Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-02 / 207. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. szeptember 2., péntek A gyermekkori cukorbetegségről tanácskozik Miskolcon az ISGD Beszélgetés dr. Madácsy László kandidátussal A mai napon kezdte meg tanácskozását Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetemen az ISGD, a gyermekkori cukorbetegséggel foglalkozó kutatók nemzetközi társasága. A harminc előadásra tervezett szimpózium angol nyelven folyik. Megkértük dr. Madácsy László kandidátust, az ISGD vezetőségi tagját, a szervező bizottság elnökét, aki a Miskolci Gyermekegészségügyi Központ főorvosa, válaszoljon néhány kérdésünkre. — Mutassa be kérjük, ezt fi nálunk kevésbé ismert tudományos társaságot. — Az ISGD, teljes nevén International Study Group Of Diabetes In Children and Adolescents, 1975-ben alakult Párizsban. Céljuk az volt, hogy legyen egy nemzetközi szervezet, amely az orvostudománynak ezt az aránylag szűk területére vonatkozó kutatásokat koordinálja, s megpróbálja azokat a kezelési módszereket — amelyek nemzetközileg a legjobbnak tűnnek — tudatosítani valamennyi országban. A tagság soraiban jelenleg megtalálhatók öt földrész legjelentősebb képviselői. Évenként tartanak ilyen kétnapos szimpóziumot, az elmúlt évben Afrikában jöttünk össze, jövő évben Amerikában lesz a következő. Most először került sor arra, hogy szocialista országban tartsák a tanácskozást. — Az idei tanácskozás színhelyét mi ajánlottuk? — Nem, minket, s engem, mint az egyetlen magyar vezetőségi tagot kértek fel a szervezésre. Ebben benne van a magyar egészségügy elismerése, a magyar gyermekgyógyász társaság szekciójának eddig végzett munkája. — Mi lesz a témája a tanácskozásnak? — A gyermekkori cukor- betegségek eddig legkevésbé megoldott része, a szövődmények kérdése, ezen belül az érszövődmények. Ezzel kapcsolatosan el kell még mondanom, hogy a cukor- betegség felnőttkorban szinte népbetegségnek számít, szerencsére a gyermekkorban szerzett cukorbetegséggel még nem tartunk itt. Megyei adatokat tudok mondani : minden százezer gyermekre évente 7—8 új beteg jut, ez országosan évente közel 200 új beteget jelent. Jelenleg hazánkban másfélezer 14 év alatti cukorbetegségben szenvedő gyermek van. Ez nem nagy szám, de a betegség természete olyan, hogy ezek a gyermekek azonnal és véglegesen inzulinkezelésre szorulnak, életük végéig. A felnőttkori cukorbetegséggel szemben a2 a különbség, hogy teljes pusztulás következik be a hasnyálmirigy azon sejtjeiben, amelyek az inzulint termelik. Számukra az inzulin az életet jelenti. — Mi tehát az a legfőbb probléma, amely az orvostudomány szempontjából megoldásra vár? — Az orvostudomány sajnos még nem oldotta meg azt a kérdést, hogy megelőzhesse a 15—20 év elteltével bekövetkező szövődményeket. Az egyik a szem károsodása. Angol statisztikai adat szerint minden harmadik vakság cukorbetegség eredetű. Nekünk, erre nincsenek adataink, de úgy gondolom, hogy nálunk a számok még rosszabbak lennének. A másik veszélyeztetett szerv a vese. Ez a szimpózium azokat a kutatási eredményeket próbálja összegezni és értékelni, amelyek megmagyarázzák, milyen rizikó faktorok idézik elő ezeknek a szövődményeknek a létrejöttét és mik azok a jelenleg már rendelkezésre álló gyógyszerek, kezelési eljárások, amelyekkel meg tudnánk előzni az említett szövődményeket. Harmadik téma: megindult egy kutatás nemzetközi ösz- szefogással arra vonatkozóan, hogy milyen okok idézik elő a gyermekkori cukorbetegségeket. Ez utóbbi kérdésre más módszerekkel kerestek választ a különböKí nyer ma? — Kazincbarcikán. A Magyar Rádió minden délben jelentkező népszerű zenei vetélkedőjét szeptember 2-án, 12.30 óráző országokban, s ezeknek az eredményeit itt és most világszínvonalon értékelik, s az eredményeket egységesíteni