Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-06 / 210. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 19&3. szeptember 6., kedd A képernyő előtt TaEii-iáték Erotikáin a moziban - Filmek A Telepódium szombaton nem kabarészámok láncolatával jelentkezett, hanem egyfelvonásossal, mégpedig a humor mai hazai művelői egyik legkiválóbbikának, Tahi Lászlónak da­rabjával. Majdnem azt írtam Tahiról az előbb, hogy a hazai humoristák doyenje, de rájöttem, nem lenne helyes, mert ez az idegen szó valamely testület korelnökét jelenti, már­pedig akadhat ebben az országban humorral is foglalkozó író, aki idősebb Tahinál, másrészt az életkor nem jelent még egyben minőséget is. Abban maradtam magammal, hogy nem aggatok Tahira semmiféle minősítő jelzőt, hiszen azt életművével már feleslegessé teszi, s ritka jelentkezései a képernyőn, mindig különös figyelmet érdemelnek a nem is olyan könnyű „könnyű műfaj” címszó alatti adásokban. Most látott darabja, A végzet asszonya a maga kerek hatvan per­cével kellemesen szórakoztató játék, mentes a harsányságtól, humora mégis lényegbevágó, napjainkat — például a nyug­díjas ügyész, meg kókler ismerőse párhuzamával —r tükröző, záró poénjának morbiditása is inkább hahotára fakaszt, mintsem megijeszt. A cím ugyan nem túlságosan eredeti, ám az az alapötlet, hogy egy hatvanegy esztendős, özvegy, nyug­díjas államügyész pont azt a kétszeresen özvegy asszonyt vegye feleségül, aki első férjét a nászéjszakáján agyonszúrta, s akinek ügyében hajdan ö képviselte a vádat, már meg­hökkentő. Az asszony a nyolcévi börtön után újra férjhez ment, s újabb férje is elhalálozott a nászéjszakán. Mi vár­hat ezután a harmadik férjre? Nem öli meg az asszony, ha­nem az előző, az elhunyt feleség nehéz blondelkeretben függő képe zuhan le és veri agyon. Fordulatos, kellemesen szórakoz­tató, enyhén izgalmas történet A végzet asszonya, Pethes György rendezése precíz, korrekt, túlzásoktól mentes, ám a derűkeltés lehetőségeit jól kihasználó, az öt szereplő pedig kitűnően értette a szerzői szándékot. A Telepódium soroza­tában ritkán adódik alkalmam a látottakat így regisztrálni. Pedig szívesebben tenném gyakrabban is ... * Az elmúlt heti Stúdió ’83 adás élére az erotika a filmben téma került, meglehetősen hosszas tálalásban. Minden bi­zonnyal az adta az apropót e téma ilyen nagy nyilvánosság előtti megvitatásához, hogy Budapesten a Filmmúzeum mű­soróra tűzte Bertolucci nagy hírű, ám már kicsit öregecske filmjét, Az utolsó tangó Párizsban című művet. E film köz­tudottan tartalmaz olyan frivol jeleneteket, amelyek a hazai közönség nagy átlagának szokatlanok a vásznon, vagy leg­alábbis azok voltak e film elkészültekor, meg közvetlenül utána, amikor külföldi mozikat járt állampolgártársaink mindenféléket meséltek erről, meg amíg ez a film ilyen­olyan zártkörű vetítések során nem lett eléggé ismert itthon is, legalábbis egyes mozzanatairól ne beszéltek volna sok­felé. Az azóta a hazai mozikban látott filmek egynémelyike — például éppen Bertolucci Huszadik század című négyré­szes filmfolyama — meglehetősen hozzászoktatta a mozilá­togatókat a meztelen test és a testi szerelem rafinált variá­cióinak