Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-13 / 216. szám
ÉSZÁK-MAGYARORSZAG 4 1983. szeptember 13., kedd A képernyő előtt A béke szigete Alapy Gáspár egykori komáromi polgármester nevét mindeddig bizonyára igen kevesen ismerték. Éppen harminckilenc év leJt el ama rettenetes 1944-es nyár óta, amikor Komárom városának polgármestere úgy érezte: az, ami az országban fo- Jyik, embertelenség, s erre ö is későn jött rá, hiszen már korábban, 193fi-bun, vagy még előbb hangot kellett volna adni annak, hogy emberek egy csoportjának üldöztetése, életüknek újabb és újabb rendelkezésekkel megnyomorítása, majd végleges megsemmisítésük tűrhetetlen a huszadik században; de nem tették, mert úgy érezték a kisvárosban, hogy az a béke szigete, ahol kiegyensúlyozott hangulatban él egymás mellett a dzsentroid polgármester, a helyőrség tisztikara, a vakbuzgó magyar hazafi zsidó bankár, a humanista értelmiségi állatorvos, meg az intelligencia több más tagjaj mi közük hát ahhoz, hogy Hitler egyszerűen bekebelezi Ausztriát, ha néhány hónap múlva meg ideszab nekünk egy peremet Szlovákiából. Szól hát a cigányzene, mulatoznak az urak, Silbermann, a magas első háborús kitüntetésekkel ékesített bankár a legjobb nótázó, noha egyes nyilasérzelmű urak már morognak a háta mögött, s az sem tetszik, hogy éppen ő adományoz csapatzászlót az eucharisztikus kongresszusra készülő cserkészcsapatnak. Valóban a béke szigete ez a kisváros? A ban- > kár fia gondtalanul koesikázik az állatorvos lányával; ők nem gondolnak a kettejük szerelmét veszélyeztető tilalmakra, legfeljebb az állatorvos papa, akiben mélységes humanizmusa mellett igen sok társadalomismeret is van, félti leányát a gazdag fiútól, a bankár viszont már a vallási különbséget látja. A szomszéd falu főjegyzője viszont már sejti, hogy a zsidó boltosnál nem kötelező kifizetni az adósságot. Be-befúj már ebbe a kisvárosba a mind erősebb íasizálódás szele, de nem akarják észrevenni a vészjeleket. Még a legnagyobb gond, hogy az államtitkár beteg marhákból álló gulyát akar a város nyakába varrni, s.ha ajánlatát visszautasítják, abból baj lehet. Pedig a vészjelek szaporodnak. Tisztavatás előtt leszerelik a bankár fiát, mert hiába kitüntetett és kivételezett az apja, zsidót nem lehet tartalékos tisztté avatni. Kolozs- váryrBorcsa Mihály már zúzdába dobálja a haladó irodalmat, már beverik a Deutsch boltos ablakát — „ezeknek már úgyis mindegy” —, amikor kezdik észrevenni, hogy „valami jóvátehetetlen” történik. — Alapy Gáspár polgármester-, aki szigorúan igazságos úr volt mindeddig, akitől távol állt a napi politika, s főleg igen távol a polgárok közötti hátrányos megkülönböztetés, rádöbben: korábban kellett volna tenni valamit. Menteni próbálja barátait, elsősorban a bankárt, segíteni akar a váratlanul zsidónak minősített orvoson, nem veszi komolyan a szélsőséges elemeket mindaddig, amíg az eivakullság ember áldozatot nem kíván, mert naivitásig tiszta becsületessége, jóhiszeműsége nem engedi hinni az embertelenséget. Amikor pedig már indul a deportáló menet, amikor a városka sárga csillaggal megbélyegzett lakóit szomorú útjukra indítják, Alapy Gáspár önként beáll a menetbe, közösséget vállal a városából deportáltakkal, osztozik sorsukban, s Dachauban, koncentrációs táborban pusztítják, el a németek. — Harminckilenc éve a történetnek, A valóságos esetet — A béke szigete címmel — Nemesküriy István írta meg tévéfilmnek és Iiajdúfy Miklós rendezett belőle nagyhatású, feszes