Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-03 / 208. szám

1583. szeptember 3., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 KudarjjC-e a Perilla leértékelése? Cigaretták 660 millióért Évtizedeken át kizárólag hagyományos, füstszűrő nél­küli cigarettákat gyártottak a Sátoraljaújhelyi Dohány­gyárban. A Dohányipari Tröszt ugyanis ezt a patinás gyárat jelölte ki a szintén patinásnak mondható Kos­suth, Munkás és Symphonia kizárólagos gyártójának. Az 'egészségügyi propaganda ügyan sokat változtatott a fogyasztói szokásokon, még­sem lehet beszüntetni a füst­szűrő nélküli cigaretták gyár­fását, mert még ma is van • rá igény. Főleg az idősebb korosztály, a nyugdíjasok ■ füstölnek szűrő nélkül. Jó- szerint megszokásból, de az árkülönbözet is sokat nyom a latban. Az újhelyi gyár­ban a szűrőstől 1 milliárd darabbal több szűrő nélküli cigarettát készítenek évente. — Mindig az igényeknek megfelelő mennyiséget gyárt­juk a különböző fajtákból. Tapasztalatunk szerint a ke­reskedelem hitelesen jelzi a fogyasztói igényeket és a szo- kásváltozásokat. Legtöbbet a Munkás cigarettából gyár­tunk az idén is, 1 milliárd 620 millió darabot. Ezt kö­veti a füstszűrő nélküli Kos­suth 1 milliárd 400 millió darabbal. Szűrő nélküli Svmphoniából 610 millió da­rab szerepel. az idei prog­ramban — mondja Nagy Bé­la, igazgató. Néhány éve tört csak meg a jég, amikor is berendezke­dett a gyár a filterek készí­tésére is. Románcból az idén 1 milliárd darabol, füst­szűrös Symphoniából pedig 940 ezer darabot állítanak elő Üjhelyben. 1980-ban megszűnt a tröszt, önálló vállalattá alakult a gyár. Választéknövelést ha­tároztak el. Egy év múlva megjelent a füstszűrővel el­látott Kossuth cigaretta. Nagy sikert aratott. Az első évben 84 millió darabot gyár­tottak belőle, tavaly pedig már több mint 800 milliót. A sikeren felbuzdulva el­határozták, hogy az erős, férfias füstölnivalók mellett kifejlesztenek egy újdon­ságot, egy finom import­dohány keverékes, enyhe ci­garettát — a dohányzó nők részére. Újdonságként perlit- tel dúsított, acetált íilterru- dat kapott a termék. Na­gyon szépre sikerült a cso­magolás is, szép lett a neve is: Perilla. A Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézet igen jó szakvéleményt adott róla. — Meg kell mondjam, so­kat vártunk ettől a cigaret­tától. Ötvenötmillió darabot gyártottunk belőle tavaly. Tizenhárom-, tizenötmillió darab el is fogyott, a többi raktáron maradt — mondja a gyár igazgatója. > — Miért? — Véleményünk szerint kizárólag az ára miatt. A vásárlók magasnak tartották u 14 forint 50 filléres árat. Ezt onnan tudjuk, hogy ami­kor leértékeltük a Perillát 8 forintra, igen kelendő lett. — Ez végleges leértékelés? — Nem. Az árba átlagos nyereség van beépítve, nem tudjuk olcsóbban adni. A mostani leértékelésre azért volt szükség, mert a ciga­rettának is van szavatossági ideje. Mi 4 forint 50 fillért engedtünk az árból, a to­vábbi 2 forintot a Dohány- értékesítő és Szolgáltató Kö­zös Vállalat vállalta. A mi gyárunknak ez az akció 2 millió forint veszteséget je­lent. — Tehát kudarcot vallot­tak a Pcrillával? — Nem, nem tartjuk ku­darcnak. A gyártmányfej­lesztés mindenkor kockázat­tal jár. A dohányipari sta­tisztikák szerint tíz új ter­mékből egy-kettő szokott fo­gyasztói sikert aratni. így van ez világszerte. De a megfelelő következtetéseket természetesen levontuk az esetből. A fogyasztók job­ban takarékoskodnak, mint korábban, nem vásárolnak ugyan kevesebb cigarettát, sőt, emelkedik a mennyiségi igény. Ám olcsóbb cigaret­tákat vásárolnak