jelenlétéhez a mozivásznon. Tagadhatatlan, hogy Az utolsó tangó Párizsban hazai nyilvános bemutatása. felcsigázza az érdeklődést, a hajdan hallott részletek emlékei kíváncsivá teszik a nézők nagy hányadát. Az el­múlt héten már Miskolcon is érdeklődtek, mikor látható e film. Pedig egyelőre — tudomásunk szerint — kizárólag a budapesti Filmmúzeum vetíti, tehát a Stúdió *83 adása kel­tette várakozás nagyobbrészt kielégítetlen marad. Az erotika története a filmművészetben, amiről színes kiselőadást lát- tunk-hallottunk, sokakat foglalkoztató téma; jó, hogy szó esett róla — korábban Veress József egy szűkebb körben ismert tanulmányában foglalkozott már e témával —, s ta­lán többször is kellene hasonló jellegű ismeretterjesztő tá­jékoztatás, hogy sok néző ne csak egy-egy pucér testre, vagy erotikus mozzanatra figyeljen, hanem a mű egészére, s ne legyen gyakorlat — a mozi jegyszedői a tanúk rá —, hogy többen az inkriminált jelenetek után elhagyják a nézőteret, mondván, „most már nem jön semmi érdekes”. * Nem számítva az ismétléseket és a gyermek- és ifjúsági műsorokat, a hat adásnapra nyolc játékfilm és tévéfilm, egy dokumentumfilm és egy új játékfilm-sorozat első darabja jutott. Megint túlteng a mozizás a képernyőn. A jugoszláv— NDK koprodukcióban készült A cattarói matrózok című, Fridrich Wolf színműve — húszegynéhány éve igen nagy sikerrel játszották a régi miskolci Kamaraszínházban is! — nyomón született film délutáni, igen keveseknek alkalmas időpontra szorult. Pedig ebben a filmben közvetve a magya­rok is érdekeltek voltak: az oktalan háborúzás ellen fellá­zadt c.attarói matrózok, a forradalmár tengerészek mozgal­mának vérbe fojtója az a K. u. K. ellentengernagy volt, aki egy évvel később a magyar forradalmárokat irtotta tűzzel- vassal, s utána negyedszázadon át Magyarország kormányzó­ja volt. Benedek Miklós Evadnyilés a Miskolci Nemzeti Színházban (Folytatás az 1. oldalról.) vét, amit lapunkban már ko­rábban bemutattunk, bemu­tatta a társulat új tagjait, Ivanics Emilia, Várkonyi Szilvia, Varga Tamás, Sár­kány János színészeket, Mix- tay Péter rendezőasszisztenst, valamint az énekkar új tag­jait, s közölte, hogy az évad első új bemutatója a nagy­színházban október 7-én lesz, amikor Gály József darab­ját, a Daliás időket láthatja a közönség. A megyei és városi vezető szervek képviseletében dr. Barczy Klára, Miskolc város Tanácsa művelődésügyi osz­tályának helyettes vezetője köszöntötte a társulati ülést, méltatta a színház eddigi munkáját, amelynek eredmé­nye a színház kivívott rang­ja, s tolmácsolta a város és megye vezető szerveinek, va­lamint a közönségnek elvá­rásait. Bögel József, a Műve­lődési Minisztérium főelő­adója a minisztérium elisme­rését és köszöntését adta át felszólalásában. Ma már megkezdődnek a próbák, Szőke István rende­ző irányításával a Daliás idők előkészületeit kezdik meg. A putnoki bányászok szep­tember 4-én szoboravatással egybekötött ünnepségen kö­szöntötték a 33. bányászna­pot. A nagyközség új bá­nyászházai között, a Szep­tember 6. téren mintegy fél­ezren gyűltek össze az ese­ményre. A bányászok ünnepén ott volt a vendégek között Szé­kely Istvánné, az Ózd váro­si-járási Pártibizottság titká­ra, Porkoláb Albert, a me­gyei tanács elnökhelyettese és a Maciej Zaremba igaz­gató vezette négytagú wuje- ki bányászdelegáció is. Kot­tái Árpádnak, a Putnoki Bányaüzem főmérnökének ünnepi beszédét követően Maciej Zaremba köszöntötte a putnoki bányászokat, majd Füzy Tibor, a bányaüzem igazgatója kitüntetéseket adott át. A nagyközség új köztéri szobránál Porkoláb Albert mondott avatóbeszé­det, amelyben méltatta a putnoki születésű alkotórhű- vész, Kiss László munkáját, majd a Bányászhimnusz hangjai mellett leleplezte a bronzból készült, fiatal bá­nyászt ábrázoló alkotást. A bányásznapi ünnepség kul­túr- és sportprogramokkal folytatódott, amely este ut­cai bányászbállal ért véget. Színvonalas rendezés lÉilClii If ÉSZliÉ Kicsit kócosabb volt a tíz évvel ezelőtti koncert, ame­lyet a hazai rock-történet, mint a műfaj első fesztivál­ját tartja nyilván. Most vala­hogy már olajozottabban mennek a dolgok. S ha a le­bonyolítás módjára gondo­lunk, a megtízszereződött, s minőségileg is alaposan fel­javult hangerőre, a kitűnő technikai apparátusra, a ren­dezők példásan fegyelmezett munkájára, a pontos és gör­dülékeny műsormenetre, a já­rulékos szolgáltatások (büfé, ivóvíz, toalett, különbuszok, szükséges információk stb.) meglétére — nos, ha az olajozottság alatt ezt értjük, abban az esetben el kell is­mernünk: a szeptember 3-án megtartott .jubileumi rock- fesztivál a Miskolc városi Művelődési Központ legnívó­sabb rendezvényei közé szá­mít. Mintegy ,tízezer ember szórakozott a népkerti MÉM- TE-sportpályán úgy, hogy a nap egyes periódusaiban akár fesztiválozó kedvével is élhe­tett, természetesen annak függvényében, hogy kinek, mikor lépett a színpadra ked­venc eayíittese — ha jelen volt. Mert ezzel elérkeztünk egy olyan ponthoz, ahol fel­vetődik a kérdés: vajon va­lóban a tíz évvel ezelőtti il­lúziók és célok, a tíz eszten­dővel korábbi hagyományok találtak-e itt egyenes és kö- vetkezetes folytatásra, s va­jon a műfaj képviselői mi­lyen affinitással viseltettek a kínálkozó lehetőséggel szem­ben ? Már a név is elgondolkod­tató, mintha vízválasztóvá vált volna, ugyanis a fesz­tivál megjelölése: nem non — mint korábban —, hanem rock. Azon belül is a kemé­nyebb stílus (szinte teljest fó­rumává lett. elég. ha a köz­reműködő zenekarok névso­rára tekintünk: Régi és Üj Skorpió, Edda Müvek, Hobo Blues Band, Sirokkó, P. Mo­bil. Némileg más a helyzet a Gépfolklór és a Mini szere­peltetésével, s Benkő László szintetizátormuzsikájával, ám az Omega együttes prog­ramjának túlnyomó többsége már ugyancsak a kemény fémzenéhez állt a legköze­lebb, s e tradicionális rock­irányzat demonstrációja volt a Radics Béla-emlékzenekar műsora. Kimaradt az a vo­nulat, amelyet az LGT, a V’Moto Rock, vagy például a Korái képvisel, s — az alka­lom kivételes jellege ellené­re — az egykori Illés- és Fo­nográf-tagokkal sem talál­kozhattunk, miként az újhul­lám. s avantgarde irányzatok művelői — leszámítva az elő­ző este fellépő Európa Kiadó együttest — sem képviseltet­ték magukat, az East pedig lemezfelvétele miatt lépett vissza. A szeptember 3-án hallottaknál tehát tóval «'é- lesebb a magyar könnyűze­nei kínálat, de ha