igyekszenek. — Bár a betegség viszonylag szűk réteget érint, tettünk-e hazánkban már eddig valamit ezeknek a gyermekeknek az érdekében? — Magyarországon az utóbbi években sokat tett az egészségügy. Gondolok elsősorban a cukorbeteg gyermekek nyári táboroztatására. A gyermekek ingyen kapnák inzulint, s jelenleg mód van a világszínvonalon levő legjobb készítmény, a novoinzulin adására, kimondottan a gyermekek számára. Gond még, hogy ezek a gyermekek szervezett diétás étkeztetést kapjanak, s ezzel azokat a családokat támogatnánk, ahol ilyen gyermek van. Ügy érzem, hogy bizonyos iskolai kíméletre is szorulnának, mert a mai iskolai megterhelést nehezen viselik el, pedig szellemi és egyéb vonatkozásban ez a betegség nem jelent hátrányt, hiszen nem egy diplomás került ki már közülük. Tapasztalatom szerint nem kellően veszi figyelembe a társadalom és az iskola ezt a betegséget. — Öröklődik ez a betegség? — A gyermekkori formája igen, de nem csupán az öröklésen múlik, hogy valakiből cukorbeteg lesz-e, vagy sem. Ezenkívül számos környezeti tényező is közrejátszik, amelyeket még nem teljesen ismerünk. Egyelőre csak azt tudjuk megmondani a gyermekről, hogy veszélyeztetett-e, vagy sem. A jövőben genetikai módszerekkel előrelépést várhatunk ezen a téren is. A rangos tudományos ülés ma kezdődik és holnap, szombaton zárul Miskolcon. A. í tói Kazincbarcikáról, arz Bg- ressy Béni Művelődési Központból közvetíti. A játékra a helyszínen lehet jelehtkez- ni 12 órától. Zenei vetélkedő A közelmúltban ünnepelte fennállásának 700. évét az alig 400 lakosú Sajógalgóc. A vendégek közül sokan megcsodálták az egykori ispán- sáa> házat a Dózsa Gvörav utcában, amelyet az Országos Műemlékfelügyelőség műemlék jellegűvé nyilvánított. A ház új gazdája, Ivánfi Jenő, a Borsodi Vegyi Kombinát termékvezetője elmondotta, hogy a paraszt-barokk stílusú épületet az egri érsek építtette 1756-ban, akinek nagy földbirtoka volt itt a környéken. Az ispánsági házat a dombra emelték, ahonnan az ispán mind a 900 katasztrális hold földterületet beláthatta. Ivánfi Jenő számítása szerint körülbelül 20 vagon követ, homokkövet használtak fel az építkezés során és valamennyi téglát is. A most 227 éves házat teljesen felújították. Fojtán László felv. 1,3 milliárd darab hírlap Életünk — számokban A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megje- lent a Statisztikai évkönyv legújabb kötete, amely az 1982-es adatokat tartalmazza. A KSH szerkesztésében készült kiadvány célja a szakemberek és a közvélemény tájékoztatása á hazánk életére legjellemzőbb mutatószámokról és azok változásáról. Az évkönyv képet ad a népesség számáról és összetételéről, a népmozgalom és a foglalkoztatottság alakulásáról, gazdasági eredményeinkről, s a számok tükrözik valamennyi népgazdasági ágazat tevékenységét. Külön fejezetek foglalkoznak a lakosság életkörülményeivel, a jövedelmek és a fogyasztás alakulásán túl a szociális ellátottsággal, az egészségügyi szolgáltatásokkal, a lakáshelyzettel. A kötet a környezetvédelemről, az oktatásról, a tudományos kutatásról, a közművelődésről és a sportról, valamint az igazságszolgáltatásról, a balesetek alakulásáról és időjárásunkról is érdekes adatokat közöl. A statisztika szerint az ország lakóinak száma tavaly január elején 10 millió 711 ezer volt. Budapest és a vidéki városok lakossága növekedett a megelőző évhez képest, a községeké azonban csökkent. Valamelyest mérséklődött a házasságkötések Száma, növekedett viszont a házasulandók átlagos életkora, mind a férfiaknál, mind a nőknél. A válási statisztika tovább emelkedett, s a legtöbb házasság ott b'omlott fel, ahol mind a férj, mind a feleség 25—29 éves. A férfiaknál és a nőknél egyaránt • növekedett a születéskor várható élettartam, az 1982-ben született fiúk életesélye 68,2, a lányoké 73,7 