Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! A£ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLFN MEGYEI tUZOTTSAGANAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 313. szám Ara: 1.40 Ft Péntek, 1983. szeptember 9. Emlékezés a 40. évfordulón A diósgyőri munkásmozgalom törté­netének egyik legfontosabb eseményé­re emlékeztek tegnap délután Miskol­con. A városi pártbizottság, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa és a Diós­győri Gépgyár pártbizottsága szerve­zésében az egykori újgyári munkások 1943. szeptember 9-i béketüntetésére emlékező koszorúzási ünnepséget és békegyűlést tartottak a gépgyárban. A gyár „B” gyáregysége szerelőcsar­nokának falán a béketüntetés husza­dik évfordulóján elhelyezett márvány­táblánál került sor a koszorúzási ün­nepségre. Elsőként Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tikára, Ja­kab Sándor, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkárhelyettese és Sarkadí Nagy Barna, az Országos Bé­ketanács főtitkára helyezte el a meg­emlékezés virágait. Ezután Dudla Jó­zsef, a Miskolc városi Pártbizottság el­ső titkára és Tóth József, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának vezető titkára koszorúzott. A tüntetés egykori szerve­zői, résztvevői nevében Ombódi István, Farkas Károly és Simánszki János, a munkásmozgalom veteránjai koszorúz­tak. A DIGÉP dolgozói nevében Kár­páti Zoltán, a vállalati pártbizottság titkára, Czövek István, a szakszervezeti bizottság titkára, Kugler István, a KISZ- bizottság titkára és Murányi Gyula, a gyár műszaki igazgatója helyezte el a koszorút. (3. oldal) feli iái- is tutor (7. oldal) (8. oldal) (8. oldal) ...gép szedi a szilvát! A nagyon sok kézimunkáéról igénylő gyümölcs szüretelését két rázógép beállításával oldja meg idén a krasznokvajdai Bástya Tsz. Riportunk a 3. oldalon e gépi-szilvaszüretröl készült. j A perecsei határban... Törvényjavaslat Íz országgyűlés! képviselik és a tanácstagok választásáról .ti Minh“Wtert0.n&<‘s. felkéré­sére a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa társadalmi vitára bocsátja az országgyű­lési képviselők és a tanácsta­gok választásáról szóló tör­vény.javaslatot. A yséles körű vitának az a célja, hogy az állampolgároknak módja le­gyen a tervezethez észrevéte­leket, javaslatokat tenni. Lapunk 4. oldalán közöljük a társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslat szövegét: az I—III. íejezetél teljes terje­delemben, a további fejezetet pedig kivonatosan ismertetve. Dr. Menyi Péter beszédével MytatMett a madridi találkozó A béketüntetés negyvene­dik évfordulója alkalmából rendezett koszorúzás utón a vállalat kultúrtermében bé­kegyűlést. tartottak. Itt Czö­vek István, a gyár szakszer­vezeti bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, köztük Jakab Sándort, a SZOT főtitkárhelyettesét, aki a vállalat politikai, gazdasá­gi vezetői és a gépgyári dol­gozók képviselői mellett az Az 1943. szeptember 9-én lezajlott tüntetés a diósgyőri munkások bátor, hazafias, a maga idejében történelmi tette volt, amely méltán vál­totta ki a kortársak és az utókor tiszteletét — mondot­ta bevezetőül. A’ tüntetés szervezői munkásemberek voltak, akik féltették maguk és családjuk eletet a háború­tól, de mindennél többre ér­tékelték a hazát. A hazát, amely többségüknek nem je­lentett mást, mint egy szű­kös. szoba-konyhás lakást, a kolónián, emellett milliónyi gondot és megélhetési problé­mát. Ez a haza nem az volt, amit maguknak megálmod­tak, amit igazán szeretni tudtak, de ígérete volt egy jobbnak az egyszer már ki­próbált újnak, amit a Tanács- magyarország jelentett apá­ik számára. Hittek abban, hogy a dolgok egyszer meg­változnak, jobbra fordulnak. elnökségben foglalt helyet. Ott voltak a hallgatóság soraiban megyénk párt-, ál­latni, társadalmi és tömeg­szervezeteinek vezetői is, kö­zöttük Grósz Károly, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, dr. Ladányi József, a megyei tar.ács elnöke, Dudla József, a városi pártbizottság első titkára. Tóth József, az SZMT vezető titkára, Szabó de tudták azt is, hogy a vál­tozásért cselekedni kell. A diósgyőri munkások 1943-as szeptemberi íellépé­Jakab Sándor beszédét mondja Pál, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára, Am vis­kó Gusztáv, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára. A testvérüzem, a Le­nin Kohászati Művek képvi­selői mellett jelen voltak a város üzemeinek, intézmé­nyeinek küldöttei, a munkás- mozgalom veteránjai. A bé­kegyűlésen Jakab Sándor mondott beszédet. se így lett szerves része an­nak a forradalmi folyamat­nak. ami a magyar mun­kásság révén végigvonul a Horthy-fásizmus egész törté­netén, s amely elvezetett a fegyveres,ellenállásig. A ma­gyar munkásság nem tudott és nem akart megbékélni a „történelminek” mondott uralkodó osztályok népelle- nes politikájával. A diósgyő­ri tüntetés kitűnően szerve­zett akció volt. A hatóságok, a kitartóan szaglászó politi­kai rendőrség nem tudta ki­mutatni a kommunista szer­vezkedés tényét. Az akció megmutatta a diósgyőri mun­kásság ereiét, szervezettsé­gét. A vasgyáriak példája azt az erőt és elszántságot sugározta, ami ma is legszebb tulajdonsága és jellemzője a magyar munkásságnak. (Folytatás a 3. oldalon.) Csütörtökön második mun­kanapjába lépett a madridi találkozó külügyminiszteri szintű' zárószakasza. A dél­előtti ülésen elnöklő Oskar Fischer, az NDK külügymi­nisztere elsőnek hazánk kül­ügyminiszterének, dr. Várko- nyi Péternek adta meg a szót. Elnök Or! Szeretném átadni Önnek, valamint e találkozó vala­mennyi résztvevőjének a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának üdvözletét. Köszöne­tét mondok Spanyolország kormányának a vendégszere­tetért, a találkozó lebonyolí­tásához biztosított. kitűnő feltételekért. A vendéglátó állam építő erőfeszítéseinek méltó jutalma az. hogy Mad­rid neve úgy vbnul be Euró­pa történetébe, mint az euró­pai biztonsági és együttmü- ödési folyamat fontos állomá­sa. Ez a megegyezés, rácáfolt azokra a véleményekre, ame- ivek szerint az enyhülés idő­szaka a végéhez közeledik, sőt véget. ért. A Magyar Népköztársaság kormánya ebből kiindulva pozitívan értékeli, hogy a madridi találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott záródo­kumentum elfogadásával fe­jezi be a munkáját. Évek múltával most születik ismét olyan kelet:—nyugati megál­lapodás, ami önmagában is igen fontos fejlemény. A tár­gyalások során gyakorta volt kétséges, hogy létrejön-e kö­zös megállapodás. Kormá­nyom elégedetten nyugtázza, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat megőrzésében és továbbvite­lében ténylegesen fellelhető közös érdekele minden más érdeknél erősebbeknek bizo­nyultak, s lehetővé tették az álláspontok közötti különb­ségek kompromisszumos át­hidalását. A magyar kormány meg­ítélése szerint a madridi ta­lálkozó záródokumentuma alkalmas rá, hogy elősegítse á helsinki ajánlások végre­hajtását. lehetővé tegye az előrelépést a Helsinkiben megkezdett úton. Megtisztelő kötelességem­nek teszek eleget, amikor ünnepélyesén' megerősítem: a Magyar Népköztársaság kor­mánya elfogadja a találkozó záródokumentumát. Bár az. okmány több élemében nem tükrözi pontosan Magyaror­szág álláspontját, mégis úev látjuk, hogy az adott körül­mények között ez az. ami reálisan elérhető volt. Tisz­tában kell lennünk azzál. hogy nem lehet mindig meg­tenni azt, amit kellene, de mindig meg kell tenni azt amit lehet. Ügy vélem, ebben az értelemben valamennyien annak tudatában térhetünk haza. hogy a lehetőségek ha­tárain belül jó programot fo­gadtunk el. A magyar kormány alap­vető politikai elkötelezettsé­ge. hogy lehetőségeihez kénest mindent megtegyen a világ­béke megőrzése és az enyhü­lés fenntartása és fejlesztése érdekében. Amikor .szüksé­gessé vált, delegációnk arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenféle vádaskodás csak veszélyezteti a találkozó ered­ményes befejezését. Indokolt tehát, ha emlékeztetek rá: nem rajtunk és szövetsége­seinken múlt, hogy három évbe telt, amíg tető alá ke­rült a megállapodás. Szeretném kifejezni . a ma­gyar kormány elismerését a semleges és el nem kötele­zett államoknak, illetve mad­ridi küldöttségeiknek azokért az erőfeszítésekért, amelye­ket az eltérő álláspontok kö­zötti kompromisszumok ke­resése. s általában a talál­kozó sikere, érdekében kifej­tettek. A 'gyakori eszmecse­rékben a magyar delegáció, úgy hiszem, kellő, és méltó partner volt, Kormányom üdvözli és a madridi találkozó egyik leg­értékesebb eredményének tartja a bizalom- es bizfon- ságerősító intézkedésekkel, valamint a leszereléssel fog­lalkozó konferenc’a közeli összehívását. A nyilvánvaló nehézségek lebecsülése nél­kül is várakozással tekin­tünk a stockholmi konferen­cia elé. amely az európai biztonsági és együttműködé­si folyamat új dimenzióiét nyithatja meg. és meggyő­zően bizonyíthatja közös szü­lőföldünk. Európa számára, hogy a nukleáris háborút, annak totális vagy korláté-, zottnak nevezett formáját (Folytatás a 2. oldalon) Jakab Sándor beszéde Békegyűlés a Diósgyőri Gépgyárban Koszorúzás a 40 évvel ezelőtti béketüntetés színhelyén.

Next

/
Thumbnails
Contents