Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-16 / 245. szám

T9S3. október W,, vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Még három évet várni kefl Kevés a sasszeg, hiányzik a „hatlapfejü” Jő volna már egyszer ar­ról hallani: van elegendő csavar, a háttéripar mara­déktalanul biztosítja a gép­gyártáshoz szükséges kötele­meket. Egyelőre azonban más a realitás, alapvető vál­tozás csak akkor várható, ha megvalósul a csavaripar re­konstrukciója. Ez közvetle­nül érinti a vállalat 2. szá­mú ongai gyárát is. Az elmúlt évek során több alkalommal is foglalkoztunk a csavargyártás helyzetével, gondjaival. A vállalatoknál gyakran panaszkodtak, ha sokszor egy bosszantó apró­ság, néhány hiányzó csavar miatt nem tudják befejezni a munkát. Ezzel egyidejűleg bosszankodtak a csavargyár­ban is — alapanyaghiány miatt. Munkájukat hátráltat­ta az ütem télén szállítás, rendszerint késve kapták meg azt az alapanyagot, ami­ből dolgozni szerettek vol­tig. A helyzet-azóta megvál­tozott: van elegendő alap­anyag, az idén ilyen jellegű gond nem akadályozta a csavargyártást. Ebből érte­lemszerűen az következne, hogy az. ongai csavargyár­ban időarányosan eleget tet­tek termelési kötelezettsége­iknek.-7- Sajnos, nem — mondja az igazgató, Lukács László. — Azt, terveztük, hogy ki­lenc ■ hónap alatt 335,3 mil­lió forint értéket állítunk elő. A programot nem tud­tuk teljes egészében meg­valósítani, másfél százalék­kal kevesebb, összesen 330 millió forint értékű kötele­met gyártottunk. A legna­gyobb a Il-es üzem lemara­dása, ahol a tervezett 93,2 helyett csak 84,6 millió fo­rint értéket termeltek. — Miért? — Vásároltunk öt új, TPZ- típusú sajtolókombájnt. Na­gyon modern, a régiektől sokkal termelékenyebb be­rendezések ezek. Tudnak sajtolni, hegyezni, mángo­rolni. Azaz: most egy gépen meg tudjuk csinálni mind­azt; amihez eddig négy gép­re volt szükség. Rendisen is lett volna minden, ha a ter­vezett időben üzembe tud­tuk volna helyezni az új ter­melőberendezéseket. Ez, saj­nos, nem így történt. Az üzembe helyezés négy hóna­pot csúszott, nem érkeztek meg időben a gépek, s kés­tek a külföldi szerelők is. A bajt tetézte, hogy rövid üze­melés után az egyik beren­dezésnél konstrukciós hiba adódott. A gép már egy hó­napja áll, hiába várunk sze­relőt, alkatrészt. A gépet két műszakban üzemeltettük, a veszteségünk az állásidő mi­att igen nagy. Havonta két­millió darab hatlapfejü csa­vart tudnánk gyártani a gé­pen, nyolcszázezer forint ér­tékben. A szlovák gyár, ame­lyiktől a berendezéseket vá­sároltuk, egy év garanciát vállalt... Az említett gondok miatt hiány volt a piacon a hat-, illetve a nvolclapfejű csa­varokból. Jóllehet, feszített munkával a gyár többi üze­mében valamicskét sikerült pótolni a lemaradásból. Je­lentősen túlteljesítette idő­arányos tervét a ITT-as me­legüzem és ' az- I-es üzem. Jóllehet, összességében szé­pítették a gyár eredményeit, ám, a termékösszetétel nem a; tervek szerint alakult. Az­az az egyik csavarfajtából többet, a másikból viszont kevesebbet gyártottak, mint amennyire a vásárlóknak szükségük volt. Ismét hi­ánycikk számba megy pél­dául a sasszeg. A termék gyártását ipari kooperáció keretében most a hejöke- resztúri termelőszövetkezet egyik