Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-02 / 233. szám
É5ZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. október 2., vasárnap r r egeszseg Aerobic? Testkultúra szalon? Lakótelepi tornatermek? Tv-torna?... Sorolhatnánk, választékbőség az van, ám mégsem lehetünk elégedettek fizikai teljesítő- es ellenálló képességünkkel, kondíciónkkal. Az utóbbi években egészségügyi szakembereink riasztó tapasztalataikról szóltak, elsősorban ifjúságunk testi fejlődéséről, fizikai erőnlétéről. Hogyan is állunk a tömeges sportolással, milyen feltételei vannak, mennyien élnek a lehetőségekkel, és hogy értékelhető a sportot irányítók, szervezők munkája? Ezekre a kérdésekre keresték a választ megyénkben a Borsod megyei, a sátoraljaújhelyi NÉB, a HNP megyei bizottsága, az SZMT és a KISZ Borsod megyei Bizottságának tagjai, „A tömegtestnevelés és tömegsport helyzete” elnevezésű vizsgálatuk során, amelyhez 416 sportfelügyeíetnél, 640 oktatási intézményben, 858 nagyvállalatnál, illetve szövetkezetnél, valamint 900 sportegyesületnél szerezteti adatokat. A vizsgált időszak 1080—82-es esztendőkre terjedt ki, a helyszíni vizsgálatokat pedig ez év tavaszán végezték el a szakemberek. Iskolák és szülők i a testedzésért í; A tömegsport-politikai célok megvalósításához nagy segítséget adnak az iskolák. i A kisebb településeken úgy- j! szólván a tömegsportrendezvények. léte függ az iskolák hozzáállásától, a testnevelő tanárok segítőkészségétől. Az egész életre szóló mozgásműveltségi és testedzési igények, szokások kialakításában sokat javíthat, avagy i ronthat az iskola. Az utóbbi években elért eredmények ellenére, ma még messze ellj maradnak az igényektől a j! testnevelési, sporttevékenységi célokat szolgáló feltételek, kiváltképp az alsó tagozatokban. A 6—10 éves gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez egyébként az új tanterv sem felel meg. ; A' gyerekek nagy többsége a I zsúfoltság miatt nem vehet I részt a tornatermi foglalko- I zásokon. Visszaesett az öt- 1 napos munkahét bevezetése i után a szakosztályok edzé- j seinek látogatottsága is. A diákok pénteki távozása miatt hetente mindössze négy ! délután marad a sportfoglalkozásokra, ami csak a tesLedzés minimális szintjéhez elegendő. A tehetséges sportolók iskoláztatását szolgálják a tagozatos osztályok. Azonban a középiskolát elvégző, élvonalba nem került tanulók szakmai minősítését ez ideig . nem sikerült megoldani. A fiatal sportolók ezért becsapottnak érzik magukat, ami korántsem népszerűsíti a tehetségek támogatásának ezt a formáját. A sporthoz, a testi erőnlét fejlesztéséhez tartozik a turisztika, amelynek egyre több fiatal hódol. Igaz, megyénkben kevés a kis csoportok fogadására alkalmas turistaházak száma, mégsem csökken a turisztikát kedvelők tábora, noha a kedvelt időtöltésnek ezt a módját a megemelkedett útiköltségek tovább nehezítik. Meghatározó szerepük van a testmozgásra nevelésben, a sport megszerettetésében a szülőknek is. Sajnos erre és a személyes példamutatásra nem fordítanak kellő figyelmet. A családok nagy részében érdektelenség, és kényelemszeretet tapasztalható. Katasztrofális tűrőképesség Nem csoda hát, ha a tanulóifjúság egészségi felmérésének tapasztalatai riasztó képet mutatnak. Hozzájárul még ehhez a gyermek- és iskolaorvosi hálózatok hiányos működése is. Néhány kivételtől eltekintve városainkban, sőt . megyeszékhelyünkön sem oldották meg ez idáig a tanulók rendszeres szűrését. A felmentett tanulók száma ugyan csökkent, ez viszont nem az egészségesebbé válásnak, hanem az átlagosztályzat eltörlésének az eredménye. A megfelelő szűrések hiánya miatt kevés a gyógytestne- velésre járók száma. A szakmunkástanulók hatvan százaléka például hiányos, esetenként katasztrofális tűrőképességgel rendelkezik. A gimnáziumokban leginkább a rossz szemészeti és fogászati szakellátást kifogásolják. Jellemző ifjúságunkra a túltáplált- ság, a testsúly és a magasság aránytalan eltérése. Sajnos, új jelenségekkel is találkozhatunk; ilyen a ge- ríncferdülés, a magas vérnyomás. Mindezek csapán megszokott és főként helytelenül megszokott életritmusunk alapvető megváltoztatásával szüntethetők meg. Munkahelyi, lakóhelyi testnevelés A nagyüzemekben — az LKM-ben, a DIGÉP-ben, a TVK-ban — a sporttámogatás évek óta rendszeres, kollektív szerződésben szabályozott. Viszont a nagyobb üzemekétől és egymáshoz viszonyítva is eltérő a kisüzemek sportcélú támogatása. A dolgozóknak csak elenyésző része vesz részt aktívan ezeken a sportrendezvényeken. Ez azt jelenti, hogy a munkahelyi testnevelés gyakorlatilag sehol sem vált általánossá. Pedig a munkahelyi ártalmak megelőzésére, a dolgozók kondíciójának javítására vezették be. A lakótelepek kiviteli terveiben többszörösen átdolgozott megoldásokkal találkozhatunk, melyekben a zöldterület általában csak papíron létezik, holott megyénkben elegendő szabad terület tartozik egy-egy lakótelephez, van tehát lehetőség a mozgásra. Kivéve persze az Avas-déli lakótelepet, amelynek tervezői a legelemibb . követelmények figyelmen kívül hagyásával zsúfoltak össze több, mint 40 ezer embert- Ezt ellensúlyozzák sikeresen az ottani lakásszövetkezet dolgozói leleményes megoldásaikkal, átalakított létesítményeikkel, * Az ötödik ötéves tervidőszak óta fejlődőit a sportlétesítmények felszereltsége, gyarapodott a száma, azonban 366 iskola közül 147- ben ma sincs tornaterem. A meglevők kétharmada pedig elavult, kisméretű tornaszoba. Némileg javít ezen a művelődési házakban a testnevelés feltételeinek megteremtése. Segítségükkel és a különböző társadalmi akciók eredményeként százzal nőtt a tornatermek száma és több, mint 15 ezer fiatalnak nagyobb lehetősége nyílt a testedzésre, a sportra. A Nehézipari Műszaki Egyetemen ebben az évben átadják a 117 millió forintos beruházással készülő körcsarnokot és 12 szabadtéri pályát magába foglaló létesítményt, ami tovább javítja a sportolás és testedzés feltételeit. Monos Márta Három rtérú varr ogat, # néhányan beszélgetnek, János bácsi pétiig a híres szalmafonatainak egyikén dolgozik. Naponta ismétlődő kép a fancsali öregek napközi otthonában. Hat évvel ezelőtt a helyi termelőszövetkezet alakította ki a nagyon szép kastély- épületben az idős emberek napközijét. A részleget bebútorozták, kicsinosították, majd átadták a tanácsnak. A tsz évente azóta is harmincezer forinttal támogatja az intézményt, hiszen zömmel a tsz volt dolgozói töltik itt napjaikat. Kora délután szaporábbak az öltések is, Bori néni kezében surran a zöld cérna- farkú tű. Tizenkét személyes abrosz készül. — Tengernyi sok mintát, varrtam én már — rpeséli. — Családnak, gyerekeknek, meg aki megkért. Nőm is tudnék meglenni a kézimunka nélkül. Fiatalkoromban, aztán asszonyként az is rangot adott, hogy ki mi- t lyen ügyesen varrt, csinosította a lakását. Mostanában pedig, hogy betegesebb vagyok, helyhez kötöttebb, inkább van rá idő. Bori néni büszkesége természetesen a családja, három gyermeke, hat unokája, egy dédunokája. Majd’ mindegyik idős asszony kezében kézimunka van, gyorsan jár a köze * szalmaszálakkal János bácsinak is, akivel szinte versenyre kelnek. Pásztor János szalmafo- natos munkáit már megcsodálhattuk a miskolci Henman Ottó Múzeumban. Faliképéi, díszes fonatai, a fala határain túl is ismertek. — Nem akármilyen szalmaszál jó ám ehhez — veszi sorjában a munkafolyamatokat János bácsi. — A kalásztól a szúr első bütykéi g kell levágni a szálakat. Jó sok kell belőle. Gondolni kell arra, hogy mikor lesz még új kalász ... Ezeket szépen kötegelni, de nem jó ám akármilyen búza szára, válogatni kell. — Mondtuk mi, hogy segítünk neki szedni — szólnak közbe a nénik —, de hát azt mondta, hogy ehhez csak az ő keze ért igazán... — No, amikor megvannak a szalmaívötegek — folytatja a beszélgetést János bácsi —, akkor már a kézügyességemen múlik, hogy az aranyalmák, körtét, * madarak. A nappalit díszíti ki a remek fonat, amit nem is akárhová kértek, de valahogy itt maradt. Alkotója egy jó tárlatvezető módszerességével ismertet meg a figurákkal. — Több emeletes — rm.tat a nagy munka egészére, aztán