Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-14 / 217. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. szeptember 14., szerda IflSZSZ I • r Az enyhülési politika tartalékai Megfei pártdeEegació stazeti Vologdába A madridi találkozó fon­tos állomás a nyolc éve Helsinkiben kezdődött, egész Európát érintő folyamat fenntartásában és elmélyíté­sében — állapítja meg Ro­bert Szerebrennyikov, a TASZSZ politikai szemleíró­ja. Ezt a következtetést alá­támasztja a találkozón elfo­gadott átfogó, előremutató program. Ez a helsinki záró- dokumentum elveire és meg­állapításaira épülve megha­tározza a politikai és gaz­dasági, a humanitárius ügyekben és más területe­ken való együttműködés bő­vítésének irányvonalait, egy­ben rögzíti a résztvevők ama elhatározását. hogy 1984- ben tartsanak Stockholmban konferenciát az európai biz­tonság és leszerelés kérdé­seiről és a bizalomerősítő in­tézkedésekről. Szeptember 25-én vá­lasztások lesznek az SPD által irányított Brémában. Rajta kívül ma már csak Észak-Rajna-Vesztfáliában, Hamburgban és Hessenben vannak hatalmon a szociál­demokraták. AZ OSTROM. A közép­korból származó brémai városháza már sok ostro­mot megélt. Az 1983. szep­temberihez hasonlót, keve­set. A hajóépítési válságtól fuldokló város négy hajó­gyárának több ezer munká­sa özönlötle el a városhá­za előtti teret, tiltakozva az A® Weser hajógyár terve­zett bezárása és 2200 társuk elbocsátása ellen. A mun­kások a szociáldemokrata főpolgármester-miniszter­nők segítségében bíztak. Hans Koschnick azonban semmi reménykeltőt nem tudott mondani nekik: a tőkés magánvállalkozók, a központi kormány felelőssé­gét és az üzemek jövedel­mezőségének fontosságát is­mételgette. Mást nem tehe­tett: az NSZK-ban, s külö­nösen egy olyan tartomány­ban, amelyet az országosan defenzívában levő szociál­demokraták irányítanak, a gazdasági és a politikai ha­talom nem teljesen esik egybe. A KOPORSÓ. A brémai hajóipar válsága 1973-ban, az olajárrobbanással kezdő­dött. Azóta 30—40 százalék­kal esett vissza a termelés (a kikötő forgalma 10 szá­zalékkal, s egyetlen tank­hajót sem építettek. A tu­lajdonosok ahelyett, hogy időben átprofilozták volna üzemeiket, hosszú ideig csak azt hajtogatták: két éven belül újra gyártjuk a tankhajókat. A tőkések a felelősséget most a város­tartomány vezetésére igye­keznek hárítani. A csalódott munkások pedig látványos akciókkal próbálják felhív­ni a figyelmet a kétségbe­ejtő állapotokra: gyászőrsé­get állítanak fel a városhá­za előtt. A fekete zászlókkal borított fekete koporsó a hajóipar és egyben a mun­kások helyzetét szimbolizál­ja. Az országos 8.9 százalé­kos munkanélküli-aránnyal szemben a brémai arány 13,4 százalék — az NSZK 10 tartománya közül a legma­gasabb. A VÁLASZTÁS. A fél­ezer négyzetkilométeren 658 ezer lakosú város-tarto­mány 1945 óta megszakítás nélkül a szociáldemokraták irányítják. Szentember 25- én dől el. egyidőben a hes- seni tartományi választás­A madridi fórum egyik legfontosabb pozitívuma, hogy a jelenlegi bonyolult és feszültségekkel terhes nem­zetközi helyzetben az eltérő társadalmi berendezkedésű országok a meglevő nézet- különbségek ellenére képe­sek kölcsönösen elfogadható megállapodásokat kötni. A találkozón részt vevő álla­mok többsége arra a követ­keztetésre jutott, hogy a Helsinki által fémjelzett út­ról való letérés a konfrontá­ciók zsákutcájába vezet. Ez­zel magyarázható, hogy az amerikai kormányzat nega­tív, obstrukciós madridi ál­láspontja ellenére a találko­zón végül is a politikai re­alizmus, a józan gondolko­dásmód és a felelősségérzet győzedelmeskedett. Madridban a Szovjetunió és a többi békeszerető or­szág által képviselt irány­zat kerekedett felül, az az sál, folytatódik-e az SPD egyedülálló sorozata. 