melléküzemágában végzik. A féléves betanu­lási .idő kevésnek bizonyult ahhoz, hogy‘eleget tegyenek vállalt kötelezettségeiknek. — Jóllehet, időbe telik, mig az új helyen ugyan­annyit tudnak majd kihozni a gépekből, mint itt, mégis kénytelenek vagyunk igény­be venni a kooperációt. A jövőben még több szövetke­zettel kell együttműköd­nünk. Mándokra forgácsoló­gépeket akarunk telepíte­ni, a kerékcsavarok gyártá­sát Mezőcsátra, a kovácsoló- és ulánmunkáiógépeket pe­dig a Iiéki Állami Gazdaság melléküzemágába szeretnénk kihelyezni a jövő évben. Így kellett döntenünk, mert a jövő év végéig folyamato­san érkeznek azok az új termelőberendezések, ame­lyeket a Szovjetunióból vá­sárol! nk a rekonstrukció ke­retében. Az új gépek tele­pítéséhez területre és mun­káskézre van szükségünk. Nem hagyhatunk fel a ré­gebbi termékek gyártásával sem, hiszen továbbra is nagy szükség lesz rájuk. Ép­pen ezért a rekonstrukció csak akkor lesz valóban si­keres, csak akkor lehet fel­számolni végre a csavarhi­ányt, ha a kooperációs part­nerek is felelősen gondol­kodnak, hajlandók a jó együttműködésre. Mi az ügy sikeréhez azzal szeretnénk hozzájárulni, hogy segítünk nekik a betanulásban, s a berendezéseket felújítva, üzembiztos állapotban tele­pítjük ki partnereinkhez. A rekonstrukció a tervek szerint három év múlva, 1986 végére fejeződik be. Azután, remélhetőleg, nem lesznek többé ilyen „csava­ros gondok”. Most, minden­esetre még a jelenre kell koncentrálni. — Enyhíthető-e a csavarhi­ány, lehet-e pótolni a lema­radást az év hátralevő ré­szében? — Megkezdtük a verseny- futást az idővel — jegyzi meg az igazgató. — Re­ménytelen vállalkozásnak tű­nik négyhavi kiesést pótol­ni, de megpróbáljuk. Várha­tóan a lemaradás felét tud­juk pótolni a Il-es üzemben, ha sikerül felfuttatnunk a termelést az új gépeken. Pillanatnyilag a gyakorlat­ban a negyvenszázalékos el­méleti teljesítőképességnél tartunk. A termelés növelé­sében anyagilag is érdekelt­té tettük a munkásokat, a legjobb szakembereink pót­műszakokat vállalnak. A többi üzemben kedvező a helyzet, előbbre tartanak az időarányos programtól. így lehetséges, hogy az év végé­re teljesíteni tudjuk a ter­melési értéktervet, de saj­nos, nem a vállalt termék- összetétel szerint. Déváid Hedvig lOTélvteszíék-ivites Kétezer családi ház építé­séhez elegendő kis méretű téglaegységet gyártottak há­romnegyed év alatt a Mályi Téglagyárban. Még az idén tervezik a termékválaszték bővítését, poroton minőségű válaszfalakkal. Bocfó István üzemegységvezető szívesen segít o fiatal szak- A pneumatikus présnél Halász Zoltán és Rácz András dől munkásoknak, képünkön Kazal József szerelőnek. jozik A MÁV Já rmű javító üzemegysége Egy 1981-es felmérés 0 szerint a MÁV tar­goncaállománya ak­kor meghaladta az ezret. Miután 1980 végén meg­szüntették a bodrogközi kisvasutat, az illetékesek úgy határoztak, hogy a volt hűtőház és a javító- műhely helyén elsősorban az eddig itt dolgozó mun­kásokkal létrehozzák a MÁV központi targoncaja­vító bázisát a Miskolci Járműjavító Üzem egyik üzemegységeként. A lét­szám ma már megközelíti a nyolcvanat, nagyobb há­nyaduk harminc éven alu­li szakmunkás. Ez elsősor­ban annak köszönhető — tájékoztatott Borió István üzemegységvezető —, hogy