részletezi. — A szélén madarak repülnek és almák vannak körbe. Ez itt János vitéz (parányi szalmalovon parányi mesehős, icipici karddal, alig egy arasznyi, mégis tökéletes), ez itt egy hintázó alak, aki fölött Damoklész kardja lóg. János bácsi huncutul néz. — Aki hintázik, számíthat a veszélyre is! — Az első pusztavacsi találkozón János bácsi a Képes Űjság különdíját kapta — szólal meg Holiczi Gá- borné. Klárika, az otthon vezetője. — Naponta készíti a szemünk előtt a szebbnél szebb munkákat. — Mennyien járnak ide? — Tizenőten-húszan naponta eljönnek, és van négy házi gondozottunk is. Ideális környezetben vagyunk, van központi fűtés, az étkezés megoldott, tágas helyiségek állnak a rendelkezésünkre. Szeretnek idejönni az öregeink. Paprikafüzérek Beérett a kiskertek legkedveltebb és legnagyobb mennyiségben termelt fűszernövénye, a paprika. A nap érlelte és az a jó, ha a nap is szárítja meg. íze, zamata, ereje a nap melegétől és fényétől lesz tökéletes; minden ételek „varázslója”. Ezek a szép paprikafüzérek egy cserépfalui házat díszítik o vénasszonyok nyarán. Fotó: Laczó József A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátói pari Dolgozok Szakszervezete immár hagyományosan rendezi meg minden októberben a KPVDSZ kulturális napokat. Ennek keretében a Miskolci Elel miszer-kiskereskedelmi Vállalatnál is részletes, húrom héten át tartó programot dolgoztak ki. A sorozatot október 3-án, hétfőn délután 14.30-kor nyitja meg Mátyás Lajos vállalati igazgató a vállalat Beloiannisz utca 1. alatti székházában. Ugyanekkor kezdődik a szakszervezeti oktatási idény is. A további programban többek között könyvkiállítás és -vásár, zenei vetélkedő, filmvetítés, külpolitikai fórum, rejtvényfejtő bajnokság, szocialista brigádok vetélkedője, divatbemutató, a szakma ifjú mestere verseny és szakszervezeti nap található. Holnaptól: múzeumi hónap Mint korábban hírül adtuk, az immár hagyományos októberi múzeumi és műemléki hónap borsodi rendezvénysorozata hivatalosan holnap kezdődik a miskolci Herman Ottó Múzeum központi épületében. De már e megnyitást megelőzően is volt, illetve lesz a mai napon a sorozathoz tartozó rendezvény. Pénteken, szeptember 30-án Özdon nyílt kiállítás Rejtett kincsek a levéltárban- címmel, ma pedig a Kelemér—gömörszőlősi Múzeumbaráti Kör tartja Keiemérben, a Tompa Mihály Művelődési Otthonban szokásos októberi ünnepi közgyűlését. Holnap délelőtt 10 órakor, a hagj’ományoknak megfelelően, az 1983. évi múzeumi és műemléki hónap megnyitásakor adják át a XXII. Xstvánffy Gyula néprajzi és honismereti gyűj'tőpályázat dijait A pályázatot Borsos Árpád, a megyei tanács művelődésügyi osztályának verető je értékeli, ő adja át a díjakat és nyitja meg az egy hónapig tartó rendezvény- sorozatot Délelőtt 11 órakor pedig tanácskozás kezdődik a honismereti és néprajzi gyűjtőmunkáról. Korábban már reszíetesefo- ben ismertettük, milyen programot készített elő a múzeumi hónapra a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság. Kiemeltük a numizmatikai tanácskozást és kiállítást, a Palóczy László születésének 200. évfordulója alkalmából rendezendő emlékülést és a műemléki jellegű rendezvényeket A múzeumi hónap előkészületeiről beszélgetve, dr. Szabadfalvi József megyei múzeumi gazgató elmondta, hogy az idei sorozatban a hangsúly a három vidéki múzeum helyreállítási, illetve létesítési munkáin van. Ennek megfelelően, október 12-én Szerencsen, 20-án Tokajban, 27-én pedig Karcsún lesz tanácskozás, és első alkalommal a szerencsi Rákóczi-vár helyreállítása és múzeumi hasznosítása szerepel a napirenden. Ezt a tanácskozást Báthory Gábor, a megyei tanács építésügyi osztályának vezetője vezeti és Erdei Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség műteremvezetője, dr. Kunt Ernő, a Herman Ottó Múzeum tudományos főmunkatársa és Falussy József tart előadást. Tokajban, október 20- án Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese vezeti azt a tanácskozást, amelynek címe és témája Műemléki és muzeológin1 feladatok az új Tokaji