az embe­rek. Az idén megjelenik a piacon az ezüst Dukát ci­garettánk, jövőre pedig a kü­lönlegesebb arany Dukát is. Mindkettőnek az árát 10 fo­rint körül tervezzük. Sike­rül az arany Dukát árát is 10 forint körül stabilizál­nunk, mert a drága import pácanyag helyett hazai anya­got használunk. A Szilas- menti Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet vállalta a pác­anyag elkészítését. A gyárt­mányfejlesztésnél a jövőben sokkal jobban figyelembe kell vennünk az árakat, e szerint választjuk meg a ter­mék összetételét. Meglehetősen sok gondja van a gépekkel a Sátoralja­újhelyi Dohánygyárnak. Nagy-nagy késedelmekkel ér­keznek az alkatrészek kelet­ről és nyugatról is. A do­hánycsomagoló gépek gyár­tására a KGST-n belül Cseh­szlovákia szakosodott. Ügy látszik, nem készült fel még eléggé a nagy igények kielé­gítésére a csehszlovák ipar, mert a csomagológépekre éveket kell várakozni. Az újhelyiek ebben a tervidő­szakban négyet rendeltek, de egy sem érkezett még meg. — A csomagolásra minden dohánygyár nagy gondot for­dít, mert a verseny nagy. A minőség és az ár mellett a küllemmel is meg kell nyer­ni a vásárlókat. Nekünk töb­bek között azért kellenének az új csomagológépek, mert korszerűsíteni szeret­nénk a hagyományos termé­keinket, a füstszűrő nélküli cigarettákat is. Alufólia bé­lést kapnak a csomagok. Az új csomagolásba egyébként a mainál hosszabb, 80 mil­liméteres rudak kerülnek majd. Panaszolják, hogy kevés a munkaerő, a tervezett lét­számtól harminccal keveseb­ben vannak. Ám a gondok ellenére sikeresen zárták az első fél évet. Az évi 660 mil­lió forintos termelési érték­tervnek több mint a felét sikerült realizálniuk, s túl­teljesítették a nyereségtervet is. Azóta is hasonló a ter­melési ütem. Lcvay Györgyi Agronómusnap a szerencsi járásban A mezőgazdaság két leg­nagyobb munkacsúcsa, az aratás és az őszi hajrá közti „csendesebb” időszakban az idén is megrendezték a sze- réncsi járás már évtizedes hagyományaihoz híven az agronómusnapot. Ezúttal az erdőbényei Kossuth Szakszö­vetkezet volt a vendéglátó, amely a „szőlőhatár”, felett, a Zempléni-hegység egyik gyönyörű kirándulóhelyén, a Ligetben fogadta a járásban dolgozó mezőgazdasági üze­mek szakembereit, az ága­zat irányításában részt ve­vő ' vezetőket, és a mezőgaz- ’ daság munkájával szorosan kapcsolatos, üzemek, vállala­tok vezetőit. A járás agrárszakemberei­nek egész napos találkozóját, amelyre ellátogatott dr. Ha­vasi Béla, a megyei pártbi­zottság titkára is, Török László, a járási pártbizottság első titkára nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az agro- i nómusnap ismét jó lehetőség i arra, hogy az ágazat dolgo- : zói a baráti eszmecserék so­rán kicseréljék tapasztalatai- ' kát. megbeszéljék a közös , teendőket, bővítsék kapcso- lataikat. Ezt követően Ko­pasz Béla. a megyei tanács í osztályvezetője tájékoztatta a találkozó több száz résztve­vőjét a megye agrárgazda- ; ságának helyzetéről. Értékel­te a már elvégzett munká­kat, felhívta a figyelmet a további legfontosabb teen­dőkre. A megye mezőgazda­ságának helyzetét értékelve, tények és számok tükrében is érzékeltette, hogy ezen be­lül milyen szerepe van a sze­rencsi járás mezőgazdaságá­nak. eredményeivel milyen helyei foglal el megyénkben. A szerencsi járás mező­gazdasági üzemei, amelyek­nek adottságai nagyjából azonosak a megye átlagával, évről évre fejlesztve gazdál­kodásuk színvonalát, a leg­több ágazatban a megyei átla­gokat meghaladó, kiemelkedő eredményeket értek el. Ka­lászos termelésben például az idén — a taktaközi