Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-02 / 207. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. szeptember 2., péntek A gyermekkori cukorbetegségről tanácskozik Miskolcon az ISGD Beszélgetés dr. Madácsy László kandidátussal A mai napon kezdte meg tanácskozását Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyete­men az ISGD, a gyermekko­ri cukorbetegséggel foglal­kozó kutatók nemzetközi tár­sasága. A harminc előadás­ra tervezett szimpózium an­gol nyelven folyik. Megkér­tük dr. Madácsy László kan­didátust, az ISGD vezetősé­gi tagját, a szervező bizott­ság elnökét, aki a Miskol­ci Gyermekegészségügyi Köz­pont főorvosa, válaszoljon néhány kérdésünkre. — Mutassa be kérjük, ezt fi nálunk kevésbé ismert tu­dományos társaságot. — Az ISGD, teljes nevén International Study Group Of Diabetes In Children and Adolescents, 1975-ben ala­kult Párizsban. Céljuk az volt, hogy legyen egy nem­zetközi szervezet, amely az orvostudománynak ezt az aránylag szűk területére vo­natkozó kutatásokat koordi­nálja, s megpróbálja azokat a kezelési módszereket — amelyek nemzetközileg a leg­jobbnak tűnnek — tudatosí­tani valamennyi országban. A tagság soraiban jelenleg megtalálhatók öt földrész legjelentősebb képviselői. Évenként tartanak ilyen két­napos szimpóziumot, az el­múlt évben Afrikában jöt­tünk össze, jövő évben Ame­rikában lesz a következő. Most először került sor ar­ra, hogy szocialista ország­ban tartsák a tanácskozást. — Az idei tanácskozás színhelyét mi ajánlottuk? — Nem, minket, s engem, mint az egyetlen magyar vezetőségi tagot kértek fel a szervezésre. Ebben benne van a magyar egészségügy elismerése, a magyar gyer­mekgyógyász társaság szek­ciójának eddig végzett mun­kája. — Mi lesz a témája a ta­nácskozásnak? — A gyermekkori cukor- betegségek eddig legkevésbé megoldott része, a szövőd­mények kérdése, ezen belül az érszövődmények. Ezzel kapcsolatosan el kell még mondanom, hogy a cukor- betegség felnőttkorban szin­te népbetegségnek számít, szerencsére a gyermekkor­ban szerzett cukorbetegség­gel még nem tartunk itt. Megyei adatokat tudok mon­dani : minden százezer gyer­mekre évente 7—8 új beteg jut, ez országosan évente közel 200 új beteget jelent. Jelenleg hazánkban másfél­ezer 14 év alatti cukorbe­tegségben szenvedő gyermek van. Ez nem nagy szám, de a betegség természete olyan, hogy ezek a gyermekek azonnal és véglegesen inzu­linkezelésre szorulnak, éle­tük végéig. A felnőttkori cukorbetegséggel szemben a2 a különbség, hogy teljes pusztulás következik be a hasnyálmirigy azon sejtjei­ben, amelyek az inzulint termelik. Számukra az in­zulin az életet jelenti. — Mi tehát az a legfőbb probléma, amely az orvostu­domány szempontjából meg­oldásra vár? — Az orvostudomány saj­nos még nem oldotta meg azt a kérdést, hogy meg­előzhesse a 15—20 év eltel­tével bekövetkező szövődmé­nyeket. Az egyik a szem károsodása. Angol statiszti­kai adat szerint minden har­madik vakság cukorbetegség eredetű. Nekünk, erre nin­csenek adataink, de úgy gondolom, hogy nálunk a számok még rosszabbak len­nének. A másik veszélyez­tetett szerv a vese. Ez a szimpózium azokat a kuta­tási eredményeket próbálja összegezni és értékelni, ame­lyek megmagyarázzák, mi­lyen rizikó faktorok idézik elő ezeknek a szövődmé­nyeknek a létrejöttét és mik azok a jelenleg már ren­delkezésre álló gyógyszerek, kezelési eljárások, amelyek­kel meg tudnánk előzni az említett szövődményeket. Harmadik téma: megindult egy kutatás nemzetközi ösz- szefogással arra vonatkozó­an, hogy milyen okok idé­zik elő a gyermekkori cu­korbetegségeket. Ez utóbbi kérdésre más módszerekkel kerestek választ a különbö­Kí nyer ma? — Kazinc­barcikán. A Magyar Rádió minden délben jelentkező népszerű zenei vetélkedőjét szeptember 2-án, 12.30 órá­ző országokban, s ezeknek az eredményeit itt és most vi­lágszínvonalon értékelik, s az eredményeket egységesí­teni