drámát. A film legtöbb szereplője valóságos személy — Alapynak a menye ott volt a tévéfilm ősbemutatóján a veszprémi tévétalálkozón, — a költött személyek és mozzanatok a hazai 1944-es nyár ismeretében valószínűsíthetők. Ezt a nyarat sokan és sok féleképpen ábrázolták már, ez a film. A béke szigete mégis messze kiemelkedik ezek sorából, mert valóságos magra épült, mert rendkívül hiteles korképet ad és ezt a hitelét nagyszerű szerkesztéssel, a korabeli filmhíradók történelmi eseményeinek időjelző bejátszásával is pontosítja, kitűnő színészi alakításokban gazdag, s mert egy olyan emberi magatartást mutatott fel, amely hazánkban ■példa nélkül álló egyedi eset és egy olyan, embernek állított emléket, ■ akinek áldozata ugyan már nem» segített, az adott körülmények között hiábavaló volt, ám mégis hősi telt, mert az embertelenség ellen kívánt tiltakozni. Mellékes e szempontból, hogy Alapyt az üldözöttek nem egyjéhez személyes barátság is kötötte, emberi magatartásának értékét ez mit sem csorbítja, a film humanista igazságát nem csökkenti. Bessenyei Ferenc, Módi Szabó Gábor, Mensáros László, Reviczky Gábor, Káló Flórián alakításai emelendők ki leginkább a nagyszerű együttesből. Kései kalapemelés ez a tévé- film a komáromi fehér holló az embertelenségben is ember : Alapy Gáspár emlékezete előtt. Kissé késve jött, de péntek j óta talán többen megjegyzik nevét és emlékét. Benedek Miklós l Megnyílt a XII. {eleji írítílor (Folytatás az 1. oldalról.) szembesítette. A család, mint gazdasági, érzelmi, szellemi egység számos — vajúdásoktól sem mentes — problémáját vette számba. Elemezte a klasszikus és a modern családképek közti ellentétet és rávilágított azokra a társadalmi, gazdasági, életmódbeli okokra, melyek elvezettek az új család-kép kialakulásához. A megváltozott családszemlélet számos olyan értéket szorított háttérbe, melyek évtizedekkel ezelőtt elsőrendű ranggal, szereppel bírtak. Átalakultak a családokon belüli és kívüli viszonyok, megszűnőben van a család primátusa más mikroközösségekkel szemben, felerősödött a függetlenség igényének jelentősége, számos új elemmel gazdagodott a családon belüli emberek közti versengés és sok esetben eluralkodott, az egyéni szükségletek kielégítésének szempontja, akár a család többi tagjának kárára is. A tényeket, jelenségeket elemezve rámutatott az előadó, hogy gondjaink forrását nem elsősorban családpolitikánk hiányosságaiban kell keresni; hanem az egészséges családszemlélet kialakításához, alapvetően az együttélés, a felelősség és áldozatvállalás megingott értékrend- szerét kell átalakítani, vagyis alapvetően a szemléleten kell változtatni. A vitaindítóhoz Kása Erzsébet szociológus fűzött kor- referátumot, melyben egy szociológiai felmérés eredményeit idézve, a fiatal házasok családalapítási gondjairól, elképzeléseiről szólt, Számos értékzavarról, szemléleti torzulásról, hibás megítélésről is beszélt. Jó barátsággal köszöntötte az írótábor, résztvevőit Pozs- fiay Imre. Hangsúlyozta, hogy ha a politikai vezetés a jövő feladatainak meghatározásakor jól akar dönteni, akkor nem hagyhatja figyelmen kívül a családot, mint alapintézményt, értékhordozó és értékőrző közösséget. Önigazgatásunk, önkormányzatunk megvalósulásának alapja a család szerepének növelése, integritásának erősítése, mindamellett,' hogy minden családban élő embernek éreznie kell a közös teherviselés felelősségét. Ez egyik alapja a társadalmi mobilitás fejlődésének. Pozsgay Imre bejelentette