Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-08 / 212. szám
1983. szeptember 8., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 ■ ■ tartatt a Szakszervezetek (Folytatás «a t oldalról.) került egymáshoz, de változatlanul jellemző • maradt, hogy a nehéz fizikai munka- területeken és a kvalifikált szakmákban hiány van, másutt pedig felesleg jelentkezik. Szólt az elmúlt években több vállalatnál történt létszám-átcsoportosításokról és hangsúlyozta, hogy a szak- szervezeti szervek megfelelő figyelmet fordítottak az átszervezések, átcsoportosítások emberi tényezőire. Az új vállalkozási formákról, gazdasági munkaközösségekről szólva elmondható: ezek a megye foglalkoztatási h'elyzetét nem befolyásolják, de az itt tapasztalható ellentmondásos jelenségek feloldására a szak- szervezeteknek is jobban oda kell figyelniük a jövőben. A szakszervezetek érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységét elemezve hangsúlyozta: folyamatosan figyelemmel kísérték és segítették a dolgozók életszínvonalának szinten tartását biztosító vállalati intézkedések végrehajtását. Fokozódó aktivitással vettek részt a szociálpolitikai tervek, a kollektív szerződések kidolgozásában. Tóth József a továbbiakban az ötnapos munkahétre való áttérés tapasztalatait, tanulságait, az ezzel kapcsolatos további tennivalókat elemezve elmondotta: az ötnapos munkahét bevezetése nem" hatott kedvezőtlenül sem a gazdasági eredményekre, sem a dolgozók jöA beszámolót sokoldalú, konstruktív eszmecsere követte. Kovács Ferenc, az Ózdi Kohászati Üzemek szákszervezeti bizottságának titkára egyebek között elmondotta: a szakszervezeti munka sokféle eszközével eredményesen segítik a vállalati célok elérését. Szólt az újítómozgalomban elért eredményekről, további tennivalókról és hangsúlyozta, hogy eredményesebb munkájuk egyik gátja a munkaerőhiány, amelynek alapvető okút a nehéz fizikai munkát végző kohászok nem kellő anyagi megbecsülésében látja. Tarnálc Gyula, a Borsodi Vegyi Kombinát szakszervezeti bizottságának titkára arról szólt, hogy a vegyipar számára is nehezebb gazdasági helyzetben gyárukban is támogatja a szakszervezet az eredményesebb gazdálkodást célzó intézkedéseket, kezdeményezéseket. Mindezek mellett igyekeznek kihasználni a szakszervezeti demokrácia, a bővülő jogkörök adta lehetőségeket is. Szabó Sándorné, a Miskolci / Ingatlankezelő Vállalat szak- szervezeti bizottságának titkára saját munkahelyének gondjai mellett a helyiiparban és a városgazdálkodásban dolgozók néhány problémájáról. beszélt. A szocialista munkaverseny-mozgalom korszerűsítését, a magánerős lakásépítkezések jobb segítését és az üzem- és munka- szervezés javítását sürgette. Szabó Sándor, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat főbizalmija elsősorban az építőipar gondjait elemezte. Szólt a szakszervezeti szervek, testületek együttműködéséről, majd az építőipari vállalatok aggasztó munkaerőhelyzetére hívta fel a figyelmet. Czövek István, a Diósgyőri Gépgyár szakszervezeti bizottságának titkára a nagy- vállalat dolgozóinak helytállásáról, a termelékenység és az export növelése érdekében tett erőfeszítéseiről szólott. Elmondotta, hogy a vállalat szervezeti dolgozói feszültségek feloldása a jövőben hatékonyabb, meggyőzőbb felvilágosító munkát igényel a szakszervezetektől is. Beszámolója további részében a munkaügyi döntőbizottságok, a munkahelyi jogsegélyszolgálatok tevékenységét ismertette, majd a társadalombiztosítási és az egészségügyi ellátás helyzetéről, fejlődéséről beszélt, A szakszervezetek