év. Az ország' lakásállományáról ez év eleji adatokat közöl a statisztika. Eszerint 3 ^millió 725 ezer lakás van az országban, 25,6 százalékuk egy-, 48,9 százalékuk kettő-, 25,5 százalékuk pedig három- és ennél több szobás. A felmérés szerint száz munkásháztartásban 96 hűtőgép, 98 mosógép, 86 centrifuga, 86 porszívó, 128 kerékpár, 156 rádió, 111 televízió és 33 .személygépkocsi található. Az adatok nem sokkal térnek el a falusi családokban, a kettős jövedelmű háztartásokban, illetve a szellemi foglalkozású családokban sem. Ez utóbbiaknál magasabb a személygépkocsik, illetve a híradástechnikai eszközök száma. Az országos közúthálózat az elmúlt évben nem növekedett számottevően, a minőségi változást mutatja azonban, hogy csökkent a másodrendű, viszont növekedett az elsőrendű főutak száma, s ezen belül 22 kilométerrel hosszabb lett az autópálya-hálózat. A gépjárműállomány megközelíti a 2 milliót, s az előző évhez képest valamennyi járműtípus száma emelkedett, a 125 köbcentiméternél kisebb motorok kivételével. A posta a múlt évben több, mint 701 millió belföldön feladatott levelet továbbított, ami valamivel meghaladta a megelőző évit. Kevesebben adtak fel viszont ajánlott küldeményt, expressz levelet, légipostái levelet, csomagot és táviratot, mint egy évvel korábban. Ugyancsak több volt az előző évinél a továbbított hírlapok száma, meghaladta az 1,3 milliárCigány közművelődési tábor után f Augusztus lö-e és 17-ekö- I zott rendezték meg Szend- j rőn az első Borsod-Abaúj- i Zemplén megyei cigány köz- I művelődési tábort, a KISZ I megyei Bizottsága, a Borsod megyei Tanács művelődés- , ügyi osztálya, a Megyei Koordinációs Bizottság, a Magyar Vöröskereszt Országos Elnöksége, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat és a Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár szervezésé- , ben, s néhány más szerv támogatásával. A táborozás szervezésében részt vett, s a táborban előadást tartott, illetve konzultációt vezetett, tehát az egyhetes rendezvényt igen jól ismeri Zödi Imre, a Borsod megyei Párt- bizottság politikai munkatársa. Vele tekintettük át a cigány közművelődési tábor megszervezésének szükségességét és a táborélet tapasztalatait. Mint Zödi Imre tájékoztatójából kitűnt, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága ez év áprilisában tárgyalta a megye cigánylakosságának helyzetéről és társadalmi beilleszkedésének segítéséről szóló jelentést. A megyében körülbelül hetvenezerre tehető a cigánylakosság száma, és ennek körülbelül 45 százaléka 16 éven aluli. A munkaképes férfilakosságnak 70 százaléka állandó munkavállaló. Jóllehet, lényegesen javult a eigánylakosság lakáshelyzete, még így is igen alacsony az egy főre jutó lakásterület — négy négyzetméter fejenként — és úgy tűnik, a lépcsőzetes lakásjuttatási forma — azaz a rendkívül rossz körülmények közül nem közvetlenül a drágább összkomfortba való telepítés —• lenne a megfelelőbb számukra. Ez segítené az anyagi terheket és a. Könnyebb beilleszkedést egyaránt. Valamelyest javult a cigányság egészségügyi és szociális helyzete, felére csökkent 1974-hez viszonyítva a csecsemőhalálozás. A 16 éven aluliak magas aránya súlyos művelődési gondokat jelent, mert a szülők döntő többsége képtelen a gyermekével foglalkozni, ez a feladat az óvodára és az iskolára hárul. Az elmúlt tanévben hetvenkilencen tanultak a cigányok közül középfokú tanintézetben, 630-an szakmunkásképzőben. A megyei párt-végrehajtóbizottság említett tanácskozásán a cigánylakosság helyzetével kapcsolatosan negatívumok is szóba kerültek. Ilyen például a társadalomban tapasztalható sok ellenérzés, amely a cigánylakosság kisebbségének magatartásából általánosít, ugyanakkor komoly negatívum az is, hogy o cigányok körében nem tudatosult eléggé ae alkotmányos jogok és kötelességek kapcsolata