1979- ben az SPD 52, a CDU 33, az FDP 11, a Zöldek pedig 4 képviselői helyet szerzett. Az SPD most is az abszo­lút többségre tör, de szük­ség esetén kész együttmű­ködni a CDU-val is. SPD— Zöld együttműködésre sem­mi kilátás, gyűlölködésük Brémában még az országos átlagnál is nagyobb. A CDU bízik benne, hogy a gazdasági helyzet az ő meg­erősödéséhez vezet. Az FDP a túlélésért küzd. A FŐPOLGÁRMESTER- MINISZTERELNÖK. Hans Koschnick 54 éves. Az NSZK legrégebben — 1967 óta — hatalmon levő tarto­mányi miniszterelnöke. 1975 és 1979 között az SPD el­nökhelyettese volt, sokan benne látták Willy Brandt utódját. Azóta fokozatosan visszavonul az országos oor litikai életből, s egyetlen feladatának már csak azt tekinti, hogy Brémát meg­tartsa az SPD-nek. Maga­biztos. de érezni, hogy utol­só erőtartalékaiból él. Tak­tikája: „Ügy folytatok vá­lasztási kampányt, hogy nem folytatok. Nem járok gyűlésekre. Minden időmet és erőmet a gazdasági vál­ság leküzdésére fordítom. Célom a társadalmi konf­liktusok elkerülése, a hídépí­tés.” Vagyis: mérsékelt, mérséklő, centrista szociál­demokrata. Elkeseredetten bírálja a tőkés köröket, amiért válságidőben a dol­gozókra hárítják a terhe­ket: „Felborítják az NSZK- nak a II. világháború után kialakult, közmegegyezésre, kompromisszumokra épült rendszerét.” Ellenzi a NA- TO-határozat mechanikus végrehajtását, különösen a Pershing—2-ek telepítését. A POLGÁRMESTER­VERSENY. Bréma lélek- száma erősen csökken. Ha nincs ipar, nincs vonzerő. Koschnick kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy a városba csalogassa az ipart. Az elkeseredett versenyben a polgármesterek egymást licitálják túl az olcsóbb te­rület, a közpénzeken elké­szített infrastruktúra és az alacsonyabb adó felkínálá­sában. hogy így tegyenek szert új munkahelyekre és később magasabb adóbevé­telekre. E sajátos inartele- pítési politika keretében lé­tesített új üzemet Brémában a Philips-cég. A város „ba­góért”. négyzetméterenként 4 márkáért 2000 négyzetki­lométeres területet biztosí­tott neki, kiépítette a meg­felelő infrastruktúrát és egy álláspont, amelynek célja a párbeszéd és a kölcsönös megértés, a problémák táf- gyalásos megoldása. A talál­kozó megerősítette, hogy a jövőben is alapvető fontos­ságú lesz a helsinki záróok­mány szellemének és betű­jének betartása, az államkö­zi kapcsolatok elveinek tisz­teletben tartása, különösen az államok szuverenitása, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás és a határok sért­hetetlensége elvének betar­tása. A madridi fórum egyértel­műen megcáfolta a nyugati propagandaszerveknek azt az állítását, hogy az enyhülési politika napjainkban már túlhaladott lenne. Épp el­lenkezőleg: az enyhülési po­litikában rejlő tartalékok még korántsem merültek ki, ez a politika vezet a kato­nai szembenállás csökkenté­séhez és a leszereléshez. időre lemondott az adó egy részéről is. A Philips szá­mára e kedvezmények el­lenére sem bizonyult kifize­tődőnek az üzlet. Becsukta kapuit, óriási kárt okozva a városnak. Egyelőre szeren­csésebbnek ígérkezik a Mercedes Brémába édesge­tése. A világhírű stuttgarti cég kikötőt keresett tenge­rentúli exportjához. 