e szakmai megszorításoktól eltekintünk, s figyelembe vesszük egy ti­zenkét órás program anyagi- lechnikai lehetőségeit, akkor be kell látnunk, indokolt le­hetett a rockfesztivál vala­milyen irányba történő pro­filszűkítése. A megvalósult program — a maga területén — így is jól tükrözte rockkultúránk jelcn- * légi színvonalát, erényeit és hibáit egyaránt. Ami viszont a legfontosabb, és csak elis­meréssel szólhatunk róla: az a lendület és figyelmesség, amellyel Miskolc adózott a tízéves jubileumnak. Azok pedig, akik nem részt venni a nagyszabású koncer­ten, még pótolhatnak vala­mit az Ady Művelődési Ház kiállításán, ahol — a fesz­tiválhoz kapcsolódva — az országos rockfotó-oályázatra beérkezett alkotásokat tekint­hetik meg. B. Sz. E. Pályázati felhívás újságíró-stúdióba való jelentkezésre Az Észak-Magyarorszóg szerkesztősége 1983. októberétől 10 hónapos stúdiófoglalkozásokat szervez az újságírópálya iránt vonzódó tehetséges fiatalok részére. Újságíró-stúdiónk­ba olyan fiatalok jelentkezését várjuk, akik mór elvégeztek valamilyen főiskolát, egyetemet, esetleg most járnak vala­mely felsőfokú oktatási intézmény nappali, esti vagy leve­lező tagozatára. Várjuk továbbá azok jelentkezését, akik már kapcsolatban állnak valamely sajtószervvel: üzemi, na­pilappal és ott írásaik, tudósítások (fotóik) jelentek meg. Korhatár: 30 év. Stúdiónk foglalkozásait kéthetenként tartjuk, csütörtöki na­pokon a délutáni órákban, általában 2, esetenként 3 órás elfoglaltsággal a Sajtóházban (Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. sz.). A 10 hónapos oktatásban való részvétel díjtalan, csak a jegyzeteket kell megvásárolni. A stúdió nem képez kész újságírókat, csupán előképzést ad ahhoz, hogy az arra alkalmas fiatalok valamely lapnál pályakezdő gyakornokként elhelyezkedjenek és az újságíró-iskolára felvételt nyerjenek. Azt, hogy végül is kiből lesz újságíró, a szorgalom, az igye­kezet, mindenekelőtt a tehetség dönti el. Ennek előzetes fel. méréséhez a jelentkezőknek pályamunkát kel! készíteniük. Minimum két-, maximum négyoldalas (oldalanként 30, össze­sen 120 gépelt sor) tudósítást, riportot, kritikai elemző írást, publicisztikát kell szerkesztőségünkbe, kézzel írt, részletes önéletrajzzal együtt beküldeniük. A pályamunkák konkrét helyhez, vagy eseményhez, nevekhez, jelenségekhez kapcso­lódjanak. Akinek pedig e műfajban már valamilyen írása, fotója vagy fotóriportja megjelent, kérjük, azt küldje be pá. lyamunkaként. (Cím: Észak-Magyarorszóg szerkesztősége, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15.) A borítékra kérjük, írjók rá: „Újságíró-stúdió". Felhívjuk a jelentkezők figyelmét, hogy az irodalmi műfaj­ban (vers, novella, regény) írt pályamunkákat nem fogadjuk el, és nem vesszük figyelembe. A pályamunkákat 1983. szeptember 20-ig kérjük bekül deni. A pályázat eredményéről és a stúdiófoglalkozások kez­detéről levélben értesítjük a pályázókat. Észak-Magyarorszóg szerkesztősége VI. Diósgyiri Munkás Kulturális Napúk Gazdag programmal készül Miskolcon a Vasas Művelő­dési Központ a szeptember 9 —10- és 11-én megrendezés­re kerülő VI. Diósgyőri Mun­kás Kulturális Napokra, amely az idén része a 40 év­vel