a tanácskozáson, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa létrehoz egy család- védelmi tanácsot, melyben — többek között — szeretnék felhasználni a tokaji írótábor vitáinak, eszmecseréinek gondolatait, tapasztalatait. — szeneire! —• f Egy évvel ezelőtt a Bor- í sód megyei Múzeum; Igazgatóság küldöttsége járt ta- | pasztalatcsere látogatáson a velünk testvérmegyei kapcsolatban lévő Vologdábán, s ott ismerkedett a területi múzeum munkásságával. Htjukról annak idején — dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató es Kárpáti László muzeológus beszámolója alapján — tájékoztattuk olvasóinkat. Most e látogatás viszonzására érkezett hozzánk a Vologdai Területi Múzeum négytagú delegációja Galina Mihajlovna Novo- silova múzeumigazgató vezetésével. A vologdai vendégek az elmúlt héten, szerdán érkeztek hazánkba; a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság képviselői Budapesten fogadták őket. Rövid városnézés után meglátogatták a Magyar Nemzeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát, majd Miskolcra utaztak. Borsodi programjuk az elmúlt bét csütörtökén reggel kezdődött. Először a Herman Ottó Múzeum központi épületében fogadta a küldötte-^ két dr. Szabadfalvi József megyei - múzeumigazgató, majd a vologdaiak a helybeliek kíséretében az MSZMP Borsod megyei Bizottságára látogattak, ahol Nagy Zoltán, a pártbizottság titkára adott tájékoztatást számukra megyénk kulturális életéről. Még aznap megtekintették a Herman Ottó Múzeum .gyűjteményeit, aztán ők adlak tájékoztatást á vologdai múzeumi hálózat helyzetéről, feladatairól a Herman Ottó Múzeum dolgozói részére. A megyében folytatódott a vologdai vendégek program- . ja. Pénteken Sárospatakra utaztak, ahol a városi párt- bizottság vezetői fogadták őket, megtekintették a sárospataki Tiszán inneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményét és a Rákóczi-várat, majd Hollóházára utaztak, a porcelángyár és a gyár múzeuma .megtekintésére. Tokajba vezetett innen az útjuk, ahol .szombaton délelőtt a helység nevezetességeivel ismerkedtek, onnan Szerencsre utazlak a Zempléni Múzeum és a vár, valamint a helység egyéb nevezetességeivel, ismerkedtek. A vasárnapi programjukban a Herman Ottó, Múzeum Papszer utcai öreg épületének és a Borsod—miskolci Múzeumnak a megismerése, a Miskolci Galéria kiállításának, a Diósgyőri Vármúzeumnak megtekintése és á Lillafüreddel való ismerkedés szerepelt. Hétfőn Mezőkövesdet, a Matyó Háziipari Szövetkezetei, és a mezőkövesdi múzeumokat keresték fel, valamint Eger nevezetességeit látogatták meg. Vendégeink hétfőn a Diósgyőri Vármúzeumban búcsúesten vettek részt, majd ma utaznak Budapestre, ahol még rövid városismertetésen vesznek részt, s az esti órák- han indulnak haza. Több ezres tömeg szórakozott együtt Diósgyőrben Diósgyőri Munkás Napok Szórakozás mán kirosziálvnak- Kőrengeteg-városunkban • örök gond, hogyan, miként lehet kimozdítani az embereket otthonukból, szórakozást, kikapcsolódást nyújtani. A Vasas Művelődési Központ szeptember 9—10—11- én megrendezett munkás kulturális napjai — most már érdemben mondhatjuk — hagyományos szórakoztató programjává vált Miskolcnak. Az elmúlt hét .végén több ezren fordultak meg a házban, s á többi helyszínen. Az eseményeket felsorolni igen hosszú lenne, ezért csak a legfontosabbakat említjük. Két év után újra begyújtották az ómassai őskohót. Csapoltak, öntöttek, s kovácsoltak, különleges élményt és látványosságot nyújlva az ott megjelenteknek. Ide hívta meg a kohászat gazdasági és társadalmi vezetősége a vállalat kitüntetett dolgozóit, s Drótos László, a gyár vezérigazgatója köszöntötte őket. Vasárnap délelőtt az lljúsági Parkban Móri Lajos, a szakszervezeti bizottság titkára fogadta a nyugdíjasokat, majd autóbuszokkal gyárlátogatásra indultak, hogy megnézzék az idős emberek — sokan unokákkal jöttek —, mit változott régi munkahelyük. Szombaton és vasárnap egész nap ingajáratban vált a busz a művelődési ház és a gyár között. A program tehát nem csupán szórakoztató látványosságból állt. Az LKM-en és a DIGÉP- en kívül több vállalat és intézmény mutatkozott be a kiállításon. A Herbáriánál vásárolni is lehetett. Ott volt a posta, különböző korú telefonokat és telexgépeket láthattunk. A legrégebbi telefon 1890-ből származott, de volt 1910-es és 1924-es készülék is, a legmodernebbek szomszédságában, S memen- tóként láthattunk egy vandál módon összetört utcai telefont, amilyeneket sajnos, kiállításon kívül is találunk olykor a városban. Kiállított még a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a Borsodi Sörgyár, az utóbbi nemcsak sört, hanem üdítőital-választékot is hozott. A tejipar propagálta többek között az iskolatejet, a Szerencsi Édesipari Vállalat Diósgyőri Édesipari Gyárának kiállító részlegénél diabetikus csokoládét lehetett vásárolni. . A gyermekek igen jól szórakoztak, volt aszfaltrajzverseny, KRESZ-vetélkedö, bohócműsor, gyermek cselgáncsbemutató. A vásár-utca most is népes volt, helypénz gyanánt egy-egy tárgyat adták a tombolához az ipar- és népművészek. Kovács Attila tűzzománckészítő zsűrizett fülbevalóival és gyűrűvel „fizetett”, a - Debrecenből jött Boda Margit batikolt kendőt, a bőrdíszművesek kulcstartókat, tárcát, a Dévavá- nyáról érkezett mézeskalá- csos tükrös szívet és édességcsomagot adott a tombolához. A szórakoztató program valóban minden korosztályt kielégített. Neves fővárosi és miskolci színészeknek tapsolt a másfél ezres tömeg. Itt aztán volt közönségsiker. A művészek, énekesek, prózamondók, együttesek láthatóan szívesen, belülről ■ jövő jókedvvel adták elő műsorukat, hiszen ilyen nagy tömeg előtt nem tűi gyakran lépnek színpadra. Végre valami, ahol együtt lehet gyerek, ifjú, szülő és nagyszülő isJ. A mi városunkban ez ritka alkalom, talán csak a május elsejei majális hasonlítható hozzá, de az is kinn van a városon kívül. A legutóbbi szanálás során levegőt, teret nyert a művelődési központ. Ezt a teret jól ki is tudták használni, ' s — ha csak el nem nyomják az épületet valami magasházzal, s be nem szorítják, mint ahogyan az Ady Művelődési Házzal tették —• a jövőben is alkalmas marad a házon belüli rendezvényeket kiegészítő, szabadban! programokra. A kinti színpadokon az említetteken tűi szerepelt a Vasas Művelődési Központ tánckara, vendégként a tri- nyeci néptáncegyüttes, de voltak csoportok Kazincbarcikáról is. Míg kinn folyt a műsor, szombaton délután 4—6 óráig pisszenéstelen csend ülf a színháziéremben. Tizenhét táblán szimultánt játszott Szurovszki Elek sakkmester. Partnerei közt 13 évestőJ---''TTa1 vauig minden korosztály szerepelt •— de csak férfiak. Vasárnap este utcadiszkóval zárult a két és fél napos igazán kellemes és változatos program, ahol mindenki igen jól szórakozott. Szöveg, kép: Adamovies Koppóndi Sándor nyugdíjas, Béla fiávat és egész családjával minden évben ellátogat erre a rendezvényre. Apukáméknál a kohászatban ilyen nagy vaskarikákat csinálnak!