1975 óta Bréma 250 millió márkát adott ki az új vállalat mű­ködésének biztosításához. Cserébe 12 ezer munkahely megteremtését kérte. Ebből' eddig 8 ezer valósult meg. MBB; A MESSER­SCHMITT—BÖLKOW— BLOHM BRÉMAI GYÁRA. Ki ne hallott volna a II. vi­lágháborúban hírhedtté vált Messerschmittekről? Ma el­sősorban a világ egyik leg­modernebb, 300 férőhe­lyes. utasszállító repülőgé­pének, az A—300-asnak és az A—310-esnek a legfon­tosabb részét, a szárnyakat gyártják itt. A gépet ugyan­is egy nemzetközi monopó­lium. a nyugatnémet, brit, francia és spanyol tulajdo­nú Airbus Industrie állítja elő. 1973 óta 200-at, a prog­ram teljes megtérüléséhez 800 gépre lesz szükség. A négy országban elkészült részeket Franciaországban szerelik össze. A nyugat-eu­rópaiak öldöklő konkurren- ciaharcot folytatnak az amerikaiakkal, elsősorban a Boeinggel. Akárcsak a műhold-rakéta program­jukkal. Meteosat időjárás- jelző és hírközlő műholdjai­kat az Ariane rakétákkal ma még 500 millió márkáért kínálják, de a sorozatgyár­tással az árát hamarosan le­viszik 30—40 millióra. A ve­vő évi 200—300 millió ha­szonra számíthat. Például: a kontinensnyi India egyet­len műholddal egy-kétezer falu telefonösszeköttetését oldhatja meg, átugorhatja a kábelépítés korszakát — fel­téve. hogy van elég tőkéje. S amire talán a legbüszkéb­bek az MBB-ben: itt készül az amerikai űrrepülőgépek belsejének egy része, ame­lyet a közeljövőben az első nyugatnémet űrhajós is ki- nróbálhat. * Brémában' — mint csepp- ben a tenger — tükröződik a 80-as évek nyugatnémet valósága: a világ élvonalá­hoz tartozó gazdasági, mű­szaki színvonal és a növek­vő gazdásági, társadalmi fe­szültség. Szovjetunióbeli testvérme­gyénk, a Vologdai terület és a Borsod megyei Pártbizott­ság közötti együttműködési megállapodás alapján megyei pártküldöttség utazott Vo- logdába. A delegáció veze­tője: Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság titkára, tagjai: dr. Sugár Ágnes, a meavei pártbizottság tagja. Dóka Ferenc, a Leninvárosi városi Az ENSZ legsürgetőbb fel­adata változatlanul az, hogy a leszerelés révén megóvja a világ békéjét és a nemzetkö­zi biztonságot — ez a fő mon­danivalója annak a beszá­molónak, amelyet Javier Pé­rez de Cuellar főtitkár mun­kaokmányként terjeszt az ENSZ-közgyűlés szeptember 20-án kezdődő 38. ülésszaka elé. A hétfőn New Yorkban közzétett harmincoldalas be­számoló a többi között meg­állapítja: egy működőképes nemzetközi biztonsági rend­szer létrehozása fontos lépést jelentene az egész világra ki­terjedő leszerelés felé. A vi­Pártbizotlság első titkára és Götz György, a megyei párt- bizottság munkatársa. Megyénk pártdelegációja a Vologdai terület vezető párt­szerveivel megbeszéli és j összegzi az elmúlt időszak , baráti együttműködésének tapasztalatait, és a testvéri kapcsolatok ápolásának to­vábbi tennivalóit. lágszervezet összes tagállamá­nak együttműködését elébe kell helyezni minden más ér­deknek. Az atomháború megakadá­lyozása továbbra is korunk legnagyobb feladata — hang­súlyozza az ENSZ-főtitkúr be­számolója, és hozzáfűzi: te­kintettel arra, hogy folytató­dik a fegyverkezési verseny, döntő jelentősége van a ha­dászati és a közepes hatótá­volságú