igyekszenek. — Bár a betegség viszony­lag szűk réteget érint, tet­tünk-e hazánkban már ed­dig valamit ezeknek a gyer­mekeknek az érdekében? — Magyarországon az utóbbi években sokat tett az egészségügy. Gondolok első­sorban a cukorbeteg gyer­mekek nyári táboroztatásá­ra. A gyermekek ingyen kapnák inzulint, s jelenleg mód van a világszínvonalon levő legjobb készítmény, a novoinzulin adására, kimon­dottan a gyermekek számá­ra. Gond még, hogy ezek a gyermekek szervezett diétás étkeztetést kapjanak, s ez­zel azokat a családokat tá­mogatnánk, ahol ilyen gyer­mek van. Ügy érzem, hogy bizonyos iskolai kíméletre is szorulnának, mert a mai is­kolai megterhelést nehezen viselik el, pedig szellemi és egyéb vonatkozásban ez a betegség nem jelent hát­rányt, hiszen nem egy dip­lomás került ki már közü­lük. Tapasztalatom szerint nem kellően veszi figyelem­be a társadalom és az is­kola ezt a betegséget. — Öröklődik ez a beteg­ség? — A gyermekkori formája igen, de nem csupán az öröklésen múlik, hogy vala­kiből cukorbeteg lesz-e, vagy sem. Ezenkívül számos kör­nyezeti tényező is közreját­szik, amelyeket még nem teljesen ismerünk. Egyelőre csak azt tudjuk megmonda­ni a gyermekről, hogy ve­szélyeztetett-e, vagy sem. A jövőben genetikai módsze­rekkel előrelépést várhatunk ezen a téren is. A rangos tudományos ülés ma kezdődik és holnap, szombaton zárul Miskolcon. A. í tói Kazincbarcikáról, arz Bg- ressy Béni Művelődési Köz­pontból közvetíti. A játékra a helyszínen lehet jelehtkez- ni 12 órától. Zenei vetélkedő A közelmúltban ünnepelte fennállásának 700. évét az alig 400 lakosú Sajógalgóc. A vendégek közül sokan meg­csodálták az egykori ispán- sáa> házat a Dózsa Gvörav utcában, amelyet az Orszá­gos Műemlékfelügyelőség mű­emlék jellegűvé nyilvánított. A ház új gazdája, Ivánfi Je­nő, a Borsodi Vegyi Kombi­nát termékvezetője elmondot­ta, hogy a paraszt-barokk stí­lusú épületet az egri érsek építtette 1756-ban, akinek nagy földbirtoka volt itt a környéken. Az ispánsági há­zat a dombra emelték, ahon­nan az ispán mind a 900 katasztrális hold földterületet beláthatta. Ivánfi Jenő szá­mítása szerint körülbelül 20 vagon követ, homokkövet használtak fel az építkezés során és valamennyi téglát is. A most 227 éves házat teljesen felújították. Fojtán László felv. 1,3 milliárd darab hírlap Életünk — számokban A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megje- lent a Statisztikai évkönyv legújabb kötete, amely az 1982-es adatokat tartalmaz­za. A KSH szerkesztésében készült kiadvány célja a szakemberek és a közvéle­mény tájékoztatása á hazánk életére legjellemzőbb muta­tószámokról és azok válto­zásáról. Az évkönyv képet ad a népesség számáról és összetételéről, a népmozga­lom és a foglalkoztatottság alakulásáról, gazdasági ered­ményeinkről, s a számok tükrözik valamennyi népgaz­dasági ágazat tevékenységét. Külön fejezetek foglalkoznak a lakosság életkörülményei­vel, a jövedelmek és a fo­gyasztás alakulásán túl a szociális ellátottsággal, az egészségügyi szolgáltatások­kal, a lakáshelyzettel. A kö­tet a környezetvédelemről, az oktatásról, a tudományos kutatásról, a közművelődés­ről és a sportról, valamint az igazságszolgáltatásról, a balesetek alakulásáról és időjárásunkról is érdekes adatokat közöl. A statisztika szerint az or­szág lakóinak száma tavaly január elején 10 millió 711 ezer volt. Budapest és a vi­déki városok lakossága nö­vekedett a megelőző évhez képest, a községeké azonban csökkent. Valamelyest mér­séklődött a házasságkötések Száma, növekedett viszont a házasulandók átlagos élet­kora, mind a férfiaknál, mind a nőknél. A válási sta­tisztika tovább emelkedett, s a legtöbb házasság ott b'omlott fel, ahol mind a férj, mind a feleség 25—29 éves. A férfiaknál és a nők­nél egyaránt • növekedett a születéskor várható élettar­tam, az 1982-ben született fiúk életesélye 68,2, a lányo­ké 73,7 év. Az