területpoliti- kai munkájáról elmondotta: megyénk vállalatainak kollektívái, szocialista brigádjai, a lakosság 1,2 milliárd forint értékű társadalmi munkát végzett. Kiemelkedő volt a gyermekrehabilitációs központ építésekor tapasztalt társadalmi összefogás. Ezután a szakszervezeti nevelő munka fontosabb kérdéseit, eredményeit és jövőbeni tennivalóit ismertette. Az SZMT vezető titkára befejezésül elmondotta: törekvéseiket a megyei párt- bizottság ösztönözte és egyetértőén segítette. Az elmúlt években egyebek között eredményes együttműködést alakítottak ki a megyei tanácscsal és a KISZ megyei bizottságával. A szakszervezetek felépítésében végrehajtott változások beváltották a hozzá fűzött reményeket:.javult a testületek közötti munkamegosztás. Végezetül az SZMT irányító munkáját értékelte és ismertette azokat a javaslatokat, amelyek a vezető, irányító munka továbbfejlesztését szolgálják. az egyik kommunista műszakuk bevételéből, több mint félmillió forinttal segítették a vállalat nyugdíjasait. Hangsúlyozta. hogy vitathatónak tartják a vállalatok közötti verseny jelenlegi értékelési szempontjait. Bulcu Imre, a Borsodi Szénbányák szakszervezeti bizottságának titkára a megye bányászainak önfeláldozó munkájáról számolt be. Szólt a termelés növelésének lehetséges alternatíváiról, a bányászok bérezésének gondjairól, a biztonságos munkavégzés kérdéseiről. A tanácskozás vitájához kapcsolódva Jakab Sándor három kérdéscsoportról szólt részletesebben. Mindenekelőtt áttekintette a közhangulatot befolyásoló világpolitikai helyzetet, és szólott azokról a nyugati hidegháborús törekvésekről, amelyek mindannyiunkban feszültséget és aggodalmat keltenek. A világbé- kéért érzett aggódás párosul az elért eredmények, mind- denekelőtt az életszínvonal megtartásáért érzett felelősségteljes munkánkkal, amelyet az ismert gazdasági nehézségek mellett, még oljran gondok is súlyosbítanak, mint a mezőgazdaságot sújtó aszály, ebből következően a terméskiesések. A gazdálkodás intenzív időszakában megnőtt a szubjektív tényezők szerepe: a jövőben az eddiginél is több figyelmet kell fordítani az üzem- és munkaszervezésre, a vállalati belső mechanizmus továbbfejlesztésére. Ma különösen nagy felelősség van az irányítók és végrehajtók vállán, de ez, vagyis a szubjektív tényezők kibontakozása csakis a gazdasági szabályozók helyes alkalmazásával. azokkal összhangban érvényesülhet igazán. A szakszervezetek mozgósító, szervező tevékenységének többek között ezeket is elő kell segítenie — hangsúlyozta. Jakab Sándor végezetül arról szólott, hogy az ország előtt álló politikai, gazdasági feladatok eredményes megoldása érdekében az ágazati szakszervezetek munkáját, jelentőségét továbbra is az első helyen tartva, a jövőben tovább nő a szakszervezetek megyei tanácsainak szerepe. Az élet változásaihoz a szak- szervezeti munkának is folyamatosan alkalmazkodnia kell, így mindenekelőtt a területfejlesztésben kell szakmaközi bizottságai révén az irányító szervek jó partnerévé válnia, a félidős értékelés mérlegét megvonva megállapíthatjuk, hogy Borsod megye szakszervezeti mozgalma a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a szervezett dolgozóik és a tisztségviselők eddig is sokat tettek a megye előtt álló feladatok megoldásiért és erre számítunk a jövőben is — mondotta. Dr. Reisz Gyula, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen folyó szakszervezeti munkáról szólva hangsúlyozta, hogy a mind eredményesebb mozgalmi tevékenységben jelentős segítséget kapnak" az SZMT-től. Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára felszólalásában elmondotta: a beszámoló reálisan értékelte a megye szakszervezeti mozgalmának az elmúlt időszakban végzett munkáját. A mozgalom jól segítette a gazdasági feladatok elvégzését, színvonalas nevelőmunkát fejtettek ki és eredményesen védték a dolgozók érdekeit. Aktív részesei és szervezői a különböző széles körű társadalmi összefogással kibontakozó munkaakcióknak. Szólt a megye társadalmi, gazdasági helyzetéről és hangsúlyozta, hogy különféle tartalmas és igaz fogalmak szólamszerű hangoztatása mellett sokaknál konkrét gyakorlati cselekvésre és kezdeményezésre van szükség.A megyei pártbizottság titkára azt is elmondotta: számos jó példa igazolja megyénkben, hogy a vezetők és a dolgozó kollektívák többsége egyaránt képes a megújulásra, munkamódszerük korszerűsítésére. Fontos, hogy a szakszervezetek támogassák az eredményesebb gazdálkodást segítő kezdeményezéseket, törekvéseket. Ehhez az is szükséges — mondotta —, hogy az üzenni demokrácia fórumai jobban segítsék a különböző konfliktusok feloldását és megoldását. Kiss József, a Tiszai Vegyi Kombinát szakszervezeti bizalmija a változó gazdasági körülményekhez, a termékszerkezet váltásához kapcsolódva a két szakma megszerzésének, az állandó továbbképzésnek a fontosságát hangsúlyozta. Kováts György, a megyei Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatója a szak- szervezeti mozgalom közmű- veiödési munkáját elemezve többek között elmondta: a nehezebb gazdasági körülmények között is igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy elősegítsék a munka és a művelődés egységét, a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának megvalósítását. Faragó Károly, a megyei tanács elnökhelyettese felszólalásában a megyei tanács és az SZMT együttműködésének eredményeit méltatta, majd a tanácsi gazdálkodás és költségvetés kérdéseit elemezte. Szólt a szűkösebb körülmények között is megvalósuló tervekről, a lakosság jobb ellátását, közérzetét szolgáló beruházásokról. A tanácskozás vitáját Tóth József foglalta össze. A szak- szervezetek Megyei Tanácsa a XXIV. kongresszus és a megyei küldöttértekezlet óta végzett munkáról szóló beszámolót a vitában elhangzott javaslatokkal együtt elfogadta. vedelmere, de a jelentkező A tanácskozás vitája A Szemere és a Vörösmarty utca sarkán épülő négyszintes ház. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében épül Miskolc belvárosában, a Szemere és a Vörösmarty utca sarkán egy új iroda- és lakóház. A korszerű építészeti technológiával megvalósuló házban helyet kap az Országos Takarék- pénztár városi fiókja, az Állami Biztosító és egy forgalomirányító központ. A felsorolt intézmények a négy szintre tervezett épület első emeletén nyernek majd elhelyezést. A további húrom emeleten 33 OTP éitékesítésű lakás kialakítása szerepel a tervrajzokban. A tervezők azokra is gondoltak, akik a majdani iroda- és lakóházhoz gépkocsival érkeznek. így, egy 14110— 1500 négyzetméter alapterületű fedett autóparkoló enyhíti majd a belváros ilyen jellegű gondját. Az új létesítmény az első szintig úgynevezett KERVÁZ-ból, az emeletek házgyári elemekből épülnek fel. Az építőipari vállalat szakemberei jelenleg a szerelőszinti (ahol az elektromos kábelek, a fűtés- és vízvezetékek kerülnek elhelyezésre) vasbeton zsaluzásán dolgoznak. Ugyancsak a BÁÉV szakemberei kezdik el a közeljövőben a Korvin Ottó utca nyugati részén azoknak a házaknak az alapozási munkálatait, melyeknek földszintjén különböző rendeltetésű üzletelt, emeleti részein