nukleáris fegyverek csökkentéséről folyó tárgya­lásoknak. A megbeszélések kudarca nagymértékben ki­terjesztené a fegyverkezést és növelné a bizonytalanságot az egész világon. Rések a lÉliferplmi iQflßiion A francia pilótaszövetség hétfőn meghirdetett 60 na­pos bojkottja ellenére az Air France légitársaság kedden mégis elindította moszkvai járatát. A pilótaszövetség szóvivő­je közölte, hogy olyan ön­kéntes pilóták vezették a 112 utast szállító Boeing 727-es repülőgépet akik nem tag­jai a szövetségnek. Mint is­meretes. a francia kormány nem ért egyet a dél-koreai kémrepülőgép lelövése miatt a Szovjetunió ellen meghir­detett NATO-bojkottal. A francia pilóták mintegy 80 százalékát tömörítő pilóta­szövetség ennek ellenére a Szovjetunióval való légi for­galom bojkottálása mellett foglalt állást. Az Air France bejelentet­te, hogy a Párizs és Moszk­va közötti, heti hat alka­lommal közlekedő járatának normális működtetését terve­zi. Allan Maceachen kanadai külügyminiszter hétfőn a parlament ülésszakának meg­nyitásán közölte, hogy or­szága kártérítést követel a Szovjetuniótól annak a 10 kanadai állampolgárnak a haláláért, akik a Szovjetunió légterébe behatolt dél-koreai repülőgénen utaztak. Mint jelentettük, a Szovjetunió hétfőn elutasította Washing­ton követelését, hogy fizes­sen kártérítést a légterét megsértő dél-koreai repülő­gép életüket vesztett utasai után. A washingtoni szov­jet nagykövetség állásfogla­lásában újólag leszögezte, hogy a Szovjetunió sem er­kölcsi. sem anvagi felelőssé­get nem vállalhat a polgári áldozatokért. VáliozÉs az üdültetésben (Folytatás az 1. oldalról) A belföldön üdülőket 'Jö­vőre már a csoportonként több mint ezer fő elhelyezé­sére kibővített bnlatonszép- laki Ezüstpart üdülő és a korszerűsített haidúszoboszlói Béke gyógyüdülő, valamint a soproni Csepel üdülő is fo­gadja. Változatlanok a külföldi üdülési lehetőségek. 1984-ben összesen 43 útvonalon tizen­egy országra terjednek ki, amelyeket 18 500 felnőtt be­utalt vehet igénybe. Az üdültetés részletes sza­bályait a Szakszervezeti Ér­tesítő szeptemberi számában megjelenő szakszervezeti ked­vezményes üdültetés szabály­Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök az Egyesült Államok- , ban tárgyal. A képen George Shultz amerikai külügyminisz- j terrel folytat megbeszélést Washingtonban. I zata tartalmazza. Putnok és Vidéke ÁFÉSZ Igazgatósága a 14/1980. Bk. M. sz. rendelet alapján päß\*äz&tot hStá&t az alábbi egységek szerződéses üzemeltetésére 1. SZ. Iparcikkből! Putnok 29. sz. Munkahelyi élelmiszerbolt Putnok 38. sz. Munkahelyi élelmiszerbolt Putnok 17. sz. Húsbolt Sajónémeti 30. sz. Húsbolt Vadna 21. sz. Vegyesbolt Gömörszőlős 2. sz. Italbolt Sajógalgóc 5. sz. Italbolt Hét 10. sz. italbolt Gömörszőlős A pályázat benyújtásának határideje: 1983. október 17. A versenytárgyalást közjegyző jelenlétében 1983. OKTÓBER 25-ÉN, DÉLELŐTT 10 ÓRAKOR i tartjuk az ÁFÉSZ-központban. (Putnok, Kossuth út 18/a.) A meghirdetett üzletek gazdálkodási adatairól a főkönyvelőség ad tájékoztatást 1983. október 1-től. Koporsó és űrhajó Hazáikba latnat az USA alelnike Lázár Györgynek,' a Minisztertanács elnökének meghívásá­ra a közeli napokban Magyarországra látogat George Bush, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke. Pérez de Cieüar-beszámoió

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents