Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-06 / 210. szám

1983. szeptember 6., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Mennyit ér Simon-Júda? A zavarmentes átvételért — segít a szövetkezet Az utóbbi években a kis­termelők a legjobb elmond­hatók hogy Tokaj-Hegyalján nem éppen zökkenőmentesek a szüretek, öröm is üröm is, hogy a bőség zavarával Küsz­ködünk. Sok a szőlő, kevés a prés, a tárolótér és a hordó, így bizony sokszor sokáig várni kell. amíg a termést fej tudják dolgozni, s a bor­kombinátnak át tudják adni. Nos, ez a várakozás — szem­ben a türelemmel, amely, ró­zsákat terem — inkább ide­gességei; termett, feszült hangulatot. A nagyüzemek hivatkozhatnának — mint ahogy teszik is — arra, hogy az utóbbi években, annyira nőttek a hozamok, hogy tá­rolótérrel nem lehetett azt követni, s így az ellentmon­dást feloldani, bizony nehéz feladat. Pedig erre is meg­van az esély, amit a tarcali Tokaj-hegy aljai Termelőszö­vetkezet példája bizonyít, de természetesen csak akkor, ha ötletük megvalósul. Mi is ez? Tímár Miklós, a szövetke­zet elnöke: — Abból indultunk ki, hogy az elmúlt öt év át­lagos közel 15 ezer hektoli­ter mustja helyett várható­an 28 ezer hektolitert fognak a szövetkezet vonzáskörzeté­ben tárolni. És ezt a meny- nyiséget. zavarmentesen nem lehet átvenni. A megoldás egy újabb bortároló megépí­tése lenne, amelyhez viszont szövetkezetünknek nincs pénze. Ekkor gondoltunk ar­ra, hogy mi lenne, ha a kis­termelők és bérlők az ehhez szükséges összeget a szövet­kezetnek megelőlegeznék ? Őszintén megmondva, kicsit félve bocsátottuk útjára öt­letünket. de hamarosan meg­nyugodhattunk, mert a ter­melők többsége szívvel-lé- lekkel helyeselte. Pedig nem .kérdünk tőlük keveset. Azt, hogy minden liter mustjuk után két forintot adjanak a közös kasszába, amit mi ter­mészetesen, ötévi részletben — évi negyven fillérrel visz­szafizetnénk. Ez az összeg, az így összegyűjthető három- négymillió forint támogatás elég ahhoz, hogy gazdaságunk belekezdjen egy mintegy 20 ezer hektoliter bort befogadó tároló építésébe, amely — Tarcalon — megoldaná a gondokat. Bár az ötletet gyorsan fel­karolták a gazdák, született egy másik, az előzőtől még kedvezőbb ajánlat is. Ebben elsősorban az OTP sietett a termelők segítségére, hiszen a szőlőtermelőket olyan ked­vező, 50 ezer forintig terjedő hitellel támogatná, amelynek az első két évben csak a ka­matait kellene fizetni. így a kölcsönt a már kétéves bor árából könnyebben lehetne kigazdálkodni. Sokan felvet­hetnék, miért éppen a ter­melőre hárul a tárolótér építésének költsége, hiszen ott vannak a nagyüzemek, akiknek ezt a feladatot a hegyaljai bor hírnevének, s biztos felvásárlásának érde­kében, önmaguknak kéne megvalósítani. Nos, egyrészt ilyen mér­tékű fejlesztésre nincs pén­zük. Másrészt többeknek, így a tarcaliaknak sincs nagyüzemi szőlője, mert azt bérbe adták, s a termést a kistermelőktől vásárolják fel. És az érem harmadik olda­laként, az új tárolóban ke­zelt bor értéke sem a nagy­üzemnél. hanem a kisterme­lőnél fog lecsapódni. Mert bármilyen hihetetlenül hang­zik, a szövetkezet minden ha­szon nélkül kívánja tárolni, kezelni a bort. Elsődleges ér­deke ugyanis az, hogy a tag­ság és a bérlők eddigi ter­melési kedve megmaradjon. — Várhatóan szigorodni fog Hegyalján a mustátvétel, mégpedig a minőség érdeké­ben. A termelőket arra sze­retnénk az átvételi árakkal késztetni, hogy a szüret idő­pontját kitolják, s az tény­legesen közeledjen a hagyo­mányok szerinti Simon-Júda napjához, amikor ió minősé­gű, töppedt, esetenként aszú- sodott szemeket lehet szüre­telni. Magyarán, inkább le­gyen kevesebb must, de an­nak cukortartalma javuljon. Így érdekeltté lehet tenni a termelésben azokat a gazdá­kat, akiknek ültetvényei op­timális helyen, a merede­keb b hegyoldalakon van­nak,* s ahol köztudomású, hogy kevesebbet, de ízesebb, édesebb fürtöket teremnek a tőkék. Akiknek szőlője a szoknyákon, a könnyebben művelhető hegy alatti táb­lákban van, azoknak — ha nem várják ki a szőlő bioló­giai érésének vagy túlérésé- nek napját — meg kell elé­gedniük a kisebb nyereség­gel. Vagyis a mustcentrikus termelés helyett a minőségi bor kerül majd előtérbe? — Ügy tűnik, igen. A ter­melő például felárat — har­minc százalékot — kap, ha szamorodni borát három év­re betárolja. Nagyüzem szá­mára ez nem kifizetődő, mert a kamatköltségek ma­gasak, a megtermett termés három év múlva hoz csak pénzt, addig készletben ma­rad, ami a mai pénzforgási sebesség mellett nem kívána­tos. A lakossági kamatláb viszont jóval kedvezőbb, így hároméves tárolás után 40— 45* forintért eladott bor, amit a kombinát közben is bármi­kor átvesz — fedezi a kamat­költségeket. és nyereséges is. így a gazda haszna nagyobb lesz, mintha mustként adta volna át termését. Szövetke­zetünk azzal járul hozzá az akció sikeréhez, hogy korlá­tozottan ugyan, de lehetősé­get ad arra, hogy á termelő a barát a mi pincénkben tá­rolhatja. Vagyis végső soron a gaz­daság felkészült arra, hogy a minőségi termeléshez bizto­sítsa az alapokat? A válasz: — Ügy érezzük, igen! — kármán — Fokozottabb ellenőrzés Az elmúlt időszak tragikus bányaszerencsétlenségei arra figyelmeztették a szénbánya vállalatok vezetőit, biztonsá­gi szakembereit, hogy még fokozottabban ellenőrizzék a bányák biztonsági- helyzetét, vizsgálják a baleseti helyzet alakulását. A Borsodi Szénbányák Vál­lalatnál a közelmúltban vé­gezték el a témával kapcso­latos összegzést. Megállapí­tották, hogy a tavaly év I— VII. hónapjához viszonyítva. 1983 hasonló időszakában, javult a vállalatnál a bal­eseti helyzet. Ezt a számok is tanúsítják, hiszen ebben az évben harminccal keve­sebb balesetet jelentettek az üzemek, és a balesetek miatt veszendőbe ment műszakok száma is ezerrel csökkent. Minden adatnál többet mond viszont az a tény, hogy a Borsodi Szénbányák Válla­latnál negyedik éve nem volt. halálos kimenetelű bal­eset Siióznak megyeszerte A bú n ya&ze roncsétlenségek - bői az egész iparág levonta a tanulságokat. A borsodi vál­lalatnál is számtalan ellen­őrzést, próbariadót és vizs­gálatot végeztek. Megszigo­rították a robbantási fegyel­met, űjból vizsgáztatták a munkahelyi vezetőket, mé­résekkel ellenőrizték a bá­nyák szellőztetését és vízvé­delmét. Munkavédelmi újí­tási versenyt hirdettek és el­határozták a közvetlen mun­kahelyi vezetők anyagi ösz­tönzésének javítását. A rakacai Üj Dolgo- 0 zó Tsz-ben örökítet- > tűk meg a silókuko­rica betakarítását, de fel­vételünk készülhetett vol­na a megye bármelyik me­zőgazdasági üzemében, hi­szen ez idő tájt mindenfelé E-típusú betakarító gépe­ket látunk araszolni a sűrű kukoricasorok között; az utakon magasított oldalfa­lú pótkocsikkal szállítják a majorba a felszecskázott lédús takarmány tömeget, s odabent az állattartó tele­pek szomszédságában nap­ról napra magasabb a lánc­talpas traktor vagy a Rába tömörítetté silókazal. Eb­ben az évben a száraz idő miatt a vártnál kevesebb takarmány termett, ezért a szokottnál is nagyobb fi­gyelmet érdemel a takar­mánybetakarítás. Minden szál széna, minden marék siló, minden deka abrak most duplán érték. Fojtán I,ászló Az üzemből kikerülő termékek megfelelnek a legszigorúbb minőségi követelményeknek. A jó minő­ség lehetővé tette, hogy az idén 20 százalékkal magasabb áron értékesítsék termékeiket a tőkés piacon. Utazik a mágneszár Másfél évvel ezelőtt adtunk először hírt az első hazai mágneszárakról. A szakembe­rek úgy vélték: a mágnes­zár forradalmasíthatja az egész eddigi zárkészítést, s megalkotásával egy új kor­szak veheti kezdetét az EL- ZETT Művek1 Sátoraljaújhelyi Gyárában. A mágneszárnak az a fajtájú, amit az újhelyi­ek kifejlesztettek, nemcsak itthon keltett nagy érdeklő­dést, hanem á világpiacon is szenzációnak számított, hi­szen ilyet ez ideig sehol má­sutt nem készítettek. Ahhoz azonban, hogy a mágneszár valóban jó üzlet lehessen, a gyárban mielőbb meg kellett teremteni azokat a feltételeket, amelyek a nagyszériás gyártáshoz szük­ségesek. Hogyan sikerüli ez, s tart-e még az újhelyi mág­neszár egyeduralma a világ­piacon? Erről kérdeztük Szi- lágtfi Lászlót, az ELZETT Mű­vek Sátoraljaújhelyi Gyárá­nak igazgatóját. — Tudtommal a mienkhez ; hasonló mágneszárat másutt még nem készítenek— mond­ja az igazgató. — Ezt a pozí­cióbeli előnyt ki kell hasz­nálnunk. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy megkezdtük az exporttermelést. Sok országba küldtük el mintáinkat, s igen hagy az érdeklődés. Nem­csak nyugat-európai, hanem amerikai és ausztráliai üzlet­emberek is jelezték vásárlási szándékukat. Az idén 100 ezer dollár értékű mágneszá- rat exportálunk. Jelenleg az a helyzet, hogy jóval többet eladhatnánk, mint amennyit gyártani tudunk. A külföldről kapott információk szerint, jövőre több mint egymillió dollár értékű exportot bonyo­líthatnánk mágneszárakból. — Felkészültek-e ilyen nagy mennyiség előállítására? — Annyi bizonyos: lelke­sedésnek,.tenni akarásnak nem vagyunk híján. Ez viszont önmagában nem elegendő. Mielőbb meg kell teremte­nünk a nagy sorozatú gyár­táshoz szükséges valamennyi műszaki feltételt. Ehhez bank­hitelre van szükségünk. A hitelkérelem elbírálása hóna­pok óta húzódik, attól tar­tunk, óriási üzlettől esünk el. ha nem lépünk időben előre. Ezt a luxust pedig azt hi­szem, ügyetlen hazai vállalat sem engedheti meg magá­nak. Az ELZETT Müvek és a FERUNION Külkereskedelmi Vállalat üzletkötői tellát in­tenzív piackutató munkát végeztek. Eközben az újhelyi­ek már azon törték a fejüket, miként fejleszthetik tovább a terméket. Üj zárcsaládok ki­alakításán dolgoznak, ame­lyek, ha lehetséges, még na­gyobb biztonságot szavatol­nak, mint az eddigi, ugyan­csak nagy biztonságú EL- ZETT-zárak. Bebizonyosodott: a mágneszár felhasználási te­rülete igen széles, beépíthető a biztonsági berendezések valamennyi típusába. Sőt, a nagyobb jövedelem érdekében törekedniük is kell arra, hogy a mágneszárat a szükséges véretekkel együtt értékesít­sék. E termékek magas mű­szaki színvonala egyben fel­tételezi a jól kvalifikált mű­szaki szakemberek tevéken'* közreműködését a termelő­munkában. Ebben anyagik - is érdekeltté tették a dolgo­zókat: az idén bérfejlesztés­ben azok a dolgozók — szak­munkások, műszaki szakem­berek — részesültek, akik valóban . kimagasló teljesít ­ményt produkálnak. Ösztön - bérezési vendszert vezettek be egy hónappal ezelőtt