pedig lakások lesznek. \ Fojtán László Ai építők a vasbeton, valamin! a további sze. reléshez szükséges állványok összeállításán dolgoznak. Háztáji és kisegítő gazdaságok az újhelyi járásban Időtállónak bizonyultak azok a . hét évvel ezelőtti gazdaságpolitikai intézkedések, melyek a háztáji és kisegítő gazdaságokban folytatott termelést Voltak hivatottak megalapozni. A pártszervezetek, tanácsok folyamatosan figyelemmel kísérik azóta is e gazdasági tevékenységet, és megfelelő állásfoglalásokkal igyekeznek elérni, hogy ezek a gazdaságok a népgazdasági célokkal összhangban fejlődjenek. A sátoraljaújhelyi járásban — mint azt a városi-járási pár-végrehajóbizottság megállapította — összességében fejlődött a háztáji és egyéb kistermelés: 14 930 személy foglalkozik kistermeléssel, többségük tsz-tag, tsz-nyug- díjas, vagy járadékos. Nyolc- ezer-száztizenegy hektáron gazdálkodnak. A 80-as évek elejéig csökkent a kisüzemi- leg megművelt terület, mára ez a folyamat lelassult, de nem állt meg. A Hegyközben és Hegyalján növekedett ugyan globálisan a parlagterületek nagysága, de néhány hegyaljai községben újra hasznosítják a parlagföldeket. Az utóbbi 3—4 évben évi 12—25 hektár közötti parlagterületet adtak ki tartós használatba — szölötele- pítési célra. Kedvező, hogy a kistermeléssel foglalkozók 25 százaléka szakcsoportokba tömörülve termel. Jónak tekinthető a térségben a szőlő- és gyümölcstermelő, a kisállattenyésztő, valamint néhány helyen a sertéstenyésztő es -hizlaló szakcsoportok árutermelésének szervezettsége. Ugyanakkor probléma — még ezeknél is — a , több évre szóló, megfelelő termelési biztonságot nyújtó termelési és értékesítési szerződések hiánya. Növekvőben van a szakcsoportok száma, s kedvező, hogy ezek elsősorban termelőszövetkezetek keretében jönnek létre, de nem ritka az áfész-szakcso- port sem. Az évek során bebizonyosodott, hogy azok a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlődőképesek. amelyek mezőgazdasági nagyüzemekkel integrálva gazdálkodnak. Az integráltság a korábbiakhoz képest erősödött, de még mindig lassú a fejlődés üteme. Az utóbbi négy évben az egész újhelyi járásban mindössze 3 termelőszövetkezet — a eigándi, a tiszaka- rádi és a pálházi — fejlesztette önálló főágazattá a háztáji "termeltetést és értékesítést. A kisüzemi és nagyüzemi termelés új integrációs, kisvállalkozási formáj közül a nagyüzemi szarvasmarhaállomány háztáji gazdaságba történő kihelyezése, valamint a gazdaságosan, nehezen művelhető nagyüzemi szőlőterületek részes művelésbe való adása bontakozott ki az utóbbi két évben. A kisgazdaságokban az önellátás mellett, erősödik a törekvés az árutermelésre, mint kiegészítő jövedelem- szerzésre. A háztájiban előállított vágósertések 42—45 százaléka, a megtermelt burgonya, zöldség és gyümölcs 30 százaléka, a szőlő 65—70 százaléka kerül évente áruként értékesítésre. A termelőszövetkezeteken, áíész- eken és egyéb felvásárló vállalatokon keresztül értékesített termékek éves volumene 230—250 millió forint között ingadozik a sátoraljaújhelyi járásban. Az eddigiekből kitűnik, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok .fejlődése érdekében tovább kell erősíteni a nagyüzemekkel való integráltságot. amely a termeltetés és az értékesítés mellett a mainál jobban ki keli. hogy terjedjen a szaporítóanyagokkal. a vetőmagvakkal es a kisgépekkel való ellátásra is. És mivel meglehetősen gyenge a helyi áfészek és főként a Zöldért felvásárlói tevékenysége a zöldségféléknél, jobban meg kell szervezni a kereskedelmi kapcsolatokat.
