), de rendkívül fon­tos munkához. És még egy látszólag«« „apróság”, amiért a gyapjúi értékesítő vállalatnak éven­te milliÓ6 kártérítéseket kell kifizetnie utólag a textil­iparnak. A nyírt gyapjút tartalmazó zsákok bekötésé­hez ingyen kapja meg min­den termelő a rikító színű kenderzsineget. Nemtörő­dömségből ezt néhány juhá­szat festetten kenderzsineg­gel „pótolja”. Ha az a rikí-( tó (piros, kék) zsineg vélet­lenül belekeveredik a gyap­júba, a válogatók azonnal észreveszik, és ki kapkodják. A festetten zsinegeket saj­nos már rendszerint csak a szövetben fedezik fel a mi­nőségi ellenőrök. Az ilyen „apróságból” származik a néhány millió forintos kár, illetve kártérítés ... Sok ilyen „apróságra" kel­lene mégjobban odafigyelni,' sok mindennel kellene job­ban törődni a juhászatok­ban, hogy a jövő évi birka­nyírás után ne csak keveset; hanem jóval többet, és le­hetőleg mindenütt javuljon ennek a hasznos jószágnak a „bizonyítványa”. Cm *J Melioráció a fiszakarádi halárban A Bodrogköz komplex ta­laj- és vízrendezési program­ja keretében ez év során 19.5 miihó forint értékű talajvé­delmi és vízrendezési beruhá­zás valósul meg a tiszakarádi Oj Élet: Tsz területén. A mun­kák 1180 hektár termőföldei érintenek. Az ár- és bej vizek elvezetésére a táblák jó részét ciréncsövezik, emellett csator­nák, műtárgyak, utak építé­sére is sor került, E területe­ken a következő évben kémia-' talajjavítással fejeződik b>e a tolj« melioráció.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents