Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-13 / 216. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 2 1983. szeptember 13., kedd Tegnap délelőtt több@ napos látogatásra megyénkbe érkezett a C. G. I. L. olasz szakszervezet delegációja. A delegáció vezetője: Sergio Bonini, a szakszervezet Toscana tartományi szervező irodájának vezetője, tagjai: Giovanni Forconi, a szervezett vegyipari dolgozók 'tartományi titkára,' Renata Mcrluzzi, a mezőgazdasági dolgozók tartományi szakszervezeti titkára és Fosco Vivi, Gros- setó terület szakszervezeti titkára. A delegáció tegnap délelőtt Miskolcon felkereste a Szakszervezetek Megyei' Tanácsának székházát, ahol fogadta őket Tóth József, az SZMT vezető titkára, és találkoztak az SZMT vezető’ tisztségviselőivel is. A vezető titkár tájékoztatta őket az SZMT tevékenysé- . géről, és megbeszélést folytattak' a kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseiről Az olasz vendégek ezután a, megyei pártbizottság székhazában találkoztak helyi Tiborral, ' a megyei, pártbizottság titkárával, aki tájékoztatta őket megyénk társadalmi, gazdasági helyzetéről, a szakszervezetek pártirányításának kérdéseiről. A delegáció ezt követően a megyei tanács székházát kereste fel, ahol Porkoláb Albert, a megyei tanács - elnökhelyettese adott tájékoztatást számukra a megye állami szerveinek munkájáról, és a szakszervezetekkel való együttműködés néhány kérdéséről. A delegáció a délutáni órákban Miskolc nevezetességeivel ismerkedett. Az olasz szakszervezeti delegáció a program szerint kedden a Szerencsi Édesipari Vállalat munkájával ismerkedik. Itt a szakszervezet rétegmunkáját, elsősorban a nők körében végzett tevékenységét tanulmányozzák. Délután Sárospatakon a térség mezőgazdasági dolgozóinak. helyzetével és életkörülményeinek változásaival ismerkednek. Megtekintik a város és a környék nevezetességeit, egyebek között a pataki várat is. Szerdán á Borsodi Vegyi Kombinátban folyó szakszervezeti munkával, elsősorban a termelést segítő tevékenység különböző módszereivel ismerkednek. Ezután az Ózdi Kohászati Üzemekbe látogatnak, ahol a szakszervezet agitációs és propaganda- munkáját tanulmányozzák. Csütörtökön délelőtt lenin- városi programjuk van: a Tiszai Vegyi Kombinátban folyó szociálpolitikai munkáról, valamint a vállalat és a tanács együttműködéséről kapnak tájékoztatást. A délutáni órákban a borsodszi- ráki termelőszövetkezetben a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének kérdéseivel és a gazdaságban működő szakszervezeti alapszervek tevékenységével ismerkednek. Még van jelentkezési lehetőség az 1983-as tanévre: Csepelen CELLULÓZ- ÉS PAPÍRGYÁRTÓ SZAKMUNKÁSKÉPZÉS kezdődik. Mindenkit várnak, aki ehhez a pályához, a „fehérmsvességhez” kedvet érez. Ez a pálya biztos jövőt ígér. Á képzési idő: 3 év. Az elméleti oktatás helye: az 50. sz. Ipari Szakmunkásképző intézet (Csepel, Bajáki Ferenc u.). A gyakorlati oktatást a Csepeli Papírgyárban nyújtjuk. A képzés idején a következő kedvezményeket ödjuk a tanulóknak: a tanulmányi eredménytől függő társadalmi ösztöndíjat (250—500 Ft), és tanulmányi ösztöndíjat (130—600 Ft), ingyenes ebédet, teljes tanfelszerelést és. munkaruhát, minden tanév kezdetén egy teljes öltözet ruhát, kéthetes ingyenes üdülést a Balatonnál és díjtalan kollégiumi elhelyezést. A tanulmányi eredménytől függően minden sikeresen befejezett tanév végén 1000—2500 Ft jutalmat fizetünk. Jelentkezés a Csepeli Papírgyár személyzeti osztályán: Budapest XXL, Duna u. 42. 1751. Telefon: 279-620, 301-es, 518-as, vagy 535-ös mell. r Sziris Mi íáteastása Psrfoeáiiában A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására szeptember fi— 11. között látogatást tett Portugáliában Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Szűrös Mátyás találkozott és megbeszélést folytatott Alvaro Cunhallal, a Portugál KP főtitkárával, Sergio Vi- lariguessel, a Politikai Bizottság és a titkárság tagjával, valamint a PKP más vezetőivel. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről, és véleményt cseréltek a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fontosabb, időszerű ■kérdéséiről. Az MSZMP képviseletében Szűrös Mátyás részt vett a PKP központi lapja, az Avan- te ünnepségén. Finnország kis ország. Területe ugyan három és félszer nagyobb Magyarországénál, lakosainak száma azonban csak 4,7 millió. A munkaképes korú finnek körülbelül 35 százaléka az iparban, 40 százaléka a kereskedelemben és szolgáltatási ágazatokban, 10—12 százaléka a mezőgazdaságban és 8 százaléka , a közlekedésben dolgozik. A szabad vállalkozás elvén alapuló finn gazdaság nagy része magánkézben van. Néhány területe azonban állami monopólium, mint például a vasút, a szeszipar és alkoholforgalmazás. A gazdaság egyensúlyát — ahogy a. legtöbb kis ország esetében — döntően meghatározza a külkereskedelem. Legfontosabb kereskedelmi partnerei Svédország, a Szovjetunió, Anglia és az NSZK. Finnország nemzeti termelésének negyedré- szét, ipari termelésének pedig több mint egyharmadát exportálja. Ipari termékek körülbelül 95 százalékát adják az összkivitelnek. A világ ipari termelésének a finn ipari termelés csak 0,3 százalékát adja, de a világkereskedelemben való részesedése több mint háromszorosa ennek. Néhány iparágban a finnek szerepe nemzetközileg is jelentős. így a világ papír- és kartonpapír-kereskedelmében, valamint a fémipar egyes ágaiban ez az arány 15—20 százalék. Az ország területének kétharmad részét borító erdő az alapja a fejlett fa- és papíriparnak; termékeinek 80 százaléka kerül exportra. Az összkivitel 32 százalékát fémipari termékek teszik ki. Nagyfokú szakosodás ment végbe a hajóépítés és a gépgyártás területén. A finn hajóépítés remekeit, a jégtörőket, utasszállító hajókat, olajfúró tornyokat az. egész világon ismerik. Finnország energiában szegény ország, gazdasága tehát mindenkor érzékenyen reagál a nyersanyagok és energiahordozók világpiaci árának változásaira. Az energiahordozók árainak emelkedése az elmúlt években rendkívül megdrágította az importot, következésképp jelentős a külkereskedelmi mérleg hiánya.• Mégis. gazdasági fejlettsége révén, Finnország az él- 1 vonalba tartozik, az egy főre jutó bruttó nemzeti term,éke magasabb, mint például Ausztriáé, Japáné, Angliáé, vagy Olaszországé. Az ENSZ hivatalos statisztikája szerint fejlettségi szintben a 16. helyet foglalja el a világszervezet tagállamai között. 1982-ben. a közös piaci országok 35 százalékkal, a szocialista országok 28 százalékkal, a szabadkereskedelmi társulás országai 20 százalékkal részesedtek a finn külkereskedelemből. A külkereskedelmi forgalom 12 százalékát tette ki a fejlődő országokkal folytatott kereskedelem, míg a maradék 6 százalékon az Egyesült Államok és Japán osztozott. Finnországnak a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben az utóbbi időkben egyensúlyeltolódás, finn többlet tapasztalható, a finnek piacot keresve, az idén 4 százalékkal kívánják bővíteni a kivitelt a fejlett tőkés országokba,. Finnországban arra számítanak, hogy az olajár emelkedése és a hagyományos szovjet termékek behozatalának bővítése a jövőben helyre billenti a szovjet— finn külkereskedelmi mérlegel. Jövő évben írják alá a következő szovjet—finn keretszerződést, amely hosszú és rövid távon szabályozza a kereskedelmi kapcsolatokat is. Finnországban az utóbbi ;időben nagy az érdeklődés a távol-keleti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése iránt is. Két-három év alatt 34 finn érdekeltségű vállalat létesült Indonéziában, Malaysiában, fejlesztik a kapcsolatokat Thaifölddel és a Fülöp-szige- tekkel is. Néhány kiegészítő adat: 1983-ban az éves bérindex 10 százalékkal, a fogyasztói árindex 9 százalékkal emelkedik Finnországban. 1984-re 3 százalékos nemzeti jövedelem- emelkedést terveznek, elsősorban a tőkés országokkal folytatott kereskedelem eredményeként. Újai szovjet városok a nemzetközi távhívásban Űjabb szovjet városokat kapcsoltak be a Szovjetunió területén a nemzetközi távhívóhálózatba. A következő városok előfizetői hívhatók ezentúl közvetlen tárcsázással: Alma Ata (körzetszáma (327), Baku (892), Gorkij (831), Harkov (057), Jalta (060), Ki- jev (044), Kisinyov (042), Kujbisev (846), Kurszk (071), Leningrad (812), Minszk (017), Moszkva (095), Novoszibirszk (383), Odessza (048), Rosztov- na Donu (863), Szocsi (862). Szverdlovszk (343), Tallinn (014), Taskent (371), Tbiliszi (883), Vilnius (012), Vlagyivosztok (423). A Szovjetunió országhívószáma változatlanul 7, Howe életrajza (Folytatás az 1. oldalról.) Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter 1926. december 20-án született a dél-walesi Port Talbotban. Ösztöndíjasként Winchesterben, majd Cambridgcben, a Trinity Hallban jogi tanulmányokat folytatott, 1952-ben avatták ügyvéddé, A közéleti tevékenységbe az ötvenes években kapcsolódott be: 1955-ben és 1959-bcn indult az általános választásokon. 1964-ben első ízben választották parlamenti képviselővé Bebington választókörzetben. Geoffrey Howe 1965—66- ban az ellenzékben levő konzervatív párti „árnyékkormány” munkaügyekért és szociális szolgáltatásokért felelős miniszterének tisztét töltötte be. A következő négy esztendőben a Glamorgan megyei bíróság elnökhelyettese; 1970 júniusától pedig ismét parlamenti képviselő volt. 1970-től 1972-ig a legfoWb áU lamügyész helyetteseként tevékenykedett. 1972-ben ütötték lovaggá. A következő két. esztendőben Edward Heath konzervatív párti kormányában a kereskedelmi és fogyasztási ügyek minisztere, majd két. éven át — az ellenzékbe vonult konzervatív párt szociális ügyekkel foglalkozó szóvivője volt. A külügyminiszter Margaret Thatcher asszonynak a konzervatív párt vezérévé 1975-ben történt megválasztása után az árnyékkormány pénzügyi és gazdasági minisztere lett. 1979 májusában, a párt választási sikerét kővetően, Thatcher miniszterelnök pénzügyminiszterré nevezte ki. Az 1983. június 9-i általános választásokon elért újabb konzervatív győzelem után Thatcher miniszterelnök asz- szony átalakított kormányában Geoffrey Howe a kül- és nemzetközösségi ügyek minisztere lett. A Pressinform vendégeként szeptember 1-től 12-ig a Zsen- min Zsipao háromtagú újságíró-küldöttsége tartózkodott hazánkban Jiang Juan-csun- •nak, a lap külpolitikai főosztályának vezetőjével az élen. A küldöttség ismerkedett a magyar társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális élettel, meglátogatott ipari és m». zőgazdasági üzemeket. A delegációt fogadta Berecz János, a Népszabadság főszerkesztője, Nagy János külügyi államtitkár és Barabás János, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője. Belügyi küldöttség itazott KeEei-SziüváíiÉba Dr. Túrós András ezredes, megyei rendőrfőkapitány vezetésével tegnap belügyi küldöttség utazott csehszlovákiai testvérmegyénkbe, a kelet-szlovákiai kerületbe, a Csehszlovák Nemzetbiztonság kelet-szlovákiai kerületi igazgatósága vezetőjének meghívására. A két szomszédos terület belügyi együttműködéséről megbeszéléseket folytató küldöttség tagja: dr. Geller Sándor rendőr ezredes, a. Belügyminisztérium titkárságának vezetője, Tóth Tibor rendőr ezredes, helyettes főkapitány és Béki Imre rendőr őrnagy, az Edelényi járási Rendőrkapitányság vezetője. A küldöttséget fogadják a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottságon is. HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. SZEPTEMBER 13-TÓL Devizanem Vételi Közép árf. 100 egységre Ft-ban Eladási Angol font 6745,13 6751,88 6758,63 Ausztrál dollár 3925,04 3920,87 3933,80 Belga frank 83,15 83,23 83,31 Dán korona 464,18 464,64 465,10 Finn márka 783,00 783,78 784,56 Francia frank 554,70 555,26 555,82 Hollandi forint 1402,02 1493,51 1495,00 Japán -yen (1000) 181,85 182,03 182,21 Kanadai dollár 3617,78 3621,40 15322,89 3625,02 Kuvaiti dinár 15307,57 15338,21 Norvég korona 598,19 508,70 509,39 NSZK márka 1660,63 1671,30 1672,97 Olasz líra (1000) 28,02 28,05 28,08 Osztrák schilling 237,59 237,83 238,07 Portugál escudo 35,83 35,87 35,91 Spanyol peseta 29,30 29,42 29,45 Svájci frank 2060,10 2062,25 2064,31 Svéd korona 566,31 566,88 567,45 Tr. és cl. rubel 2507,40 2600,00 2602,60 USA dollár 4466,75 4471,22 4475,69 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21 -i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. SZEPTEMBER 13-TÖL Pénznem Vételi Eladási ári. 100 cgys. Ft-ban Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka a) Francia frank Görög drachma b) Hollandi forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár a) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (i«oo) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona a) USA dollár 6540,32 3811.07 80,73 450.70 760,27 538,60 46,08 1448,70 176,57 42,22 3512,76 14863,20 580,83 1621,16 27,21 230.70 34,70 28,54 2000,38 540,87 4337.08 6954.44 4047,77 85,73 478,58 807,20 571,02 48,03 1538,32 187,40 44,84 3730,04 15782,58 616,75 1721.44 28,80 244,96 36,95 30,30 2124,12 583,80 4605.36 a) Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 100-as b,) Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 500-as