belvíz­károk és az egyes körzete­ket itt is sújtó aszálykárok ellenére — megyénk járásai közül a második legmaga­sabb termésátlagot érték el. Kenyérgabonából például kö­zel 98U0 hektárnyi területről, o megyei átlagot 12 százalék­kal meghaladó volt az átlag­termés. Kiemelkedett a Sze­rencsi Állami Gazdaság 6 tonnát meghaladó, vagy a taktuharkányi Petőfi Tsz, a bekecs! Hégyalja Tsz és a monoki Kossuth Tsz jóval 5 tonna feletti őszi búza át­lagtermése. Tavaszi árpából fél tonnával volt magasabb n járás hektáronkénti átla­ga. s e növénynél kiemelke­dő a szerencsi Lenin Tsz 4.6 tonnás termésátlaga. A ga­bonaforgalomnak már au­gusztus 25-ig a tavalyinál közel 7 százalékkal több ke­nyérgabonát sikerült felvá­sárolnia a járás gazdaságai­ból. örvendetes, hogy az idei fél év végi felmérések sze­rint növekedett a járás ál­latállománya. A szarvasmar­ha-állomány 1,1, s ezen be­lül a tehénlétszám 3,6 szá­zalékkal, a sertésállomány több mint. 21, a juhlétszám köze] 10 százalékkal növeke­dett. A tehenenkénti tejter­melést fél év alatt, a járás átlagában közel 50 ' literrel növelték. A bekecsi Hegyal­ja Tsz-ben, amely a megye legjobb tejtermelő gazdasá­ga. további 114 literrel ja­vult a tehenenkénti terme­lés. A nagyüzemek mellett fejlődött a háztáji gazdasá­gok árutermelése is. Hízott sertésből például az év első felében 33,7 százalékkal töb­bel értékesítettek a falusi portákról, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A me­zőgazdasági termékek ösz- szesséeét tekintve is. mint­egy 13 százalékkal növeke­dett a felvásárolt áruk meny- nyisége az év első felében. Az erdőbényei Ligetben megrendezett agronómusnar pon sok mindenről esett szó, de a legtöbbet talán az el­következő időszak feladatai­ról. a gazdaságok egymást segítésének számos lehetősé­géről beszélgettek a járás mezőgazdaságának vezető szakemberei. Az elővájó gépet Ronyecz István szakvezető vájár irányítja A TH-biztositó idomacélokat Révész Ferenc vájár szereli össze Úttörők és szláscsinálók Az elővájó berendezés, az F6—HK típusjelű gép mint egy harckocsi kisebb és békés rokona széles lánc­talpakkal araszol előre, 60 méter hosszú villamoská­belt vonszolva maga után. Ágyúhoz hasonló gémje végén a vidiabetétes ra- diálkésekkel tüslcézett jö- vesztőfej belemar a szén­falba. Erőlködik, remeg a súlyos berendezés, a szén­szilánkok, mint ágyúlöve­dék repeszdarabjai, úgy pattognak. Nem adja meg magát könnyen a nagy nyomás alatt évezredek óta szunnyadó szén. A zaj fi­nom szénporral keveredik, pedig vizet permetez a be­rendezés, hogy a port le­kössék. Készül a 350 mé­ter hosszú új lég vágat, a Borsodi Szénbányák Or- mosi Bányaüzemének VII. számú aknájában a decem­berben induló új frontfej­téshez. Jessze Tibor, üzemi íö- mérnökhelyeltes kíséreté­ben látogattuk meg a Ga­garin nevét viselő 12 fos elővájó szocialista bri­gádot. Újlaki Miklós bri­gádvezető 45 életesztende­jéből huszonhetedik éve dolgozik ebben a bányá­ban. Mennyit kellett kín­lódniuk, dolgozniuk ahhoz, hogy az eltelt negyedszá­zadban, szinte minden év­ben a maximumot nyújtva hatszor tüntették ki őket aranykoszorús jelvénnyel, kilencszer voltak a válla­lat kiváló brigádja, há­romszor érdemelték ki ’ az Ágazat Kiváló Brigádja ki­tüntetést, tulajdonosai a pártkongresszusi munka­verseny dicsérő oklevelé­nek, országos hírüket pe­dig a Népköztársaság Kivá­ló Brigádja kitüntetésnek _ köszönhetik. Az idén az első féléves eredményeik alajoján az ágazati verseny e kategóriájában a harma­dik helyen voltak. — Év végéig ez még változhat — mondta ra- vaszkás