és viszonya, kölcsönhatása, azaz, hogy mint állampolgároknak nemcsak jogaik, hanem kötelességeik is vannak. Ugyancsak negatívum, hogy magas a veszélyeztetett kiskorúak száma a cigányság körében, és magas a gyermek- és fiatalkorú bűnözők száma és aránya. A párt-végrehajtóbizottság állásfoglalása szerint a cigánylakosság társadalmi beilleszkedésének problémája nem egyik napról a másikra megoldható feladat, hanem hosszabb időt, és türelmét igényel, felesleges indulatok nélküli intézkedéseket kíván. Ennek érdekében igen sok érdekelt és felelős szerv folyamatos és összehangolt munkájára van szükség. Ennek az állásfoglalásnak a szellemében született az első Borsod megyei cigány közművelődési tábor. A tábor élete igen színes volt, az előadások és konzultációk nagyon sokszínűén kívánták megvilágítani a cigányság életének értékeit. Elsősorban azokat a kulturális értékeket, amelyeket nagy kár lenhe elhanyagolni. Szó volt a táborban a cigányság helyzetéről Borsodban, a cigány nyelvről és folklór értékű zenéről, a társadalmi felemelkedés lehetőségeiről, a cigányság néprajzi szemléletéről, a cigány képzőművészetről, a cigány költészetről, a természeti népek színházi kultúrájának cigány vonatkozásairól, és volt szó a büntetőjog és a cigány származású bűnelkövetők viszonyáról. És még sok egyébről. Természetesen nemcsak előadások voltak, hanem viták is. A viták tapasztalatairól mondta Ződi Imre: A táborban tizenhárom és negyven év közötti korosztályokból mintegy harmincán vettek részt, a megyében működő cigányklubok ajánlása alapján. Csak olyanok vehettek részt, akik vagy tanulók, vagy dolgozók. A vitákban való részvételük aktív volt, ám. helyzetükből adódóan a résztvevők sem mentesek az előítéletektől, és jogaik egyoldalú értelmezésétől. Élnek körükben helytelen, nem mindig a realitásokra támaszkodó nézetek. A jelenvoltak tisztában vannak azzal, hogy csak a tanulás és munka adhatja minden további íelemelke- dési lehetőségük alapját. Igen jó lenne, ha ezt a felismerést otthon, környezetükben továbbvinnék, tudatosítanák. A tábor egyik célja volt a reális önismeret alakítása. Itt olyan műalkotásokhoz, olyan témákhoz kerültek közel, amikhez máshol nem juthatnak. Egészében az volt a cél, hogy a tábor segítse a résztvevőket annak tudatosításában: saját értékeik jobb felismerői, megismerői és hordozói legyenek, legyenek a társadalom mindinkább hasznos polgárai, ne csak jogi értelemben élvezzék az egyenlőséget, hanem munkásságukkal, a társadalom egészébe való mind jobb beilleszkedéssel, a jogok és kötelességek elfogadásával váljanak a gyakorlatban is egyenrangúvá. Legyen árnyaltabb, reálisabb képük a cigányság kulturális értékeiről, és érezzék, hogy azt ápolni és az egységes közművelődésbe bekapcsolni kötelezettségük. Egészében ez a szendrői tábor egy apró hozzájárulás kívánt lenni a megyei párt-végrehajtóbizottság megjelölte feladatok megoldásában. (bm) dot. A távbeszélő-állomások száma több, mint 42 ezerrel növekedett, meghaladta az 1 millió 338 ezret. Hiú szakemberek vetélkedői Az üzemi szintű versengések után megyei döntőjéhez érkezeti: az esztergályosok és a húsiparban dolgozó fiatal szakemberek vetélkedője. _ Szeptember 2-án, a miskolci 100-as számú Szakmunkásképző Intézetben tizenöt esztergályos mérheti össze tudását. A Lenin Kohászati Művekből, a Diósgyőri Gépgyárból. a Tiszai Vegyi Kombinátból érkező fiataloknak két kategóriában, gyakorlók és pályakezdők részére szervezik meg a megyei szintű vetélkedőt, amelyről az első kél j-dvezett tov-'-bhiut az őszi országos döntőbe. Ugyancsak ezen a napon rendezik meg a megyei vetélkedőt a húsiparban foglalkoztatott fiatal szakemberek részére, a miskolci Húskombinátban. A legjobbaknak járó címért minteev 40 résztvevő verseng majd. az elméleti és gyakorlati részből álló feladatok során.
