Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. szeptember 9., péntek Üdvözlő távirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Bul­gária nemzeti ünnepén táviratban üdvözölte Todor Zsiv- kovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága fő­titkárát, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökét és Grisa Filipovot, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökét A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és dolgozó népünk nevében szívélyes elvtársi üdvözletün­ket és őszinte jókívánságainkat küldjük önöknek, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a békeszerető testvéri bolgár népnek a szocialista forrada­lom győzelmének és országuk felszabadulásának 39. évfor­dulója alkalmából. Népünk nagyra értékeli azokat az eredményeket, ame­lyeket a bolgár nép, a Bolgár Kommunista Párt vezetésé­vel ért el országa felvirágoztatásában. Szilárd meggyőző­désünk, hogy az Önök sikerei és eredményei nagymérték­ben járulnak hozzá szocialista közösségünk erejének nö­veléséhez a nemzetközi biztonság erősítésében, a béke és a szocializmus védelmében. Őszinte megelégedésünkre szolgál, hogy a magyar—bol­gár kapcsolatok a marxizmus—leninizmus eszméi és a pro­letár internacionalizmus elvei alapján közös érdekeinknek megfelelően az élet minden területén gyümölcsözően fej­lődnek. Kapcsolataink kiemelkedő eseménye, a bolgár párt­ós állami küldöttség ez évi magyarországi látogatása alkal­mával is kifejezésre jutott az a közös meggyőződés, hogy sokoldalú együttműködésünk, továbbá a Varsói Szerződés­ben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa kereté­ben végzett együttes tevékenységünk jól szolgálja népünk testvéri barátságának elmélyítését, a szocializmus és a társadalmi haladás érdekeit, és a béke megőrzésének ügyét. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából szívből kívánunk Önöknek és a testvéri Bulgária dolgozó népének újabb si­kereket a fejlett szocialista társadalom építésében, orszá­guk felvirágoztatásában, a bólgár nép anyagi és szellemi javainak gyarapításában. * Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke táviratban üdvözölte Sztanko Todorovot, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének elnökét. Táv­iratban köszöntötte bolgár partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Béke­tanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Bush Magyarországra látogat George Bush, az Egyesült Államok alelnöke szeptem­ber második felében hivata­los látogatást tesz Magyar- országon. Ezt maga az alel- nök közölte csütörtöki wa­shingtoni sajtóértekezletén, amelyet küszöbönálló euró­pai és észak-afrikai körútja alkalmával tartott. Szeptem­ber 11—21-e között sorra ke­rülő kőrútjának állomásai: Marokkó, Algéria, Tunézia, Jugoszlávia, Románia, Ma­gyarország és Ausztria. Bush elmondta, hogy úti­célja mindezekben az orszá­A pályakezdő orvosok gond­jaival foglalkozott korábban a Borsod megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság. A bizottság tegnapi ülésén ismét napi­rendre tűzte a témát: az alapvizsgálat tapasztalatainak alapján megfogalmazott ja­vaslatok, ajánlások valóra váltásának hogyanját, mi­kéntjét nézték meg. írásos tájékoztatót, majd szóbeli kiegészítőt dr. Szabó István, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának ve­zetője tartott. Arról adhatott számot, hogy a pályakezdő orvosok gondjai az eltelt idő­szakban jelentősen enyhültek, a népi ellenőrök által elő­terjesztett javaslatok közül sok mindent sikerült meg­valósítani. Kevesebb a betöl­tetlen orvosi állások száma, a pályakezdőknek több mint a fele társadalmi ösztöndíjas, s a helyi tanácsok soron kívül biztosítanak lakást az orvo­soknak, ma már nemcsak a községekben, hanem a váro­gokban az Egyesült Államok politikájának magyarázása, mind a kétoldalú kapcsola­tok, mind a nemzetközi élet kérdéseiben, továbbá az, hogy meghallgassa a vendég­látók véleményét ezekről a kérdésekről, és továbbítsa azt Reagan elnöknek. Körútja európai részének egyik kulcsfontosságú témá­jaként említette