ezelőtt lezajlott diósgyő­ri béketüntetésre való meg­emlékezésnek is. A rendezvény házigazdái az LKM, a Diósgyőri Gép­gyár, a DVMK és a Diósgyő­ri Munkás üzemi újság. Év­ről évre nő azoknak a válla­latoknak, intézményeknek száma, amelyek eat az alkal­mat használják fel arra, hogy termékeiket bemutas­sák a város közönségének, s megismertessék önmagukat és tevékenységüket. Részt vesz az említetteken kívül a December 4. Drótművek, az Erdei Termékeket Feldolgo­zó Vállalat, a Tejipari Válla­lat, a posta, •a Kertész Áru­ház, az MHSZ, a Herbária, a Centrum, a Mezőgép, a Do- mus Áruház, a csokoládégyár, a Bocsi Sörgyár, a B1K és a DVTK, valamint a MIK. A szokásos vásár-utcában most rendhagyó módon nem helypénzt fizetnek a munkái­kat bemutató és árusító nép­művészek és iparművészek, hanem egy-egy tárgyat ad­nak a rendezőknek. Az így összegyűlt értékeket tombo­lán sorsolják ki. Ez‘ valóban jó ötlet! A programot hosszú lenne felsorolni, előzetesen csak né­hányat említünk: pénteken, délután lesz az ünnepélyes megnyitó, majd 3 órakor a pályakezdő fiatalokat fogad­ják a művelődési központ) színháztermében, majd elkez­dődnek a kulturális műsorok,1 s péntek este tábortűzzel és táncházzal zárul a nap. Szombaton és vasárnap reggel 9 órától késő estig a legváltozatosabb szórakozást talál minden korosztály. A kisebb gyermekek játékos vetélkedői, foglalkozásai a délelőtti órákban lesznek, délután és este az ifjúság és a felnőttek találnak kellemes kikapcsolódási lehetőségeket. Mindkét napon menetrend- szerű autóbuszok viszik gyár- látogatásra az LKM-be az érdeklődőket. Az Autóklub gépjármű-diagnosztikai vizs­gálatokat végez, díjmentesen beállítja a fényszórókat. Ta­nácsokat kapnak lakáscseré­re, lakásépítéshez és lakbe­rendezéshez, akiket ez érde­kel. Vasárnap a tervek sze­rint Ömassán begyújtják az öskohót, s csapolni is fognak. Itt fogadják egyben az LKM kiváló dolgozóit. Két és fél nap szórakozás, hasznos időtöltés, gyerme­keknek, nyugdíjasoknak egy­aránt. Ez a rendezvénysoro­zat jó alkalom rá, hogy a vá­ros lakói ismerkedjenek a nagyüzemekkel, a város más vállalataival, s ismerkedje­nek egymással. Most már csak jó idő kell! Közérzet-ellenőrző Mindössze kéí percre van szükség ahhoz, hogy a Komplex—1 mérőberendezés segítségével megállapítsák: a vizsgált személy egészségi állapota lehetővé teszi-e, hogy utasszállító repülőgép pilótájaként dolgozhasson, gépkocsit vezethessen, a metrón diszpécserszolgálatot végezhessen, vagy az illető számíthat-e rekordokra a sportban. A funkcionális di­agnosztikai mérőműszert a belorusz egyetem tudósai szerkesztették. A közérzet ellenőrzésének folyamata — egyszerű. A kivizsgálandó személy bal felkarjára a vérnyomás méréséhez gumi­szalagot tekernek, az ujjúi­ra kis mérőfejeket helyez­nek. Csattan a kapcsoló, és a fénytablón számok gyul­ladnak ki. amelyeket a ki­író berendezés szavakká alakít át. Az érverés és a légzés gyorsasága, az arté­riás nyomás, a fényreakció, a kézfej ernHf<ritése. a kéz remegésének • sebesséee és amplitúdója — ezek a mu­tatók elegendők ahhoz, hogy megállapítsák: a szervezet­ben van-e eltérés a normá« listól. atal avaltak Mell

Next

/
Thumbnails
Contents