Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-16 / 245. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. október ,16., vasárnap Vidám est előtt, szomorkásán Szirmabesenyői beszélgetés Este vidám műsor lesz a művelődési házban, fővárosi énekesekkel, színészekkel. Kell-e ennél „nyugalmasabb” állapot egy népművelőnek? Igaz. a jegyek nem lesznek olcsók, de hát nem is jönnek mindig ilyen nevek a nagyközségbe. A művelődési ház nagytermében már minden elrendezett, mint ahogyan az öltöző célját szolgáló klubhelyiségben is. Pedig még csak dél múlt. A művelődési ház vezetője Báthori Ildikó — itt, Szirmabesenyőn mégsem nyugodt, nem tudja elengedni magát. * — Ez mindig így van — nyugtat legalább engem, — r népművelőnek ez a sorsa: szervez valamit, meghirdeti azt, aztán jön a két idegesség. Először, a műsor előtt: vajon megérkeznek-e a művészek?... S ha megjöttek: vajon jön-e a közönség, lesz-e kiknek játszani? fisakkor arról még nem is szóltam, hogy marad egy, zárásként : tetszett-e a műsor, nem kell-e „hallgatni érte” azoktól, akik megvették a jegyet? Hát így megy ez, — gyújt rá az újabb cigarettára Báthori Ildikó. Közel két évvel ezelőtt ta- .lálkoztunk Szirmabesenyőn, akkor még új volt a nagyközségben, új erő, friss szem, tele tervvel, tenni akarással, reménnyel. Most —túl az aznapi „idegesség-okon” —, kissé kedvetlennek, csalódottnak, szomorkásnak látom és hallom. Mondom is , neki. Mintha a cigarettáról hajtaná el a hamut, de lemondó legyintésnek is „vehetem” a mozdulatot: — Gyakorlatilag sikerélménye itt nincs az embernek ... Már néha szégyellem magam, hogy csak megyek az utcán, kocogtatok a házakba, jönnének erre, vagy arra a rendezvényre az emberek ... Ennél hálátlanabb munka a világon nincs, ay. biztos ... Két éve? Amikor idejöttem Miskolcról, teie voltam céllal, olyan állapotok voltak, hogy úgy éreztem, , meg lehet váltani a világot... és csak vagyok... Nem tétlenül, mert csinálom, amit csinálni lehet és kell, de sokszor ; tehetetlennek érzem magam . ; . — Szávai temmi sikeré%• , meny? I — Na jó, néhány dolgot meg tudtam csinálni, most nem ebről van szó. Mert — ha ero- i lékszik — annak idején elő- i álltam a tervekkel, tenniva- I lókkal. Mi sikerült? A nagy-; j terem melletti helyiséget ki- j festettük, az ifjúsági klubot i kicsinosítottuk. Megalakult a ; nyugdíjasok klubja ez év feb- 1 ruárjában, a működéshez, a jó i közérzethez azonban a felsze- , relés is kell, ez még hátra van. Sikerült a rendszeresnek ter- , vezett kiállításokhoz paravánokat szerezni —, de továbbra sem tudjuk megoldani a központi fűtés problémáját, és az egész házra régen ráfér már a felújítás; erre sincs anyagi fedezete a nagyközségnek. Egy kicsit a tágas udvarunkat is rendbe szedtük, de van még mit szépíteni, rendezni. Ä legnagyobb örömöt, az elkedvetlenedésen túljutla- só sikert számomra a pávakör új életre hívása jelentette és az ő munkájuk jelenti ma is. Nagyon lelkesek, sokat dolgoznak ezek az idős emberek, most szeretnének minősítőre eljutni. Büszke vagyok rájuk, de hát itt is az a. baj, hogy csak az idős emberek csinálják, fiatalítani kellene. Hogy lehet-e? .. . Itt megint félbemarad egy kicsit a monológ. Én sem erőltetem a közbeszólást. Matat a tekintet a kis asztalon, egy boríték nagyságú kártyán ez a szöveg áll: „Tisztelt Cim! Felhívom figyelmét 1083. november hónapban megrendezendő műsorunkra. Nevetni kell Keimmel...” És itt hagy nevű művészek — meg sokkal ismeretlenebbek — következnek, a magánszervező aláírásával és az értesítést hívó szövegével: „Anyagi keretüktől függően állítjuk össze a műsort, ezért kérem, jelezze, milyen összeg áll rendelkezésére egy előadás megtartására!” Felkiáltójel ... Nem kérdezem, lehet, hogy lesz egy ilyeníéle „Nevelni kell!” műsor majd Szirmabesenyőn is; a jövő zenéje. Maradjunk mindenesetre a jelenben. Most kicsit szomorúbbak vagyunk, tele egy csomó kérdéssel, kétellyel, kérdőjellel: mi lenne jó a közönségnek?, hol vannak a fiatalok?, mikor lesz itt elég pénz a magánházakhoz mérhető * művelődési ház „megteremtésére” ?, mit kellene?, és hogyan kellene csinálni a közművelődést? és a többi... (Érdekli ez a magánszervezőt?! Báthori Ildikó: — Községi fórumokon, amikor közművelődésről esik szó, a művelődési ház munkájáról, azt hallani, hogy nem túl maximalista-e a terv. a program? (egyrészt); vagy azt, hogy milyen alapon születik a munkaterv? Nos, ezek jogos kérdések, mert való igaz, hogy csak az itt élők, a nagyközség lakói igényeinek ismeretében lehet tartalmas munkát várni. Én össze is állítottam egy kérdőívet, azt 1200 családhoz eljuttattuk; várva a véleményeket, javaslatokat, az igényeket. Ötezerötszázan élnek Szirmabesenyőn, mit tippel, hány kérdőív érkezett vissza? Mondom én: negyvenhat (46) darab ... Ez nagyon elkeserítő ... Néhány dolgot azért meg lehet tudni ezekből a válaszokból, néhány nagy nevű művész jöhetne előadóestet tartani, tévés személyiség is kéne, egy-két író neve is olvasható 15—20 kérdőíven. A szakkörök, klubok, tanfolyamok, mások iránt egyedinek mondható az érdeklődés. — És a könnyűzene? A koncertek? — Jóformán fiatal nem is válaszolt, főleg idősebbektől jött vissza a kérdőív. Amitől nagyon sokat vártam, saj, nos ... Hát persze, hogy elke- ( seredem, de csinálom, amit 'eddig csináltam... Amíg bírom... A műsorok hát szóval nagyon nehéz ez itt, soha semmi időpont nem jó... Télen hideg van — nyáron meg meleg... Egyébként is az van, hogy a gyerekek meg az idősebbek jönnek hozzánk. Ha jönnek ... Az ifjúsági klubbal is állunk most. volt egy agilis vezetője, megnősült, most nincs ... * Mielőtt valaki „megmorogná” az eddig elhangzottakat, le kell írni: nem kifejezetten szirmabesenyői szomorgások ezek, nem csupán itt vannak ilyen gondok. Az újságíró „szerencsétlensége”, „ hogy rossz időpontban jelent meg. Vagy „szerencséje”: ezúttal beszélgetőpartnere nem ,.szépítette”, nem mismásolia a dolgokat, elmondta, ami a szívén .., Kell ez is! — ki kell egyszer beszélni magunkat.., Hiszen a munka —■ ha sikerélmény nélkül maradt is ma —, holnap megint várja az embert, mert: „hát persze, hogy elkeseredem, de csinálom, amit lehet és kell.. Szirmabesenyőn sem áll meg a művelődési házban az élet. Biztató jel: az igazgató — a torpanásokban is — előre néz. Mert: nagyon jó a kapcsolat az általános iskolával; a termelőszövetkezet is segítőkész; fórumon találkoznak a nagyközség nagyszámú bejáró dolgozói;. most alakul meg a nagyközségi közművelődési bizottság (..ettől azért várok valamit a személyes kontaktusban”). És: „Most azt kell erősíteni — ami már van”... Xénagy József Abasji virágok Kétévenként rendezik meg Encsen, a járási művelődési központban az Aba- úji virágok népi díszítőművészeti kiállítást, melynek célja az abaúji népi díszítőművészeti örökség és hagyomány feltárása és újra feldolgozása. Az idei kiállításra 423 pályamű érkezett be, közülük 227-et láthatnak az érdeklődők a hétfőn, október 17-én, délután fél 4-kor nyíló kiállításon. Különösen gazdag idén a szőttes anyag, a pályázatra beérkezett és elfogadott munkák nagyobbik része szőttes. A kiállításhoz kapcsolódva, egyébként pályázatot is kiírtak a Cserehát népi, tárgyi kultúrájának feltárására, összegyűjtésére. Tulajdonképpen e feltárt anyag újra feldolgozása az Abaúji virágok kiállítás célja. Á kiállítást és a pályázatot eredetileg a járás díszítőművészeti szakköreinek, a népi iparművészeknek tervezték, s az első alkalmakkor valóban csak a járásból érkeztek be alkotások. Az idei pályázaton viszont több olyan megyei szakkör is részt vesz, amely az abaúji motívumkincset használja fel alkotásain. Előadás az energiáról Ebben az évben október 19. és november 4. között rendezi meg a Műszála és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Borsod megyei Szervezete energiagazdálkodási és takarékossági bizottsága a Borsodi energiagazdálkodási és anyagtakarékossági napokat. Az immár negyedik alkalommal sorra kerülő rendezvénysorozat megnyitójára október 19-én 16 órakor kerül sor az ÉMÁSZ tanácstermében. A megnyitó napján ir. Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár tart előadást, amelyben hazánk energiaellátásának aktuális kérdéseivel és lehetőségeivel foglalkozik majd. Szoroznak a konferencia küldöttei (Folytatás az 1. oldalról) alberttelepi úttörők munkájáról, a tanórán kívüli művelődésről és szabadidős programokról beszélt. Szabó Pál, a KISZ megyei bizottságának első titkára felszólalásában elismeréssel szólt az elmúlt időszak megyei úttörőmozgalmi munkájáról. Hangsúlyozta: az eredmények mellett még bőven van tennivaló a szervezeti keretek oldásában, a mozgalmi jelleg- erősítésében, a gyermekek önkormányzatának fejlesztésében. Erősíteni kell az érdekvédelmi, érdekképviseleti munkát, és erőteljesebben kell előrelépni a mozgalmi munka irányításának társadalmasításában. Tiszavári Ferencilé miskolci küldött a család és a mozgalom kapcsolatának időszerű kérdéseit elemezte; Majercsálc Gizella, a szerencsi járás úttörőelnöke a mozgalmi jelleg, valamint a hazafias és internacionalista nevelés erősítésének kérdéseiről bészélt. Üjhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára felszólalásában először a megye politikai, gazdasági, társadalmi életének fontosabb kérdéseiről szólt. Egyebek között elmondotta, hogy az elmúlt időszakban fejlődésünk lelassult, nehézségeink növekedtek; al jövőben fokozott erőfeszítéseket kell tennünk eredményeink továbbfejlesztése és életszínÜjhelyi Tibor felszólalásót mondja vonalunk megőrzése érdekében. A nemzetközi helyzet néhány fontosabb kérdésének ismertetése 1 után beszélt a megye úttörőmozgalmáról. Hangsúlyozta, hogy a megye úttörővezetőinek lelkesedése, ügyszeretete, áldozatkészsége jelentősen hozzájárult az elmúlt években elért eredményeikhez. A jövőben még hatékonyabb érdekvédelemre és sajátosabb arculatú közösségi munkára van szükség. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a változó világ, a fejlődés az úttörőmozgalomtól is erőteljesebb innovációs készséget és kreativitást igényei. Cseliovicsné Kórvdy Judit, a miskolci városi KISZ- és úllürőkapcsolatok alakulásáról; Pelle Anna, Kazincbarcika és vonzáskörzete gyermekmozgalmi munkájáról; Svédén László, az ede- lényi járás küldötte a mozgalom turisztikai és táborozási tevékenységéről; Hor- válh Erzsébet sátoraljaújhelyi küldött az iíivezetők és az úttörő vezetők képzéséről beszélt. Haraszti István, a MÜSZ Országos Tanácsának titkára felszólalásában egyebek | mellett elmondotta: a jövő egyik fontos feladata, hogy mind szélesebb rétegek talál- j janak örömet az életkori j sajátosságaiknak megfelelő j úttörőmozgalmi programok- j ban. Szólt az ötnapos tanítá- [ si hét bevezetése után kia- [ lakúit helyzetről, amely új j tevékenységi formákat, vala- j mint a családdal, a szülőkkel való kapcsolatok erősi- I tését is igényli. Elismerés- j sei szólt azokról a Borsod j megyei kezdeményezésekről, j eredményekről, amelyek hozzájárultak a magyar úttörőmozgalom fejlődéséhez, I megújulásához is. A tanács- | kozás 11 küldötte idő iiiá- j nyában írásban nyújtotta be j véleményét. A tanácskozás vitáját Sar- lai Péterné foglalta össze. A megye úttörővezetőinek konferenciája ezután a szóbeli j kiegészítőben és a vitában elhangzottakkal együtt elfogadta az 1979 óta végzett munkáról szóló beszámolót. Elfogadták a VIII. országos úttörőkonferencia határozat- tex'vezetéről és a mozgalom működési szabályzatáról szóló állásfoglalást is. Az úttörővezetői konferen- j cia küldöttei ezután zárt j ülést tartottak, amelyen új- j jáválasztották az Üttörőszö- vetség megyei elnökségét és megválasztották a december- j ben Miskolcon megrendezem 1 dő VIII. országos úttörővezetői konferencia 19 borsodi küldöttét. Megyei úttörőelnöknek ismét Sarlói Pctcr- nét, úttörőtitkárnak Nucz j Istvánnét választották. A j megyei úttörővezetöi konfe- j rencián végezetül kitünteté- | seket adtak át a mozgalom- j ban az elmúlt években kH ! emelkedő munkát végzett úttörővezetőknek. (pj—ke) Évezredek hétköznapjai Miskolci szerző történelmi sorozata A közelmúttban jelent meg a könyvesboltokban az Évezredek hétköznapjai című, háromrészesre tervezett, tíz év körüli