az alelnök az európai közép-hatótá­volságú rakéták korlátozá­sát. orvosok sokban élő orvosok is kap­nak lakásépítési támogatást. Jelentős változás, hogy a me- i ei kórházat oktató kórház­zá jelölték ki. Az ülésen szá­mos észrevétel, megjegyzés hangzott el, melyek szerint a pályakezdő fiatalok között az orvosok helyzete a legjobb. A megyei bizottság tegnapi ülése rövid köszöntéssel, ben­sőséges ünnepléssel fejező­dött be. Az ülésen részt vett dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság tagja, valamint Már­ton János, a KNEB személy­zeti főosztályának vezetője, aki meleg szavakkal köszön­tötte Józsi Lászlót, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, abból az alkalomból, hogy most már negyven éve áll munkaviszonyban, jó egészsé­get kívánva a jelenlevő népi ellenőrök és meghívottak ne­vében is. A megyei NEB ülésén f 0Folytatás az 1. oldalról) nemcsak el kell, de el is le­het kerülni. Kormányom ma­gáénak vallja azokat a konstruktív javaslatokat, amelyeket a Varsói Szerződés szervezete terjesztett elő az európai katonai szembenál­lás korlátozása és annak ér­dekében, hogy kontinensün­kön csökkentsük és ne növel­jük az atomfegyvert hordozó rakéták számát. . Meggyőző­désünk, hogy mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy ne telepítsenek rakétá­kat ott, ahol eddig nem vol­tak és csökkentsük azok szá­mát ott, ahol most még van­nak. Köszönetét mondok a ta­lálkozó résztvevőinek a biza­lomért és megtiszteltetésért, hogy a kulturális fórum színhelyéül Budapestet ítél­ték alkalmasnak. Szívesen látjuk hazánkban a fóiumon részt vevő államok kultúrá­jának reprezentánsait, hogy eszmecserét folytassunk az alkotás, az együttműködés problémáiról, ideértve termé­szetesen a kulturális kapcso­latok és a csere előmozdítá­sát. Elnök Űri A találkozó sikeres befeje­zése, bármilyen jelentős tény is, még nem jelenti a kelet—• nyugati viszonyban felhal­mozódott feszültségek és problémák megoldását. Meg­győződésünk azonban, hogy segíti a nemzetközi kapcso­latok jelenlegi feszült és ve­szélyes szakaszából való ki­lábalás lehetőségeinek fel­kutatását. Az 1986 novembe­rére összehívott bécsi talál­kozóig sorra kerülő szakér­tői értekezletek és rendezvé­nyek alkalmat adnak az eu­rópai biztonsági folyamat to­vábbvitelére. * Dr. Várkonyi Péter után még nyolc beszéd hangzott el a csütörtök délelőtti ülé­sen. Szót kapott Ausztria, Jugoszlávia, Belgium, Hollan­dia, Írország, Liechtenstein, Izland és két szocialista or­szág, Románia és Bulgária külügyminisztere. A szónokok közös monda­nivalója volt, hogy a madridi záróokmány kemény és fá­radságos munka eredménye­képpen született meg, s hogy a találkozó időtartama tük­rözte a nehézségeket. Éppen szeptember 9-én lesz három éve, hogy a madridi találko­zó előkészítő szakasza meg­kezdődött. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési folyamat sikere a ho­zott határozatok tiszteletben tartásától és végrehajtásától függ majd. A NATO-orszá- gok külügyminiszterei szá­mára ezúttal is kötelező té­ma volt Afganisztán, Len­gyelország, a dél-koreai re­pülőgép és az emberi jogok — természetesen saját értel­mezésükben. Erwin Lánc osztrák kül­ügyminiszter beszédében a madridi találkozóval kapcso­latos nagyhatalmi koncepciót kísérelte meg szembeállítani a többi részvevő ország állí­tólag túlsúlyba került „ered­ménycentrikus” szemléletével. A záróokmányban emberi és politikai-katonai dimenziókat különített el, és előbbieknek tulajdonított meghatározó szerepet az enyhülés jövője szempontjából. Mint a kö­vetkező, belgrádi—madridi típusú utótalálkozó házigaz­dája hangsúlyozta, hogy 1986- ban Bécsben tovább kell tár­gyalni az enyhülési folyamat emberi és katonai oldaláról. Sajnálattal szólt arról, hogy a folyó külpolitikai esemé­nyek nagymértékben „begyű­rűztek” a madridi találkozó munkájába. Lazar Mojszov jugoszláv külügyminiszter a következő­ket mondotta: „Európa nem maradhat az enyhülés magá­nyos szigete, miközben a vi­lág más részein államok vál­nak a hatalmi politika, a nemzetközi véleményeltéré­sek, beavatkozás és destabili­záló akciók áldozatává”. Hoz­záfűzte, hogy Jugoszlávia mindig küzdött az európai biztonság úgynevezett világ­dimenziójának elfogadtatásá­ért. Lazar Mojszov szorgalmaz­ta, hogy a stockholmi konfe­rencia ne legyen üresjárat, a közvéleménynek nem sza­bad elveszítenie bizalmát a leszerelési tárgyalások iránt Stefan Andrei román kül­ügyminiszter nagy eredmény­nek tartotta, hogy az elmúlt három évben — amikor bo­nyolult, ellentmondásos fejlő­dés jellemezte a nemzetközi helyzetet, új feszültségi gócok születtek és erősödött a gaz­dasági válság — sikerült fenn­tartani a párbeszédet A sok­oldalú európai folyamatnak nem szabad félbeszakadnia — mondotta. Az 1984 elején kezdődő stockholmi értekezlet, amely a bizalomerősítő és biztonsá­gi intézkedésekkel, az euró­pai — elsősorban hagyomá­nyos — leszerelési problé­mákkal fog foglalkozni, kon­tinensünk történetében az első átfogó leszerelési tanács­kozás lesz, amely Helsinki szellemében fogja végezni munkáját — mutatott rá a román diplomácia vezetője, majd méltatta Románia kü­lönböző fegyverzetkorlátozási javaslatait. A belga és a holland kül­ügyminiszter szóvá tette, hogy nem minden nyugati elképze­lés tükröződik a záródoku­mentumban. Liechtenstein külügyminisz­tere a „kis, semleges és fegy­vertelen” országok nevében beszélt, az ír és az izlandi szónok ugyancsak a kis or­szágok hozzájárulásának fon­tosságát hangsúlyozta az európai folyamatokban. Petr Mladenov bolgár kül­ügyminiszter, alti a délelőtti ülés utolsó szónoka volt, a szocialista országok békeerő­feszítéseit, a tartalmas és ki­egyensúlyozott madridi záró- dokumentum érdekében tett fáradozását méltatta. Vála­szolva azoknak a nyugati szó­nokoknak, akik nem egyszer cinizmussal és kíméletlen­séggel vádolták a Szovjetuniót a dél-koreai repülőgép ügyé­vel kapcsolatban, kijelentette, hogy bizonyos imperialista körök tudatosan és hidegvér­rel készítették elő ezt a pro­vokációt, hogy azután saját céljaikra használják fel a kö­vetkezményeket. A madridi értekezleten csü­törtökön délután a külügymi­niszterek részvételével foly­tatódlak a záróülések. A felszólalók többsége hangsúlyozta a madridi ta­lálkozó sikeres befejezésének jelentőségét, valamint az itt született megállapodások fon­tosságát. Mindenekelőtt a bi­zalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó, az európai bizton­sági és leszerelési értekezlet összehívásának fontosságát emelték ki. Megállapították, hogy mindezek az eredmé­nyek lendületet adnak az eny­hülésnek és tovább erősítik a helsinki folyamatot. A nap folyamán I. János Károly spanyol király foga­dást adott a külügyminisz­terek és a madridi találko­zón részt vett küldöttségek tiszteletére. * A madridi találkozó záró­szakaszának második napján is folytatódtak a külügymi­niszterek kétoldalú találkozói, megbeszélései. Dr. Várkonyi Péter, aki folyamatos mun­kakapcsolatban áll szocialista országokból érkezett kollé­gáival — akár a szocialista országok többi külügyminisz­tere egymással —, csütörtö­kön szívélyes, baráti légkörű megbeszélést folytatott Lazar Mojszov jugoszláv külügymi­niszterrel. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­tésének kérdéseit, s eszme­cserét folytatnak a madridi találkozóval és más nemzet­közi kérdésekkel összefüggő témákról. Ugyancsak időszerű nem­zetközi kérdések és a kétol­dalú kapcsolatok kérdései szerepeltek azokon a megbe­széléseken. amelyeket a ma­gyar külügyminiszter a nap folyamán Giulio Andreotti olasz és Leo Tindemans bel­ga külügyminiszterrel folyta­tott. ■ ■ távirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén táv­iratban üdvözölte Kim Ír Szent, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottsága főtitkárát, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság elnökét, és Li Dzong Okot, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsa elnö­két. Nemzeti ünnepük, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kikiáltásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép nevében szívélyes üdvözletünket küldjük Önöknek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsának és a koreai népnek. A magyar dolgozó nép elismeréssel üdvözli azokat a fi­gyelemreméltó eredményeket, amelyeket a koreai nép az elmúlt 35 év során az új társadalom építésében elért. Szolidárisak vagyunk a koreai nép igazságos harcával, támogatjuk azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Koreai Munkapárt, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mánya és a koreai nép tesz hazája békés, demokratikus egyesítéséhez szükséges feltételek megteremtéséért. Meggyőződésünk, hogy a marxizmus—leninizmus és az internacionalizmus elvei alapján folyó sokoldalú együttmű­ködésünk egyaránt szolgálja népeink és a szocialista kö­zösség érdekeit, hozzájárul a szocializmus és a társadalmi haladás erőinek gyarapodásához, a béke és a biztonság ügyének előmozdításához. Nemzeti ünnepükön újabb sikereket kívánunk Önök­nek, az egész koreai népnek a szocializmus építésében, ha­zájuk felvirágoztatásában. Czövek Istvón (balról) átveszi az emlékplakettet az Országa* Béketanács főtitkárától (Folytatás az 1. oldalról) A SZOT főtitkárhelyettese a továbbiakban azokról a változásokról beszélt, ame­lyek hazánkban a felszaba­dulás óta eltelt évtizedekben végbementek. Hangsúlyozta, hogy pártunk politikájának alapelve: a nagyüzemi mun­kásság, mint a munkásság legnagyobb csoportja, a szo­cializmus fő pillére és hor­dozója, akinek munkájától a jelen és a jövő egyaránt függ. Erre a bázisra, nemzeti összefogásunk legerősebb, legnagyobb bázisára támasz­kodunk a jövőben is. Ezután a feszült nemzetkö­zi helyzet kérdéseiről szó­lott. Egyebek között arról, hogy Európában és a világ más részein napjainkban milliók tesznek hitet a béke mellett és tiltakoznak a fegy­verkezés fokozása, az ameri­kai fegyverek európai elhe­lyezése ellen. Tények soka­sága alapján mondhatjuk — hangsúlyozta — nagy politi­kai erő, a társadalmi hala­dás jelentős tényezője lett a békéért küzdő erők nemzet­közi összefogása, a békemoz- galom, amelyben ott van a magyar nép egységes fellé­pése is. Éppen ezért igen nagy jelentősége van a hel­sinki szellem fenntartásá­nak a nemzetközi érintkezés­ben és a kapcsolatok ápolá­sában egyaránt. A Szovjet­unió rugalmas álláspontja a madridi és a genfi tárgyalá­sokon is bizonyítja, hogy a szocialista tábornak egyér­telmű érdeke a béke. Jakab Sándor végezetül hangsúlyozta: Tisztelettel hajtunk fejel a békéért kiál­tó egykori diósgyőri munká­sok előtt, hiszen a maguk sa­játos eszközeivel a békéért, a munkával és nem a fegy­verekkel elérhető jobb jö­vőért tüntetlek. Ez az évfor­duló nem tartozik nemzeti, történelmünk legismertebb eseményei közé, de az a leg­fontosabb, hogy Barbai Fe­renc, Oszip István és Fekete Mihály utódai közöttünk vannak és mindannyian azt akarjuk, amit ők; szocialista Magyarországot egy igazsá­gos és békés világban. Az ünnepi beszéd után fel­szólalt Ombódi István, a bé­ketüntetés egykori szervező­je, résztvevője. Meghatott szavakkal emlékezett az ese­ményekre. Elmondotta: a jö­vőért érzett aggodalommal eltöltve keresték azt a mó­dot, hogy kinyilatkoztassák: elég volt a háborúból, békés, nyugodt életre vágynak. Nem a hősiesség vágya, hanem a józan gondolkodás vezette őket,. Tettük, amit tennünk kellett — mondotta — tisz­tességes ember akkor nemi lehetett tétlen szemlélője az eseményeknek. Ezután Sarlcadi Nagy Bar­na, az Országos Béketanács főtitkára szólalt fel. Méltat­ta a négy évtizeddel ezelőtti béketüntetés jelentőségét. Hangsúlyozta: a béke és a szocializmus, a béke és az al­kotó munka egymástól elvá­laszthatatlan fogalmak. Ezért is döntött, úgy az Országos Béketanács, hogy az egykori béketüntetés méltó örököseit, a legjobb diósgyőri munkás­hagyományok folytatóit; a Diósgyőri Gépgyár kollektí­váját a Békéért emlékplaket­tel tünteti ki. A kitüntetést a vállalat, kollektívája nevében Czövek István vette át. Ezután a Bé­ketanács főtitkára a béke- tüntetés három egykori részt­vevőjének: Ombód' István­nak. Farkas Károlvnak éa Simánszld Jánosnak átnyúj­totta a Békéért kitüntető jel­vényt.. P. .T.

Next

/
Thumbnails
Contents