va­lamennyi munkaterületen. — A fegyelmezett munka­végzés hatására javult termé­keink minősége — mono-i Szilágyi László. — Ez tárgya­lási alapot teremtett árai ik­ren dezésére a tőkés piacon. A jobb minőség lehetővé tet­te, hogy magasabb árat kér­jünk termékeinkért. Húsz­százalékos áremelést vívtunk ki. Az idén nemcsak a mág­neszárak, hanem valamennyi ELZETT-1 érmék iránt meg­növekedett az érdeklődés. Nem kell raktárra termelni­ük. minden termékük vevőre talál. Az idén a tavalyitól nagyobb exportot terveztek, termékeiknek több, mint a felét külföldre szállítják. Eb­ben az esztendőben 67 millió forint értékű szocialista és 244 millió torint értékű tő­kés exportot akarnak reali­ze 1 ni. Exporttól tel ezettségeik időarányos «részét maradékt a­lanul teljesítették. —dévald — laczó — Tüske nélküli szeder és Collina i Az intenzív gyepgazdálko- [ dás és a gazdaságos áliattar- i tás összefüggéseivel foglaiko- í zó ötnapos nemzetközi ta- i nácskozás kezdődött hétfőn a [ Debreceni Agrártudományi , Egyetemen, mintegy százöt- < ven magyar és több mint öt- ! ven külföldi szakember rész- i vételével. i A megnyitó plenáris ülésen 1 Soós Gábor nyugalmazott ál- i lamtitkár, a Magyar Agrár­• tudományi Egyesület elnöke * a tanácskozás témáját abból t a közismert tényből kiindul- | va vizsgálta, amely szerint i az emberiségnek a mostani 1 és az elkövetkezendő idő- i szakban egyik legnagyobb i problémája az lesz, miként J tudja biztosítani a magasabb i színvonalú, kulturáltabb é1el- J miszer-éllátást. Ebben, mint i hangoztatta, különösen jelen- j tős szerepe van és lesz az ál- | lati fehérje-, hús-, tej- és J tejtermék-ellátásnak. > A tanácskozás kedden négy " szekcióban folytatódik. Most még csend honol Mis­kolcon, az Üttörőparkban, a bekecsi Hegyalja Tsz faisko­lai lerakatán, elvétve érke­zik egy-egy látogató, érdek­lődni. Érthető, a szezon, a gyümölcsfák, bokrok, szőlő­oltványok árusítása csupán másfél-két hónap múlva, a lombhullást követően, a vesszők beérése után kezdő­dik meg. Ám ez nem jelenti azt, hogy ilyenkor, nyár vé­gén, ősz elején szünetel a te­lepen a forgalmazás. Például egész évben vásárolható itt különféle termes ztőed én y es (földlabdás) dísznövény! Er­re azért hívjuk fel a figyel­met. mert most, szeptember idején van a fenyőfélék ül­tetésének optimális ideje. Nos, itt, a Szputnyik utcában nagyon sok ezüstfenyőt lát­tunk, amit 60 forintos egy - ségáron forgalmaznak. Emel­lett a közkedvelt díszcserjék­ből: a zöld és piros levelű sóskaborbolyából, az örök­zöld lonicera pileatából, a kora tavasszal virágzó arany- vesszőből, a rószaszín virá­gú japán birsből is szép pél­dányokat árusítanak. Kisfa- lusi Lászlóné, a lerakat ve­zetője elmondotta, hogy kistermelők körében az utób­bi két-három évben népsze­rűvé vált tüske nélküli sze­derből is van földlabdás készletük. Sokan úgy gondolják, egy faiskolai lerakaton csupán facsemetéket vásárolhat az ember. Bár a fő profil való­ban a facsemete, emellett azonban a kertészkedést se­gítő egyéb eszközöket — mint műtrágyát, virágföldet, levéltrágyát — is forgalmaz­nak. Majd mindenféle mű­trágyakeveréket láttunk a te­lep raktárában, méghozzá 2 és 10 kilós kiszerelésben is. Van többféle virágföld, Vol- dünger és Mikramid lombtrá­gya. Egy újdonságra pedig külön is felhívjuk a figyel­met: 40 kilós zsákokban kapható a szet'vest.rágvát pótló, a talaj élettanát befo­lyásoló humusztrácva, a Co- funa (ha* 1

Next

/
Thumbnails
Contents