ország' lakásállományá­ról ez év eleji adatokat kö­zöl a statisztika. Eszerint 3 ^millió 725 ezer lakás van az országban, 25,6 százalékuk egy-, 48,9 százalékuk kettő-, 25,5 százalékuk pedig há­rom- és ennél több szobás. A felmérés szerint száz munkásháztartásban 96 hű­tőgép, 98 mosógép, 86 cent­rifuga, 86 porszívó, 128 ke­rékpár, 156 rádió, 111 tele­vízió és 33 .személygépkocsi található. Az adatok nem sokkal térnek el a falusi családokban, a kettős jöve­delmű háztartásokban, illet­ve a szellemi foglalkozású családokban sem. Ez utób­biaknál magasabb a sze­mélygépkocsik, illetve a hír­adástechnikai eszközök szá­ma. Az országos közúthálózat az elmúlt évben nem növe­kedett számottevően, a mi­nőségi változást mutatja azonban, hogy csökkent a másodrendű, viszont növeke­dett az elsőrendű főutak száma, s ezen belül 22 ki­lométerrel hosszabb lett az autópálya-hálózat. A gépjár­műállomány megközelíti a 2 milliót, s az előző évhez ké­pest valamennyi járműtípus száma emelkedett, a 125 köbcentiméternél kisebb mo­torok kivételével. A posta a múlt évben több, mint 701 millió belföldön feladatott le­velet továbbított, ami vala­mivel meghaladta a megelő­ző évit. Kevesebben adtak fel viszont ajánlott külde­ményt, expressz levelet, lé­gipostái levelet, csomagot és táviratot, mint egy évvel korábban. Ugyancsak több volt az előző évinél a to­vábbított hírlapok száma, meghaladta az 1,3 milliár­Cigány közművelődési tábor után f Augusztus lö-e és 17-ekö- I zott rendezték meg Szend- j rőn az első Borsod-Abaúj- i Zemplén megyei cigány köz- I művelődési tábort, a KISZ I megyei Bizottsága, a Borsod megyei Tanács művelődés- , ügyi osztálya, a Megyei Koordinációs Bizottság, a Magyar Vöröskereszt Orszá­gos Elnöksége, a Borsod me­gyei Moziüzemi Vállalat és a Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár szervezésé- , ben, s néhány más szerv tá­mogatásával. A táborozás szervezésében részt vett, s a táborban előadást tartott, il­letve konzultációt vezetett, tehát az egyhetes rendez­vényt igen jól ismeri Zödi Imre, a Borsod megyei Párt- bizottság politikai munka­társa. Vele tekintettük át a cigány közművelődési tábor megszervezésének szükséges­ségét és a táborélet tapasz­talatait. Mint Zödi Imre tájékoz­tatójából kitűnt, az MSZMP Borsod megyei Bizottságá­nak Végrehajtó Bizottsága ez év áprilisában tárgyalta a megye cigánylakosságának helyzetéről és társadalmi be­illeszkedésének segítéséről szóló jelentést. A megyében körülbelül hetvenezerre te­hető a cigánylakosság szá­ma, és ennek körülbelül 45 százaléka 16 éven aluli. A munkaképes férfilakosság­nak 70 százaléka állandó munkavállaló. Jóllehet, lé­nyegesen javult a eigányla­kosság lakáshelyzete, még így is igen alacsony az egy főre jutó lakásterület — négy négyzetméter fejen­ként — és úgy tűnik, a lép­csőzetes lakásjuttatási forma — azaz a rendkívül rossz körülmények közül nem köz­vetlenül a drágább össz­komfortba való telepítés —• lenne a megfelelőbb számuk­ra. Ez segítené az anyagi terheket és a. Könnyebb be­illeszkedést egyaránt. Vala­melyest javult a cigányság egészségügyi és szociális helyzete, felére csökkent 1974-hez viszonyítva a cse­csemőhalálozás. A 16 éven aluliak magas aránya súlyos művelődési gondokat jelent, mert a szülők döntő több­sége képtelen a gyermeké­vel foglalkozni, ez a feladat az óvodára és az iskolára hárul. Az elmúlt tanévben hetvenkilencen tanultak a cigányok közül középfokú tanintézetben, 630-an szak­munkásképzőben. A megyei párt-végrehajtó­bizottság említett tanácsko­zásán a cigánylakosság hely­zetével kapcsolatosan nega­tívumok is szóba kerültek. Ilyen például a társadalom­ban tapasztalható sok ellen­érzés, amely a cigánylakos­ság kisebbségének magatar­tásából általánosít, ugyanak­kor komoly negatívum az is, hogy o cigányok körében nem tudatosult eléggé ae al­kotmányos jogok és köteles­ségek kapcsolata és viszo­nya, kölcsönhatása, azaz, hogy