gyermekekhez szóló történelmi ismeretterjesztő sorozat első könyve, Az ókori görögök és rómaiak élete. A könyv címlapián három szerző neve olvasható: Bíró Ferencné, Csorba Csaba és Rékassy Csaba. A három szertő közül Csorba Csaba Miskolcon él, a Borsöd-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár igazgatója. (Rékassy Csaba, aki a kötet rajzait készítette, nem miskolci ugyan, de családi szálakkal és grafikusművészi tevékenységével erősen kötődik Mis- kolchoz.) A kötet megszületéséről dr. Csorba Csabával beszélgettünk. — A szerzőtársam, Bíró Ferencné gimnáziumi tanár, a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető történelem-szakfelügyelője, valamikor tanárom volt. Ö hívta fel a figyelmemet 1 arra, hogy egyes külországokban képeskönyvekkel is folyik a történelmi ismeretterjesztés a gyermekek körében. Ezek a képes történelmi ismeretterjesztő művek igen népszerűek és jó hatásúak. Töprengtünk, miként lehetne ezt itthon is meghonosítani. Kidolgoztuk a tervet közösen, majd a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó elfogadta javaslatunkat, és így készítettük el a három könyvre tervezett Évezredek hétköznapjai sorozat első könyvét. A kéziratot az elmúlt évben véglegesítettük, így jelent meg Rékassy Csaba rajzaival, Bírónéval közös munkánk. Az ókori görögök és rómaiak élete című első könyv. — Én már átböngésztem, süt mondhatom, átolvastam a kötelet és vagyon érdekesnek találom. Nemcsak azért, mert úgy írtálc meg. hogy azt a tíz év körüli gyermek is érdekesnek találja, és meri igen sok olyan kérdésre ad választ, ami a. történelemtanításból kimaradt, hanem mert. a görögök és rómaiak életét, olyan párhuzamossággal mutatja be, hogy a gyermekolvasónak módjában van ösz- szehasonlitani a két ókort birodalom népének életmódját egy sor témakörben. — Igen, arra törekedtünk, hogy a tankönyvek szárazságát feloldjuk, * gyermekek által könnyen érthető módon, törlénetszerűem adjuk elő mondandónkat és a párhuzamos történések párhuzamosan is jelenjenek meg a könyvben Így például a kötet elején azt mutatjuk be, milyen volt a görög’táj és mit adott a görög föld, rögtön mellette Itália földje és a római paraszt termelő munkája ismerhető meg. És így sorban a görög piac és görög konyha utón ugyanez a téma a rómaiaknál, a kézművesek, iparosok, rabszolgák, harcosok élete, a kultúra, a hitvilág, a ruházkodás, a sportolás és nem utolsósorban a görög és római világ időrendi sorrendben jelentkező legfontosabb történései találhatók meg ,a kötetben. Hisszük, hogy ez- kol a módszerre! közelebb kerülünk a gyermekek érdeklődéséhez. Tudomásom szerint a boltokban nagy az érdeklődés a könyv iránt. — A görög-római világ bemutatásával az ókor ismeretéhez jut a. fiatal olvasó. I-Jo gyan alakulnak a későbbi kötetek, illetve miként tervezik meg azokat? — Természetesen, mint a* első kötetnél, úgy a későbbiekben sem törekszünk teljes- i ségre. A három kötetre tervezett sorozat második könyve a középkort, a harmadik része pedig az újkort kívárv- J ja tárgyalni. A középkorból j kiemelten foglalkozunk majd j a XIV—XV. század eseményeivel, az újkorban pedig » XIX. század második feléig kívánunk eljutni. E két kötet természetesen már Európa nyugati országainak és a bennünket környező államok- j nak a történetén’kívül ama- [ gyár történelemmel is foglal- [ kozik. Egyébként a második ; könyv kézirata most készül, a kiadó még ebben az évben i várja, ' feltehetőleg jövőre j megjelenteti. — A nagyobbacska gyér- ] melcelc részére jelenik meg a ; Képes Történelem sorozat. És ■ az iskolákban^ ajánlott iroda- | lom. Vajon, az Évezredek \ hétköznapjai sorozat nem le- j hetne-e ugyancsak ajánlott? j — Ez legkevésbé sem raj- I tam, illetve szerzőtársamon í múlik. Mi mindeneseire örül' vnk neki. ★ Az ókori görögök és roma- j iák éleie című kötetről nem- | csak Csorba Csabával, ha- ! nem a legilletékesebbékkel, a gyermekolvasókkal és azok ‘ szüleivel is beszélgettem- I Megerősítették a véleményemet: érdekes, olvasmányos, hasznos ismereteket nyújtó \ kötet.. (benedekj