kezdettől nagy gondot for­dítanak az iparitanuló­képzésre. Évente tizenöt fiatal kezdi meg tanulmá­nyait, a tanműhelyben a há­rom évfolyamon 45 mun­kástanuló gyakorlati kép­zése folyik. Tanulmányaik befejeztével az ifjú szak­munkások 80 százaléka itt vállal, munkát. Ez azért is fontos, mivel a villamos, a motoros szállító és emelő targoncák javításához nem képeznek külön szakmun­kásokat, így a speciális berendezések javítását, ke­zelését csak itt sajátíthat­ják el a fiatalok. Két évvel ezelőtt, 1981- ben 102 targonca nagyja­vítását végezte el az üzem­egység alig több mint har­minc dolgozója 11 millió forint értékben. Tavaly 146 nagyjavításért 16,5 millió forint termelési értéket ér­tek el ötvenheten, az idén a 79-es létszámmal 18 mil­lió forint termelési érték­re vállalkoztak. Szeptem­ber végéig 130 nagyjaví­tást fejeztek be, nemcsak a MÁV, hanem más vállala­tok megrendelésére is. A magyar és a bolgár gyárt­mányú targoncák nagyja­vításán kívül — kapacitá­suk 150 nagyjavítás évente —, itt történik a MÁV szénszerelő forgódaruknak és az M—62 .típusú szovjet gyártmányú dízelmozdo­nyok elosztó hajtóművei­nek nagyjavítása is. A Miskolci Járműjavító Üzem részéként, a megrongáló­dott teherkocsik ajtóinak egyengetése is részben itt történik. Ezenkívül az úgy­nevezett rugófüggesztő be­rendezések és a légelzáró váltók javításával is foglal­koznak. Sajnos, a munka- és a szociális körülmények nem a legjobbak. Kevés a fűt­hető munkaterület, az aj­tók javítására szolgáló pneumatikus préssel az úgynevezett röptető alatt kénytelenek dolgozni. Az üzemi konyhát most látták el korszerű gázberendezés­sel, az öltözőfürdőt is kor­szerűsítik, ez azonban nem csökkenti a zsúfoltságot. Sok problémát okoz, hogy az üzemnek nincs belső út­hálózata, amit egyben pró­bapályaként is használhat­nának. A fiatal üzemegységben a dolgozók többsége szocia­lista kollektívákban látja el feladatát, eddig négy bri­gád érte el a szocialista cí­met. A viszonylag kis számú pártalapszervezet jól támo­gatja, segíti és ellenőrzi a gazdasági vezetés tevé­kenységét és arra is gon­dot fordítanak, hogy a KTSZ-szervezetben is meg­találják helyüket a fiata­lok. (Oravec) Gyógyszerek méhészeti termékekből A Bukaresti Méhészeti Kombinát kutatólaboratóri­umainak munkatársai hosszú évek óta folytatnak eredmé­nyes kísérleteket a méhésze­ti termékeknek természete* gyógyszerként történő fel- használására. Ezeknek a gyógyszereknek nagy előnye, hogy nincs semmilyen káros utóhatásuk, E emellett a szervezet köny- nyen és gyorsan asszimilál­ja őket. A virágpor, a méh- pempő és egyéb ilyen termé­kek sok vitamint és termé­szetes fehérjét tartalmaznak, s megtalálható bennük az összes alapvető aminosav. A méhészeti kutatólabora­tórium egyik legújabb ké- színménye: a Polenolecitin például méz és virágpor ke­veréke. Jótékonyan hat az idegrendszerre, általános erő­sítő gyógyszer. A Polenapin a különböző májbetegségek kezelésében bizonyult meg­lepően hatásosnak, de ja- vallható egyes emésztőszervi zavarok gyógyítására is. Je­lenleg egy teljes virágpor­kivonat előállításán dolgoz­nak, amely a virágpor vala­mennyi hatóanyagát értéke­síti. Ha a kísérletek ered­ményt hoznak, ,az alapanyag egy egész sor újabb gyógy­szer