mint állampolgároknak nemcsak jogaik, hanem kö­telességeik is vannak. Ugyan­csak negatívum, hogy ma­gas a veszélyeztetett kisko­rúak száma a cigányság kö­rében, és magas a gyermek- és fiatalkorú bűnözők száma és aránya. A párt-végrehaj­tóbizottság állásfoglalása sze­rint a cigánylakosság társa­dalmi beilleszkedésének problémája nem egyik nap­ról a másikra megoldható feladat, hanem hosszabb időt, és türelmét igényel, fe­lesleges indulatok nélküli in­tézkedéseket kíván. Ennek érdekében igen sok érdekelt és felelős szerv folyamatos és összehangolt munkájára van szükség. Ennek az ál­lásfoglalásnak a szellemében született az első Borsod me­gyei cigány közművelődési tábor. A tábor élete igen színes volt, az előadások és kon­zultációk nagyon sokszínűén kívánták megvilágítani a ci­gányság életének értékeit. Elsősorban azokat a kultu­rális értékeket, amelyeket nagy kár lenhe elhanyagol­ni. Szó volt a táborban a cigányság helyzetéről Bor­sodban, a cigány nyelvről és folklór értékű zenéről, a tár­sadalmi felemelkedés lehető­ségeiről, a cigányság népraj­zi szemléletéről, a cigány képzőművészetről, a cigány költészetről, a természeti né­pek színházi kultúrájának ci­gány vonatkozásairól, és volt szó a büntetőjog és a cigány származású bűnelkövetők vi­szonyáról. És még sok egyébről. Természetesen nemcsak előadások voltak, hanem viták is. A viták ta­pasztalatairól mondta Ződi Imre: A táborban tizenhárom és negyven év közötti korosz­tályokból mintegy harmin­cán vettek részt, a megyé­ben működő cigányklubok ajánlása alapján. Csak olya­nok vehettek részt, akik vagy tanulók, vagy dolgozók. A vitákban való részvételük aktív volt, ám. helyzetükből adódóan a résztvevők sem mentesek az előítéletektől, és jogaik egyoldalú értelmezé­sétől. Élnek körükben hely­telen, nem mindig a reali­tásokra támaszkodó nézetek. A jelenvoltak tisztában vannak azzal, hogy csak a tanulás és munka adhatja minden további íelemelke- dési lehetőségük alapját. Igen jó lenne, ha ezt a fel­ismerést otthon, környeze­tükben továbbvinnék, tuda­tosítanák. A tábor egyik cél­ja volt a reális önismeret alakítása. Itt olyan műalko­tásokhoz, olyan témákhoz kerültek közel, amikhez máshol nem juthatnak. Egé­szében az volt a cél, hogy a tábor segítse a résztvevőket annak tudatosításában: saját értékeik jobb felismerői, megismerői és hordozói le­gyenek, legyenek a társada­lom mindinkább hasznos pol­gárai, ne csak jogi értelem­ben élvezzék az egyenlősé­get, hanem munkásságuk­kal, a társadalom egészébe való mind jobb beilleszke­déssel, a jogok és köteles­ségek elfogadásával válja­nak a gyakorlatban is egyenrangúvá. Legyen ár­nyaltabb, reálisabb képük a cigányság kulturális értékei­ről, és érezzék, hogy azt ápolni és az egységes köz­művelődésbe bekapcsolni kö­telezettségük. Egészében ez a szendrői tábor egy apró hozzájárulás kívánt lenni a megyei párt-végrehajtóbi­zottság megjelölte feladatok megoldásában. (bm) dot. A távbeszélő-állomások száma több, mint 42 ezerrel növekedett, meghaladta az 1 millió 338 ezret. Hiú szakemberek vetélkedői Az üzemi szintű versengé­sek után megyei döntőjéhez érkezeti: az esztergályosok és a húsiparban dolgozó fiatal szakemberek vetélkedője. _ Szeptember 2-án, a mis­kolci 100-as számú Szakmun­kásképző Intézetben tizenöt esztergályos mérheti össze tudását. A Lenin Kohászati Művekből, a Diósgyőri Gép­gyárból. a Tiszai Vegyi Kom­binátból érkező fiataloknak két kategóriában, gyakorlók és pályakezdők részére szer­vezik meg a megyei szintű vetélkedőt, amelyről az első kél j-dvezett tov-'-bhiut az őszi országos döntőbe. Ugyancsak ezen a napon rendezik meg a megyei ve­télkedőt a húsiparban fog­lalkoztatott fiatal szakembe­rek részére, a miskolci Hús­kombinátban. A legjobbak­nak járó címért minteev 40 résztvevő verseng majd. az elméleti és gyakorlati rész­ből álló feladatok során.

Next

/
Thumbnails
Contents