Múzeumban, s amelynek előadói Komjáthy Attiláné, az Országos Műemléki Felügyelőség építésze, dr. Veres László megyei múzeumignzgató-helyettes. Pap Miklós múzeumvezető és Kárpáti László muzeológus. E két nagyon jelentős, alapjaiban már működő múzeum, illetve annak otthont adó műemlék épületek helyreállításával kapcsolatos teendők megbeszéléssel egyenértékű, vagy talán meg is előzi azokat A pácini Mágócsy-kas- tély műemléki helyreállítása és regionális múzeumi tervei című, dr. Majoros László, a megyei tanács általános elnökhelyettese által vezetendő tanácskozás október 27-én Karcsún, amelynek előadói a már egyszer említett Erdei Ferenc, továbbá Feld István régész, dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató és Nagy Géza megbízott múzeumvezető. Itt egy leendő múzeumról lesz szó. Hosszan lehetne sorolni a múzeumi hónap különböző rendezvényeit, kiállításait. Az érdeklődők részben a műsorkiadványokból. részben lapunk esetenkénti információiból tájékozódhatnak. Az idei múzeumi és műemléki hónap borsodi programja a fentebb említett, kiemelt rendezvényeken túl, minden egyes megnyilvánulásával azt a célt szolgálja, hogy felmutassa a múzeum tudományos munkáját, és mind szélesebb körben tegye megismerhetővé azokat. A tudományos es közművelődési munka igen jó együttesét kínálja a ma kezdődő sorozat, amelyet szívesen ajánlunk a tudományos munkák, a helytörténet, a régészet, a néprajz, a természettudományok, a képzőművészet és más muze- ológiai tevékenységek iránt érdeklődök figyelmébe. (bcnctlck) Októberi nagyüzem Kapunyitás a sziáiliau Éppen négy héttel ezelőtt, m. Miskolci Nemzeti Színház 16L. évada hivatalom megnyitásának előnapján feljegyeztünk néhány gondolatot, divatosabb szóval élve: néhány elvárást a terveiből ítélhetően általában ígéretes színházi idény elé. Négy hét telt el azóta, s egy produkció lassan bemutatásra készen áll: Sző/ce István rendezői irányításával igen sűrített tempóban folytatták az évadnyitó Daliás idők próbáit. (Erről egyébként külön ia beszámoltunk.) A holnap kezdődő hét már az igarí színházi nagyüzem képét nyújtja. Mit is tapasztal .napjainkban, aki a színház munkája után érdeklődik? A legfontosabb esemény és * nagyközönség számára ez a leginkább érzékelhető, hogy c héten kapunyitás lesz a nagyszínházban: csütörtökön a szokásos módon, egyetemi bérletben nyilvános főpróbán, majd október 7-én, pénteken hivatalos bemutatón közönség elé kerül a Daliás idők. Az ősbemutató keretében színre kerülő darab tizenkét alkalommal várja a nézőket. Ezzel gyakorlatilag is megkezdődik a néző által is érzékelhető színházi idény. A próbatáblán az elmúlt hót közepén függesztették ki. három, novemberben bemutatandó darab szereposztását. Ezek sorrendben a következők: a gyermekek részére készítik elő a Kipling népszerű regénye — A. dzsungel könyve — alapján készülő Maugli című zenés mesejátékot, amelyet a komponista Kovák János rendez; Csiszár Imre rendezői irányításával megkezdődtek az első kamaraszinhárí bemutatók, az ugyancsak ősbemutatóként színre kerülő Lulu próbái, amelyet a szerző — Wedekind — 1905-ben két korábbi müve összedolgozásával írt (A Föld széllé és a Pandora szelencéje), s noha már 1911-ben lefordították magyarra, mindmáig nem játszották hazai színpadon; végül a harmadik darab, amelynek megkezdték előkészületeit, az operettkedvelők által bizonyára igen várt Cigány szerelem, Lehár Ferenc nagyoperettje, amelyet Szűcs János rendez. Mindhárom új bemutató november elején várható. Az új darabok előkészületeivel párhuzamosan folynak az elmúlt évből áthozott darabok felújításai,’ illetve előadásai. Például a Mand- ragórát már két tájelőadásán — Kazincbarcikán és Sátoraljaújhelyen bemutatták a minap, készülnek a Peer Cynt, újabb előadásaira, felújítják A szabin nők elrablását, a Marian grófnőt, a Black Comcdyt és a Mindenkit megnyúzunk című darabot. Októberben tehát egy ősbemutató és hat. felújítás, valamint három új produkció előkészületei találhatók a színházi naptárban. Ez már valóban teljes színházi nagyüzem. (lun)