kiindulópontja lehet. Virágpor és egy bizonyos gyógynövényfajta elegyéből állították össze a Fiernotint, amely a szervezet vashiányát pótolja. Jó néhány természetes gyógyszer alapanyagát alkot­ja a méhpempő. A fehérjé­ket, aminosavakat, enzime­ket, hormonokat és az ösz- szes B-vitamint tartalmazó méhpempö-drazsét, amelyet cukorka formájában forgal­maznak, erősítőszerként fo­gyaszthatják az egészsége­ssek is. Kitűnő kondicionáló szer. A lábadozó és a le­gyengült szervezetű betegeit hatásos gyógyszere a Vitá­don elnevezésű cseppfolyós méhpempő-kivonat. Hasonló hatású a Polenovital. Külön érdemes felhívni a figyelmet a Melcalcinra. Ez a méhpempőből, mézből és glicerinfoszforos kalciumból kombinált gyógyszer elősegí­ti a gyermekek és az időseb­bek csontképződését, sietteti a csonttörések gyógyulását és leküzdi a főleg idős korban jelentkező mészhiányt. Az újdonságok közé tar­toznak a méhviasz alapú, baktériumölő hatású szerek, így a Pr'oposept kiválóan al­kalmas a légúti és torokbán- talmak, a köhögés, a grippés megbetegedések gyógyításá­ra. A méhviaszos sprayt pe­dig 1. és II. fokú égési sebek kezelésére használják. Bekecsi hótaposó A jövő, várhatóan már a közeli hónapok terméke lesz a bekecsi Hegyalja Tsz kézműipari üzemében a felvételünkön látható me­leg, vízhatlan és pehely­könnyű téli lábbeli, a hó­taposó csizma, amelynek egyelőre még csak a min­tadarabjai készülnek el. A képen: Orosz Tiborné az új termék habszivacs bélését varrja. Már csak a nyers­anyag-ellátáson múlik, hogy mikor kezdhetik meg a praktikus téli lábbeli so­rozatgyártását. A bekecsi hótaposónak, amelyet ké­szítői egyelőre „hótapi”, „pelyhecske”, „pille” né­ven emlegetnek, még kere­sik a végleges nevét. Fólián László felvétele Kövény­terieszlok zsebkenyve A szakember — például a. mezőgazdász — a termelésben eltöltött évek függvényében, rengeteg gyakorlati ismeretre tesz szert, mindennapi mun­kájában nélkülözhetetlen fo­gásokat, módszerekét sajátít el. Ám a legjobb, legtapasz­taltabb gazdász ieje sem káp­talan, hogy abban minden is­mérv elférjen. Hogy például a szükséges szerves- vagy műtrágyamennyiségtől kezd­ve az eloveteményen át a ve­tési sortávolságig, talaj műve­lési, növényápolási művelete­kig valamennyi tudnivalót könyv nélkül ismerje. Ezt tudva született az a hasznos gyakorlati kézikönyv — dr. Antal József egyetemi tanár műve —, amely a szántóföl­dön termesztett növényeink agrotechnikai alapmódszereit ismerteti, rövid szöveggel, sok-sok nélkülözhetetlen adattal, áttekinthető tábláza­tokkal. A Mezőgazdasági Könyvkiadó új könyve a. Nö- venytermesztők zsebkönyve címet viseli — pillanatok alatt választ ad bármilyen termeléstechnológiai tenniva­lóra. Növényféleségenként is­merteti a növény talaj- és éghajlatigényét. a tápanvag- ellátását. vetési adatait, a növény betegségeit, kártevőit, az ellenük való védekezést, az ápolás mozzanatait, a be­takarítás és vetőmagtermesz­tés valamennyi fázisát. A zsebkönyvben a gabonafélék, gyökgumósok. hüvelyesek, ipari növények, pillangós, szálas és keveréktakarmá­nyok, zöldségfélék, fűszer-,' gyógy- és illóolajnövények minden fontos agrotechnikai adata '• megtalálható. A köny­vet gazdag szakirodalmi jegy­zék egészíti ki.

Next

/
Thumbnails
Contents