mosollyal a briJ gádvezető. — Remélem, a mi javunkra,1 így mind­nyájunkéra. Erkölcsileg, anyagilag is érdekeltek va­gyunk, hogy jó minőség­ben, a megadott irányban és szintben, határidőre ki­hajtsuk ezt a vágatot. A három és fél méter átmé­rőjű szelvényben, amely 11 négyzetméternek felel meg, átlagosan naponta 8 mé­tert haladunk előre, s eközben 120 tonna szenet is termelünk. A gép nemcsak jöveszt, hanem rakodik is, a lermelvény azután lán­cos vonszolón, majd gumi­szalagon kerül ki a napra. A korszerű gép mellett azonban itt vannak a ha­gyományos szerszámok is, a szívlapát, a csákány, a fejsze, a fűrész. 'Ezekre is szükség van, itt ezekkel is tudni kell bánni. Ebben a szelvényben ha­vonta több. mint 200 mé­tert igyekeznek elérni, ugyanis ez esetben 30 ezer forint illeti a kollektívát. Nem csoda, ha.az idén volt olyan hónap, hogy 314 mé­tert teljesítettek. Ez pedig a gép mellett is tengersok nehéz fizikai munkát igé­nyel. A biztosítást szolgá­ló TH idomacél például négy darabból áll, egynek a súlya meghaladja a 70 kilogrammot. Naponta több, « i mint hatvanat kell pálya- [ kocsin beszállítani, aztán | kézzel a helyére tenni, ősz- > szeszerelni, fával bélelni. [ A vágathajtás.— mint a i fömérnökhelyettes elmon- J dotta — nagy szakmai hoz- t záértést is feltételez. A j mélyművelésű bányát a , külszínről fel kell tárni, ezt « követően elő kell készíte- { ni a szénvagyont a gazda- » ságos termelési technológia J alkalmazásához. A Vájárok i legjavát válogatják erre a > feladatra'. A korszerű gép , kezelése mellett jól kell • érteni az ősi szerszámok J forgatásához is. Emellett | fontos követelmény, . hogy » pontosan kövessék a bá- J nyamérők által meghatáro- i zott irányt és szintet. Az * elövájási munka a magas , fokú szakmai hozzáértésen a túl nagy önállóságot is fel- J’( tételez, saját maguk szab- 11 ják meg mindenkori fel- * ■ adataikat, a feladatokat pe- , ( dig a ráillő emberekre mé- I i rik, így szervezik meg a |l munkát. A munkafegye- • lemre, a technológiai fe- * gyelemre, a munkavédelmi t szabályok betartására szi- * gorúan ügyelnek. Minden ( munkából kieső idő ellen- » ségei, itt ritkán fordul elő J — nem az ö hibájukból — » üresjárat. J De nemcsak a munkahe- i Iyükön ilyenek a Gagarin > brigád tagjai. A brigádve- | zető elvégezte a marxista i —leninista esti egyetemet, J tagja az üzemi és a vál- « lalati párt-végrehajtóbizott- j súgnak, a brigádban még ■ négy kommunista és négy < KISZ-tag dolgozik. Kint, a J napon, az életben is meg- i becsülést vívtak ki azzal, J hogy nem kímélik idejű- * két, erejüket, sok társadal- J mi munkát vállalnak, tel- ■ jesítenek az üzemben, is- ( kólát patronálnak, segíte- | nek egyik társuknak is a j családi ház építésében, » A brigád tagjainak | többsége tulajdonosa a Ki- ■ váló Dolgozó kitüntetésnek. • A brigádvezető megkapta } 1975-ben a Munka Érdem- « rend, bronz fokozatát, majd [ a Kiváló Bányász minisz- i téri kitüntetést is. Húszon- | öt év bányabeli munkája ■ után a Bányász Szolgálati * Érdemérem arany l'okoza- J tát is kiérdemelte. i Egy új szénmező feltá- ! rása igazi úttörő feladat. • Senki nem járt előttük, [ ahova ma és holnap lép- i nek. Mindennap, a nap • minden órájában számol- i niuk kell geológiai, tek­tonikai meglepetésekkel. « problémákkal. ' Mélyen a « föld alatt, szűz szénmezőn úttörőként, később szállás- ► csinálóként vágják át ma­gukat. Lábuk nyomán jön­nek majd utánuk bányász­társaik ... «zövcg: Oravcc János A leodolitnál Kovács Zoltán bányafelmérö Kép: Laczó József

Next

/
Thumbnails
Contents